Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-06 / 125. szám
1988. május 6., péntek Dunántúli napló 3 „Szocialista hazánkért” honvédelmi vetélkedő Helyszíni viztechnológioi-gázmentesitési vizsgáló berendezés üzem közben Földmérő és talajvizsgáló Egy vállalat, nagyon sok lábon Nem ütközik-e a nyereségérdekeltség az objektivitással? Az utóbbi hónapokban gyakran leírtuk a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nevét. E budapesti székhelyű cég végezte a geológiai vizsgálatok jelentős részét Ófalu-Feked térségében. De az FTV feliratot viselő kocsikkal Tengizben éppen úgy találkozhatunk, mint a bős—nagymarosi vízi erőmű építkezésein. Az 1950-ben alapított vállalat csaknem valamennyi magyarországi nagyberuházáson otthagyta névjegyét. Tekintettel arra, hogy az FTV nevével valószínűleg a továbbiakban is gyakran fogunk találkozni, megkértük dr. Szilágyi Gábor igazgatót, mutassa be vállalatát. Mindjárt a beszélgetés elején kiderült, hogy a cég neve „Földmérő és Talajvizsgáló" korántsem fejezi ki azt a széles tevékenységi kört, amely- lyel foglalkozik. Szervezeti felépítését tekintve öt irodára oszlik, s az irodák nevei egyben a fő profilokat jelzik: geodézia, geotechnika, mérnökgeológia, építőipari korrózióvédelem, fúróüzem. — Alapvetően tervező vállalat vagyunk, de foglalkozunk kutatásfejlesztéssel, szabványalkotással, szakvélemény-készí. téssel, újítások és szabadalmak kidolgozásával. Mindezt önállóan vagy más vállalatokkal együttműködve. Most készül a profillistánk, amelyben hatvanféle szolgáltatást kínálunk. Számos európai ország szakembereivel tartunk kapcsolatot, ami két szempontból is hasznos: egyrészt hozzá tudjuk mérni magunkat a nemzetközi színvonalhoz, másrészt piacot keresünk irodáink számára.- Nem félnek attól, hogy túlságosan elaprózzák magukat?- Kétségtelen, hogy van ilyen veszély. A számos profil nagyon összehangolt munkát kíván. Viszont nem kell attól tartanunk, hogy munka nélkül maradunk. Valamelyik ágazatból mindig érkezik megrendelés. Az FTV gyakran végez kutatási feladatokat. Milyen munkamegosztás alakult ki az akadémiai, eqyetemi kutatóintézetekkel?- A nagyléptékű, mélyebb tudományos megalapozottságot igénylő szakvéleményezés min. dig a kutatóintézetek dolga. Mi a konkrét tervezés megalapozására szoktunk megbízást kapni.- Hogyan lehet összeegyeztetni az objektív véleményezést a nyereségérdekeltséggel?- Mi sohasem titkoljuk el, ha a megkutatott területről negatív a véleményünk. Ilyenkor vagy azt tanácsoljuk, hogy keressenek más területet, vagy részletesen kifejtjük, milyen műszaki megoldásokat tartunk szükségesnek, gazdaságosnak. A megbízóval előre megállapodunk a munka ellenértékében, tehát azt a kutatás eredménye nem befolyásolhatja. — Milyen apparátussal dolgoznak? — Hatszáz ember tartozik az állományunkba. Szinte nincs olyan reál jellegű felsőoktatási intézmény, ahonnan ne jöttek volna hozzánk munkavállalók, önálló laboratóriumi központunk és fúróüzemünk van. Miniszteri felhatalmazás alapján az országban nálunk található meg az építési geotechnikai adattár. Minimális térítés mellett szabadon használhatja minden szakember. H. J. A Magyar Honvédelmi Szövetség az elmúlt év őszén hirdette meg az 1848-49-es polgári forradalom és szabadság- harc 140. és az lyIHSZ megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a „Szocialista hazánkért" elnevezésű, felmenő rendszerű országos honvédelmi vetélkedősorozatot. A vetélkedőn a lakosság minden rétege és korosztálya képviseltette magát. A vetélkedősorozat lassan a finiséhez érkezik Baranyában. Lezajlottak az alapjátékok az iskolákban, MHSZ-klubokban, megrendezték már valamennyi városban a városi döntőket, amelyeken az alábbi sorrendek alakultak ki: Pécsett a felnőtteknél 1. Zsolnay Porcelángyár, 2. MÉV ÉDÜ, 3. MÉV III. üzem; közép- iskolásoknál: 1. Pollack Építőipari Szakközépiskola, 2. Széchenyi Gimnázium, 3. Janus Gimnázium; általános iskolásoknál: 1. Egyetem utca, 2. Jókai utca, 3. Fehérhegy. Komlón, felnőtteknél: i. Zo- bák-akna, 2. Kossuth-akna, 3. Béta-akna; középiskolásoknál: 1. Steinmetz, 2. Kun Béla, 3. 501-es Szakmunkásképző; általános iskolásoknál: 1. Hosz- szúhetény, 2. Fürst S. utca, 3. Magyarszék. Mohácson, felnőtteknél: 1. Babarc, 2. Mohács, 3. Boly; középiskolásoknál: 1. Mohács, Mg. Szakközépiskola, 2. 502-es Szakmunkásképző; általános iskolásoknál: 1. Boly, 2. Homorúd, 3. Nagynyárád. Siklóson, felnőtteknél: 1. Kovácshida, 2. Sellye, Víztársulat, 3. Kémes; középiskolásoknál: 1. Siklós Gimnázium, 2. Siklós Szakmunkásképző, 3. Villány Szakmunkásképző; általános iskolásoknál: 1. Siklós, II. sz. Iskola, 2. Nagyharsány, 3. Magyarbóly. Szigetváron, felnőtteknél: 1. Szigetvár területi, 2. Szigetvár Tanács, 3. Szigetvár Tűzoltóság; középiskolásoknál: 1. Szentlőrinc, Mg. Szakközép- iskola, 2. Szigetvár Gimnázium, 3. 509-es Szakmunkásképző; általános iskolásoknál: 1. Mozs- gó, 2. Szigetvár, Lenin Itp., 3. Drávátok. A megyei döntőn az első helyezettek vesznek részt valamennyi területről. Városuk közös, 12 fős csapataként. A megyei döntőre, május 7- én, a pécsi középiskolai Honvéd Kollégiumban kerül sor. A megyei döntőn győztes város csapata majd kiegészül 8 fővel (a fegyveres erőknél, testületeknél önállóan szervezték a vetélkedőt a megyei döntőig) és az így kialakult 20 fős megyei csapot vesz részt majd június 4—5-én Kaposvárott, a területi elődöntőn. Széchenyi Zsigmond, a nagy vadász is segített a gyűjtésben fl sellyei kastélypark arborétuma 355 fa a világ minden tájáról Baranya idegenforgalmában az Ormánság még meglehetősen mostohagyereknek számít. A mostanában egyre növekvő számban ide kiránduló turisták számára az ormánsági falvak néprajza, népi építészetének emlékei jelentik a legfőbb vonzerőt, a kuriózumot. Pedig az Ormánság legfőbb centruma, Sellye másféle érdekes látnivalót is kínál. Olyat, ami majdhogynem páratlan a maga nemében, a Dél-Dunón- túlon: a kastélypark 7,65 hektáros területű arborétumát. A kastélypark eredete több mint 200 éves múltra nyúlik vissza, arra az időre, amikor még Batthyány—Srattmann hercegi család uradalma volt a sellyei birtok. A múlt század közepe táján került a kastély és az uradalom nászajándék címén a Draskovich grófi család birtokába. Az uradalom utolsó birtokosa, Draskovich Iván nevéhez fűződik a park kibővítése, igazán szép fejlesztése. Ennek a munkának a dandárja az 1895 és 1905 .közé eső évtizedre tehető. A bővítés hagyománytiszteletből némiképp megőrizte az eredeti franciakért formát a kastély főbejárati oldalán lévő, mintegy 80x80 méteres területen, de a többi a 19. században különösképpen divatos angolpark jelleget öltötte magára. A kertészkedésért rajongó gróf barátaitól mindig fákat, facsemetéket kért. S kapott is ivendégeitől jó néhány ritkaságot. Barátság fűzte Széchenyi Zsigmondhoz, a híres vadászhoz is, aki sok délszaki buk- szust hozott neki. Draskovich Iván gróf más birtokairól is telepíttetett ritka növényeket a sellyei kastélyparkba. így például a ma is meglévő mamutfenyőt 1927-ben a szlatinai birtokáról hozatta ide. Az arborétumot megtépázta a második világháború, főként fenyöfélékből tűnt el jó néhány darab. A park különleges értékének felfedezése nem új keletű: 1965 óta védett természeti objektum. Ma is számtalan ritkaságot rejt magában, mint például az aranytuja, ezüstfenyő, páfrányfenyő, tarkalevelű japánakác, vérbük- kök és rózsásszegélyű vérbük- kök, vértölgyek, andalúziai je- qenyefenyő. A származást tekintve szinte a világ minden tájáról van az arborétumban fa, így a Kaukázus vidékéről, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból. Az arborétum jelenlegi állománya 115 darab örökzöld és 240 darab lombhullató fa. Az arborétum ismertségét és a sellyei turizmust fellendítendő, a közelmúltban a Sely- lyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet kis füzetben parkismertetőt jelentetett meg történeti áttekintéssel, térképpel, fényképekkel, növénykatalógussal. Az ismertető szerzője Pápai Jenő sellyei helytörténész. D. I. »Dn POLITIKAI FÓRUMA---------------------------------------------------------------------------S____________________. A tagkönyvcsere és a pártmunka megújulása A párt vezető szerepéről, az ideológiai munkáról és az országos pártértekezlet állásfoglalásáról folytatott vitákkal egyidőben megtörténtek az előkészületek a párttagsági könyvek cseréjére. A párt belső életében oly fontos feladat végrehajtásának első szakasza, a párttagokkal folytatott beszélgetések és azok tapasztalatainak összegzése befejeződött. Ezért érdemes visszatekinteni arra, hogy e munka mennyiben szolgálja a pártélet megújulását. A Központi Bizottsáq 1987. június 23-i határozatában a tagkönyvcsere feladatait a következőkben fogalmazta meg: „Mozgósítson a soron lévő leiadatoknak, a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának a végrehajtására. Járuljon hozzá az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység megújításához. Erősítse a pártlegyelmet, a pártdemokráciát, a nyílt, közösségi légkört, a kritikai, önkritikái szellemet, a pártszervezetek önállóságát és felelősségét." Nyílt és kritikus beszélgetések Az 1987 október és 1988 február vége között tartott beszélgetések nyomán aktívabbá vált a helyi pártélet, fokozódott az érdeklődés az ország egészét érintő kérdések iránt. E beszélgetések lehetőséget és alkalmat teremtettek a párttagsággal folytatott kétoldalú eszmecserére, a vélemények ütköztetésére. A beszélgetésekre nyílt és kritikus hangvétel volt a jellemző. A párt politikájáról a kommunisták átgondoltan, felelősséggel mondottak véleményt. Elsősorban az ország helyzetének a megítélése, a gondok okainak elemzése, a kibontakozás esélyei, a párt vezető szerepének érvényesülése, a párt iránti bizalom kérdése került a középpontba. A szocializmus építése során elért eredményeinket a tagság többsége értékeli és félti, azonban sokan még mindig csak kételyeiket, fenntartásaikat fogalmazzák meg. Jelentős a felfelé irányuló kritikai észrevételek száma. Ugyanakkor az is tény, hogy a helyi pártalapszervezetek, munkahelyek tevékenységét és saját munkáját a párttagság nem ugyanolyan kritikus mércével méri. A kommunisták túlnyomó többsége támogatja a változásokra irányuló törekvést, és kifejezi, hogy kész részt vállalni a kibontakozásért végzendő munkából és feladatokból. Ezt azonban csak úgy vélik megvalósíthatónak, ha a párt tevékenységében mindkét irányban szélesedik a nyílt, folyamatos, őszinte tájékoztatás, a vélemények figyelem- bevétele. Majd mindenütt szóvá tették, hogy olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a felelősség következetes, személyre szóló érvényesítését. Akik nem képesek azonosulni E röviden felsorolt gondolatok ismeretében is elmondhatjuk, hogy e kérdések valamilyen formában megtalálhatók a párt vezető szerepéről szóló tézisekben, az országos pártértekezlet határozat-tervezetében. Ez is bizonyítja, hogy a gyakorlati munkában is jelen van a KB-nak a párt szervezeteihez, tagjaihoz írott levelének gondolata, hogy „különböző pártfórumokon tudatosan fejleszteni kell az állandó vitát, biztosítsuk, hogy az észrevételeket, javaslatokat érdemben megvitassák és érvényesítsék. A döntéshozatal előtt szélesebb körből kell véleményt kérni." E célok megvalósítása viszont azt igényli, hogy a jelenlegi helyzetben a kommunisták az eddigieknél többször váltsanak szót, mondjanak véleményt. A beszélgetések során személyenként is értékeltük a párttagok munkáját és kezdeményeztük azok kiválását, akik nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A párttagság önként vállalt kötelezettség. Ezért mindazok, akik nem képesek azonosulni a párt megújuló politikájának alapvető elveivel, minden következmény nélkül kiléphettek a pártból. Ezt a döntést 40 796-an választották. A pórtvezetőségek 1341 kilépését, 3845 tag törlését, és 243 fő kizárását kezdeményezték. Mindez a párttagság 5,3 százalékát érintette. A kilépések okai A kilépések okai összetettek. A kiválók jelentős része betegségre és családi okokra hivatkozott. Figyelemre méltó számban voltak ugyanakkor a tagdíjat sokalló, a vallásosságra és az egyéni sérelmekre — főleg a nyugdíjasok körében — hivatkozó párttagok. Számosán azt jelezték indoklásukban, hogy nem értenek egyet a pórt politikájával, annak egy részével, vagy helyi megvalósításával. Voltak, akik a pórt politikáját túl liberálisnak minősítették, úgy vélték, hogy kiengedi kezéből az irányítást. Mások a megnövekedett gazdasági, meaélhetési nehézségekre hivatkoztak. A kiválásokkal erősödtek a párt sorai, hiszen elsősorban olyanok kerültek ki, akik valójában csak „szimpatizáltak” a párttal, de amikor a nehezebbé vált helyzet miatt fokozott terheket, vagy áldozatokat kell vállalni, amikor a párt politikáját élesedő vitában és határozottabban kell képviselni, erre mór nem vállalkoznak. Az ország és a párt előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a kommunisták mindenütt rendezzék soraikat, hogy gondolkodásban és cselekvésben egységesek legyenek. A kibontakozási program megvalósítása során vállalják a kezdeményező és ösztönző szerepet, hogy minden kommunista felelősségteljesen tegyen eleget kötelességének ott, ahová az élet és a párt állította. Ma ezzel tudjuk segíteni a pártmunka megújulását. Biró József, az MSZMP KB alosztályvezetője
