Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-07 / 126. szám

Több szűnik meg* mint ahány alakul A változás szele, a vállal­kozói szellem térnyerése kel­tette életre 1982-től a gaz­dasági munkaközösségeket. Melegh Ftigyesné csoportve­zető foglalkozik a Pécs Me­gyei Város V. B. Hivatalánál a gmk-ügyekkel. A togok társasági szerződést kötnek és azt jóváhagyásra nyújtják be hozzánk, mint I. fokú iparhatósághoz. — Kell valamiféle indoklás? — Sem a megalakulásukhoz, sem a megszüntetésükhöz nincs szükség semmiféle indok, ra. A kimutatásai azt mutatják, mostanában több a megszűnő, mint az újonnan alakult gmk. Pécsett és a városkörnyéki községekben 1986. végén 265 önálló gmk-t, az elmúlt év végén már csak 259 önálló gmk-t tartottak nyilván. Tavaly október elejétől február végé­ig a nyilvántartásaiból kihúzott 28 önálló közösséget, míg új­ként lajstromba vett 10 ön­álló gmk-t. 1988-ban eddig megszűnt 29 és alakult 8 gmk. — Több önálló gmk azért szűnt meg, mert kisszövetkezet­té alakult át, úqy előnyösebb számukra a szabályozás, és mert ezáltal „joqi személyek" lehetnek — mondja a csoport- vezető. * Miért szűntek meq? A Rend Takarító GMK 1984- ben alakult (munkahelyük) az AGROBER székház takarításá­ra. Tavaiv februártól szünetel­tették tevékenységüket, és év végével megszűntek. A volt közös képviselő: — A vállalatot terhelő 20 százclékos keresetszabólvozási különadó hátrányos helyzetbe hozott minket a kisioarosakkal szemben, de a vállalatnak sem érte mea e töhhletköltséq mi­att tovább foqlalkoztatni min­ket. — Mennyit keresett? — Én a napi három órás munkával többet, mint a fő- munkaidőben építész szerkesz­tőként. A pénz nagyon hiány­zik, de a kemény rabszolga­munka egyáltalán nem. A Plan-Comp Általános Köz- gazdasági és Számítástechni­kai Szervező és Tanácsadó Gmk a hosszú neve ellenére is mindössze két embert jelen­tett majd három éven át. A volt közös képviselő: — Bér- és munkaügyi dol­gokkal foglalkoztunk a főmun­kaidőn túl. Tovább már nem bírtuk energiával. Meg aztán kiszámítottuk, körülbelül 10 forintra jött ki a tiszta órabé­rünk. Ennyiért nem szabad ki­hajtani magunkat. A Kisipari üqyvitel Gmk majd öt éven át tevékenyke­dett három taggal. A volt kö­zös képviselő: — Egyikünk betegséa miatt dőlt ki, a másik családi okok miatt nem vállalta tovább. Ha nem ígv alaki# együttmara­dunk. Pedia most van csak jövője az ilyen tevékenység­nek. hisz a kisiparosok, kiske­reskedők könyvelését vezettük. Most szellemi szabadfoalalko- zásban csinálom azt tovább . .. Az Otthon Építő- és Tata­rozó Gmk majd két és fél év utón szüntette meg önmagát. Közös képviselőjük Lukács Mi­hály az okokról: — Kedvezőbb, ha kisiparos­ként dolgozunk tovább, külön- külön. Ha a vállalatok velünk végeztetik el a munkát, azért 20 százalék különadót köte­lesek fizetni. Így egyre nehe­zebb létezni. Ha viszont kis­iparost kérnek fel, akkor nincs ez a plusz 20 százalék, tehát mindenképpen hátrány­ba kerültünk velük szemben. A vállalati számlák sem érkeztek meg mindig időben . . . Re­méljük, kisiparosként többre jutunk . . . sjc Reménykedők is jócskán vannak. — A gmk nemcsak a köz­tudatban, a valóságban is örök vesztes dolog. Mellékfog. lalkozásként nem is szokványos dolgokat csinálunk. Belefárad­Nehezebb helyzetben a gmk-k Reménykedők is tunk már, a kedvünk is el­ment. Tavaly 100 forint szer­ződött bevételből még 39 maradt nekünk, idén talán 21 forintunk lesz." Megéri ennyi­ért esténként, hétvégeken is dolgozni? Nem! Erre az évre még van szerződött munkánk, különben abbahagynánk - zárja le a témát a fiatal épí­tészmérnök. Az 1982 májusában alakult Alkotók Tervezői Gmk tavaly ősszel lett Stúdió. Vezetőjük Sik László: — Az összes előnytelen mó­dosítás ellenére is tovább csi­náljuk azt, amihez értünk és ami a szakmánk. Alapelvünk, jócskán vannak tek maguknak, ma már a be­dolgozókkal együtt húszán vannak. Gépek és gépsorok villamos berendezéseit készítik és szerelik a Sopiana Gép­gyárnak, és kapcsolószekrénye­ket készítenek. Új profiljuk az ipari elektronika, induktív és kapacitív közelítéskapcsolókat gyártanak.- Mit jelentenek az új sza­bályzók? — kérdeztem Hirth Feicnc közös képviselőt. — Megijedtünk. De remény­kedünk, hogy az állami cége­ket sújtó diszkriminatív, 20 szá­zalékos többletadó előbb-utóbb megszűnik. Ha ez bekövetkezik, akkor mór nem érezhetjük mo­Mire számítanak a most alakult gmk-k? Az ÉPFÖV Építőipari Fővál­lalkozó Gmk februárban ala­kult. Négyen mellékfoglalko­zásként, (mérnök, szervező, és beruházó) fogtak össze, hogy megrendelőiknek a pénzügyi forrás kezelésétől a lebonyo­lításon át, a létesítmény üzem­behelyezéséig komplexen, min. dent elvégezzenek fővállalkozó­ként. Közműtórsulósok, építő- közösségek szervezését, OTP és más ügyintézését is ma­gukra vállalják. Fő profiljuk a közműépítés (mélyépítés), de mindennemű technológiai sze­relést is végeznek. A közös képviselőjüket kér­dezem: Megérte belevágni? A pécsbányatelepi kórházat is a Piramis Gmk újította fel hogy első a munka elvégzése és gazdaságossága, de lénye­ges számunkra a korrektség is.- Megéri?- A szabályozók minket is egyre jobban beszorítanak. Ezt egy pontig úgy tudjuk ki­védeni, hogy az átlagosnál jobb a felszereltségünk.- Melyek ezek a ,,beszorító" változások?- Féljogi személyként mű­ködünk, mégis előírás az el­számolási számlakötelezettség, mint a jogi személyeknél. Je­lentős tehertétel a főállású dolgozóinknál a 40 százalékos sztk-járulék, ami több a ta­valyinál, viszont betegség ese­ten csak a 8. naptól jár a táppénz. A vállalkozói adó 25 százaléka is nagy érvágás. A keresetszabályozási különadó is leladja a leckét, ha munkát akarunk elnyerni vállalatoktól, mer*, nekünk ezzel a 20 száza­lékkal kell olcsóbbnak lennünk, hegy mi kaphassuk meg a megbízást. így aztán jó, ha marod nekünk tisztán' a 15 százalék . . . * A Kisépterv Épület- és Köz­műtervező és Kivitelező Gmk 198? októberében alakult 5 taggal. Jelenleg a főállásúnk­kal és mellékfoglalkozásúakkal együtt 28-an vannak. Közös képviselőjük Heinemann István­ná építőmérnök, kőműves mes­tervizsgával is rendelkezik. Ez a kettősség jellemzi őket, s ez rugalmasságuk záloga is.- 1988 január előtt 20 fölötti taglétszámmal csak 10 alkalmazottat foglalkoztathat, tünk, azóta már 30-at. Emiatt is, ha gmk-ként nem győztük vagy nem vállalhattuk fel an­nak nagysága miatt a munkát, akkor önálló kisiparosként bir­kóztunk meg vele; Egy kis­iparos 6 főt alkalmazhatott -, most februártól már viszont ő is harmincat foglalkoztathat. Ahogy lehetséges, vagy elő­nyösebb, úgy vállaljuk gmk- ként vegy önálló kisiparosként a munkát a 20 százalékos kü­lönadó miatt. A Kontakt Villamosipari Gmk-t hal éve alakították ha­tan, öt éve telephelyet építet­gunkat másodrendű állampol­gárnak. Keményen kell tovább­ra is dolgoznunk, és nemcsak napi 8 órában. De nemcsak anyagiakban jelent számunk­ra hátrányt ez az év. Az ad­minisztráció is annyira felduz­zadt, (jelenleg több mint tíz­szer annyi a papírmunka, mint a megalakulásunk évében volt), hogy belezöldülünk. A nyilván­tartósokból is nyilvántartást kell már vezetni. így aztán lassan már nem marad időnk gon­dolkodni és termelni. A Piramis Építő- és Tata­rozó Gmk közös képviselője, Céczi lenő a 88-as változások­ról ■- Gazdaságilag rosszabbul jóiunk. A jövedelemadó-ked­vezmény közel sem hoz annyi előnyt, mint amennyit elvisz a 25 százalékos vállalkozói adó, ugyanakkor, ha nem lenne az a közületekre kiszabott plusz 20 százalékos diszkriminatív adó, még több munkát is vál­lalhatnánk. Bár ez utóbbit ki tudjuk kerülni a munka meg­választásával, hisz főként ál­lami és költségvetési megbízók­nak építünk társasházat, üz­letet és szociális otthoni, kór­házi munkáknál dolgozunk.- Mi az, ami megnehezíti a helyzetüket?'- Az kivédhetetlennek lát­szik, hogy 8-10 százalékkal kevesebb lesz a jövedelmünk. Ez van. De legalább ne gyö­törnének minket az örökös anyagbeszerzési és mellettük a fizetési nehézségek. A csekket fizetőeszközként már nemigen fogadják el sehol, így aztán az anyagbeszerzésnél több- százezer forintot kell zsebben tartanunk. Aztán az ÁFA, amit legtöbb esetben nekünk kell megelőlegeznünk és majd va­lamikor egy hónap múltán, vagy később kapjuk meg. Lassanként már annyi a kö­telező adminisztrációnk, mint egy állami cégnek. Félő ná­lunk is, a létszám fele már az adminisztrációt kell, hogy vé­gezze. Állandóan észnél keil lenni a papírmunkákkal, hisz tejünk felett is örökösen ott lebeg a büntetésveszély. — Egy év múlva már meg tudjuk mondani .'. . Ugyanezt kérdeztem a már­ciustól tevékenykedő Egyenleg Könyvelő Gmk közös képvise­lőjétől, Tóth Istvánnétól is. — A sok változás annyira megkeverte és megnehezítette a vállalkozókat , hogy lesz munkánk bőven és a jövőnk is biztosított. Segítünk a vállal­kozóknak, ezáltal az állam- apparátus terheit is könnyít- jük. A kisszövetkezetek, kis­iparosok, kiskereskedők, szer­ződéses üzemeltetők, gmk-k, szakcsoportok naplófőkönyvé, nek vezetését, a vállalkozói adó kiszámítását, a társada­lombiztosítási járulék és az adók bevallásának elkészíté­sét, az ÁFA és az SZJA kiszá­mítását és nyilvántartását ké­szítjük el, adóügyi tanácsadást is- végzünk. — Mennyivel könnyebb vagy nehezebb most a gmk-k hely­zete? — Magasabb lett a főfoglal­kozású tagok társadalombizto­sítási járuléka, ez már a brut­tó kereset 40 százaléka, elő­nye viszont, hogy költségként elszámolható és ténylegesen elért jövedelem a társadalom- biztosítási szolgáltatások alap­ja. (Korábban ez a tag jöve­delmét terhelte.) Megszűnt a társasági adó és különadó, he. lyette egységesen lépett be a 25 százalékos vállalkozói adó, de csak ha a gmk nyeresége meghaladja a 100 000, illetve adott esetben a 200 ezer fo­rintot. Az is hátrányos, hogy a 20 százalékos ellenértékadó köre kiterjedt ez évtől a költ­ségvetési szervekre és a kis­szövetkezetekre is. A gmk-knál bizonyos mértékű jövedelem- csökkenést idéz elő oz elmúlt évhez képest a társadalom­biztosítási járulék és az SZJA. Viszont érdemes úgy dolgozni­uk, hogy a nyereségük meg­haladja a 400 000 forintos ha­tárt, mert akkor nem emelkedik olyan progresszíven az összes elvonás, és ezáltal a szemé­lyes jövedelmünk nem csökken az előző évekéhez képest. Murányi László A pszichodráma alkalmazásáról A szerepját-szás modelljei A pszichodráma alkalma­zása napjainkban világszerte egyre terjed. Mind több kö­tet és tanulmány jelenik meg róla. A módszer a hatvanas évek elején eljutott hazánk­ba is, és a hetvenes évektől mind szélesebb körben hasz­nálják. A felhasználás főleg pszichoterápiás, tehát gyógyí­tó, személyiségváltoztató cél­lal történik. Nálunk még nem alakult ki az a gyakorlat, ami számos nyugati országban megfigyelhető, hogy a pszi- chodrámát vagy annak egyes technikai elemeit szinte min­denütt alkalmazzák, ahol csak csoportos körülmények között folyik valamilyen vi­selkedésfejlesztés, képesség­gyarapítás. Ezért is üdvözlendő az Er­délyi Ildikó szerkesztésében „A pszichodráma önismereti és terápiás alkalmazása" cimmel, az Akadémiai Kiadó gondozásában napvilágot lá­tott kötet, amelynek célja kettős. Egyrészt megpróbálja eligazítani az olvasót a pszi­chodráma módszer alaptéte­leiben, technikáiban, dinami­kájában, alkalmazási mód­szereiben. Másrészt igyekszik bevezetni a szakembereket a pszichodráma aktometriájá- ba, amely lehetővé teszi az alkalmazott eljárás nyomon követését. A könyv első része a pszi­chodráma módszer atyjának, Jacob MORENO-nak (1889- 1974) a munkásságával, va­lamint a pszichodráma játék elemeivel, ill. sajátosságai­val foglalkozik. Moreno a pszichodráma alapgondolatát a következők­ben fogalmazza meg. Az em­beri spontaneitás és kreativi­tás elsősorban cselekvésbe ágyazva érvényesül. Csakhogy ez a cselekvés — mint indu­latelvezető csatorna - ve­szélyes út. Az ember ui. tud dramatizálni, az „az ember szerepjátszó lény". A külön­féle játékok, misztériumok sok évezredes gyakorlata ala­kíthatta benne ki ezt az ősi képességet. Talán egyedül az embernek van meg az a készsége, hogy kettős tudat­tal képes megélni valamit. Tehát, hogy létrehozza, rea­lizálja a fantáziáját átfúró életformákat. A szerepjátszás három mo­dellje a „Barbara-epizód”, a „fort-do", valamint a „peda­gógiai modell", amelyek egy­aránt értékesíthetők a terá­piás gyakorlatban és az ön­ismereti munkában. A pszichodráma minden változata (terápiás, önisme­reti vagy pedagógiai) cso­portos eljárás, amelynek át­lagos időtartama 2 óra. Ez azonban továbbfejleszthető prolongált ülésekké (4—6 óra), avagy maratoni pszi- chodrámává (8—14 óra). Akár a klinikai, akár az önismereti csoportok összeál­lításáról van szó, minden esetben a csoportmunka el­kezdése előtt a jövendő cso­porttaggal egy vagy több egyéni, tájékozódó beszélge­tés (vagy interjú) történik. A pszichodrámacsoport el­ső ülésén a csoportvezetők körvonalazzák a csoport te­vékenységét és céljait. Vázol­ják, hogy zajlik le egy-egy ülés, mi fog ott történni. Az instrukciók nyomán a cso­porttagok tudják, hogy az ülések akkor valósítanak meg valamit "Céljaikból, a csoport akkor tölti be funkcióját, ha játék születik. A dramatikus játék a cso­portülések folyamatában tér­ben és időben jól elhatárol­ható egység. A játékos ré­széről kettős tudatot feltéte­lez a valós helyzetek vagy körülmények' kockázat nélkü­li újraélése vagy igazi indu­latok lejátszása konstruált szituációban (a főszereplő pl. a játékban tisztábon van az­zal, hogy a férfi, akit itt ócsá­rol, akinek könyörög, vagy akiért aggódik, valójában nem oz ő férje, stb.). Egy játéknak akkor van vége, ha a felgyülemlett in­dulatok valamilyen elvezetést nyernek. Általában a játéko­sok érzékelik ezt, de előfor­dul, hogy a terapeuta avat­kozik be. A pszichodráma gyakorla­tának céljai közé tartozik, hogy az ülések mindhárom szakaszát a csoporttagok sze­mélyes élményei alakítják: a játékosok, pillanatnyi állapo­tai, aktuális problémái, konf­liktusai, mindig átszínezik a jelenetet. Tehát a pszicho- drámajátékok egy része a va­lóság tartományában, másik része a fantázia, vágy vilá­gában, a valóságtól távol eső tartományban játszódik. Ebből fakad, hogy olykor az a feszültség hajtja a szerep­lőt, hogy most másképpen vi­selkedjen, mint régen. Ilyen­kor a próba tudata itatja át a játékot. Az is előfordul, hogy ún. intrapszichikus elemek jelen­nek meg a játékban, azaz a valós helyzet egyik emocio­nális összetevőjét (pl. irigy­ség) megszemélyesítik, önál­ló dramatikus jelentéssel ru­házzák fel. A játékot többnyire rövid csend követi, amely alatt a szereplőkben ambivalens ér­zések kavarognak. A játéko­sok indulatai, érzései a játék során elvezetődtek vagy fel­duzzadtak, megkönnyebbü­lést vagy fokozott közlésvá­gyat élhettek át („kiadták magukat”). A nem játszó csoporttagok nézőként fi­gyelik és követik a szereplő­ket, érzelmeikkel különböző hőfokon vesznek részt, me­lyeknek az utólagos megbe­szélés során hangot is adnak. Egyesek közülük objektívek maradnak és kritikusak a lá­tottakkal kapcsolatban, míg mások azonosulnak a sze­replőkkel, esetleg saját élet- történetükből fakadóan. Vé­gül vannak, akik közönyösen viselkednek. A szerzők ezzel összefüg­gésben kiemelik a szakmai vezető szerepét és terápiás felelősségét, akinek aktívan kell elősegítenie a tudatosító feldolgozást. A könyv további fejezetei az indulatvezetés, a doku­mentációs vezérlés, a mara­toni ülés, a csoportdinamikai elemzés, valamint a pszicho- drámajáték formalizálásnak kérdéseivel foglalkoznak, konkrét példák tükrében. Mérei Ferenc, Ajkay Klára, Domos Emőke és Erdélyi Il­dikó monográfiája jelentősen gazdagítja pszichológiai és pszichiátriai irodalmunkat. Véleményem szerint nemcsak a pszichodrámát megérteni és alkalmazni kívánó szak­emberek, hanem a szélesebb olvasóközönség érdeklődé­sére is számot tarthat. Dr. Rikker Éva 1988. május 7., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents