Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-25 / 144. szám

1988. május 25., szerda Dunántúli napló 5 Vasárnaptól új távolsági autóbusz-menetrend 27-éig lesz .érvényben az új autóbusz-menetrend. A tavalyihoz hasonlóan ez­úttal is 11 kötetben jelentették meg a hivatalos autóbusz-me­netrendet, mely már megvásá­rolható a Volán autóbusz­állomásokon, utazási irodák­ban és a MÁVTOURS közön­ségszolgálati irodában. Az első kötetben a nemzetközi és a tá­volsági autóbuszok menetrend­je található, a második kötet a Pest megyei járatok indulá­si-érkezési idejét tartalmazza. A további kötetekben 1-3 me­gye autóbuszvonalai szerepel­nek, s~ újdonságként mindazok a nemzetközi és belföldi távol­sági vonalak is megtalálhatók, amelyek az adott területet érintik. Ugyancsak újdonság. hogy az első kötet német nyel­vű tájékoztatót is tartalmaz. Egy teljes garnitúra menetrend 920 forintba kerül, az ÁFA-val, azaz 25 százalékkal többe, mint a tavalyi kötetek. A nemzetközi Volán-járatok rendszeresen hat országba köz­lekednek, a forgalom három­negyed része Csehszlovákiába és Jugoszláviába irányul. Új' külföldi járatokat is indítanak, Így például Budapest—Dubrov­nik, Budapest-Semmering, Mis- kolc-Rozsnyó, Sárospatak- Michalovce között. Az opatiai járatot Lovranig, a Zakopanéit Krakkóig hosszabbítják meg. Mindezekkel egyidejűleg meg­szűnik a Kecskemét-Tátralom- nic és a Budapest-Rimaszom- bat járat. Sűrítik a járatokat München és Bécs irányába, s ezentúl egy napon belül érik el az olaszországi Velencébe közlekedő járatok a végállo­mást, így az út - mivel nem kell közben megszállni - 920 forinttal olcsóbb lesz. A belföldi távolsági forga­lomban több új autóbuszjárat indul az új menetrendi idő­szakban. Naponta indul busz Miskolc és Szeged között, s hétfőtől péntekig közlekedik a Salgótarján-Balatonfüred, il­letve a Salgótarján—Siófok kö­zötti járat. Az autóbuszhálózat összesen 81 kilométerrel bővül. Tovább javul az autóbuszok és a vonatok csatlakozása: na­ponta csaknem hatezer autó­busz érinti a vasúti pályaud­varokat. Közös érettségi­felvételi írásbeli vizsgák „Alulirpttak kijelentjük, hogy X. Y. elvtárs előttünk kinyitot­ta a matematika tételeket tar­talmazó csomagot. Tanúsítjuk, hogy a csomagban lévő boríté­kok teljesen sértetlenül, ép ál­lapotban voltak." Négy alá­írást látok a levél végén. Nem is levél ez, afféle jegyzőkönyv inkább. Megcsinálják vala­mennyi megyeszékhely és Bu­dapest valamennyi felsőoktatá­si intézményében, termenként. Hétfőn és kedden tartották idén a közös érettségi-felvételi vizsgákat. Évek óta matematikából, fi­zikából, biológiából és kémiá­ból közös, tehát egy dolgoza­tot írnak az adott évben érett­ségizők, a korábban végzettek is ugyanezeket a feladatokat oldják meg. Valamennyi tárgy­ból kétféle teszt készült, ettől függően, hogy a jelölt milyen felsőoktatási intézménybe je­lentkezik. Dr. Verhás József, a Buda­pesti Műszaki Egyetem fizika intézetének oktatója a minisz­térium által megbízott „ellen­őr" a PMMF épületében ren­dezett vizsgákon. Ezen kívül, a jelentkezők nagy száma és az idevonatkozó jogszabályok alapján a JPTE Tanárképző Ka­rán is írásbeliztek a jelöltek. — Nézze, az a nagy kék láda lakattal zárható, - mond­ta dr. Verhás József. - A két évvel ezelőtti felvételi korrup­ciós ügy óta ilyen ládákban hozzuk le a tételeket a fővá­rosból az ország valamennyi pontjára. A teremben a fel­ügyelő tanárok fél órával a kezdés előtt megkapják a zárt borítékokat tartalmazó nagy borítékot, majd több szem­tanú jelenlétében bontják ki, miután a felvételizőknek meg­mutatták, hogy sértetlen. A té­teleket az Országos Felsőokta­tási Felvételi Iroda és a Műve­lődési Minisztérium dolgozta ki. A hbllgató-jelöltek persze mit sem tudnak ezekről a biz­tonsági feltételekről. Ök írnak. Az idén érettségizők indigós Carbon papírra, a korábban végzettek pedig pecsétes író­lapra. Persze mielőtt bármihez hozzákezdenének, fel kell hogy mutassák személyi igazolványu­kat. Ezután márcsak a függ­vénytáblázat és számológép maradhat náluk. Termenként általában kél ta­nár vigyáz a rendre. A közös írásbeli érettségi­felvételi után hamarosan a többi tárgyból is megkezdőd­nek az írásbeli vizsgák. Ezek tételeit zömében az adott fel­sőiskola dolgozza ki. Az írás­belik eredményét a szóbeli vizsgák előtt az adott felsőis­kola köteles kifüggeszteni és arra is lehetőséget kell adnia, hogv a jelölt saját dolgozatá­ba betekinthessen, esetleg rek­lamálhasson. A szóbeli vizs­gákra június 20. után kerül sor, ezek időpontjáról a felvételiző­ket értesítik. Bozsik L. Dicsérő oklevél a bólyi tsz-nek A kilencszeresen kiváló bólyi termelőszövetkezet a TOT és a MÉM dicsérő oklevelében ré­szesült az elmúlt évi munkája alapján. Az elismerést tanúsító oklevelet a tegnapi kibővített vezetőségi ülésen adta át Cséplő György tsz-elnöknek dr. Halmai Endre, a Baranya Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztó lyvezető-helyettese. A bólyi tsz 1987-ben csök­kenő létszám mellett növelte árbevételét és nyereségét. Az összárbevétel meghaladta a százötvenmillió forintot, a tisz­ta nyereség pedig a huszonöt- milliót. A legjövedelmezőbb növény az ötven hektáron ter­mesztett lencse volt, ezt követ­te a cukorrépa az eredmény­képzési sorban. Idén a len­csét — eladási gondok miatt — vetőmagborsó-termesztéssel váltják ki. A tavaly megkez­dett sertéstelep-bővítés 1989 szeptemberére fejeződik be. Az új telep elkészültével a jelen­legi kétezres sertésállomány megháromszorozódik. 1987-ben tovább korszerűsítették a gép­parkot, így ezzel is adott an­nak a feltétele, hogy a tartó­san magas teljesítményt nyúj­tó bólyi termelőszövetkezet to­vábbra is színvonalas terme­lést érjen el. A Közalkalmazottak Szak- szervezetéhez mintegy tizenki­lenc szakmai réteg tartozik. A központi vezetőség tavaly ok­tóberi határozata és az elnök­ség idén márciusi állásfogla­lása — amely a megújulással, korszerűsítéssel foglalkozik — alapján a Közművelődési Dol­gozók Bizottsága kezdemé­nyezte a közgyűjteményi és közművelődési intézményháló­zatban dolgozó szakszervezeti tagság érdekképviseletének, ér­dekvédelmének tartalmi meg­újítását és az ehhez szükséges szervezeti feltételek megterem­tését. A bizottság kidolgozott egy javaslatot a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók szak- szervezetének létrehozására, s ezt valamennyi megyébe el­küldték, hogy az érintettek vé­leményét kikérjék. Ezért teg­Tápszeres palánták Jelleggel Ültetik a virágokat a Mecsek Áruházzal szemben levő parkban Kétszázezer virág Pécsnek Rövidesen kétszázezer tő vi­rág díszíti a pécsi parkokat, tereket: harminckétféle növény több mint száz változatát ül­teti ki a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat parkfenn­tartási részlege. A munkát má­jus 10-én kezdték és várha­tóan jövő héten fejezik be. Ahogy az egész város, a parkfenntartási üzem is izga­tottan várja az Európa Canta- lot. Szeretnék minél szebbé varázsolni az utcákat, tereket. Bár ez évről évre nehezebb feladat, hiszen a Pécsi Városi Tanács három éve ugyanolyan összeget, csupán 41 millió fo­rintot biztosít, ugyanakkor az 1988-as költségvetés 53 és fél­millió forintra jött ki. A tanács­csal való előzetes megállapo­dás értelmében csökkenteni kellene a virágok és az őszi fák és cserjék mennyiségét, de az üzem igyekszik nem eleget tenni ennek a követelménynek: a lakosság, valamint a cégek segítségét kérik. Például, ha a posta kábelt vagy a vízmű víz­csövet féktet, a tönkretett terü­letet saját költségükön hozzák rendbe. A mondás szerint virá­got lopni nem bűn, de félő, ha sokan így gondolkodnak, nem lesz mivel pótolni. Termé­szetesen a parkfenntartási üzem is keresi az olcsóbb megoldásokat, ezért idén elő­ször kísérteti jelleggel próbál­koztak gépi magvetésű tápsze­res palánták előállításával. Ennek előnye, hogy kiküszöbö­lik a nagy kézi munkaerőt igénylő tűzdelést, valamint le­rövidítik két héttel a tenyész- időt. VégüJ, így néz ki a városkép most: az Aradi vértanuk útjá­nak támfalaira futó muskátlit telepítettek, a Széchenyi téri Szentháromság szobor köré pedig ciklámen színű kanna­virágokat. A Székesegyház előtti fölső sétateret és kör­nyékét alacsony szőnyegnö­vény, vérvörös színű celória és ezüstfehér civeraria díszíti. A Tettyén dáliák, verbénák, sal- viák magasodnak, a Barbakán, a Balokányliget, az uránváro­si főtér, a Felszabadulás em­lékmű is szebb látványt nyújt már. Hátravan még a Tünde Divatház előtti most készülő park, ahova piros paprikavi­rág, fehér tölcsérvirág és sár­ga bársonyka kerül. A kovács­telepi békepark és a lakótele­pek virágágyásai is hamaro­san elkészülnek. Ó. Zs. fates az SZMT-nei Lesz-e önálló szakszervezete a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak? nap délelőtt az SZMT székhá­zába összehívták a Baranya megyei közgyűjteményi — mú­zeumi, levéltári, könyvtári — és. közművelődési dolgozók képviselőit, akiket dr. Hír Gé­za, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára köszöntött, s elmondta, hogy e kérdéssel kapcsolatban szeret­nék megismerni a megyében dolgozók véleményét, szándé­kát. Ezután Orcsik Ferenc elő­adó tartott tájékoztatót. A kérdés kiindulópontja az, mi­lyen ma a közművelődés, il­letve a közművelődésben dol­gozók helyzete, s hogy e hely­zetben az elmúlt években nem túl sok pozitív változás tör­tént. A döntések egyre inkább sújtották az úgynevezett „nem termelő” ágazatokat, s így meglehetősen sok feszültség 'halmozódott föl az utóbbi időkben. Kettős célja lenne ennek a szakszervezetnek: a közműve­lődésnek, s az e területen dol­gozóknak az érdekvédelme. E munka társadalmi rangját, el­ismertségét fokozni kell, javí­tani kell az élet- és munka- körülményeket, s ebben min­den progresszív erőre számíta­nak. Az is fontos azonban, hogy ne pusztán a különállás kedvéért alakuljon meg ez a szakszervezet, hanem valóban a hatékonyságot szolgálja. A Közművelődési Bizottság több kérdésben is kéri az e terüle­ten dolgozók véleményét, így például abban, hogy teljesen önálló szakszervezetet kíván­nak-e vagy a Közalkalmazot­tak Szakszervezetén belül egy önálló tagozatot, vagy esetleg ■más szakszervezeti keretben szeretnének működni. A kér­désekre a választ a közvéle­ménykutatás után június köze­pére várják, s majd ezután kerül sor Baranyában egy összegző értekezletre, ahol el­dől, mi a közművelődésben dolgozók szándéka. D. Cs. Befogadott # vendégek a Vöröskereszt utcában Bezárták az Ady Endre utcai idősek klubját Elnéptelenedett a társalgó, üres az udvar. A tálalókony­hában, raktárban, irodában összecsomagolt holmik. Akik használták már nincsenek itt. Vagy otthon várják az ebé­det vagy a Vöröskereszt utca' klubban, ahová az Ady Endre utcai intézmény 19 tagját be­fogadták. Az Ady Endre utcai klub Pécs legrégibb szociális intéz­ményei közé tartozik. A 30 idős ember napi gondozására hivatott épülettel az utóbbi időben egyre több gond akadt. A problémákat folyamatosan jelezték a PIK-nek, de a javí­tások nem oldották meg az alaphelyzetet. Változatlanul vi- zesedtek a falak, a gépjármű- forgalomtól remegett az épü­let és az utóbbi hetekben az is előfordult, hogy leesett egy lámpatest a társalgóban. Sze­rencsére pont hét végén, ami­kor senki sem tartózkodott bent. A közelmúltban kereszt­ben megrepedt a mennyezet, és ezek után az Egyesített Szo­ciális Intézmények vezetősége úgy döntött, hogy nem vállal­ják tovább a felelősséget az idős emberek itt-tartózkodá- sáért. — Ez a ház a század elején épült — tájékoztat Németh Pé­ter, a PIK igazgatója. — Ve­gyesfalú, fafödémes, szigetelés nélküli épület, melynek szer­kezete tönkrement. Tudomásom szerint útszélesítés miatt le kell majd bontani, ezért a fel­újításnak nem lenne értelme. — Senki sem maradt ellátat­lanul azok közül, akik ide jár­tak — mondja dr. Érdi Krausz Gáborné, az ESZI igazgatója. — Részben házhoz vitt ebéd­del, részben a Vöröskereszt ut­cai klubba helyezéssel oldot­tuk meg a gondot, de a Vö­röskereszt utcai, szintén 30 sze­mélyes intézményben most csaknem 50-en vannak. Ezt az állapotot átmeneti megoldás­nak tekintjük. — Fontos, hogy ezen a te­rületen — tekintettel az itt élő időskorúak arányára — legyen klub — mondja dr. Sohár End­re, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője. — Az Ady Endre utcai intézmény pótlását szükségesnek tartjuk, keressük a megoldást. T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents