Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-03 / 122. szám
1988. május 3., kedd Dunántúli napló A szovjet gazdaság és társadalom átalakításáról Beszélgetés fiatal szovjet közgazdászokkal EgétstAgei tüilcmalcst Kedvező árú zöldségekkel várják a vásárlókat a Megyeri úti szabadtéri elárusitóhelyen Fotó: Läufer László ló ellátást ígér a Zöldért árusító boltok a mohácsi tartósítóUzomot Április utolsó hetében négy napon keresztül volt házigazdája a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete a magyar-szovjet fiatal közgazdászok I. találkozójának. A gyakorló és tudományos munkát végző közgazdászok körében kialakult igen élénk eszmecsere azt bizonyította, hogy a szovjet és magyar résztvevők közös társadalmi és gazdasági problémáinkkal kapcsolatos megközelítései teljesen, vagy közel azonosak. A szovjet közgazdászok részéről számos nyílt hangú, tabu kérdéseket nem ismerő, minden visszafogottságot mellőző előadás hangzott el. Terjedelmi okok miatt ezek teljes közreadásának szándéka illuzárius vállalkozás lenne Két tudományos munkát végző szovjet résztvevővel készített villáminterjúink azonban érzékeltethetik az újszerű megközelítéseket. Eszmecserét a lélektani hadviselés helyett! Dimitrij Szergejevics Markov, a moszkvai Bogomolov Intézet tudományos főmun'katársa a peresztrojka mai helyzetéről tartott előadást, mely kapcsán a következő kérdéseket tettük fel: A peresztrojka és a glasz- noszty kapcsán azt említette, hogy a számos pozitívum ellenére nem sikerült még ezekből a folyamatokból teljesen kiirtani a kampányszerű- séget. Mit ért ez alatt? D. Sz. M.: - Jó példa erre egy, a közelmúltban kibontakozott sajtóvito, melynek egy, a peresztrojka ellen fellépő, írás volt az alapja. A cikkre adott válaszok véleményem szerint szükségtelenül túlméretezettek és kemények voltak. Hiszen a peresztrojka elleni véleményeknek is teret kell adni. Akkor lesz valódi a nyitottság. Azt akarjuk, hogy eszmecsere alakuljon ki a különböző véleményen lévők közölt és ne lélektani hadviselés. A valóságban nem is a peresztrojka ellen irányulnak a vélemények, hanem csak kifejezik az emberek különböző érdeklőit, fenntartásait. Eltérő nézetek vannak, amelyek természetes, hogy ütköznek. így kell értelmezni, vagyis valójában nincs is peresztrojkaellenség. Beszélt a fiatalok informális egyesületeiről, hogy ezek az utóbbi időben nagy számban alakulnak. Milyen területeken? Milyen céllal? D. Sz. M.: — Törekvésük a peresztrojka minél következetesebb megvalósítása. Sokszínű, a legkülönbözőbb területeken alakuló egyesületek ezek. Vannak, amelyek a múlt elemzésével foglalkoznak azzal a céllal, hogy eltűnjenek a még meglévő fehér foltok. Mások a társadalmi, gazdasági kérdéseket vizsgálják. így például a tudományos kutatóintézetekben egyesületeket létrehozó fiatalok. Változóban a tanácsok szerepe - mondotta. Milyen tartalommal? D. Sz. M.: — A peresztrojka legfontosabb két iránya a gazdasági mechanizmus radikális reformja, és a társadalmi élet demokratizálása. A tanácsok szerepvállalása a demokratizálódáshoz kötődik. Míg eddig lényegében a hierarchi- eddig lényegében a hierarchiába beépülő végrehajtó szervek voltak, a képviselők helyzete, szerepe lényegében formális volt, mostantól egyre inkább az érdeknyilvánítás, érdekérvényesítés szerveivé válnok. A szavazói rendszer változtatására is gondolunk. A tavalyi választásoknál már egyes körzetekben többes jelölésre került sor. A Szovjetunióban voltak már a múltban is reformelképzelések. Ezek azonban rendre csak döntésekben nyilvánultak meg, csekély megvalósulási aránynyal. Vannak-e garanciái a mostani reformoknak? D. Sz. M.: — Ha mi most nem lépünk, akkor ki és mikor fog lépni? Ez a kérdés hatja át társadalmunk szinte valamennyi tagjának jelenlegi közérzetét. Szerintem ez a garancia. Kiutat a töbhszehtorú gazdaság adhat Alekszandr Nikolajevics Sa- posnyikov, a novoszibirszki (Aganbegján-féle) ipargazdasági kutatóintézetben osztályvezető-helyettes, a közgazdaságtudományok kandidátusa. A gazdaság több szektorúságá- nak szükségességét szándékozott előadásával bizonyítani. Ezzel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket: Miért ezt a témát választotta? A. Ny. S.: - Azért, mert a jelenlegi gazdasági szituációban ez lehet az egyetlen kiút. A vegyesgazdaságnak nincs életképes alternatívája. Két körülmény feltétlenül indokolja, hogy a Szovjetunióban létrejöjjön a vegyesgazdasóg. Az egyik, hogy halaszthatatlanul meg kell szilárdítanunk az állami szektort, mely az utóbbi években rendkívül meggyengült. A tervek teljesítése rendre elmaradt. Szükség van arra, hogy a gazdasági mechanizmusba olyan elemek épüljenek be, amelyek kikényszerítik az állami szektorban rejlő, potenciális lehetőségek kihasználását. A másik körülmény, amelyik a vegyes gazdaság kialakítása mellett szól, hogy hogy hazánkban rég lezárult az az időszak, amikor egyes pontokon úgy tudunk áttörést elérni a gazdaságban, hogy más területeket elhanyagolhatunk. Most kiegyensúlyozottan, a társadalom nagyon széles körű szükségleteit kell kielégítenünk egyidőben. Egyidőben számos területen? Vannak ehhez tartalékaik? A. Ny. S.: Szerintem a tartalékok megvannak, csak az eddigi berendezés ezt nem tudta felszínre hozni. Erre csak a többszektorú gazdaság képes. Ezért hangsúlyozom a fontosságát. Hogy nézne ki ez a vegyesgazdaság, milyen szerepet szánna benne az állami szektornak? A. Ny. S.: — Abban személy szerint nem kételkedem, hogy az államnak feltétlenül szerepet kell játszania a szocialista gazdaságban. De ha jelen van a gazadságban a magasan fejlett szövetkezeti szektor, a szolgáltatások széles körét nyújtó magánszektor, és a vegyes formák (részvénytársaságok, társaságok, társulások, konszernek, konzorciumok stb.), akkor az rákényszeríti az állami szektort is a maximálisan hatékony megoldások keresésére. Természetesen az állami szektornak a legfontosabb területekre kell koncentrálni erőit. így például az elektronika, biotechnika, infrastruktúra területére. Ugyanokkor más szektorokra átteheti azt o terhet, hogy egyéb szükségleteket kielégítsenek. Ebben a szituációbon kialakulhat a szükségletek széles körének kielégítését célzó, legracionálisabb munka- megosztás. Balog Nándor Újabb olcsón Korszerűsítik A nézőpontok különbözőek; a vásárló joggal mondja a magáét, ha kevés a zöldség, a gyümölcs és emiatt azokhoz csak borsos -áron juthat, a termelő és a kereskedő pedig annak nem örül, ha jelentős a túlkínálat. Vajon a zöldség-gyümölcspiac kiszámíthatatlanságát, illetve ennek várható kedvezőtlen hatásait mennyire képes ellensúlyozni a Zöldért, hogy továbbra is kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosíthasson, Koronics Károly igazgató, Berta Sándor általános és PanA Mecseki Szénbányák szocialista brigádvezetőinek kollektívája a közelmúltban szavazta meg a „vállalat kiváló brigádjait". A javasoltak és az elfogadottak között is ott volt a Komló-bányaüzemi Bállá Sándor „Julius Fucsik" szocialista brigádjának a neve. A kollektíva az elmúlt évben három területen dolgozott. Amikor géppel nem tudtak dolgozni, elővájási feladatot kaptak. A tűz miatt leiszapolt ASCS gépsor kimentése után sikeresen üzemeltették, majd kiszerelték azt, de ugyancsak nagy jelentőségű feladat volt számukra az új technológiának számító MVDD—120-as gépsor beszerelése, üzemeltetése és kiszerelése. — A brigád 1959-ben alakult, mint fejtési szocialista brigád. Először kislétszámú kollektívaként kamrafejtésben vett részt, majd később 60 főre felduzzadva, a fás frontfejtésben dolgozott. Az utóbbi tíz évben a gépi fejtés meghonosodásával alakult ki a brigád jelenlegi, 24 fős létszáma. A „Julius Fucik" nevet 1976- ban vettük fel, azóta tart a kapcsolatunk a cseh Horna Soka-i testvérbrigáddal — mutatta be néhány mondatban kollektíváját Bállá Sándor brigádvezető, aki a csapat fennállása óta a negyedik a vezetők sorában. Két év óta folyamatosan fiatalodik Bállá Sándor brigádja, a csapatban így két korosztály dur József belkereskedelmi igazgatóhelyettes a várható országos helyzetre vonatkozóan nem tud egyértelmű választ adni. Arra azonban ígéretet tettek, hogy a további jó ellátás érdekében a tavalyinál is többet tesz a Baranya Megyei Zöldért, mely e téren meghatározó szerepű a megyében. A vállalat -, az egyre javuló és bővülő kereskedelmi tevékenységével elért —, elmúlt évi, 40 milliós, kiugró nyeresége is garancia a jó áruellátásra, ehhez biztosítják is az árualapot. dolgozik együtt. A munkatársak egy része csak néhány évvel áll a nyugdíj előtt, míg másik részük alig haladta túl a harmincadik életévét. Szerencsés a helyzet, hiszen a fiatalok am- biciózitása az idősebbek szakértelmével és tapasztalatával ötvöződve segítheti a csoportot a jobb eredmény elérésében. A szakszervezeti oktatás mellett a brigád az elmúlt évben a szakmai tanfolyamokon is teljes létszámmal részt vett.- Erre azért is szükség volt, mert amennyiben lehetőség nyílik rá, a mi csapatunk gépi fejtésben dolgozik. Nem véletlen hát, hogy a tagok többségének két szakmája van, mert nálunk a vájár-szakértelem mellett a jó lakatosokra, műszerészekre is szükség van. Azután a továbbképzéseken túl, a munka során mi a géppel is együtt tanulunk. Hiszen minden új berendezés eltérően viselkedik más-más helyzetekben. Ezért a nyugdíjba menőket mindig a gépészet, a technika iránt érdeklődő, de a bányában már kipróbált fiatalokkal igyekszünk pótolni — mondta a brigádvezető. A Mecseki Szénbányáknál a szanálási okmány támasztotta nehéz feltételek közepette szükség van az ilyen szakképzett, jól dolgozó élcsapatokra. A brigádvezető szerint azonban több dolog is hátráltatja a kibontakozást. A becsült áruigényból a tárolási cikkek mintegy 70 száza; lékát, (gyökérfélék, káposzta- félék és hagymafélék 90 százalékát, a burgonya teljes mennyiségét) szerződésben lekötötték az ország különböző részein tevékenykedő állami gazdaságoknál, tsz-eknél és magántermelőknél, míg az árualap mintegy 30 százalékát teszi ki az eseti felvásárlásuk. Az úgynevezett szabadföldi és a nyári szezonális cikkekből jelenleg 50-60 százalékos a szerződöttsége a vállalatnak. Ellátási biztonságra törekednek, ez azt is jelenti, hogy — Sajnos a bevezetett új adórendszer tönkretette a bányászok érdekeltségi rendszerét. Az emberek nem vállalnak túlműszakot, mert az olyan magas adósávba viszi őket, hogy a tavalyi ezer helyett egy műszakért csak 250 forintot kapnak. Érdekesen alakult újabban a táppénz is. A jelenleg érvényben lévő rendszer szerint hónap végén a betegszabadságát töltő ember több pénzt kap kézhez, mint az, aki végigműszakolta a hónapot. Míg korábban kisebb bajjal nem mentek el orvoshoz az emberek, most minden aprósággal odafordulnak, hiszen több szempontból is megéri nekik. Ezeket a problémákat mielőbb orvosolni kellene, hogy az embereknek ismét megérje többet és jól dolgozni. Ezért kértük legutóbbi tanácskozásunkon a munkaverseny feltételeinek megváltoztatását is. A brigádok teljesítményét túlkínálat levezetésére bővítik az Olcsó bolthálózatukat. A 3 pécsi olcsó boltjuk, (a Bajcsy-Zs. Endre utcai, a Mártírok útjai és a vállalati központnál lévő), a vállalati zöldáruforgalom 15 százalékát érte el, mintegy 20 millió forintos árbevétellel. Mind népszerűbb bek ezek a boltok, hisz a piaci áraknál 15—20 százalékkal kínálják olcsóbban a termékeket. Májusban Komlón, (a volt piactérnél) és Dombóváron is nyit hasonló olcsó boltot a Zöldért. A vállalat a már leszerződött 1092 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs mellett -, mely a biztonságos ellátást teremti meg —, az exportról sem fe- fedkezhet meg. Főleg a korai dinnye, uborka, paprika, fekete ribiszke és a vöröshagyma- exportot szeretnék növelni a mór eddig is kialakult külkereskedelmi kapcsolataik révén. Válogathatnak az ilyen cégek között, és ez a lehetőség előnyösebb, mint ha önálló külkereskedőként maguk exportálnák a tőkés piacon épp keresett termékeket. A túlkínálat levezetését segíti az Olcsó bolthálózat, az exportlehetőség és a vállalat mohácsi tartósító üzeme is, mely tavaly 52 milliós termelési értékkel büszkélkedhetett. Tartósított termékeik zöme belföldi felhasználókhoz, mintegy 30 százaléka szocialista és 5— 10 százaléka tőkés vevőkhöz kerül. Ez évben már a tartósító üzem alapanyagának mintegy 90 százalékát biztosították szerződéssel. Hogy még termelékenyebb legyen az üzem, idén végrehajtják 20 milliós költséggel az energiarendszer korszerűsítését; a környezetszennyező szénkazán helyett energiatakarékos gázkazánokat építenek be. Ez egyben a mofiácsi tartósító üzem továbbfejlesztésének is alapja, hisz nem titkolják, hogy elsősorban a tőkés exportot szeretnék növelni. Murányi László ne a küszöbértékekhez viszonyítva értékeljék, hanem az adott körülmények között a brigád önmagához képest elért jó teljesítménye legyen a mérvadó - beszélt a gondokról Bállá Sándor. A termelőmunka mellett, ha nem is sok, — hiszen a brigádtagok többsége vidéki — azért jut némi idő a brigádéletre is. A rendszeresen tartott brigádgyűlések és üzemi rendezvények mellett a tagok szívesen vesznek részt az általuk szervezett családi esteken, kirándulásokon, baráti találkozókon, vetélkedőkön, együtt búcsúztatják nyugdíjasaikat is. — Nekem még másfél évem van vissza a nyugdíjig. Ha addig változnak a jelenlegi rendelkezések, talán még maradok egy darabig. Most még kevesen vannak így - mondta végül Bállá Sándor brigádvezető. Kaszás E. A tagok többségének két szakmája van Kiváló bányászbrigád Komlóról A munkaversenyfeltételek is megértek a változásra Leszállás előtti eligazítás Bétabányán a Julius Fucsik brigádnál Fotó: Kóródi Gábor
