Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-30 / 149. szám
1988. május 30., hétfő Dunántúli napló 5 Emelgesd a gólyalábad... Gyermeknap, 1988 Céllövészet, bábelőadás, aszfaltrajzverseny Éjszaka is az úszókat lesték Horgászmajális Majláthpusztán Németh Albert egyéni csúccsal lett első Balra Németh Albert, a horgászverseny győztese, levegőbe emelve pedig a csaknem 8 kg-os busa. Állítólag a világ legegyszerűbb dolgai közé tartozik a gólyalábakon való lépegetés, legalábbis ezt állítja két fiú meg egy szeplős, rövid hajú kislány, miközben egy ^nagyobb lányt tuszkolnak a farudakra: emelgesd már a gólyalábad Szilvi, különben lepotyogsz ... A kis szeplős egyébként nagymester a gólyalábazásban, mert az Apáczai Nevelési Központ 3. sz. iskolájában vannak ilyen eszközök, és sokszor gyakorolhatnak rajtuk. Az Apáczai Nevelési Központ gyermeknapi eseményeinek egyik izgalmas mozzanata volt a gólyalábon való járkálás megtanulása ölbei László felügyelete mellett, aki megerősítette a gyerekek véleményét: — Tényleg nem nehéz, csak egyensúlyozni kell tudni. Gye'- rekkoromban Antalszálláson minden fiúnak, lánynak csináltak otthon göcsörtös akácfából gólyalábakat, jókat lelhet velük mozogni. . Aki mégsem merészkedett a magasba, részt vehetett a country körtáncban, az aszfaltrajzversenyen vagy a játszóházak programjain, meghallgathatta a Fagyöngy együttest. A Mecsek Áruház melletti Ybl Ntíklós tér.en gitárszó kísérettel folyt délelőtt aszfaltrajzverseny. Breczo Richárd, a TASI harmadikos tanulója, el- mélyülten guggol a színes kréták között, még csak a tervez- getésnél tart. * - A közelben lakom, a barátommal vagyok itt. Először az úttörőházban voltunk, ott játszott egy együttes, nem tudom mi a nevük. Szeretünk rajzolni, ezért jöttünk át.- Ezt a kisautót gyereknap-' ra kaptad? - faggatom a négyéves Lacikát a vidámparkban, de a gyerek nem válaszol, a feleletet meghagyja a szüleinek: - Hót arra is kaphatta, az előbb vettük az egyik bazárban. Most hallottuk a hangosbemondó hirdetésében, hogy itt, a vidámparkban tartanak lufifújóversenyt, rollerversenyt, aszfaltrajzversenyt és légpuskalövészetet a gyerek- nap alkalmából. Minket még nem érintenek különösebben a programok, elég kicsi a fiunk, de tetszenek a rendezvények. Az Ifjúsági Ház színháztermében éppen a BI-BÁ-BÓ bábcsoport állatfigurái nevettetik meg a nézőket. Kisebb gyerekek üldögélnek anyukákkal, de vannak apukák is a széksorokban. A programok kilenc órakor kezdődtek, Fülöp Gyula bűvész, játszóházak, gyermekruhabemutató, videón a Hupikék törpikék szórakoztatták a vendégeket. Az Ifjú; sági Ház és a Konzum Áruház második alkalommal rendezte meg közös gyermeknapi ösz- szeóllítását, melynek egyik fő izgalmát a konzumbeli gyermeknapi vásár nyereményeinek a sorsolása jelentette. Copfos kislány kakasos nyalókát szopogatva futkározik szülei között. Nem húzták ki vásárlási szelvényének sorszámát, de ez cseppet sem vesz el jókedvéből: - Azt mondták anyuék, ebéd után még moziba is elmegyünk, mind a hárman I B. A. Busából a hét kiló hatvanöt dekós még nem számít kapitálisnak, ahhoz azonban tisztességes fogásnak tekinthető, hogy egy három óráig tartó versenyt megnyerjenek vele. így hát a majláthpusztai tavon hét végén megrendezett horgászverseny csányoszrói győztesének, Németh Albertnek sem kellett szégyenkeznie ezzel a fogással, különösen, hogy egyéni csúcsot javított. Eddig egy hat kilós ponty volt a legnagyobb hal, amelyet szakjába meríthetett. __ Tizenöt percig tartott, a míg a busa megadta magát — kezdi a részletes beszámolót, melynek hitelességét éppen a verseny második helyezettje, Kollárics János igazolta. Ők ugyanis egy csónakban várták a horgászszerencsét, amely aztán ki is szemelte őket a több mint 80 induló közül. — Jó a busa húsa? — kérdeztem, hogy a • szójátékoknál maradjunk, de ezzel nem tudtam zavarba hozni Albert bácsit. Megnyugtatott, hogy a felesége éppen ezt szereti. önkéntelenül is térfálkozásba hajtott a beszélgetésünk, mert a Vajszlói „Ormánság" Horgász Egyesület vasárnap reggelig tartó maratoni horgász- majálisát a jókedv jellemezte. Vasárnap reggeltől több mint félezren fordultak meg a festői környezetű vidéken, amelynek rendezettsége elsősorban éppen a horgászok odaadó munkáját dicséri. Utóbbi elismeréseként Vass Zoltán, a HNF vajszlói bizottságának elnöke jutalmakat és kitüntetéseket adott át szombaton délelőtt a legtöbb társadalmi munkát végzőknek. A gyermeknappal egybekötött horgószmajális jó hangulatálhoz a vajszlói Kisvendéglő kitelepült egysége is hozzájárult. Persze lehet, hogy bőséges kínálatuk eredménye volt az is, hogy a felnőttek számára meghirdetett evezősverseny egyik indulója Búvár Kund emlékét idéző bemutatóval szórakoztatta a nagyszámú közönséget. ^s. Balog N. A sejtmembránokról Sümegen Membrán-Transport elnevezéssel a közelmúltban Sümegen immár 18. alkalommal rendezték meg a sejtmembránok működésével foglalkozó hozai kutatók konferenciáját, hogy összegezzék a legújabb kutatási eredményeket. A találkozó egyik felkért előadója volt dr. Sándor Attila, a POTE Biokémiai Intézetének adjunktusa, akitől azt kérdeztük, a membránokkal kapcsolatos kutatásoknak mi a gyakorlati hasznuk? — A sejtek membránjai vékony falak, melyek elválaszt-* jók a sejt kisebb részeit az egésztől, és az egész sejtet a környezetétől. A membránok funkciója: bizonyos anyagok szabályozott vándoroltatása (transzportja) az illető membrán egyik oldaláról a másikra. A sejteknek egyes esetekben arra van szükségük, hogy bio- lógiaildg aktív anyagokat felszaporítsanak belsejükben, máskor arra, hogy ezeket kiválasszák magukból. Ezen okok miatt van szükség a kismole- kulák membránon keresztül való vándoroltatására, amit egyes gyógyszerek is befolyásolhatnak. Saját szakterületem szempontjából — szögezte le dr. Sándor Attila — a transzport kutatását a jövő egyik fő irányvonalának tartom. Lehetővé teszi betegségek patho- mechanizmusának, gyógyszerek hatásmechanizmusának megértését. Ezekre a kérdésekre a klasszikus biokémia mór nem adhat választ. A membránok, köztük a mesterséges membránok már ipari alkalmazást is nyernek, s további alkalmazásuk a biotechnológiában nagyon ígéretes. — Tudomásom szerint a pécsiek a sümegi konferenciának úgymond főszereplői voltak . .. — A szervező munkát — dr. Fischer Emil professzor vezetésével — ezúttal a Pécsi Orvostudományi Egyetem végezte. A szervezés jogát számos intézményünk, a Biofizika, a Központi Labor, a Gyógyszer- tan és a Biokémia e téma területén hosszú időn át kifejtett eredményes munkájával érdemelte ki. — Saját előadásában mivel foglalkozott? — A karnitin transzportjával, amely a gyermekkorban előforduló karnitinhiányos kórképek megértéséhez nyújt segítséget. Tapasztalatainkat a pécsi Gyermekklinikával és a Gyermekkórházzal való együttműködésünk során a gyakorlatban is alkalmazzuk. M. Z. m A krokodil ferdén mászik a falon, illetve mászna, havnem lenne a bőre kikészítve és kifeszítve és nem tartaná mereven kitátott száját, amelyből előmerednek szép és görbe fogai. A mennyezetről légó preparált tüskehal — akkora, mint egy nyári vízilabda — még félelmetesebb: sűrű tüskék borítják „testét", tűhegyesek. — Ezek hónáét valók? — Kubából például. A halat egy nagyméretű reklámszatyorba csomagolva hoztam, a kezemben tartottam KubátóJ hazáig, repülőn, vonaton, átszállásoknál, de így is volt vele elég bajom a tülekedésnél ... — mondja Plechl István pécsi fűszerkereskedő, aki a József Attila és a Petőfi utca sarkán lévő kis egyszemélyes boltjában szolgálja ki a környék vásárló népét, most már jó harmincnégy esztendeje. — Sokat utazik, látom ... — mert a hétvégi ház falán még „akad” némely emléktárgy: tevebőr kalap, izmiri cserépkorsó, faragott tányér, dél-amerikai in d i án fej - fa fa rag van y, szamovár, meg óriási kubai szivar, szalámi méretű ... — Családi ügy miatt másod- magamra maradtam a fiammal, még tizenöt-valahány évvel ezelőtt, aztán a húgaim ösztökéltek, ne üljek otthon, menjek, utazzak, így aztán ha összejön egy kis pénzem, akkor befizetek egy-egy IBUSZ-útra ... Három húga van, valamennyi kereskedő és boltvezető. — A kereskedés családi hagyomány? — Nem mondhatnám, csak a véletlenen múlt, hogy mi testvérek kereskedünk, mert az apám eredeti szakmája például géplakatos, csupán a fiam követte példáját. Apám osztrák ember volt, aztán a húszas években átjött Magyarországra, itt vállalt munkát, Pécsett telepedett le, de szakmát váltott, mert a bőrgyárban dolgozott, mint hasító-mester. Hatvannégyben halt meg, anyánk pedig a múlt évben. — Hogy éltek annakidején? — A Kiskrály utca kilencben laktunk, ott születtem, gyerekkorom színhelye a Rókus-domb volt, ott töltöttük a délutánokat iskola után, barátaimmal, mint a későbbi sörgyári főművezető, a Porrogi Tibi, aztán a Rugási Bandi, aki most nyugdíjas igazgató, meg a Wesztl Laci, Longauer Tibi meg a többiek. Az idősebb pécsiek még emlékeznek a .jPóhli csemegére" Póhli Henrik fűszer- és csemegekereskedő boltjára, a mai Kossuth utcai „Csemegére”: amikor Plechl István ifjú korában belépett a céghez, hogy megismerkedjen a kereskedelem különös, szép világával, Póhli- éknál 12 segéd, 4 inas és 1 háziszolga dolgozott. Az inasok dolga volt mindennap kora reggel nyitás előtt lesúrolni melegvízzel a pultot, a pult mögötti dobogót, nyitásra rendnek kellett lenni. Többnyire ők pörkölték — naponta többször is — a zöld szemeskávét, és persze ők hordták ki nagy hátikosarakban — rendelésre — a „komissiót", vagyis az árut, a 300 könyves vásáriónok. — Póhliéknál jól megtanulhattuk a szakmát, kitűnő ember volt az öreg. Az államosítás után a Népbolt Vállalathoz kerül, majd az Élelmiszerkereskedelmi Vállalathoz és — 1954. január elsejével magónkeresedést nyitott, attól a naptól kezdve tagja mai napig is a KISOSZ-nak. Mindenesetre elég nagy bátorság kellett akkoriban a magánvállalkozáshoz. __ Volt tízezer forintom, ezt a banktól vettem fel kölcsön, összeszedtem hozzá még hatezret és így nyitottam. A napi bevétel többnyire aznap elment az árubeszerzésre, biciklin toltam a kenyeret a sütödéből, de így szállítottam a többi árut is. — Ezek szerint nehezen indult a bolt, nem gondolt arra, hogy föladja az egész válla íkozást? — De igen. Aztán mégis csak maradtam, mert végül is szeretem a szakmámat. Csak az a baj, hogy nyugdíj előtt állok és egy régebbi rendelet értelmében tizenhat évemet nem ismernek el, mert abbaiy az időben nem voltam jogosult a nyugdíjjárulék fizetésére. Pedig hát az életem munkával telt el ... A boltos... Rab Ferenc
