Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-07 / 126. szám

A Dunántúli napló 1988. május 7., szombat Gloucesteri diákokaPMMF-en 16 angliai hallgató és 7 ok­tató tartózkodik jelenleg is Pé­csett, a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola vendégeként. A kö­zel százezer lakosú Gloucester műszaki és művészeti főiskolá­jának képviselői a PMMF és az angliai felsőoktatási intéz­mény 1983-tól létező kapcsola­tainak jóvoltából töltenek 15 napot hazánkban. A pécsi mű­szaki főiskola hallgatói és ok­tatói közül — a cseremegálla­podás értelmében — 23-an utaznak Angliába, hogy ott töltsék szakmai gyakorlatukat júliusban. Ezek az évenkénti cserekapcsolatok mindkét fél számára nagyobbrészt önköltsé­gesek. A gloucesteriek Pécsen kívül meglátogatják Budapestet, Sze­gedet és a Balatont. Mindhá­rom helyen szakmai programo­kon is részt vesznek. A glou­cesteri művészeti és műszaki főiskolán 2500 nappali és mint­egy tízezer „levelező" tagoza­tos hallgató tanul, 446 főállású oktató irányításával. A szakmai csereutazásokon kívül a két in­tézmény szakmai-tudományos kapcsolatai hozzájárulnak a két város szakembereinek tudomá­nyos képzéséhez is. Skandináv bútorbolt Pécsett Két hónap alatt megvalósult az Ágroker-Blévisz együttműködés A bútorvásárlók előtt jól csenghet a Téka fantázianév, bizonyára többen már jártak is a budapesti és bójái márkaboltokban. Pécsett is új szín gazdagítja a város kereskedelmi palettáját: a hálózat harmadik tagjaként, a Megyeri úton csütörtökön nyílt meg az Agroker Mező- gazdasági Termelőeszköz Ke­reskedelmi Vállalat és a Bajai Lakberendezési, Építő és Vasipari Szövetkezet kéz­fogásának eredményeképp az az üzlet, amelyben a skandináv típusú, közepes árfekvésű bútorokat árusít­ják. Első hallásra kissé furának tűnhet, hogy egy, elsősorban mezőgazdasági eszközöket forgalmazó cég. szobabúto­rok forgalmazására vállalko­zik. A vállalat, felismervén, hogy csak a hagyományos termékeik forgalmazásával a kellő eredményeket nem ér­heti el, még az elmúlt év decemberében létrehozott egy „vállalkozási osztályt”, amelytől újszerű, jól megva­lósítható ötleteket várt. A bajai Blévisz Szövetkezettel már régóta eredményes kap­csolata van az Agrokernek, kézenfekvő volt, hogy a ba­jaiák népszerű bútorainak forgalmazásával jelentős vásárlói igényeket elégíthet­nek ki Pécsett is. Az elkép­zeléstől a megvalósulásig mindössze két hónap telt el: a vállalat központi telephe­lyén volt gazdaboltot ofoki- totta át. A hatmilliós nyitókészlet­ben ott vannak mindazok a bútorok, amelyek — panel­lakásban is! —, a lakberen­dezéshez szükségesek. Ter­vezik, hogy a későbbiekben kiegészítő árucikkeket, így a bútorokkal harmonizáló füg­gönyöket, ágyneműket és textíliákat is árusítanak majd. Szolgáltatásuk, hogy a kivá­lasztott árut kívánságra házhoz viszik, az előjegyzett bútorokat pedig 60 napon belül szállítják a megrende­lőnek. (Hasznos tudnivaló, hogy az üzlet nem az Agro­ker Áruházban, hanem a Megyeri út 64. sz. alatt ta­lálható.) Végh G. Mohácsi iskola kitüntetése Harmincéves Mohácson a Fark Utcai Általános Iskola ének-zenei tagozata. A jubi­leum alkalmából tegnap, pén­teken este ünnepi koncertet rendeztek, amelyen föllépett az iskola kisdobos, úttörő és Pro Musica elnevezésű nagykórusa Sasné Kis Zsuzsa, Imre Lajos­áé és Kiss Miklós vezénylésé­vel. A hangversenyen előadta köszöntő műsorát a város má­sik három ifjúsági és felnőtt énekkara is: a gimnázium kó. rusát Winternitz Ferencné, a zeneiskola kamarakórusát Den­ke Mária, a művelődési ház ve­gyeskarát Krausz György vezé­nyelte. A 30 éves jubileumon ered­ményes zenei nevelőmunkájáért az iskolát a miniszter Szocialis­ta kultúráért kitüntetésben ré­szesítette. Elismerés a Jókai lakásszövetkezetnek Berzsenyi Helikon Keszthelyen Múlt évi kiemelkedő tevé­kenységéért a SZÖVOSZ dicsé­rő oklevelét kopta a pécsi Jó­kai Lakásfenntartó Szövetke­zet. Az elismerést tegnap a MÉSZÖV székházában tartott ünnepségen vette át Nagy Emil, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet kezeli a megye legrégebben épült szövetkezeti lakásait, szám szerint 578-at. Az épületek üzemeltetési fel­adatait 18 szakember végzi, nagyrészt részmunkaidőben. A Emberre veszélyes anyagokat tartalmazó primőrsalátákot fog­laltak le a pécsi vásárcsarnok­ban a Baranya Megyei Agro­kémiai és Növényvédelmi Állo­más felügyelői. Két vidéki árus, kistermelő kínált terményei kö­zül nyolcvan mintát vettek és megállapították a laboratóriumi vizsgálatok után, hogy azok a Zineb gombaölő szer hatóanya­gait tartalmazzák, fogyasztásuk tehát az emberi szervezetre ká­ros megbetegedést okozhat. Most a két piacozó nem áru­síthat a vásárcsarnokban, sza­bálysértési eljárást indított el­lenük az állomás. Fzt követi majd a bírságolás, aminek az összegét azon falvak tanácsc munka eredményességét jelzi, hogy egy 15 lakásos társasház is csatlakozott a szövetkezethez. A Jókai Lakásfenntartó Szö­vetkezetnél jól gazdálkodnak a lakók pénzével. így többek kö­zött elérték, hogy a különféle árváltozások hatására sem nö­vekedtek számottevően az üze­melés költségei. Növelték tar­talékalapjukat, a tervezett fel. újítási munkák kétszeresét vé­gezték el az elmúlt évben. állapítja meg, ahol laknak a termesztők. A bírság összege 500-3000 forint is lehet szemé­lyenként. Feltehető, hogy a Zi- nebet túladagolták, vagy nem ta'tották be a gombaölő szer használata után az előírt vára. kozási időt. Kiderült, hogy mindegyikőjük nem vagy rosz- szu' vezette a permerezési nap­át. Ezt egyébként kötelező mindenkinek vezetni, aki kister- mesztőként a piacra dolgozik. Az állomás évek óta rendsze­resen végzi a vizsgalatokat a piacokon, de a kiskertekben is. Korábban is felfedeztek ilyen jellegű hanyagságokat, és ak. kor is a megfelelő szigorral in­tézkedtek. Kiállítással, tudományos ta­nácskozással megkezdődött tegnap Keszthelyen a Berzsenyi Helikon, a Berzsenyi Társaság irodalmi, művészeti találkozója. A Berzsenyi Társaság 1985 májusában alakult, pontosab­ban alakult újjá, mert az 1904- től 48-ig működött hasonló ne­vű társaság jogutódjának tart­ja magát. Mintegy hétszázöt­ven tagja van már: feladatá­nak tekinti irodalmi, művészeti hagyományaink ápolását, a kortárs irodalom megismerteté­sét is. Tagjai között értelmisé­giek, munkások, diákok, tiszt­viselők, nyugdíjasok egyaránt megtalálhatók az ország min­den részében — Baranyában is —, néhány városban már ifjú­sági tagozat is létrejött. Ehhez alkalmazkodva szerve­zik hagyományápoló és iroda- lomnépszerűsitő programjaikat. Csak a közelmúlt néhány érde­kes eseményét idézzük fel. Ta­valy novemberben Kaposvárott rendezték meg a nyugat-euró­pai és tengerentúli magyar prózaírók és költők estjét nagy sikerrel. Januárban irodalmi es­ten mutatták be Sütő András Sikaszói fenyőforgácsok és Ab- lonczy László: Latinovits Zoltán tekintete című kötetét, amelyek a társulat támogatásával jelen­tek meg. A nyáron Berzsenyi vándortúrát szerveznek a gye­rekeknek, ifjúsági tábort a fia­taloknak irodalmi emlékhelyek felkeresésére. A keszthelyi Festetics-kastély- ban tegnap délután Takács Gyula költő és Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket, majd Csorba Géza, a Nemzeti Galéria főigazgató-he­lyettese nyitotta meg a Kettős zsoltár című képzőművészeti ki­állítást. Ezután a Mi a haza ma? című pályázat anyagából készült antológiát mutatták be, este pedig önfegyelem, közfe­gyelem, nemzeti fegyelem cím­mel kezdődött tanácskozás, amelynek bevezetőjét Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront fő­titkára tartotta. Korreferátumot Czoma László tartott. A tanács, kozás ma folvtatódik, délután megkoszorúzták . Nrklán Ber­zsenyi Dániel egykori házát, es­te a kastély tükörtermében iro­dalmi est lesz. G. T. Tanácsülés a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola tanácsa tegnap tartott ülést, amelyen többek között megvitatták a főiskola nemzetközi kapcsolatait, érté­kelték az intézmény kutatási pályázatait, kitértek a tudomá­nyos diákkörök tevékenységé­nek fontosságára. Több javas­lat hangzott el a főiskolai ku­tatások menedzselésével kap­csolatoson. Az ülést dr. Lenkei Péter főigazgató és Kucsera Gyula főtitkár vezette. Dr. So­mogyi Botond, az MM, Bodor János az ÉVM, dr. Wisnyov- siky Iván a KVM képviseleté­ben vett részt a tanácsülésen. Zineb a primőrsalátán Kistermelőket tiltottak ki a pécsi vásárcsarnokból FILMIEGYZET Az inkvizíció máglyáján Állítólag elég nagy az el­térés az eredeti regény és az abból készült film között — ezt majd hamarosan eldönt­hetjük magunk is, kiadás előtt áll Umberto Eco A ró­zsa neve című regénye. Is­meretében talán majd mi is fanyaloghatunk, hogy ami abban az intellektuális rejt­vény volt, az a filmben dur­va leegyszerűsítés. De hát er­re minden esetben lehetősé, günk van, amikor irodalmi művet filmesítenek meg. Umberto Eco neves olasz tudós, sokat foglalkozott a tömegkultúra mibenlétével, olyaddig hogy megírta A rózsa nevét, mint tömegkultú­rának szánt regényt; bizonyí­tandó, a tömegkultúra és az elitkultúra közti ellentét szí­tása gyakorta mesterkélt. Hogy bár kétségkívül szem- benáll egymással mondjuk a Varázshegy és a Tarzan, de lehetnek művek, melyek ki­elégítik mindkét „kultúra" ismérveit: azaz magvas gon­dolatokat tartalmaznak úgy, hogy tömegesen el is olvas­sák azokat, s a magvas gon­dolatok el is jutnak az olva­só tudatába. Meglehet, mert még nem olvastam A rózsa nevét, tet­szett A rózsa neve című film. Pedighát hibája önma­gában is van, s nemcsak a regényhez viszonyítva. Pél­dául az, hogy a „tömegkul- turás” oldalát — most már filmről lévén szó — nagyonis a mostanság meghatározó „tömegkulturás” filmekből ál­lította össze Jean-Jaques An- naud rendező: mintha túlon­túl véres és kegyetlen lenne a képi világa. Kérdés persze, hogy léhet-e a sötét közép­kort, a Szent Inkvizíció tény­kedését kegyetlenség nélkül ábrázolni, hiszen joggal té­telezhetjük fel, a XIII. század elejének képi felidézése így is sokban elmarad a kor va­lóságától, mint ahogy ma sem képesek a legelvetemül­tebb filmrendezők sem- felül­múlni látványban a valóság borzalmait. E borzalmak amúgy is meg­lehetősen viszonylagosak: van, akinek a kicsorduló vér, az átvágott nyak az elvisel­hetetlen, van, akinek a sze­xualitás látványa az, mások­nak meg például az borzolja fel az idegrendszerét, ha azt látja: a könyvektől vannak elzárva az emberek: hogy testi kínjaik csupán csak szo­lid materializálódásai lelki, szellemi bezártságuknak. Valljuk meg, ezek vannak kevesebben. Mit tehet tehát egy értelmiségi? Megpróbál­ja összehozni a borzalmak különféle minőségeit, ahogy az alkoholelvonó-kúrán a rosszullétet az ivással magá. val az orvosok ha együtt látjuk a gyilkosságot, a tes­ti erőszak megnyilvánulásait az indexre tett könyvekkel, akkor talán kondicionáljuk a nézők tudatát arra, nemcsak az a borzalmas szörnyűség, ha prostituálttá teszünk nő­ket, majd máglyára küldjük őket, ha levágjuk az ellen­fél fejét, hanem az is, ha eltiltjuk a könyvektől, vagy ha rávesszük arra, hogy könyveket égessen. Mert eb­ben nem sokat változott a világ a XIII. század óta: a XX. században éppen úgy égetik a könyveket, vagy száműzik őket, mit akkor, szemben azzal, hogy az em­berirtás manufakturális mód. szereit azóta sikerült már az egész emberiség automati­kus legyilkolásáig fejleszteni: amikor a máglyán már nem­csak könyvek, de emberek is velük égnek, s amikor már nem menekülhet senki az atominkvizíciós égéstől, ak­kor megszűnik elit- és tömeg- kultúra, megszűnik ellenté­tük. S megszűnik szembeál­lításuk lehetősége is. Bodó L. Az országos pártértekezlet baranyai küldötte Bencsik László A szókimondás igényével A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregységének termelé­si osztályvezetője 41 éves. Hu- szonharmadik éve dolgozik a cégnél. A budapesti anyaválla­lattól a pécsi gyáregység meg­alapításakor, 1972-ben jött Ba­ranyába. Szakmai végzettségét tekintve gép- és híradástechni­kai technikus. Felesége a pécsi nyugdíjasház nővére és gond­noka. Kislányuk 11 éves. — Még katonai szolgálatom ideje alatt lettem a párt tag­ja 1970-ben. A gyáregység pártalapszervezete vezetőségé­nek munkájában 1972 óta ve­szek részt — meséli magáról Bencsik László, hozzáfűzve, hogy szókimondó embernek vallja magát, nem szereti az óvatoskodó körülírásokkal el­kent dolgokat.- Most alighanem ennek a tulajdonságomnak köszönhetem a megtisztelő megbízatást, hogy a pártértekezlet küldötte lehetek. A párt tagsága a szó­kimondást várja a pártértekez­let küldötteitől. Azt, hogy önt­sünk tiszta vizet a pohárba: hogyan jutottunk idáig, s mi­ként lábalhatnánk ki jelenlegi helyzetünkből - vélekedik. — A Központi Bizottság állás­foglalás-tervezetében türköző- dik ennek a szókimondásnak a szándéka, igénye? Milyen té­mák ragadták meg figyelmét leginkább a tervezetben, s a megyei pártbizottságnak a vita­anyaghoz fűzött állásfoglalásá­lban?- Az állásfoglalás-tervezet szerintem nem hozott olyan új elemet, amely más lett volna, mint a korábban már megje­lent értékelések és elképzelé­sek. Ez utóbbiak annyira álta­lános megfogalmazást kaptak, hogy szükségképpen az értel­mezésük körüli véleménynyilvá­nításra késztették a párttagsá­got. Hatásában tehát a terve­zet nyílt hitvallásra, vitákra, szókimondásra ösztönzött. Ez viszont jól tükröződik a megyei pártbizottság állásfoglalásá­ban, amely a tervezetnél jóval árnyaltabban, konkrétabban fogalmazza meg problémáin, kát, mutat rá a tisztázandó kérdésekre, a sürgető felada­tokra. Munkám, környezetem «IUI magától értetődően arra inspi­rált, hogy a tervezetben, a megyei állásfoglalásban a gaz­daság problémáinak, az ipari munkásság és a fiatal műszaki értelmiség helyzetének, vala. mint az életszínvonal alakulá­sának ,'Összefüggéseire kon­centráljak. Problémáink megol­dásának legfőbb kulcsát abban látom, hogy meg kell teremte­nünk a vállalatok igazi önálló­ságát, meg kell szüntetni azt a szinte példa nélküli mértékű ál­lami elvonást, ami most a terme­lő szféra prosperáló egységeit sújtja. Csak így jöhetnek létre megfelelő alapok a műszaki fejlesztésre, ami a hatékonyság növelésével kell hogy járjon. Az pedig el kell hogy vezes­sen a fiatal műszaki értelmi­ség jobb anyagi megbecsülésé, hez. Ösztönzésük, alkotó ener­giáik kibontakoztatásának fel­tételjavítása kihat a gyártmány- konstrukciók színvonalára, piaci versenyképességükre, tehát anyagilag is hasznos a mun­kások számára. Ha több érték teremtődik, több jut a nem termelő szféra íejlesztésére is. — Mit vár a pártértekezlet- től? Annak munkájában mire helyezné a hangsúlyt? — Mindenekelőtt azt, hogy alapvető kérdésekben pozitív fordulatot jelentő irányvonalak meghatározásával helyreállítja a párt tekintélyét. Új stílus és módszerek kialakításával az eddiginél jóval gyorsabb rea­gálásokra alkalmassá teszi a pártmunka gyakorlatát. A meg­újulás hiteléhez azonban a személyi feltételek megteremté­se, személyi garanciák is szük­ségesek. S nem utolsósorban azt várom a pártértekezlettől, hogy felpörgeti a termelés fel­tételrendszerének a holtpont­ról való kimozdítósának folya. matát. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents