Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-30 / 149. szám

1988. május 30., hétfő Dunántúli napló 3 A pártértekezlet történelmi jellegű esemény volt Beszélgetés dr. Dányi Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával Amikor május 22-én, vasár­nap délután az országos párt- értekezlet leghosszabb szüneté­ben (ekkor számlálták össze a Központi Bizottság tagjaira le­adott szavazatokat) dr. Dányi Pállal, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titká­rával beszélgettünk: jól érzé­kelhető volt, hogy a pártérte­kezlet milyen óriási jelentőségű tanácskozás. Most egy hét múltán minden részletet is­merve némi értékelésre is sor kerülhet.- Az ön munkája során részt vett már olyan esemé­nyen, amely a mostani párt­értekezlet jelentőségével fel­ért.- Nem! Nem kell félni a jel­zőtől: történelmi jelentőségű esemény volt. A munkám so­rán természetesen sok olyan fórum részese voltam, ahol a döntések egyes embereket, csoportokat, sokakat érintet­tek. A pártértekezlet azonban érzelmileg is, döntéseit tekint­ve is eddigi életemben egye­dülálló. S nem véletlenül! A küldöttek hihetetlenül felké­szültek voltak és az egész pártot képviselték. Soha nem felejtem el, hogy a pártérte­kezletet megelőző utolsó párt- bizottsági ülésen dr. Román Lászlóné félolvasott egy Rad­nóti versidézetet. Tudom, hogy nem szerencsés újságírói mű­fajokban verseket idézni, de ez akár a baranyai küldöttek erkölcsi és politikai program­jának is beillett: .........Ember v igyázz, figyeld meg jól a vi­lágod, ez volt a múlt, emez e vad jelen. Hordozz szíved­ben, éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más le­gyen . . ."- A baranyai küldöttcsoport munkája megfelelt az előbb említett „programnak”.- Az átfogó értékelésre a június 2-i pártbizottsági ülé­sen kerül sor, csak a magam személyes, esetleg elfogult véleményét mondom. A párt­értekezlet előtt is sokat ta­lálkoztunk az előkészületek során, a pártértekezlet alatt is szinte érezhető volt, hogy ők a párttagságot és azok ügyét kívánják képviselni. Jól ismerték a téziseket, a Bara­nya Megyei Pártbizottsógi ál­lásfoglalást és Baranya egé­széből is jól felkészültek. Kol­lektív volt a felkészülés, az ottani munka is. Az^ állásfog­lalás tervezethez például egy közös anyagot, javaslatot ké­szítettünk, amelyet a szerkesz­tőbizottság figyelembe vett. A 29 küldött valóban Bara­nya egészét képviselte. Embe­rileg, felelősségteljes gondol­kodásban és a feladatok ered­ményes megoldására való ^készségben közösséggé for­málódott a küldöttcsoport. Az első elhatározás szerint 16-an jelezték, hogy a vitában részt kívánnak venni. Ketten, Gráf József és Tényi Jenő szót kaptak, javaslataikat a szer­kesztőbizottság az állásfoglaló végső vitájában figyelembe vette. Csakúgy mint dr. Or­mos Mária írásban beadott javaslatát. Néhányon a fel­szólalásokat hallgatva vissza­léptek, nem akartak ismétlé­sekbe bocsátkozni, de a tíz, írásban leadott hozzászólás mindegyikében volt olyan ja­vaslat, amit a szerkesztőbi­zottság visszaigazolt, s ha nem is szó szerint kerültek be az állásfoglalásba, de a mon­danivaló szellemével találkoz­hattunk. (A Dunántúli Napló csütörtöki számában az írás­beli felszólalások lényegét szerkesztett formában közöl­jük. A szerk.) Azért is mert a küldöttek minden szélsősé­ges megnyilvánulást kerülve, de a gazdasági, társadalmi, személyi változások szükséges­ségét szinte követelve indul­tak Budapestre és azzal jöt­tek vissza, hogy a pártérte­kezlet mindezek lehetőségét megteremtette. Amit a párt­értekezletnek el kellett végez­nie, azt elvégezte. — Mi a véleménye a Köz­ponti Bizottságban és a Politi­kai Bizottságban bekövetkezett nagyszámú személyi változás­ról? — A jelölőbizottság tagja­ként arra törekedtünk, hogy a szellemi élet, a termelő- munka területéről az eddigi­eknél többen legyenek a párt vezető testületében a fiatalok, a vidék nagyobb képviseletet kapjon. Úgy érzem, ezzel a követelménnyel maximálisan érvényesültek a jelölésben, majd a szavazás során is. A Politikai Bizottságban történt változások sokak szerint min­den várakozást felülmúltak - a közvélemény és én is pozi­tív változásnak tekintem ezt a nemzedékváltást. A jövőért érzett felelősség és nem a bűnbakkeresés érződött a küldöttek magatartásában, a választásban. Az állásfoglalás is ezt tükrözi.- A múlt vasárnap éjszaka hazafelé az autóbuszban töb­ben megfogalmazták, hogy a pártértekezlet szellemét haza kell menteni, az ottani gondol­kodást érvényre kell juttatni Baranyában is.- Elképzeléseinket a június 2-i pártbizottsági ülésre ter­jesztjük elő. Az elmúlt hónap­ban a politikai munka kor­szerűsítésébe több változást vezettünk be — ezekről a DN beszámolt. A megyei pártbi­zottságon a közelmúltban az első titkár és két új titkár-ke­rült megválasztásra. Az elkö­vetkező időkben folyamatos és következetes kádermunká­val további változások is vár­hatók a megyei pártbizott­ságban, és minden bizonnyal a Dárt más fórumain is. Lombosi Jenő 1990-re megújul Pécs legpatinásabb filmszínháza Apollóra keresztelik el két éven belül a pécsi Kossuth mozit. A 76. évét szolgáló filmszínház 1912-ben Spieg- ler Sigfrid tervei alapján ké­szült el. Akkori impozáns kül­ső falairól és belső berende­zéséről ma már csak levél­tári fotók, dokumentumok árulkodnak. Nem sokáig lesz azonban így. A Baranya Megyei Mozi­üzemi Vállalat elhatározta, hogy Pécs kedvelt mozijának nemcsak régi nevét, patiná­ját is visszaadja. Az egykor Apolló néven ismert mozi új- jávarázsolói Várnagy Péter építész és Uherkovich Ágnes belsőépítész lesznek. Az előzetes munkák már tavaly májusban elkezdődtek. Azóta a hagyományos kazán­tüzelésről gájtüzelésre tértek át. Ennek előnye a szabá- lyozhatóság - termosztáttal - s az, hogy az előcsarnokot is fűteni lehet. A további munkákat négy évre ütemez­te a generálkivitelező: a Ta­Kossuth helyett Apolló nácsi Építő és Tatarozó Vál­lalat. Május elején a tetőszerke­zet felújítását kezdték el. A 76 éves bádogtető, a geren- dázat és a csatornarendszer az évek során teljesen elron­gálódott. Kijavításuk után de­cembertől az előcsarnok szé­pítése következik. Itt lebont­ják a több mint tíz éve ké­szült lambériákat, amelyekről kevesen tudják, hogy milyen értékeket takarnak. Az eredeti, kétszer olyan magas mennyezetet és az ol­dalfalakat valamikor gipsz­minták díszítették. Ezek hely­reállításában Wunderlioh Jó­zsef nyugdíjas főmérnök nyújt szakmai segítséget. Ő ugyanis pár éve a 75 éves miskolci mozi felújításánál szerzett tapasztalatokat. Az eredeti minták mellett a régi falikaros lámpák és üvegcsillárok, illetve a bejá­rati ajtók hű másai is elké­szülnek. Az előtér mozaiklap­jait felszedik, s helyükre már­vány kerül. Természetesen a mellékhelyiségeket is szépítik, bővítik és fűtésüket is meg­oldják. A várhatóan jövő é\í tavaszára elkészülő előcsar­nok után a nézőtér kerül sor­ra. A lambériák innen is eltűn­nek, s helyükre az előcsar­nokhoz hasonló gipszmintás falak és falikaros lámpák kerülnek. Felújítják a parket­tát és esztétikus, új üléseket helyeznek el a nézőtéren. Az 500 férőhely továbbra is meg­marad, s Pozsgai Miklós, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója azt is el­mondta, hogy egy-két nap­nál tovább egyszer sem lesz zárva a Kossuth mozi. A mun­kákat a kivitelezők úgy üte­mezik, hogy mindig legyen egy szabad bejárat. ígérik: a napi hat előadásból a leg­kritikusabb időszakokban is legalább hármat megtarta­nak. Amennyiben minden a ter­vek szerint halad, 1990 végé­re a mozi falára helyezett fényújság már Apolló néven hirdeti a város legelegán­sabb moziját. A szép, ízléses külső és belső tér mellé ki­tűnő mozitechnika is párosul. A mozi gépháza ma is a leq- modernebbek közé tartozik, igy azon nem változtatnak. Felszerelik viszont videótech­nikával. Ez azt jelenti, hogy a Petőfi mozi mintájára - itt júniustól vetítenek videofilme­ket — az Apollóban is lát­hatunk majd olyan filmeket, amelyeket csak videóra ké­szítettek el a filmgyárak. Hámori A. Holland Négy tőről húsz kiló para­dicsom Ki hitte volna, már zseb- kendőnyi ‘méretű fólia alatt is biztosítható a család téli vi­taminforrása?! Ha mondjuk paradicsomot hajtatunk, egy négyzetméterre négy tővel számoljunk, s erről a négy tőről jó esetben akár húsz kiló piros gyümölcsöt szüretelhetünk. Köszönhetően a kiváló minőségű holland zöld­ségmagvaknak, melyeknek hí­re a kertbarátok sokaságát vonzotta az elmúlt héten a pellérdi Ács Sándor portájára, pontosabban fóliasátras min­take rtészetébe. A vetőmagvakat forgalmazó, termesztés-technológiát adó holland Sluis and Groot cég­nek számottevő a szerepe a hazai zöldségtermesztés fejlő­désében, a jó, s mind jobb zöldségellátás megteremtésé­& Groot fty Seeds root j Sluis & Groo Quality Seeds Wim van Krieken, a Sluis and Groot cég szaktanácsadója zöldség­magjaival Fotó: Proksza László ben. Most a Baranya Megyei Zöldérttel karöltve mutatta be Pellérden legújabb zöldség- magvait, ezen túlmenően pe­dig a cég képviselője, Wim van Krieken, valamint a Ker­tészeti Egyetem tanárai szol­gáltak szaktanácsokkal. A leg­nagyobb választékot paradi­csommagvakból kínálták a fó­liás kertészeknek, számos kö­zöttük az olyan bő termő új­donság, mely egészen korai fajta, és sokkal ellenáltóbb a betegségek és kártevők ellen. Hoztak még káposztaféléket, uborka, sárgarépa, sőt sárga­dinnye-magvakat is, s nem­csak a kertészetekbe, de sza­badföldi termesztésre is. Ubor­kából például számos olyan fajtával rendelkeznek, melyek egységes méretű termést ad­nak. A cég mindezekről szí­nes prospektusokkal szolgált, sőt mintamagvakat is adott az érdeklődőknek. Van magyaror­szági képviselőjük is, aki a Zöldérten keresztül időnként felkeresi a baranyai fóliásker­tészeket, s a helyszínen oszto­gat szaktanácsokat. A pellérdi bemutatón mel­lesleg sokan keresték a Sluis and Groot cég magról szapo­rítható muskátliját, különleges petúniáit, dísznövényeit. Eze­ket most nem hozták maguk­kal, viszont jó tudni, minden­féle zöldség- és virágmag megrendelhető tőlük a követ­kező címen: Sluis and Groot Magyarországi Kereskedelmi Képviselet, 1137 Budapest, Po­zsonyi út 53—55. Telefonszá­múk: 208-271, 294-637, 403-920. Miklósvári Zoltán Legtöbb a panasz a sxorakozohelyek miatt — Attól függ tél van vagy nyár! — vágná rá kapásból a laikus, és ezzel a környezet- védelmi szakemberek is egyet­értenek. 1987-ben az OKTH megbízásából három Balaton- parti település, Fonyód, Bog- lárlelle és Révfülöp, valamint Hévíz átfogó zajvizsgálatát végezték el. A zaj kibocsátóit három csoportban vizsgálták. Az ipari és ipari jellegű léte­sítmények — mint például egy ABC hűtőaggregátora vagy egy vendéglő szellőzőventiláto­ra - kevesebb gondot okozna Kimondottan zajos, nagy ipari üzem nincs a Balaton part jón, a kisebbeket pedig ha mar kiszűrték, s mivel zajki bocsátásukat érvényes, előíró sok korlátozzák, több helyütt mór jelentős csökkentéseket is elértek. Ilyen pl. Fonyódon a Szivárvány úti, Bélatelepen a Komját Aladár úti ABC-üz- let vagy Boglárlellén a Hír­adástechnikai Ipari Szövetke­M i lyen zajos a Balaton-pa rt? i Száz decibeles zajszinl- az Omega-koncerhen zet. Van olyan vezető is, aki ugyan komolyan veszi a ható­ság felszólítását, de a szak­szerűtlen, házilagos beavatko­zással tovább rontja a zaj­helyzetet. Boglárlellén a Sza­badság úti ABC zajcsökkentés előtt 23, míg utána 25 deci­bel túllépést okozott. Ahol a határozatok nyomán sem csök­ken a zaj, ott jön a hatóság szigora, egy boglánlellei ABC- nek 1986-ban háromszázezer, míg egy másiknak 87-ben 849 ezer forint zajbírságot róttak ki. Több gondot okoz a Bala­ton partján a közlekedés. So­kunk számára a nyaralás egyet jelent az autóstúróval, a főutak pedig a lakó- és üdülőterületeken vezetnek ke­resztül. Boglárlellén, a 7-es és 67-es út kereszteződésében óránként közel kétezer gépko­csi halad át, és hasonló a helyzet Fonyódon is. A nyara­lóépületek zajterhelése nappal 72 dB, éjszaka 65 dB. Ez 10- 15 dB-lel magasabb, mint ami az újonnan épített utakra megengedett, de a régi, meg­lévő utakra az előírások nem vonatkoznak. Nem kisebb gond a vasút 'sem, mivel a déli part településein ne­gyedóránként keresztülhalad egy szerelvény. A helyi tanácsokhoz a leg­több zajpanasz mégis a szó­rakozóhelyek miatt érkezik. Régi ügy Fenyvesen a Gyer- tyás étterem, Fonyódon a Del­ta, Fonyódligeten a Centrál étterem vagy Boglárlellén az üvegház diszkó. Az intézet szakemberei külön vizsgálták a siófoki szabadtéri színpadot. A leghangosabb egy Omega- koncert volt, a zaj a nézőtér legtávolabbi pontján is meg­haladta a 100 decibelt. A ka­posvári Lord zenekar már csen­desebben muzsikált, „mind­össze" 94 dB volt a zajszint, az Állami Népi Együttes pe­dig 75 decibellel ropta a csár­dást. Mit mondhatunk azoknak, akik csendben szeretnének nyaralni? Az igazi megoldást az jelentené, ha már a tele­pülés kialakításakor, az utak és szórakozóhelyek építésekor figyelembe vennék, hogy a rockzenét hangosan hallgat­ják, a gépkocsik pedig műkö­désükből adódóan zajosak. Persze egy vendéglőnél utólag is hatékonyan csökkenthető a kibocsátott zaj, de míg az előbbi bölcs előrelátást, az utóbbi komoly kiadásokat igé­nyel, így többnyire maradnak az adminisztratív intézkedések: szabálysértési eljárás, nyitva- tartás-korlátozás, bírság; vagy mint egy Balaton-parti telepü­lésen történt: kötelezték az üzletvezetőt, hogy tegyen az ablakokra függönyt. Ha a zaj nem is csökkent jelentősen, legaláb nem látták, ki zajong — sokszor ez is valami. Ősz László Egy rendőr borravalót adott Sikerkönyv a „Bűn az élet" Kezdhetnénk Rejtő Jenő stílusában: az író elintézte a rendőrség fizetésemelését és mégsem verték agyon! Hiszen a humor természetéhez tarto­zó túlzás és képtelenség mö­gött mindig ott húzódik az igazság magja. Moldova György lehengerlő közönségsi­kerű művét ugyanis nem­csak a krimiműfaj hagyomá­nyos vonzereje tette ilyen nép­szerűvé, hanem a rendőrség kíméletlen bírálata is. Csak­hogy e bírálat alapja elsősor­ban nem emberi-szakmai ki­fogás, hanem a rendőrség pénzügyi támogatásának szű­kös volta. Hisz az emberi­szakmai igények mögött is a szűkös kassza áll. Hozzá a jobb, modernebb műszaki el­látás igénye is benne van a könyvben. A ^növekvő hazai bűnözés közepette ugyanis — rendőrviccek ide vagy oda! — égetően szükségünk van a ■közbiztonságra. Ezt pedig Mol­dova György őszinte könyvé­ből kitűnően csak a jól ellá­tott, jól fizetett, az eddiginél is jobban képzett közbintonsá- gi rendőrség képes nyújtani. Valóban égető az igény: több pénzt kell a rendőrségre költeni, hogy köz- és magán­pénzünk, no meg épségünk, életünk teljes biztonságban legyen. Támadják is persze a könyvet! Az irodalmárok sze­rint Moldova nem fordított időt a szöveg csiszolására. Né­hány rendőrtiszt haragos, mert szerinte a könyv kiadja a rendőrség taktikáját. Melles­leg attól tartok, ezek a rend­őrtisztek nem olvasták a kül­földi könyveket, amelyekben nemcsak a közbiztonsági, ha­nem az állambiztonsági rend­őrség — a hírszerzés, elhárí­tás — taktikáját is kiteregetik, de a hírszerzés és elhárítás mégis működik. Gondolom, jól! Leginkább persze a fog­dák, az alvilági közönségű kocsmák és a Rákóczi tér fe­lől hallani — az elismerések mellett! .— a legtöbb haragot. Lehet, néhányon legszíveseb­ben leütnék az írót. A „Bűn az élet" című sikerkönyv azon-' ban önmagában is anyagi vi­gaszt nyújtott a laposerszényű könyvkiadásunknak. De ami a legfontosabb: az igényes va­lóságkutatás során közhangu­latot teremtett a közbiztonsági rendőrség pénzigényéhez. Ez pedig az állampolgárok egy­re időszerűbb közbiztonsági érdeke! Különben úgy látszik, a rendőrök többsége nem ha­ragszik. Életemben múltkor láttam először, hogy egy rendőr borravalót adott: 150 forintot fizetett a 125 forintos Moldova-kötetért! Földessy D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents