Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-21 / 140. szám

A Dunántúli napló 1988. május 21., szombat A következetes reform mellett állnak a felszólalók (Folytatás a 3. oldalról) nálását, nem mi változtathat­juk meg az ipar szerkezetét, de azt viszont követeljük, hogy ezekben a kérdésekben azok döntsenek, akik értenek hoz­zá. Szabó Tamásné, az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezető­je a gazdaság hely­zetéről, a piaci törvények önszabályozó szerepének ér­vényesítéséről szólt, végül az állásfoglalás-tervezet problé­maköreihez szólva azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy a megoldások közül a pórtérte- kezlet a radikálisabb lépése­ket válassza.- Kivel tart ma, s milyen a magyar ifjúság? - tette fel a kérdést Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, majd az ifjúság számára meghatá­rozó területek helyzetét ecse­telte. A gondokra azonban nem lehet külön ifjúsági vá­laszt adni, mert az nem illesz­kedne a reformfolyamatba, s ezek nemcsak az ifjúság, ha­nem az egész társadalom gondjai. Változást csak na­gyobb társadalmi teljesítmény­nyel, a gazdasági és társadal­mi reformot meggyorsítva, a magyar szocializmust alapvető­en átalakítva, hatékonyabbá és demokratikusabbá téve re­mélhetünk. Egy átfogó reform révén a fiatalok java, tehát a nagyobb tudású, szorgalmú, vállalkozó kedvű emberek ke­rülnek jobb helyzetbe, erköl­csileg és anyagilag egyaránt. Az ifjúság a perspektívát adó, a gyors és határozott válto­zásokban érdekelt. A politikai intézményrend­szer reformjáról szólva leszö­gezte: csak a társadalmi szer­vezetek határozott, önálló ar­culatú, nyilvános érdekképvi­selete adhat választ arra a dilemmára, hogy egypártrend- szerünk körülményei között ho­gyan lehet a tévedés kocká­zatát minimálisra szorítani, mi­ként lehet megvalósítani a szocialista politikai pluraliz­must. Az olyan párt vonzó az bővítésére van szükség. A KISZ-ben megvan a szándék a belülről induló bátor át­alakulásra, az ifjúság tagolt­ságának jobban megfelelő, mozgalmj keretek megterem­tésére. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára: Olyan pártnak kell lennünk, amely elsőként és pontosan érzékeli az élet vál­tozásait, nem tér ki a problé.- mák elől, megalkuvás nélkül levonja a tanulságokat és ha­logatás nélkül cselekszik. Olyan pártnak kell lennünk, amely a dolgokat folyamatá­ban, történetiségében vizsgál­ja. Elodázhatatlan, hogy a pártdemokrácia fejlesztésével adjuk vissza a tagságnak, ön­magunknak a mozgalmi közös­séghez tartozás élményét, a politikaformálás lehetőségét és a végrehajtás eredményessé­gének örömét. Emellett az értekezlet hajt­sa végre a párt legfelső irá­nyító testületéiben azokat a személycseréket, amelyek egy­értelművé teszik az elhatáro­zások komolyságát, garantál­ják és ki is kényszerítik min­den szinten a párt politikai és morális megújulását. Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottsá­gának titkára így kezdte fel­szólalását: — Ha egy mondat­ba sűrítve kellene elmonda­nom hozzászólásom" lényegét, •így fogalmaznék: új szavakat, új arcokat, és új, a meghir­detett politikai szándékokat hi­telesítő tetteket várunk. A fel­szólaló hangsúlyozta, hogy a történelmi távlatvesztés, az ér­tékzavar a napi politikai mun­kában állandóan jelen van, mégpedig azért, mert elkéstek, vagy elmaradtak az alkotó vi­ták a. párt ideológiai munká­jából. Hiányoznak azok az eredmények, amelyeket a párt­nak már korábban be kellett volna fogadnia a társadalom­kutatás műhelyeiből. Aláí húzta, hogy a pártnak végre túl kell jutnia a rá váró, sú­lyos személyi döntéseken, a két ciklusnak nem mostantól fogva kell kezdődnie, hanem már pz egykori megválasztás­tól. Keresztury Dezső akadémi­kus, író kötelességének tartot­ta, hogy pártonkívüliként né­hány fontos kérdésben kifejtse véleményét. Az állásfoglalás­tervezettel foglalkozva kiemel­te: azt a féligazságok fél ár­nyéka teszi bizonytalanná. A valóságnak a felét sem jel­lemzi, ha csak a bajt állapit­Dudla József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára elsőként az elmúlt időszak meghatá­rozó élményt adó politikai vi­táiról szólt, majd arról, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben koncentráltan jelentkez­nek az egész országot nyo­masztó ellentmondások. — Mi mégis a változásra voksolunk! Mert minél tovább tart a ré­gió gazdasági eróziója, annál kedvezőtlenebbé válnak a megújulás anyagi és szellemi előfeltételei. Kovács Géza, a szabolcs­néhány kivételtől eltekintve —, tiszteletet érdemlően tették kö­telességüket. A párt belső életével kap­csolatban kifejtette: - meg­győződésem, hogy a társada­lomnak nem egyszerűen mű­ködőképes pártra, hanem di­namikus, cselekvéseiben min­dig konzekvens, határozott és eredményeket is felmutatni ké­pes pártra van szüksége. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke:-az állásfogla­lás-tervezet megerősíti, hogy a demokratikus centralizmus ban kiemelte: - Azt hiszem, mindannyian elfogadjuk, hogy az ifjúság jelenti a jövőt, vi­szont a mai ifjúságpolitika tovább folytatása az ország jövőjét teheti tönkre, majd azt elemezte, hogy nem köny- nyű ma párttaghallgatónak lenni az egyetemen. Illúzió bármiféle demokratikus dön­téshozó mechanizmusról be­szélni. Szomorú dolognak tar­tom, hogy pártértekezleti kül­döttnek kell lennem ahhoz, hogy megtudjam, létezik a Politikai Bizottságnak egy, a felsőoktatásról szóló határo­zata. Aczél György és Grász Károly, a Politikai Bizottság tagjai ja meg -, s a jobbnak vélt utat aligha jelöli meg jól, ha a bajokhoz vezető rosszat nem jellemzi.- A legveszélyesebbnek tar­tom a művelődés értékelésé­nek aránytalanságát. Művelő­dés nélkül sohasem volt mű­veltség, értelmes változás, jóravaló fejlődés. Felhívta a figyelmet a ter­vezetnek a nemzeti műveltség­gel szorosan összefüggő, két területének csaknem teljes hiányára: a népesedési és a nemzetiségi kérdésekre. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT el­nöke kifejtette: Mindenekelőtt a párt belső demokratizmusát kell továbbfejlesztenünk. Felszólalása további részé­ben Gáspár Sándor a szak- szervezetek feladatairól szó­lott, hangsúlyozva, hogy a tár­sadalmi-gazdasági megújulás elválaszthatatlan a dolgozók életének javításától, a dolgo­zó emberek nagyobb megbe­csülésétől, a róluk történő fo­kozottabb gondoskodástól. A dolgozók többsége kész vál­lalni ai átmenet nehézségeit, ám százezrekre tehető azok­nak a száma, akik a megnö­vekedett terheket nehezen tudják elviselni. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor emlékeztetett ró: történelmi tapasztalat, hogy a tagolt és szétaprózott szakszervezeti mozgalom soha nem tudja hatékonyan ellátni feladatát. S leier Katalin, a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gyárá­nak szakmunkása: — az állás­foglalás-tervezet alaphangvé­tele, beállítottsága, önkritikus okfejtése találkozott a párt­tagság rokonszenvével, ugyan­akkor mindez, többek vélemé­nye szerint sem elegendő a lényegi változáshoz — mondot­ta a felszólaló, hozzátéve; hogy a végrehajtás garanciá­it várják a párttagok. Menyhárt Lajos, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságá­nak első titkára annak a véle­ményének adott hangot, hogy ha a Magyar Szocialista Mun­káspárt az ország társadalmi, politikai életében betöltött ve­zető szerepének megfelelően, vezényelni akarja a jelenlegi helyzet megoldását, akkor számba kell vennie a hangu­lati tényezőket, meg kell ta­nulnia a társadalmi atmosz­féra kezelését, mert az em­berek megnyerése nélkül nem lehet megoldást találni. bákai tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabolcs- Szatmár megyében a korábbi negatív tendenciák mára el­viselhetetlen mértékben felfo­kozódtak. A megye lakossága mind türelmetlenebbül ítéli meg és kéri számon a megyei vezetésnek a kormányzati szer­vekkel együtt megtett - és mindeddig vajmi kevés ered­ményt hozó — intézkedéseit. Egyre határozottabban fogal­mazódik meg az igény, hogy az emberek életét döntően befolyásoló foglalkoztatási gondok megoldására hosszabb és garantált gazdaságfejlesz­tési stratégiát kell kidolgozni. Karvalits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazda­ság tartósan alacsony teljesít­ménye, az életszínvonal vissza­esése, egyes rétegek nehéz szociális viszonyai önvizsgálat­ra kell hogy késztessenek.- Nyilván azon lehet és kell is vitatkozni —, folytatta —, hoav miben bibázturfk mi, a párt testületéi, vezetői. Nem szabad vitatkozni ugyanakkor azon, hogy miben hibázott a bánvász, a kohász, a kombáj- nos, az orvos, hiszen ők -, (Munkatársunk telefonjelen­tése) A baranyai küldöttek számá­ra tulajdonképpen már csü­törtökön délelőtt megkezdő­dött az érdemi munka. Közvet­lenül az elutazás előtt újólag megvitatták azt a beadványt, amelyet a pártértekezlet szer­kesztő bizottságához juttattak el. Ebben a baranyai küldőt- csoport közösen kialakított vé­leményét fejtették ki. A politikai főiskolán, a kül­döttség szállásán az utolsó egyeztetésekre került sor. Az esti megbeszélésen részt vett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Lu­kács János, az MSZMP KB tit­kára, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Méhes Lajos. A baranyai küldöttek már a pártértekezlet első pillanatá­tól szerepet kaptak. Lukács Já­nos, a jelölő bizottság elnöke. pártunknak továbbra is fontos működési elve. Helyeseljük a Központi Bizottságnak azt a véleményét, hogy ennek az elvnek korszerű értelmezése és gyakorlati alkalmazása méq további munkát igényel. — A Központi Ellenőrző Bi­zottságnak az a tapasztalata, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségei­nek, gyakorolja jogait és ne­hezebb körülmények között is becsülettel teljesíti kötelessé­gét. Miközben látjuk és mél­tányoljuk a jó példákat, azt sem hallgathatjuk el, hogy lazult a pártfegyelem, ami megmutatkozik eszmei, politi­kai megnyilvánulásokban és etikai kérdésekben is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság álláspontja, hogy a jövőben az eddiginél is kö­vetkezetesebben és szigorúb­ban kell eljárni mindazokkal szemben, akik visszaélésekkel rontják a közmorált, sértik a pártfegyelmet. A számonkérés elodázása, a vétkesek mente- getése, az elnézés és a meg­alkuvás nem tűrhető el. Fejesné Jenei Csilla, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója elöljáró­dr. Dányi Pált a bizottság tagjává választották. A szava­zatszámláló bizottságban Tar­tási József, a Mecseki Szénbá­nyák brigádvezetője kapott fel­adatot, az elnökségbe bevá­lasztották dr. Ormos Máriát, a JPTE rektorát. Nagy figyelem kísérte Ká­dár János felszólalását. Már régen kapott az értelmiség, a szellemi munka, a tudás, a tudomány, az oktatás olyan hangsúlyt, mint most. Szabó Tamásné Bács-Kiskun megye küldötte azt mondta, két kis­gyerek várja otthon, akik szá­mára nem egy-két évre kell perspektívát teremteni. Barta György, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának tit. kára néhány mondatba sűrí­tette a perspektívának, a ki­bontakozásnak a lehetőségét: „Új szavakra, új arcokra, új tettekre van szükség. Magyar- országon szorító napi gondok A továbbiakban azt a véle­ményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szerveze­te, de nem kellene, hogy az egyedüli ifjúsági tömegszer-, vezet legyen. Az állásfoglalás-tervezetben előtérbe került a pártegység védelme. Én is úgy gondolom, hogy egységesebb pártra len­ne szükségünk, de nem fel­tétlenül abban az irányban, amerre a mai politika halad. Hangot adott annak a véle­ményének is, hogy nagy lé­pés lenne a pártdemokrácia felé, ha elfogadnánk, hogy a párton belül szabadon kép­ződhessenek politikai platfor­mok, alternatív véleménycso­portok meghatározott kérdé­sekkel kapcsolatban. Kázsmér János, a Videoton Elektronikai Vállalat vezér- igazgatója gazdaságpolitikai kérdéseket elemzett. — Illúzió­kat nem kelthetünk akkor sem, ha például egyértelmű a tu­dományos kutatás, az oktatás, a művelődés szerepének igé­nye, amikor egyértelmű az igazságosabb és egységesebb szociálpolitika kialakításának igénye, és amikor az is egy­értelmű, hogy kell a bérre­form. De az is egyértelmű, hogy itt folyamatokról, nem pedig rövid távon megoldható ivolun tarista elhatá,l.ozásokról van szó. Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára felszólalásá­ban fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség, a szel­lemi munkások nagy többsé­ge az elmúlt évtizedekben jelentős munkát végzett; ki­emelkedő tudományos, mű­szaki és művészeti alkotások­kal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül- hoz­zá kell kezdeni a szellemi al­kotó munka feltételeinek megjavításához, és érzékelhe­tő fordulatot kell elérni. Az emberi tényező formá­lásában meghatározó szerepe van az iskolai oktató-nevelő munkának, amelynek színvo­nalától, hatásosságától függ mindaz, ami a későbbi élet­vitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik. Az oktatást — a népgazda­ság szelektív fejlesztése szem­közepette is a távlatokra, a jö­vőre szeretnének reménytkeltő választ kopni. Ezek egyik biz­tosítéka a szellemi tevékeny­ség megújulása.” A szünetben megkérdeztem dr. Fodor Lászlót, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, mi a véleménye Kádár János be­szédének erről a részéről? — Napjainkban a moderni­záció, a rendkívül magas szak­mai képzettség a gazdaság, a termelés meghatározó része. Tovább akarjuk vinni a meg­kezdett gazdasági és társadal­mi reformokat, ezért termé­szetszerűleg meg kell teremte­ni a tudás, a szellemi munka tényleges megbecsülését is. Nagyobb lehetőséget kell ad­ni a tudományos kutatásnak, az oktatásnak. Hasonló volt a véleménye Fényi Jenő professzornak is. — A főtitkár szóbeli kiegé­szítőjében jól érzékelhető, A pártértekezletről jelentjük Új szavakat, új arcokat, új tetteket pontjából „húzóágazatnak" kell tekinteni, és minél ha­marabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A továbbiakban hangsú­lyozta: a kultúrpolitika re­formja elképzelhetetlen a kultúra demokratizálása nél­kül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési lehetősé­gek, a kulturális értékek leg­szélesebb körben jussanak el a társadalom minden cso­portjához, rétegéhez, vala­mennyi állampolgárhoz. Antalóczy Albert, a Komá­rom Megyei pártbizottság el­ső titkára elmondta: 'hogy a szellemi kapacitások fokozot­tabb kihasználása, a szak- képzettség, a tudós, a mű­veltség leértékelődésének megállítása, a gyakran mél­tatlan helyzetek felszámolása azonnali és érdemi intézkedé­seket igényel. Letovai Ildikó, a HNF Nóg- rád megyei titkára arról be­szélt, hogy ma az állampol­gárok részvétele meghatározó a célok megjelölésében, a feladatok megoldásában. Eh­hez a népfrontnak- is önálló tevékenységi formákat kell ke­resnie. Pataki Attila, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbi­zottságának titkára hangsú­lyozta: a pártmunka legfőbb színterévé az alapszervezetek váljanak. Ehhez az szükséges, hogy világosan legyenek meg­határozva a párton belüli döntési szintek. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei első titkára a pártegység megújításában a legfontosabbnak azt tartot­ta, hogy a pártértekezlet olyan döntést hozzon, amely fő vonalaiban tükrözi a tag­ság korábbi hónapokban tett javaslatait, kifejezi a tettre- kész és konstruktív erők szán­dékát. Lényegesnek ítélte azt is, hogy abból a határozat­ból, amelyet a pártértekezlet hoz, derüljön ki egyértelmű­en, mit támogat a párt, és az is derüljön ki, ami komp­romisszum. Végezetül kifejtette: a ki­sebbségben maradottak párt­szerű keretek között kifejthes­sék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű ke­retek között fenntartani, mi­vel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményé­vé. * Az országos pártértekezlet ezzel befejezte első munka­napját; a vita szombaton reggel 9 órakor folytatódik. * Pénteken este a nemzetkö­zi sajtóközpontban Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára tartott sajtótájékoztatót. hogy sok évtizedes tapasztalat birtokában kitűnően látja, mi­lyen eszközökkel lehet a mos­tani nehéz helyzetből kivezető utat találni. A kultúra, az ok­tatás fejlesztése a szocialista rendszer megújulásának alap­vető kérdése. A küldöttek között a szüne­tekben természetesen a szemé­lyi kérdésekről, „az új • arcok­ról" esett a legtöbb szó. Bol­dizsár Iván, Huszár István, Kö- peczi Béla azonban mégis a kultúráról folytatott elmélyült vitát. A művelődési minisztert megkérdeztem, mi a vélemé­nye Kádár Jánosnak a műve­lődés fontosságát hangsúlyozó szavairól. — Régen megérett igazságot mondott ki Kádár János. Re­mélem, hogy valóban sor kerül az oktatgs, a kultúra, a tudo­mány megfelelő értékű anyagi támogatására. Az értelmiség többsége híve egy megújuló szocialista társadalom építé­sének. De ezzel az értelmiség­gel szót is kell tudni érteni. A kibontakozás alapvető konszen­zusa ez - fejezte be a minisz­ter a szünet végét jelző csen­gő sürgetésére. Lombosi Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents