Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-21 / 140. szám
A Dunántúli napló 1988. május 21., szombat A következetes reform mellett állnak a felszólalók (Folytatás a 3. oldalról) nálását, nem mi változtathatjuk meg az ipar szerkezetét, de azt viszont követeljük, hogy ezekben a kérdésekben azok döntsenek, akik értenek hozzá. Szabó Tamásné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezetője a gazdaság helyzetéről, a piaci törvények önszabályozó szerepének érvényesítéséről szólt, végül az állásfoglalás-tervezet problémaköreihez szólva azt a kívánságát fejezte ki, hogy a megoldások közül a pórtérte- kezlet a radikálisabb lépéseket válassza.- Kivel tart ma, s milyen a magyar ifjúság? - tette fel a kérdést Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, majd az ifjúság számára meghatározó területek helyzetét ecsetelte. A gondokra azonban nem lehet külön ifjúsági választ adni, mert az nem illeszkedne a reformfolyamatba, s ezek nemcsak az ifjúság, hanem az egész társadalom gondjai. Változást csak nagyobb társadalmi teljesítménynyel, a gazdasági és társadalmi reformot meggyorsítva, a magyar szocializmust alapvetően átalakítva, hatékonyabbá és demokratikusabbá téve remélhetünk. Egy átfogó reform révén a fiatalok java, tehát a nagyobb tudású, szorgalmú, vállalkozó kedvű emberek kerülnek jobb helyzetbe, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az ifjúság a perspektívát adó, a gyors és határozott változásokban érdekelt. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva leszögezte: csak a társadalmi szervezetek határozott, önálló arculatú, nyilvános érdekképviselete adhat választ arra a dilemmára, hogy egypártrend- szerünk körülményei között hogyan lehet a tévedés kockázatát minimálisra szorítani, miként lehet megvalósítani a szocialista politikai pluralizmust. Az olyan párt vonzó az bővítésére van szükség. A KISZ-ben megvan a szándék a belülről induló bátor átalakulásra, az ifjúság tagoltságának jobban megfelelő, mozgalmj keretek megteremtésére. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára: Olyan pártnak kell lennünk, amely elsőként és pontosan érzékeli az élet változásait, nem tér ki a problé.- mák elől, megalkuvás nélkül levonja a tanulságokat és halogatás nélkül cselekszik. Olyan pártnak kell lennünk, amely a dolgokat folyamatában, történetiségében vizsgálja. Elodázhatatlan, hogy a pártdemokrácia fejlesztésével adjuk vissza a tagságnak, önmagunknak a mozgalmi közösséghez tartozás élményét, a politikaformálás lehetőségét és a végrehajtás eredményességének örömét. Emellett az értekezlet hajtsa végre a párt legfelső irányító testületéiben azokat a személycseréket, amelyek egyértelművé teszik az elhatározások komolyságát, garantálják és ki is kényszerítik minden szinten a párt politikai és morális megújulását. Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára így kezdte felszólalását: — Ha egy mondatba sűrítve kellene elmondanom hozzászólásom" lényegét, •így fogalmaznék: új szavakat, új arcokat, és új, a meghirdetett politikai szándékokat hitelesítő tetteket várunk. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a történelmi távlatvesztés, az értékzavar a napi politikai munkában állandóan jelen van, mégpedig azért, mert elkéstek, vagy elmaradtak az alkotó viták a. párt ideológiai munkájából. Hiányoznak azok az eredmények, amelyeket a pártnak már korábban be kellett volna fogadnia a társadalomkutatás műhelyeiből. Aláí húzta, hogy a pártnak végre túl kell jutnia a rá váró, súlyos személyi döntéseken, a két ciklusnak nem mostantól fogva kell kezdődnie, hanem már pz egykori megválasztástól. Keresztury Dezső akadémikus, író kötelességének tartotta, hogy pártonkívüliként néhány fontos kérdésben kifejtse véleményét. Az állásfoglalástervezettel foglalkozva kiemelte: azt a féligazságok fél árnyéka teszi bizonytalanná. A valóságnak a felét sem jellemzi, ha csak a bajt állapitDudla József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára elsőként az elmúlt időszak meghatározó élményt adó politikai vitáiról szólt, majd arról, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében koncentráltan jelentkeznek az egész országot nyomasztó ellentmondások. — Mi mégis a változásra voksolunk! Mert minél tovább tart a régió gazdasági eróziója, annál kedvezőtlenebbé válnak a megújulás anyagi és szellemi előfeltételei. Kovács Géza, a szabolcsnéhány kivételtől eltekintve —, tiszteletet érdemlően tették kötelességüket. A párt belső életével kapcsolatban kifejtette: - meggyőződésem, hogy a társadalomnak nem egyszerűen működőképes pártra, hanem dinamikus, cselekvéseiben mindig konzekvens, határozott és eredményeket is felmutatni képes pártra van szüksége. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke:-az állásfoglalás-tervezet megerősíti, hogy a demokratikus centralizmus ban kiemelte: - Azt hiszem, mindannyian elfogadjuk, hogy az ifjúság jelenti a jövőt, viszont a mai ifjúságpolitika tovább folytatása az ország jövőjét teheti tönkre, majd azt elemezte, hogy nem köny- nyű ma párttaghallgatónak lenni az egyetemen. Illúzió bármiféle demokratikus döntéshozó mechanizmusról beszélni. Szomorú dolognak tartom, hogy pártértekezleti küldöttnek kell lennem ahhoz, hogy megtudjam, létezik a Politikai Bizottságnak egy, a felsőoktatásról szóló határozata. Aczél György és Grász Károly, a Politikai Bizottság tagjai ja meg -, s a jobbnak vélt utat aligha jelöli meg jól, ha a bajokhoz vezető rosszat nem jellemzi.- A legveszélyesebbnek tartom a művelődés értékelésének aránytalanságát. Művelődés nélkül sohasem volt műveltség, értelmes változás, jóravaló fejlődés. Felhívta a figyelmet a tervezetnek a nemzeti műveltséggel szorosan összefüggő, két területének csaknem teljes hiányára: a népesedési és a nemzetiségi kérdésekre. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke kifejtette: Mindenekelőtt a párt belső demokratizmusát kell továbbfejlesztenünk. Felszólalása további részében Gáspár Sándor a szak- szervezetek feladatairól szólott, hangsúlyozva, hogy a társadalmi-gazdasági megújulás elválaszthatatlan a dolgozók életének javításától, a dolgozó emberek nagyobb megbecsülésétől, a róluk történő fokozottabb gondoskodástól. A dolgozók többsége kész vállalni ai átmenet nehézségeit, ám százezrekre tehető azoknak a száma, akik a megnövekedett terheket nehezen tudják elviselni. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor emlékeztetett ró: történelmi tapasztalat, hogy a tagolt és szétaprózott szakszervezeti mozgalom soha nem tudja hatékonyan ellátni feladatát. S leier Katalin, a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gyárának szakmunkása: — az állásfoglalás-tervezet alaphangvétele, beállítottsága, önkritikus okfejtése találkozott a párttagság rokonszenvével, ugyanakkor mindez, többek véleménye szerint sem elegendő a lényegi változáshoz — mondotta a felszólaló, hozzátéve; hogy a végrehajtás garanciáit várják a párttagok. Menyhárt Lajos, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Magyar Szocialista Munkáspárt az ország társadalmi, politikai életében betöltött vezető szerepének megfelelően, vezényelni akarja a jelenlegi helyzet megoldását, akkor számba kell vennie a hangulati tényezőket, meg kell tanulnia a társadalmi atmoszféra kezelését, mert az emberek megnyerése nélkül nem lehet megoldást találni. bákai tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabolcs- Szatmár megyében a korábbi negatív tendenciák mára elviselhetetlen mértékben felfokozódtak. A megye lakossága mind türelmetlenebbül ítéli meg és kéri számon a megyei vezetésnek a kormányzati szervekkel együtt megtett - és mindeddig vajmi kevés eredményt hozó — intézkedéseit. Egyre határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az emberek életét döntően befolyásoló foglalkoztatási gondok megoldására hosszabb és garantált gazdaságfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. Karvalits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaság tartósan alacsony teljesítménye, az életszínvonal visszaesése, egyes rétegek nehéz szociális viszonyai önvizsgálatra kell hogy késztessenek.- Nyilván azon lehet és kell is vitatkozni —, folytatta —, hoav miben bibázturfk mi, a párt testületéi, vezetői. Nem szabad vitatkozni ugyanakkor azon, hogy miben hibázott a bánvász, a kohász, a kombáj- nos, az orvos, hiszen ők -, (Munkatársunk telefonjelentése) A baranyai küldöttek számára tulajdonképpen már csütörtökön délelőtt megkezdődött az érdemi munka. Közvetlenül az elutazás előtt újólag megvitatták azt a beadványt, amelyet a pártértekezlet szerkesztő bizottságához juttattak el. Ebben a baranyai küldőt- csoport közösen kialakított véleményét fejtették ki. A politikai főiskolán, a küldöttség szállásán az utolsó egyeztetésekre került sor. Az esti megbeszélésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Lukács János, az MSZMP KB titkára, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Méhes Lajos. A baranyai küldöttek már a pártértekezlet első pillanatától szerepet kaptak. Lukács János, a jelölő bizottság elnöke. pártunknak továbbra is fontos működési elve. Helyeseljük a Központi Bizottságnak azt a véleményét, hogy ennek az elvnek korszerű értelmezése és gyakorlati alkalmazása méq további munkát igényel. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a tapasztalata, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségeinek, gyakorolja jogait és nehezebb körülmények között is becsülettel teljesíti kötelességét. Miközben látjuk és méltányoljuk a jó példákat, azt sem hallgathatjuk el, hogy lazult a pártfegyelem, ami megmutatkozik eszmei, politikai megnyilvánulásokban és etikai kérdésekben is. A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja, hogy a jövőben az eddiginél is következetesebben és szigorúbban kell eljárni mindazokkal szemben, akik visszaélésekkel rontják a közmorált, sértik a pártfegyelmet. A számonkérés elodázása, a vétkesek mente- getése, az elnézés és a megalkuvás nem tűrhető el. Fejesné Jenei Csilla, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója elöljáródr. Dányi Pált a bizottság tagjává választották. A szavazatszámláló bizottságban Tartási József, a Mecseki Szénbányák brigádvezetője kapott feladatot, az elnökségbe beválasztották dr. Ormos Máriát, a JPTE rektorát. Nagy figyelem kísérte Kádár János felszólalását. Már régen kapott az értelmiség, a szellemi munka, a tudás, a tudomány, az oktatás olyan hangsúlyt, mint most. Szabó Tamásné Bács-Kiskun megye küldötte azt mondta, két kisgyerek várja otthon, akik számára nem egy-két évre kell perspektívát teremteni. Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának tit. kára néhány mondatba sűrítette a perspektívának, a kibontakozásnak a lehetőségét: „Új szavakra, új arcokra, új tettekre van szükség. Magyar- országon szorító napi gondok A továbbiakban azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete, de nem kellene, hogy az egyedüli ifjúsági tömegszer-, vezet legyen. Az állásfoglalás-tervezetben előtérbe került a pártegység védelme. Én is úgy gondolom, hogy egységesebb pártra lenne szükségünk, de nem feltétlenül abban az irányban, amerre a mai politika halad. Hangot adott annak a véleményének is, hogy nagy lépés lenne a pártdemokrácia felé, ha elfogadnánk, hogy a párton belül szabadon képződhessenek politikai platformok, alternatív véleménycsoportok meghatározott kérdésekkel kapcsolatban. Kázsmér János, a Videoton Elektronikai Vállalat vezér- igazgatója gazdaságpolitikai kérdéseket elemzett. — Illúziókat nem kelthetünk akkor sem, ha például egyértelmű a tudományos kutatás, az oktatás, a művelődés szerepének igénye, amikor egyértelmű az igazságosabb és egységesebb szociálpolitika kialakításának igénye, és amikor az is egyértelmű, hogy kell a bérreform. De az is egyértelmű, hogy itt folyamatokról, nem pedig rövid távon megoldható ivolun tarista elhatá,l.ozásokról van szó. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára felszólalásában fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség, a szellemi munkások nagy többsége az elmúlt évtizedekben jelentős munkát végzett; kiemelkedő tudományos, műszaki és művészeti alkotásokkal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül- hozzá kell kezdeni a szellemi alkotó munka feltételeinek megjavításához, és érzékelhető fordulatot kell elérni. Az emberi tényező formálásában meghatározó szerepe van az iskolai oktató-nevelő munkának, amelynek színvonalától, hatásosságától függ mindaz, ami a későbbi életvitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik. Az oktatást — a népgazdaság szelektív fejlesztése szemközepette is a távlatokra, a jövőre szeretnének reménytkeltő választ kopni. Ezek egyik biztosítéka a szellemi tevékenység megújulása.” A szünetben megkérdeztem dr. Fodor Lászlót, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, mi a véleménye Kádár János beszédének erről a részéről? — Napjainkban a modernizáció, a rendkívül magas szakmai képzettség a gazdaság, a termelés meghatározó része. Tovább akarjuk vinni a megkezdett gazdasági és társadalmi reformokat, ezért természetszerűleg meg kell teremteni a tudás, a szellemi munka tényleges megbecsülését is. Nagyobb lehetőséget kell adni a tudományos kutatásnak, az oktatásnak. Hasonló volt a véleménye Fényi Jenő professzornak is. — A főtitkár szóbeli kiegészítőjében jól érzékelhető, A pártértekezletről jelentjük Új szavakat, új arcokat, új tetteket pontjából „húzóágazatnak" kell tekinteni, és minél hamarabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A továbbiakban hangsúlyozta: a kultúrpolitika reformja elképzelhetetlen a kultúra demokratizálása nélkül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési lehetőségek, a kulturális értékek legszélesebb körben jussanak el a társadalom minden csoportjához, rétegéhez, valamennyi állampolgárhoz. Antalóczy Albert, a Komárom Megyei pártbizottság első titkára elmondta: 'hogy a szellemi kapacitások fokozottabb kihasználása, a szak- képzettség, a tudós, a műveltség leértékelődésének megállítása, a gyakran méltatlan helyzetek felszámolása azonnali és érdemi intézkedéseket igényel. Letovai Ildikó, a HNF Nóg- rád megyei titkára arról beszélt, hogy ma az állampolgárok részvétele meghatározó a célok megjelölésében, a feladatok megoldásában. Ehhez a népfrontnak- is önálló tevékenységi formákat kell keresnie. Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára hangsúlyozta: a pártmunka legfőbb színterévé az alapszervezetek váljanak. Ehhez az szükséges, hogy világosan legyenek meghatározva a párton belüli döntési szintek. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei első titkára a pártegység megújításában a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a pártértekezlet olyan döntést hozzon, amely fő vonalaiban tükrözi a tagság korábbi hónapokban tett javaslatait, kifejezi a tettre- kész és konstruktív erők szándékát. Lényegesnek ítélte azt is, hogy abból a határozatból, amelyet a pártértekezlet hoz, derüljön ki egyértelműen, mit támogat a párt, és az is derüljön ki, ami kompromisszum. Végezetül kifejtette: a kisebbségben maradottak pártszerű keretek között kifejthessék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű keretek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményévé. * Az országos pártértekezlet ezzel befejezte első munkanapját; a vita szombaton reggel 9 órakor folytatódik. * Pénteken este a nemzetközi sajtóközpontban Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára tartott sajtótájékoztatót. hogy sok évtizedes tapasztalat birtokában kitűnően látja, milyen eszközökkel lehet a mostani nehéz helyzetből kivezető utat találni. A kultúra, az oktatás fejlesztése a szocialista rendszer megújulásának alapvető kérdése. A küldöttek között a szünetekben természetesen a személyi kérdésekről, „az új • arcokról" esett a legtöbb szó. Boldizsár Iván, Huszár István, Kö- peczi Béla azonban mégis a kultúráról folytatott elmélyült vitát. A művelődési minisztert megkérdeztem, mi a véleménye Kádár Jánosnak a művelődés fontosságát hangsúlyozó szavairól. — Régen megérett igazságot mondott ki Kádár János. Remélem, hogy valóban sor kerül az oktatgs, a kultúra, a tudomány megfelelő értékű anyagi támogatására. Az értelmiség többsége híve egy megújuló szocialista társadalom építésének. De ezzel az értelmiséggel szót is kell tudni érteni. A kibontakozás alapvető konszenzusa ez - fejezte be a miniszter a szünet végét jelző csengő sürgetésére. Lombosi Jenő
