Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-03 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLV. évfolyam, 122. sióm 1988. május 3., kedd Ara: 1,80 Ft A tartalomból: Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Beszélgetés fiatéi szovjet- közgazdászokkal (3. oldal) Az utékon (6. oldal) Jó ellátást igér a Zöldért (3. oldal) Májusig 112000 darabot gyártottak Üj födémbéléstestek Mohácsról •-V.v ' ~ ősszel nyit az Egyetemi Könyvtári?) «m KSz,(nti feisaoktatAsi archívum Pécsett Marokkóban Elszállításhoz előkészített födémbéléstestek a mohácsi gyár udvarán A gyártók bíznak a kedvező piaci fogadtatásban Homogén kerámiafelület, jó hang- és hőszigetelő hatás Múlt év decemberében volt a próbagyártás, ez év már­cius—áprilisában pedig 112 000 darab progress födémbélés- test már le is futott a Baranya és Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárának szalagjairól. Az új termék gyártásáról jugoszláv partnerrel, az eszéki OPEKA céggel írtak alá szerződést a próbagyártások kezdetén. A béléstestek gon kerülnek Magyarorszá- forgalomba, azokkal az OPEKA által előál­lított gerendákkal együtt. rr\e- lyek közé a béléstest illeszthe­tő. A gerendákért a Tégla- és Cserépipari Vállalat raklapokat szállít ellentételként. A Nyugat-Európában és Jugo­szláviában általánosan elterjedt földémszerkezet előnyeiről Till János, a mohácsi gyárvezető beszélt:- Lakótéren belül ez a ge rendatípus a béléstestekkel ho mogén kerámiafelületet alkot mely Így együtt igen jó hang és hőszigetelő hatásra képes és jobban vakolható, mint ami kor beton illeszkedik a kerámia béléstestekhez. Ez utóbbi tulaj­donságából fakad, hogy a mennyezeti vakolat nem reped meg á gerendák mentén, mint ahogy az a hagyományos fö­démszerkezeteknél gyakran elő­fordul. Hétfői ottjártunkkor csak a raklapokon elszállításra váró béléstesteket tekinthettük meg, mert a gyártósoron péntek óta B-30-as falazóblokkok halad­nak. A három termék közül - a harmadik a 10-es válasz­faltégla - mindig azt készítik, amelyikből éppen megcsap­pantak a készletek. Ha a meg­rendelések úgy kívánják, okár műszakonként is válthatnak ter­méket. — Szerencsére az élénk ke­reslet miatt értékesítési gond­jaink továbbra sincsenek — sommázta elégedetten a gyár­vezető. — Az első négy hónap­ban 9,2 millió kisméretű egy­ségnek megfelelő falazóanya­got állítottunk elő. Ez 112 000 béléstestet, 2 millió B-30-as falazóblokkot és 140 000 vá­laszfaltéglát takar. Utóbbiból sajnos nem is tudjuk kielégí­teni az igényeket. A födémbéléstestek gyártá­sának lehetőségét kedvezőnek tartják a mohácsi gyárban, hi­szen ezzel bővült a termékská­lájuk, megnőtt az a lehetősé­gük, hogy az éppen legkelen­dőbb falazóanyag gyártására álljanak át. Ide kívánkozik még, hogy a béléstestek gyár. tása a leggazdaságosabb a gyár számára. Hogy a jugoszlóvokkal lét­rehozott üzlet kifizetődő lesz-e, az persze attól függ elsősor­ban, hogy a piac elfogadja-e, megkedveli-e az új födémszer­kezetet. A kilátások nem rosz- szak, hiszen, mint az építő­anyagok többségéből, béléstes­tekből is hiány mutatkozott az elmúlt évben. Az új termék for­galmazását egy hónapja kezd­ték meg. Vannak mór megren­deléseik a Tüzépektől és az ÉPTEK házépítők boltjaitól, ezen kívül saját telephelyükön is folytatnak értékesítést. Ha az igéneyk úgy kívánják, havonta 200 000 darab gyártására képe­sek a jelenlegi technológiával. A termelés felfuttatása a B-30. os falazóblokkok rovására tör­ténne. Beszélgetésünk végén jugo­szláv és osztrák prospektusok kerülnek az irodahelyiség asz­talára, a gyárvezető tetőtér-be­építési megoldásokat mutat:- A nyugati országokban és déli szomszédunknál gyakran magát a tetőszerkezetet is ezek a gerendák és béléstestek al­kotják. Kiváltható velük a fa­gerenda, valamint g nem ép­pen olcsó és nálunk csak ne-, hezen beszerezhető szigetelő- anyag. Fontos lenne, hogy a tervezők minél előbb tanulmá­nyozzák, megismrjék ezt a kor­szerű építési módot. A igények ugrásszerű növekedése födém- szerkezeteink iránt ettől kezdve lesz várható. Balog N. Javier Perei de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn a marokkói fővárosba érke­zett, hogy megkezdje köz­vetítő tevékenységét a nyugat-szaharai kérdés ügyében. A világszervezet főtitkára az eredeti elkép­zelések szerint Marokkó­ból Algériába, majd onnan Mauritániába utazott volna, hogy az ottani vezetőkkel is tárgyaljon a 13 éve tar­tó viszály megoldási mó­dozatairól, ám — mint szó­vivője hétfőn délután kö­zölte -, a hét vége előtt vissza kell térnie New Yorkba. Megkezdődött az Európa Tanács közgyűlése Megnyílt hétfőn Stras- bourgban az Európa Ta­nács tanácskozó gyűlésé­nek (közgyűlésének), 40. ülésszaka. A 21 európai tőkés ország parlamenti képviselőiből álló állam­közi testület elnökévé a hétfői ülésen ismét Louis Jung, francia centrista sze­nátort választották. Az ülésszak főbb napi­rendi pontjai: Kína és az EGK gazdasági kapcsola­tai, európai kultúrpolitikai kérdések, továbbá egyes környezeti problémák, pél­dául az Északi-tenger szennyezettsége. Gandhi— Nadzsibullah találknzó Nadzsibullah afgán el­nök május 4-én hivatalos látogatásra Üj-Delhibe ér­kezik — jelentette be hét­főn az indiai kormány. Az afgán vezető Radzsiv Gandhi miniszterelnök meghívására három napot tölt Indiában. A JPTE tanácsának ülése Közjátékokkal kezdődött a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem tegnapi, mégis-’ mételt tanácsülése. (Megje­gyezzük, hogy az április 21-i tanácsülést, előző nap pedig a pártbizottság ülését azért kel­lett elhalasztani, mert a ha­tározatképességhez szükséges kétharmados jelenlét nem volt meg. Félreértések elkerülése végett le kell írnunk, hogy ugyanez történt például a Me­cseki Szénbányák ifjúsági par­lamentjén, és más hasonló üze­mi fórumokon is.) Mindenekelőtt a tanácsülés elején most sem volt meg a kellő létszám a JPTE-n, ám az illetékesek erőfeszítéseit siker koronázta. Fél órán belül a statisztikai arányokkal nem volt gond. Megjegyzem, hogy a 37 tagú egyetemi tanács 13 hall­gatói küldötte közül 4 volt je­len, majd a szervezések jóvol­tából még hárman érkeztek. Míg a hiányzó oktatók zöme igazoltan volt távol, a hallga­tói képviselők távolmaradását azért sem értjük, mert a teg­napi tanácsülés — ha szabad ezt mondani —, „hallgatócent­rikus” napirendeket tárgyalt. Az egyetemi tanács jelenlévő tagjai dr. Ormos Mária rektor elnökletével megvitatták és ki­egészítésekkel tudomásul vet­ték az egyetem nemzetközi kapcsolatairól és ezek fejlesz­tésének lehetőségéről szóló tájékoztatót. (Megjegyzem, az előterjesztő, dr. Aknai Tamás rektorhelyettes, nem volt jelen ez ülésen. Jelenleg Düssel­dorfban, az egyetem nemzetkö­zi kapcsolatainak további szé­lesítésén fáradozik.) A tanács rövid vita után elfogadta dr. Tóth Tibornak, az Egyetemi Könyvtár főigazgatójának elő­terjesztését a könyvtár helyze­téről, szervezeti és működési szabályzatáról, majd hosszabb vita utón a JPTE kollégiumai­nak szervezeti és működési szabályzatait nem fogadták el. Az egyetemi tanács legköze­lebbi ülésén újratárgyalja ezt a napirendi pontot. Végül Egyetemi Emléklapok odaítélé­séről döntöttek. Az Egyetemi Könyvtár jelen­leg nem látogatható nagysza­bású bővítés, és igen idősze­rű rekonstrukciós munkálatok miatt. Amikor örömmel írjuk le, hogy a központi Egyetemi Könyvtár, a jelenlegi tervek szerint, mór ősszel olvasói, a felsőoktatási intézmények és a régió valamennyi lakosának rendelkezésére áll, ugyanakkor szomorú szívvel kell továbbra is tudatnunk, hogy az „állo­mánygyarapításhoz", a meg­felelő könyvek és folyóiratok folyamatos és tervszerű be­szerzéséhez szükséges pénzügyi támogatás bővítésére továbbra is csak szóbeli Ígérete van a JPTE-nek a főhatóságtól. A napirendi pontot övező szűkös vita is elsősorban ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. A felszólalók egyrészt sajnálkoz­tak a pénzügy jelen helyzetén, másrészről sürgették a tanszé­ki és kari könyvtárak össze­hangoltabb együttműködését, és azt is például, hogy a tan­széki könyvtárakban fellelhető igen értékes könyvek kölcsön­zésére mielőbb biztosítsanak lehetőséget úgy, hogy akár az adott tanszék egy fiatal okta­tóját bízzak meg az admi­nisztrációs teendők ellátásá­val. Hangsúlyozták a számító- gépes összkönyv- és folyóirat­készlet mielőbbi felmérésének szükségességét, és szó volt ar­ról is, hogy a folyóiratok mi­nél több emberhez szervezetten is jussanak el. Dr. Tóth Tibor válaszaiban többek között utalt arra, hogy a volt belvárosi iskola épüle­tével gyakorlatilag „sok” rak­tártere lesz az Egyetemi Könyv­tárnak. Szeretné, ha ezt már a közeljövőben a pécsi felső­oktatási intézmények iratainak archiválására használnák fel. Az elképzelés részleteire még visszatérünk. Addig is várják a pécsi felsöiskolák jelentke­zését ebből a célból. Ha vég­leges lesz a pécsi össz-felső- oktatási archívum, akkor az Egyetemi Könyvtár is jelentke­zik és felajánlja szervezési, egyeztetési készségét. Bozsik László Évente közel 150 millió forint értékben készítenek kesztyűt, cipőfelsőrészt és női divattáskát a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet üzemeiben. Termelésük gerincét a kesztyügyártás alkotja. 320 ezer párat szállítanak kizárólag tőkés ezportra. Cipőfelsőrészt 600 ezer márka ér­tékben állítanak elő még ez év végéig a nyugatnémet Rheinberger cég megrendelésére. Bőr- diszmüüzemükben 350 ezer darab női divattáskát készítenek szovjet piacra. Képeinken: a kesz­tyűvarróüzemben. — Stancológép a cipőfelsőrész-üzemben. — Divattáskák a bördisz-nüüzemben. Proksza László képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents