Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-03 / 122. szám

1988. május 3., kedd Dunántúli napló 5 Megmozdultak a tulajdonosok Villamosítás a kozármislenyi kiskertekben? Megmozdultak a kiskerttu­lajdonosok és a szőlősgazdák Kozármislenyben, négy terü­leten is villanyvezeték építé­sét sürgetik. A négyből két vállalkozás jó úton halad a megvalósítás felé, mert a ko- zári temető környékén és az öregszőlő-dűlőnél gazdálkodók már befizették a pénzeket — családonként 12 500 és 15 000 forintokat kész tervvel ren­delkeznek és a községi tanács közvetítésével megrendelték a munkát a DÉDÁSZ-nál. Csikósvölgyben, mint Fűzi Jánosnétól, a DÉDÁSZ Pécsi üzemigazgatóságának létesít­ményi csoportvezetőjétől meg­tudtam, három éve kezdemé­nyezték a villany bevezetését a telektulajdonosok. Azóta vi­tatkozik a községi tanács és ez áramszolgáltató vállalat a megvalósításáról. Közbevetőleg tisztázni kell egy, a kérdéssel kapcsolatos fél­reértést is: nem a középhullá­mú rádióadó telepítése során hozott építési korlátozás az akadálya a villamoshálózat ki­építésének, illetve egyáltalán a kezdeményezés indításának. Ismert, hogy a tanács ez év elején hozta meg a szükséges építési korlátozásokat, ame­lyeket időközben módosított is, mert azok területét a 3000 mé­ter sugarú körnél kisebb, 1500 méter sugarú körben határozta meg. Az építési előírásokról csak annyit, hogy sem az ere­deti, sem a módosított határo­zat tulajdonképpen nem érin­ti az itt élőket, mert nem tud­ják „megsérteni" őket. Az elő­írások igen hosszú távon hatá­rozzák meg a térség biztonsá­gos beépítését. Visszatérve a csikósvölgyi vil­lamoshálózat körüli vitákra: Gaál Zoltántól, a kozármisle­nyi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárától kaptam az in­formációkat: kétszer kérdezték meg a telektulajdonosokat, ál­doznak-e a programra. A száz­ból először harminckilencen vá­laszoltak igennel, a második levélre mintegy ötvenen. Az előzetes becslések szerint, ha mindenki vállalja, akkor 12 500 forintba kerül telkenként. Nyil­vánvaló, ha az ötven ember megépíti, ez az összeg kétszer annyi. Fűzi Jánosné egyértelműen fogalmaz: a jogszabályok szi­gorúak a zártkerti villamoshá­lózat-építő társulásoknál: az állam nem támogatja ehhez a hitelnyújtást, egy összegben kell a tanácsok elkülönített számlájára a pénzeket befizet­ni. Sőt a tanácsok kezét is kötik a rendelkezések, mert anyagilag nem támogathatják, csak a közvetítő szerepre vál­lalkozhatnak. Egyértelműen vo­natkozik ez a Kozármislenyhez tartozó személyiek próbálko­zására is, akik a gázvezeték- lépítő társulásokhoz . hasonló formával kísérleteztek. Csikósvölgyben előbbre vin­né a meddőnek látszó vitát, ha megrendelnék a terveket, amelyek mintegy ötvenezer fo­rintba kerülnek. Valószínűleg ez az összeg megérné a telek- tulajdonosoknak megtudni, hogy pontosan mennyibe kerül a hálózat kiépítése, és ezért egy-egy családnak mennyit kell fizetni. A tanács konkrét és újobb kérdésére ezután való­ban dönthetnének. Nem lehet vita tárgya azon­ban, hogy a területen egy transzformátort kell építeni, mert másképpen nem kapcsol­ható a meglévő rendszerhez. Ez nyilván emeli a költségeket, de emelte az elmúlt három évi várakozás is, mert idén a beruházást az általános forgal­mi adó is terheli, és ez egy­millió forintos költségnél már plusz 250 000 forint. . . S még egy megjegyzés: nem csökkent a vállalkozókedv a kiskertek villamosítására, annak ellenére, hogy idén az egy telekre jutó átlagos költség már eléri a húszezer forintot. Gáldonyi M. Május 20-án Bűnmegelőzési lakossági őrjárat tanácsadás Uránvárosban 1987 áprilisában kezdte meg működését a Bűnmeg­előzési Tanácsadó Szolgálat Pécsett, Kertvárosban. Az el­telt egy év kedvező tapaszta­latai indokolták, hogy kidol­gozzák a társadalmi bűn- megelőzési program városi szintű kibővítésének feladat­tervét. Uránvárosban idén február-márciusban kezdték a szervezést, s április 1 - je óta a Körösi Csorna Sándor utca 1-ben lakossági ügyfél- szolgálatot tartanak. Terv, hogy szeptember 1-jével Me­szesen, december 1-jétől pe­dig a belvárosban is meg­kezdi működését a lakossági ügyfélszolgálat. 1989. január 1-jétől pedig létrehozzák a város négy területén tevé­kenykedő Bűnmegelőzési Ta­nácsadó Szolgálatok munká­ját koordináló központi irá­nyító egységet. A kertvárosi tapasztalatok igazolják, hogy az egyéves tevékenység javította a lakos­ság közhangulatát, erősítette biztonságérzetét, illetve a rendőrség iránti bizalmat. Több százan tekinthették meg a vagyonvédelmi bemu­tatókat, s kértek tanácsot, a lakossági őrjáratok egy-egy akcióin 40-100-an vettek részt, és sikeresek voltak a gyermek- és ifjúsági rendez­vénysorozatok. Tény, hogy a „mozgó" bű­nözés Kertvárosból elindult Uránvárosba. Egyre gyakorib. bak a gépkocsifeltörések, az alagsori betörések. A Kállai Éva tér és Münnich Ferenc utca környékén pedig már nappal járnak a betörők. Az Építők útján az alagsori tá­rolókat hamis kulcsokkal nyitják fel, s előfordult, hogy a helyszínen szerelték szét a kerékpárokat. A Páfrány ut­cában gépkocsikat törnek fel, motorkerékpárokról szere­lik le az alkatrészeket. Az Olimpia bár és a cukrászdák környékén ittas fiatalok ga­rázdálkodnak, a parkokat rongálják. Kaptak már olyan jelzést is az egyik lakótömb­ből, hogy állandóan ittas la­kótársuktól alig mernek köz­lekedni a lépcsőhában. S mégis, a keddi lakossági ügyfélszolgálati napon ta­nácstalanok a tanácsadók, mert alig van érdeklődő. Ma is, mint minden ked­den, várják a Körösi Csorna Sándor u. 1-ben az uránvá­rosiakat. A vagyonvédelmi tanácsadáson kívül várják a jelzéseket a környezetszeny- nyezésekről, a parkrongálá­sokról, a veszélyeztetett kör­nyezetben élő fiatalokról, s minden olyan információt, amely közrendet, a köznyu­galmat zavarja. Az első la­kossági őrjárat május 20-án lesz Uránvárosban. M. Gy. Rendezik a pécsi Ágoston tér forgalmi rendjét: május 4-től, szerdától a teret övező szűk utcák egyirányúak. A Sorház-Bástya—Ady Endre út csomó­pontban a Sorház utcának van elsőbbsége, érdemes figyelni a Bástya utcában kihelyezett stop-táblákra. A teret átszelő út pedig zsákutca lett, parkolónak lehet használni. flz országos pártértekezlet baranyai küldötte Bauhoffer József A mohácsi Park utcai Álta­lános Iskola igazgatója a párt­értekezlet egyik baranyai kül­dötte. Bauhotfer József ahhoz a gerenációhoz tartozik, ame­lyik néhány hónappal a má­sodik világháború kitörése előtt született, s első gyermekkori emlékei erősen a háborúhoz és az azt követő évekhez kap­csolódnak. Az általános iskola első két évét itthon, majd a kitelepítés utón különböző fal­vakban végezte. Végül 1953- ban Pécsre került, s itt elvé­gezte a Tanítóképzőt, majd az Egri Tanárképző Főiskolán a rajz—földrajz szakot. — Visszamenőleg is csak azt tudom mondani, hogy elsősor­ban az emberekkel való fog­lalkozás szeretete vitt erre a pályára. Tanulmányaim során nevelődött belém a pedagó­gus hivatástudat, a szakma szeretete. Sőt a családban három tanár is van: feleségem, lányom is ezen a pályán dol­goznak. EÍőször Móron tanítot­tam, majd 1962-ben kerültem Mohácsra, itt tulajdonképpen egy véletlen folytán igazgató- helyettes, majd 1972-ben igaz­gató lettem. Úgy érzem, a vé­letlen bizonyos mértékig sze­repet játszott abban is, hogy most küldöttnek választottak. Ebben a minőségemben, mint küldött, azt tudom képviselni, amihez a legjobban értek: a közoktatás, a kultúra, a műve­lődésügy. Nem tartom magam kifejezetten politikus alkathak, a politika úgy érdekel, mint ami az élet egészéhéz szo­rosan hozzátartozik. Munkám­mal összefüggésben leginkább az a kérdés izgat, hogy az ér­telmiség szerepe nincs azon a hélyen, ahol lennie kellene; az értelmiségnek a társadalom­ban betöltött szerepét tegyük már végre helyre. Valahogy megfordult, felborult az érték­rend. — Mi a véleménye a Köz­ponti Bizottság áltol vitára bocsátott állásfoglalás-terve­zetről és a megyei pártbizott­ságnak ezzel kapcsolatos állás­foglalásáról? — A KB állásfoglalás-terveze­tét túlzottan általánosnak ta­lálom -, ezzen nem minősíteni kívánok, egyszerűen ez a be­nyomásom róla. Ez a tervezet parttalan vitát indított, túl nagy területet fog át, keve­sebbet kellett volna belevenni, de azt konkrétabban. A megyei állásponttal viszont azonosulni tudok, itt már sok helyen pon­tosítottak, az oktatás- és mű­velődésüggyel kapcsolatban is. És remélem, hogy az alulról jövő javaslatokat valóban fi­gyelembe veszik majd. — ön mint küldött, mit vár az országos pártértekezlettől? — Elsősorban azt, hogy az alapvető kérdéseket a pártér­tekezlet konkrétan, közérthető­en fogalmazza meg. Igenis tud­nunk kell, hogy milyen a szo­cializmus-képünk, anélkül, ho­gyan lépjünk tovább? Másod­sorban ez az egy értekezlet ne akarjon minden apró kérdést mJm: is megoldani. El kell dönteni a fontossági sorrendet, hiszen ez csők egy lépcsője lehet a további reformfolyamatnak. A felső vezetésben, s ebből adó­dóan az alsóbb vezetésben is felelős személyi változást, fia­talítást várok. Egyetértek azzal a mondattal, hogy a pártélet­ben a tagságnak a társadalmi közvéleménnyel egyeztetett programot kell képviselnie, s a végrehajtásban a párttagság­nak és a tisztségviselőknek le­gyen meghatározó a szerepük, ne az apparátusi dolgozóknak. S végül, ami talán az egyik legfontosabb: csak olyat mondjunk, amit meg is tudunk csinálni, de azt azután te­gyük is meg, s mindennek le­gyen felelőse, akitől számon is lehet kérni a dolgokat. D. Cs. A Haza Szolgálatáért m Érdemérem arany fokozata Dobszoi Józsefné átveszi a kitüntetést Tóth Tibortól Magas kitüntetést, A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Dobszai Józsefnénak, a mo. hácsi Új Barázda Termelő- szövetkezet nyugdíjasának Borbély Sándor, a Munkás­őrség Országos Parancsnok­ságának parancsnoka anyák napja alkalmából. A kitünte. tés átadására tegnap dél­után került sor Mohácson, a városi pártbizottság épületé­ben. Tóth Tibor, a Munkásőrség Baranya Megyei Parancsnok­ságának helyettes parancs­noka köszöntötte Dobszai Jó- zsefnét, s felolvasta Borbély Sándornak hozzáintézett le­velét, amelyben többek kö­zött így írt az országos pa­rancsnok: „E jeles napon egyszerre köszöntőm önben a négygyermekes anyát és az egész életét munkával töltő embert". Az ünnepségen részt vett Dobszai Józsefné négy fia is, József, Ferenc, István és János is, valamennyien munkásőrök, a mohácsi Ró­zsa Ferenc munkásőregység- ben. A levél felolvasása után Tóth Tibor átnyújtotta A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, majd ezt kö­vetően Rácz József, az MSZMP Mohács városi bi­zottságának titkára és Hor­váth József, a mohácsi Rózsa Ferenc munkásőregység pa­rancsnoka köszöntötte a ki­tüntetettet. Ismét lesz szín­vonalas tánc­oktatás Pécsett? Felújítják a KPVDSZ Művelődési Házat Jövő szeptemberre megszépül a pécsi KPVDSZ Művelődési Hóz. A tánciskolájával város­szerte hírnevet szerzett közmű­velődési intézményt 1985 máju­sában. zárták be, megromlott állapota miatt. Az átépítés, fel­újítás terveit a Baranyterv ta­valy év végére készítette el, s így januárban elkezdődhettek a munkák. Jelenleg a belső udvari részt bontják. Ezután a nagyterem és a külső homlokzat kerül sor­ra; ezt eredeti századfordulós állapotában szeretnék vissza­adni a pécsieknek. A kivitelező Pécsváradi Építőipari Szövetke­zet a tetőtér beépítésére is megbízást kapott. Ott klubhe­lyiségeket alakítanak ki, ame­lyek klubfoglalkozásoknak biz­tosítanak maid családias han­gulatú termeket. A csaknem 16 millió forin­tos összköltségű felújításhoz a megye több mint 20 kereske­delmi vállalata és szövetkeze­te, illetve a városi tanács is jelentős összegekkel iárult hoz­zá. 1989 szeptemberétől — ek­korra ígérik az átadást — az intézmény ugyanis nemcsak a kereskedelmi, oénzüavi és'ven­déglátómon dolaozóknak, Pécs város minden lakójának kíván kikepcsolódási, tanulási lehető­séget biztosítani. A több mint 100 négyzetmé­terrel nagyobb területű műve­lődési ház Máté András tervei alapjón korszerű berendezést kap. Felújítják a fűtésrend­szert és a technikai berende­zéseket is. A KPVDSZ Baranya Megyei Bizottsága az egykori tánciskolái tradíciót a felújí­tott épületben is folytatni sze­retné. Amennyiben az intézmény el­készül, végre régi hiány szűnik meg Pécsett: ismét lesz szín­vonalas táncoktatás felnőttek­nek és diákoknak egyaránt. Ahhoz azonban, hogy a tervek az elképzelésekhez híven való­suljanak meg, a KPVDSZ Bara­nya Megyei Bizottságának né­mi anyagi támogatásra még szüksége lenne ... A műemléki jelleg megőrzése, s ezzel a Jó­zsef utca hangulatának emelé­se talán az Országos Műemlé­ki Felügyelőségnek is megérne egy kis anyagi áldozatot!? H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents