Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-22 / 141. szám
Folytatja munkáját az MSZMP országos értekezlete Érdemi változásokra van szükség! Grósz Károly beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Az állásfoglalás-tervezettel és az előadói beszéddel alapvetően egyetértek, összegzi az elmúlt másfél év gondolat- gazdag vitáit, szellemi, politikai erőfeszítéseinket. Közös munka, a párttagság formálta. Jogos kérdés: ad-e újat, elegendő-e munkaprogramnak? Szerintem igen, bár én sem vitatom, hogy lehetne gondolat- gazdagabb, és pontosabban fogalmazott. De jelentősnek tartom azt a szellemiséget, amit sugároz, azt, hogy sok mindenben mást, és másképpen kell csinálni a jövőben, mint ahogyan eddig tettük. Újat ad abban is, hogy nem részleteket szabályoz, hanem a fő irányát jelöli ki egy politizáló párt törekvéseinek, melyek megvalósításában - és nemcsak kidolgozásában - a párttagság önálló és aktív közreműködésére épít. A tegnapi vitában már sok szó esett a politikai helyzetről. Nem akarom ismételni, egy- egy részélménnyel gazdagítani, mert lényegében egyetértek az alapminősítéssel. De szeretném hozzáfűzni a következőket: Arisztotelésztől származik a klasszikus igazság meghatározása: „Igazat az beszél, aki együvé tartozónak tartja az együvé tartozót, és különválasz- tottnak a különválasztottat. Tévedésben az vagyon, aki ellenkezőképpen beszél, mint ahogy a dolgok állanak.” A követelmény tehát világos: nem beszélhetünk másképpen, mint ahogy a dolgok állnak. A gazdasági és a politikai helyzet igen összetett. A gazdaságban évek óta jelen van a növekvő adósságállomány nyomasztó terhe, ugyanakkor tiszteletet parancsoló erőfeszítések tanúi lehetünk, amelyek az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem eredményeinek növelésére, a jobb és hatékonyabb munkára irányulnak. Világszínvonalú termék az egyik üzemben, rossz minőségű áru a másikban, esetenként mindkettő, ugyanabban a gyárban. Stagnáló életszínvonal az egyik oldalon, szemmel látható növekvő jólét a »másikon. így folytathatnám tovább. Az előbbi idézet szellemében tehát az eredményeket és a hibákat is egyformán számba kell venni. Most itt érthetően inkább a hibákról van szó, tehát nem egészen arról, „ahogy a dolgok állanak." Itt szeretném azt is elmondani, hogy ezeknek a negatív jelenségeknek egy része nem írható korábbi téves döntések számlájára. A fejlődéssel, az átalakulással együttjáró nehézségeket, torzulásokat, kiszámíthatatlan következményeket ne keverjük össze a koncepcionális, vezető szerepét, érvényesíteni a többpártrendszer kétségtelenül meglévő, politikailag praktikus előnyeit. Olyan helyzet van ma, hogy a párt megújításában célszerű és korszerű megreformálásában országunk minden szocializmust akaró lakosa, minden számottevő politikai, társadalmi erő közvetlenül érdekelt és nemcsak a párttagság. A párt az, amely a legtöbb tapasztalattal és lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy önmagát megújítva mozgásba hozza az egész társadalmat. stratégiai léptékű vezetői tévedésekkel. Nem vitatom természetesen - az írásban is megfogalmazott —, megállapítást, hogy jelenlegi gondjaink nagy része saját hibánkból fakad. Meg tudjuk-e válaszolni, hogyan jutottunk ilyen helyzetbe? Azt hiszem, igen. Már sokat ismerünk az okokból, természetesen még nem mindent. De eleget ahhoz, hogy nekikezdjünk a helyzet érdemi megváltoztatásának. Megelégedtünk tegnapi sikereinkkel. Elhitettük magunkkal, hogy újításainkkal tökéletes művet alkottunk. Fellazult a munkafegyelem, a társadalmi és egyéni önkontroll. A gazdaságirányításban, a szellemi életben, a személyzeti munkában teret nyert a szubjektivizmus, s a közéletben új formalizmus terjedt el. Egyesekben és egyes intézményekben megerősödött a csalhatatlanság tudata. Néhány nagy gazdasági természetű kérdésben súlyosan tévedtünk. Ebben tetten érem saját felelősségem is, hiszen 1980 óta, mint a Központi Bizottság tagja és a XIII. kongresszus küldötte szavazatomat adtam olyan döntésekhez is, melyeket az élet utólag nem igazolt. Természetesnek tartom, hogy ezek politikai következményeit vállalnom kell. Ez a helyzet fokozatosan, hosszabb idő alatt alakult ki, s ha így marad, egy új minőségű szakaszba léphet át, melynek következményei tragikusak lesznek. Először a párttagság, majd a vezetés ismerte fel viszonylag gyorsan, hogy érdemi változásokra van szükség. A felismerés különbözőképpen hatott. Vannak, akik elbizonytalanodtak. Gyorsan nőtt azoknak a száma, akik a kialakult helyzetért elsősorban másokat vádolnak, összevissza mutogatnak, megfeledkezve saját felelősségükről. De egyre többen munkához láttak. Ök alkotják ma a párt erejét. Mit kell tennünk? Egyetértek Kádár elvtárssal, a legsürgősebb feladat, meg kell szilárdítani a hatalmat. Ennek legfontosabb feltétele: megújítani pártunkat. Sokak szerint az egypártrendszer nem vált be, és ezt a mai gondok kapcsán vélik bizonyítottnak. Azt mondják tehát, legyen több párt. Azzal nem számolnak, hogy ez nem puszta elhatározás kérdése, hanem valóságos társadalmi lehetőségek függvénye. A mai egypártrendszer népi törekvések egyértelmű kifejeződése, történelmileg kialakult eredménye. Olyan szervezet, amelyet az osztályharc sodrában kibontakozó eleven mozgalmak sokasága hozott létre. Meggyőződésem, hogy egy párt kell, helyesebben egy párt kell. Olyan harci szövetség, amelynek indult, amilyen volt, és amilyen lehet, ha megszabadul a rákövese- dett eszmei előítéletektől. Ha erősödik benne a demokratizmus és a fegyelem, és ha szakít azokkal a kötöttségekkel, amelyek a titkolódzás, a befeléfordulás, az elzárkózás munkastílusbéli merevségeiből erednek. Ebben az esetben az MSZMP egyedül is képes lesz __ terheivel együtt — betölteni A közelmúlt szomorú példái a szocialista világban bizonyítják, hon» ott, ahol a párt megbénul, az egész társadalom bénul meg, amivel senki nem nyerhet, de mindenki veszíthet. Ez a közös érdekeltség biztosíték arra, hogy a kibontakozás lehetséges. Amikor felfokozott szenvedéllyel napi gyengeségeinket ostorozzuk, nem tagadhatjuk meg a múlt értékeit, mert meggyőződésem, hogy az a politikai mozgalom, amelyik nem becsüli megharcolt múltját, az gyökértelenné válik és bizonytalan lesz a jövőben is. (Folytatás a 2. oldalon) Ahova most az egész ország figyel: az országos pártértekezlet színhelye (fenn). Középső és alsó képünkön a Baranya megyei küldöttcsoport látható. Tegnap a pártértekezleten felszólalt dr. Tényt Jenő, a POTE egyetemi tanára és Gráf József, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottság első titkára is. Imponáló dinamizmus Harmadszor lett kiváló a bicsérdi Aranymező Tsz A csúcstechnológiák, a legújabb tudományos eredmények gyors adaptálása, az ezt működtetni képes szellemi-szakmai háttér, a vezetés vállalkozó kedve és megújuló képessége emelte megyei, sőt az országos élvonalba a bicsérdi Aranymező Tsz-t, amely a nyolcvanas évek egyik legdinamikusabban fejlődő baranyai nagyüzemévé vált. Tavaly minden eddigit felülmúló eredményt értek el, amit a MÉM és a TOT elnöksége a Kiváló Termelőszövetkezet cim odaíté. lésével ismert el. A kitüntetést dokumentáló oklevelet a tegnapi küldöttgyűlés keretében dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese nyújtotta át Tompa Györgynek, a szövetkezet elnökének. Az elismerést megalapozó eredményekről Tompa György adott számot. Hangsúlyozta, semmit nem bíznak a véletlenre, és semmire nem sajnálják a pénzt, ami többlet terméket, többlet hasznot hoz. Fejlesztéseik jól térülnek. Az IGP és a világbanki gépberuházások beváltották reményeiket. öt éve 10 tonna felett termelnek kukoricát, ebben tavaly országos másodikak lettek. Sikerült a szerkezetváltás is, új növényeik, a szója és cukorrépa jól bejöttek. Úttörő szerepet vállaltak fel a környezetkímélő tápanyagvisszapótlás terén. Földi giliszták elszapításával állítják elő a biohumuszt. Ez az ágazatuk 1992-re „áll be”, s kétévenként teljes értékű humuszt juttatnak ki a földekre, amitől száraz viszonyok között 15 tonnás kukorica, 8—9 tonnás búza és 70-75 tonnás cukorrépa termést várnak hektáronként. Tejtermelésben országos harmadikok, megyei elsők lettek, de ezt az idén máris felülmúlták, 7200 liter fajlagos termelésnél tartanak, s a következő évekbe 8000 literre számítanak állomány fejlesztéssel párhuzamosan. A folyamatos tejárbevételek |miatt évközi likviditási gondjaik nincsenek. A magas színvonalú genetikai munka, az általuk bevezetett almaecet technológia a világ- színvonalú eszközök beszerzése a legszebb reményekre adnak okot e téren. Sertéságazatukat is fejlesztik. Nincs ipari üzemük, 95 százalékban alaptevékenységből élnek meg magas nívón. A egy főre eső nyereségük több mint 175 ezer forint — legmagasabb a megyében — az egy főre eső kereset 98 183 forint. Egy év alatt 17 640 forinttal nőtt. Idei fejlesztési terveik nemcsak a termelési színvonal növelését, de a környezeti kultúra javítását is szolgálják. — A felpörgött fejlődési spirálban bukni is lehet, a bi- csérdiek azonban a feladatokat lebontották az egyénekre felértékelték a szaktudást, s náluk a szellemi munka értéket termel - mondta felszólalásában dr. Tóth Sándor megyei tanács elnökhelyettese, és elismerését fejezte ki a kollektívának, majd a Kiváló Munkáért . miniszteri kitüntetést nyújtotta át Márton Lászlónak, a tsz szerelőjének. Gratulált és további munkasikereket kívánt a kollektívának dr. Bíró Sándor, a TESZÖV titkára, majd átnyújtotta a TOT kitüntetését Berki József műhelyvezetőnek. A kiváló tsz-tag kitüntetést 15-en vehették át. — Rné — Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 141. szám 1988. május 22., vasárnap Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lepjed A párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás vitájával folytatta munkáját szombaton reggel 9 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A tanácskozás szombati munkanapjára is sokan jelezték felszólalási szándékukat. Az értekezleten részt vevő 860 küldött munkáját a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői ezúttal is lelyszi megkülönböztetett figyelemmel kisérték a tari? nén és a nemzetközi sajtóközpontban. Az ülést az elnöki tisztet elsőként betöltő Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg. Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót.
