Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-01 / 120. szám

A muskátlitól a biedermeier fantáziáig Orvosi vizsgálat nélkül adnak szemüveget Optometristák Pécsett hárman, az országban harmincketten Új fogalommal ismerkedik az ország, új szót tanulgat a nyelvünk: optometrista. Pedig, ezt a nálunk jószerével még ismeretlen hangsort a világ legtöbb táján teljes természe­tességgel használják: hogy ne menjünk messze, az NDK-ban és Csehszlovákiában már hosz- szú évek óta képeznek opto- metristákat. A szó hiteles for­dítása: szemvizsgáló. Még nem egészen orvos, de már nem is csak látszerész. Gyulay György, a pécsi Lánc utcai Ofotért vezetője már 15 éve, 1973-ban, az NDK-ban megszerezte erről szóló diplo­máját, de Magyarországon ak­kor ezt még nem fogadták el. Ö mondja: — Pécsről hárman — rajtam kívül két kollégám, Czuni Ágnes és Reményiné Ta­kács Szilvia —, az országból összesen harmincnégyen vet­tünk részt azon az első, kísér­leti tanfolyamon, amelyet a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet szervezésében és az Egészségügyi Minisztérium fel­ügyelete mellett indítottak 1987 januárjában. Az elméleti elő­adásokat neves szemész orvo­sok tartották a fővárosi Ist­ván kórházban, a gyakorlati oktatás Pécsett folyt. A látsze- részi munkától lényegesen el­térő volt a tananyag, például szembetegségek felismerését, kezelését, gyógyszerismeretet eddig nem kellett tudnunk. Az optometrista látszerészek nagy terhet vesznek le az SZTK-ban dolgozó orvosok há­táról, mert a legtöbb betegnek csupán szemüvegre van szük­sége. Ezután elég, ha betér­nek a Lánc utcai Ofotértbe szemvizsgálatra. Az optomet­risták orvosi rendelvény nélkül is készíthetnek és árusíthatnak szemüveget. Nem is szólva ar­ról, hogy a szem fénytörési hi­báin kívül a szembetegségeket is diagnosztizálják. — Gyógyítani viszont nem gyógyítunk, ez továbbra is az orvosok dolga marad — mond­ja Czuni Ágnes. - Tudni kell azt is, hogy szembetegeknek nem írhatunk fel szemüveget, gyógyszert nem adhatunk és csak 14 éven felülieket vizs­gálhatunk. — Érdekes, hogy akik hoz­zánk jönnek, az Ofotértbe, gyakran orvosnak néznek min­ket és éppen ezért nekünk úgy is kell viselkednünk - mondja Reményiné Takács Szilvia. — A kérdésekre felelnünk kell, nem küldhetjük el azzal a be­tegeket, hogy tudakolja meg inkább egy orvostól. Erre most már nincs is ^szükség, mert a tanfolyamon orvosi szakköny- vek tananyaga is szerepelt, ezen túl pedig most már hasz­nálhatunk olyan műszereket is, amelyeket látszerészként nem ismertünk, például a szemtük­röt, skiaszkóp tükröt, réslám­pát, keratométert. A 34 indulóból végül is 32- en végeztek. Drukkolok és ké­telkedők kísérték végig az el­ső magyarországi optometrista képzést. A kísérlet sikerült. A felsőfokú képesítést adó tan­folyam következő kurzusa a közeljövőben indul. Ó. Zs. Élenjáró Tröszti Hallatat Sikeres hirdiek A Hungarohemp gyár Kenderipari Ma- Tröszt Élenjáró Tröszti Vállalata kitüntető címet érdemelte ki a Pécsi Fonó- és Szö­vőipari Vállalat az elmúlt évi össztevékenysége alap­ján: a több mint huszon­hárommillió forintos mér­leg szerinti eredmény dup­lája lett a tervezettnek: a termelés közvetlen költ­ségeiből tizennyolcmilliót sikerült megtakarítani, s kétmillió forintot lefarag­tak az általános költségek­ből. A költségcsökkentést a költségfelelősi rendszer bevezetésével érték el. A termékek minősége to­vább javult, így tudtak eleget tenni a tőkés piaci fokozódó igényeknek. Az újítók is sikert arattak az elmúlt évben: a hirdi kol­lektíva iparági országos harmadik helyezett lett negyven induló között. A fonoda, szövődé termelését a létszámhelyzet és a pia­ci igények határozták meg alapvetően, a bútorlap- gyártás azonban alap­anyagellátási és gépmeg­hibásodási zavarokkal küszködött. Az eredmé­nyeket nem kis erőfeszítés­sel érte el a hirdi közpon­tú vállalat: az önállósulá­si folyamat következtében például szakemberhiány nehezíti a számviteli-ügy­viteli munkát. Az Élenjáró Tröszti Vál­lalat kitüntető címet tanú­sító oklevelet a tegnap délutáni hirdi ünnepségen adta át Berta István ve- zériqazgató a Pécsi Fonó- és Szövőipari Vállalat igaz­gatójának, loszt Károd­nak. Színek és illatok békés ver­sengésének színhelye volt pén­teken és szombaton a Villányi Művelődési Ház. A Villányi Szakmunkásképző Iskola által rendezett virágkiállításon az is­kola dísznövényszakának vég­zős tanulói mutatták be leg­szebb alkotásaikat: a tűzött virágtálakat, a különböző menyasszonyi csokrokat, az orchidea-, kóla-, sárgarózsa- és biedermeier-fantáziákat. A hagyományos virágokon kívül néhány különleges nö­vényt is megcsodálhattak a lá­togatók, mint például az aechmeát, vrieseát, szobafenyő­ket, fikuszokat, pálmákat. A kiállítás egyik büszkesége volt a nolino, amelynek vékony le­velei szökőkút jellegűen ha­jolnak lefelé. Ez a virág csak az utóbbi években vált újból divatossá. A 30-as, 40-es évek­ben már termesztették, aztán hosszú időre eltűnt a boltok­ból, lakásokból. Nemrég a szombathelyi tsz hozatott Nyu- gat-Európából szaporítóanya­got, így a nagy tűrőképességű nolina most a reneszánszát éli. A villányi iskola tanulói szá­raznövényekből készült kompo­zíciókat is készítettek. Ezek összeállításához sóvirágra, sáf- rányos szeklicére, valamint a külföldről beszerezhető lótusz­ra és proteóra van szükség. A szúrós csodabogyót is Nyu- gat-Németorszógból kell im­portálnunk, mert - bár Ma­gyarországon is terem -, szi­gorúan védett növény. A ha­gyományosan megrendezett ki­állítások sorában az idei volt az első, ahol üveggömbbe ül­tetett floráriumot is bemutattak. Ó. Zs. Partner: az NSZK-beli Hirschmann cég Műholdvevők a BHG-tól Tanulmányterv is rendelhető A Műholdas tv-műsor csü­törtökönként kapható az új­ságárusoknál: a Sky Channel, a Super Channel és a Tv 5 következő heti programját köz­li. 6,70-ért az is olvashatja, aki csak álmodozik a műhol­das tévézésről. Pedig tulaj­donképpen városrészekben, községekben gondolkodva az álom valóra váltható. — Csepelen egy lakóközös­ség, a budapesti XXII. kerü­letből egy társasházban élők, Veszprém, Szolnok, Mór lakos­ságának képviselői jelentkez­szezon előtt Gyorsmérleg ­Siófok és az idegenforgalom Alig néhány hét és kezdő­dik az újabb balatoni ide­genforgalmi évad. Történt e változás az idegenforga­lom siófoki helyzetében, mi­lyen gondokkal, problémák­kal kell számolnunk ebben az esztendőben — erről kérdez­tük Somogyi Gyulát, a város tanácselnök-helyettesét. — Az utolsó öt évben az idegenforgalom fogadási fel­tételeiben — néhány terület kivételével - jelentős fejlődés következett be, ami azonban nem tartott lépést az érkező vendégek számának növe­kedésével, így erőfeszítéseink ellenére az igények és felté­telek tovább távolodtak. A minőségi jegyek nem erősöd­tek, sőt egyes területek (pl. a vízellátás vagy a közleke­dés) kritikus helyzete ma már az idegenforgalom alapvető fogadási feltételeit is veszé­lyezteti. A vendégforgalom növekvő tendenciát mutat: bár a belföldi turizmus csök­kent, a szocialista prszágok- ból érkező vendégek száma évente 1—2, a tőkés orszá­gokból idelátogató vendégek száma 5—10" „-kai emelke­dett. A legutóbbi években érdemi szálláshelybővülés nem következett be: ma mint­egy 80 000 vendéget tudunk egy időben fogadni. Sajnos az építési előírások negatí­van hatottak a minőségi szál­láshelyek kialakítására is. A kereskedelem és a ven­déglátás területén bár a fel­tételek szerényebb mérték­ben növekedtek s az áruellá­tás viszonylag jó volt, mégis romlottak a vásálási körül­mények. Az idegenforgalom nagyobb mértékben növeke­dett, mint a kereskedelmi infrastruktúra, s az árválto­zások miatt egyre többen vásárolnak élelmiszerbolt­ban készárut, s egyre keve­sebben tudnak vendéglőben ebédelni, vacsorázni. Növe­kedtek a kereskedelem mun­kaerőgondjai: ez egyrészt akadályozza a meglévő üz­letek jobb működtetését, másrészt az elmúlt évben 5 egység már ki sem nyitott, további 5—6 csak szakaszo­san tudott nyitva tartani. A helyzeten segített, hogy 1987 elején átadásra került két kis ABC, majd az autós be­vásárlóközpont, s megnyílt a Domus bútorbolt és a siófoki Fészek Áruház. Nem sikerült viszont megkezdeni a beru­házását a városközpontba tervezett vegyes áruháznak és egy nagy áteresztőképességű önkiszolgáló étteremnek. A magánkereskedelem növek­vő képet mutat: 300-ról 500- ra növekedett a magánkeres­kedők száma, ebből azon­ban csak 200-an tevékeny­kednek a vendéglátásban. A tanács szervezésében - ed­dig ellátatlan területeken — 89 egység épült, közel 3700 négyzetméter alapterülettel. A város tehát — a kereske­delmi, vendéglátóipari válla­latokkal együtt — az idei szezonra is felkészült. A ven­dégfogadás körülményei azonban aligha lesznek ked­vezőbbek a tavalyi esztendő­nél, igazi javulás csak a ter­vezett nagy idegenforgalmi beruházások megvalósulá­sával a kilencvenes évek ele­jére várható. Verebics János tek nálunk, p BHG Híradás- technikai Vállalatnál, hogy megrendeljék a Hirschmonn- féle műholdvételi és kábelte­levíziós rendszer kiépítését - tudom meg Ligeti Tamástól, a BHG kereskedelmi főosztály- vezetőjétől. — Készül a XIII. kerület egy részére a kábel­tévés hálózati terv az ottani IKV felkérésére. Dunakeszire is meglesz a tanulmányterv jú­nius végefelé. A Magyar Pos­ta tíz műholdvevőt igényelt, már meglévő nagyközösségi rendszerre. Jövőre lesz húsz éve, hogy a BHG kooperációs kapcso­latban áll a világ vezető hír­adástechnikai eszközgyártói kö­zé tartozó nyugatnémet Hirschmann céggel. A BHG több millió márka értékben szállít különböző antennákat, de az összeg mintegy kéthar­madáért - ellenüzlet formájá­ban — vásárol is a Hirsch­mann cégtől. — Mindig azt vesszük, ami a legkelendőbb — mondja Ra- kaczki Szilárd kereskedelmi igazgató. - Most Magyaror­szágon a műholdvevő rend­szerre van igény, méghozzá akkora, hogy a kooperációt kiegészítettük licencvásárlással. Az úgynevezett közösségi mű­holdvevő rendszer sorozatgyár­tását jövőre megkezdjük. A Hirschmann cég berendezései­vel nemcsak a távközlési, ha­nem a leendő műsorszóró mű­holdak adásai is foghatók, mi­vel a fejlesztési eredmények­hez folyamatosan hozzájutunk, ezzel biztosítottuk, hogy az általunk gyártott berendezé­sek is mindig világszínvona­lúak legyenek. A Hirschmann márka garantált minőséget je­lent, a BHG pedig gyártási hátteret kíván nyújtani. Teljes körű szolgáltatást is kínálnak. A BHG ennek érde­kében kapcsolatba lépett a COOPINVEST Kisszövetkezet­tel. A kisszövetkezet dolgozói végzik a helyszínre szállítást, szerelést, beállítást, karbantar­tást, sőt a hitelek ügyintézé­sét is. A műholdvevő és kábeltévés rendszer kiépítése, a berende­zések költsége változó: függ a már meglévő vagy éppen nem lévő kábeltévés kiépítettségtől, a település családi házas vagy lakótelepi jellegétől, s főként az előfizetők számától. Az egyedi szerelés a legdrágább: 150-300 ezer forint. 10-50, 20-150, 100-800 és 500 feletti vevőhelyben gondolkodva már kiépített kábeltévés hálózat esetén a berendezése ára fél­milliótól egymillió-egyszázeze- rig válozik, a szerelési díj pe­dig ennek még körülbelül az ötven százaléka. (A meglévő kábeltévé-hálózat azonban a legtöbb esetben alkalmatlan hétnél több műsor vételére, az átalakítás berendezésekkel megoldható, persze ez tovább növeli a végösszeget.) A BHG kereskedelmi főosztályánál megrendelhető a tanulmány- terv: IKV, VGV, városi vagy községi tanács, lakásszövetke­zet, lakók társulása által. Ez­res közösségben gondolkodva ez a tanulmányterv lakáson­ként nem éri el a száz forin­tot, de lehetőség arra, hogy konkrét vizsgálat alapján ma­ga a lakó megbizonyosodjon arról, "van-e reális műszaki vany anyagi esélye a Sky, a Super, a Tv 5 vételére és a közeljövőben belépő műsor­szóró műholdak adásainak né­zésére. L Cs. K. Virágkiállítás Villányban vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents