Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-14 / 133. szám
NEMZETKÖZI MAGAZIN Kicsoda Francois Mitterrand? Francois Mitterrand, a 71 éves korában másodszor is köztársasági elnökké választott politikus □ szocialista párt jelöltjeként lépett fel ismét, mint 1981-ben, de amikor elindult hosszú politikai pályáján, nem tartozott ehhez a párthoz, és mostani győzelmét sem kizárólag szocialista platformon aratta, hanem a középpártok felé nyitó „széles nemzeti egység" megteremtése ígéretével. 1916-ban a dél-franciaországi Jarnacban született sokgyermekes polgári család ötödik fiaként. Mélyen katolikus vallási nevelést kapott, majd a Sor- bonne-on bölcsészetet hallgat. A háborúban hadifogságba esett, megszökött, és De Gaulle tábornok oldalán részt vett oz ellenállási mozgalomban. A háború után újságíró, de végül a politikusi pályán köt ki: 1946-ban képviselővé választják. Többször is miniszter a IV. köztársaság kérészéletű kormányaiban (először harmincegy évesen). 1958, De Gaulle visszatérése az ő szemében államcsíny, és az ellentáborban, a baloldalon keres helyet magának. 1965- ben a baloldal közös jelöltje a tábornok-elnökkel szemben, és szoros küzdelemre késztetve ellenfelét, kis különbséggel marad csak alul. 1971-ben újjászervezi a széteső, belharcokban kimerült szocialista pártot és közös kormányprogramot ír alá a kommunistákkal. 1974-ben ismét ő a baloldal közös jelöltje Valéry Giscard d’Estaing-nel szemben, és ismét alulmarad. A szocialista párt az ő vezetésével azonban a baloldal, majd az ország vezető pártja lesz. S Mitterrand 1981-ben, baloldali programmal, > megszerzi Gi- scard-ral szemben a köztársasági elnökséget. Mitterrand humanista szocialista eszméi az elnökség hét éve alatt fokozatosan átalakultak, vezéreszméje a pragmatizmus lett. 1981-ben államosításokkal, szociális programmal indult. Fokról fokra engedni kényszerült azonban terveiből és ígéreteiből; a kommunista párt hátat fordított a kormánynak. A „kisemmizettek” elnöke, a „szocialista Mitterrand” hét év után „a franciák egységének" képviselője, mérsékelt balközép program hirdetője. Nem hirdet már államosításokat, de azt igen, hogy a Chirac-kor- mány által megkezdett magánkézbeadósokat leállítja, és a nagy vagyonokat megadóztatja a garantált létminimum emelése érdekében. A szélsőjobb idegengyűlölő nacionalista demagógiájától mértéktartóan, de egyértelműen elhatárolta magát. Híve a nyugat-európai integráció erősítésének, de ezen belül ügyelni kíván a francia nemzeti érdekekre. Híve a leszerelésnek, de a francia atomütőerőt fenn kívánja tartani, esetleg közös nyugat-európai védelembe építeni. A harmadik világnak „új Marsholl-tervet" tart szükségesnek. Mitterrendnak 1971-től máig sikerült felmorzsolnia a Francia Kommunista Pártot (amely persze önmaga is tehet arról a mélypontról, ahová jutott). Vasárnapi sikere kiindulópont lehet egy másik hosszú távú politikai akcióhoz, amely a hagyományos jobboldalt zilálja szét, és kényszeríti teljes átalakulásra. E folyamat - és a francia politikai színpad „nagymestere" — a következő hét évben Francois Mitterrand, aki „minden francia elnöke kíván lenni, senkit sem kizárva ebből az egységből”. Centristák és szocialisták szövetsége rajzolódik fel a vasárnapi eredmény nyomán, hosszú évekre meghatározva a kormány irányát és összetételét. Magyar Péter Nyugatnémet turisták Kelet-Európábán A tömött bugyellórisoik miatt világszerte körüludvarolt nyugatnémet turisták a hangadók Kelet-Európábán is. Különösen azok az országok keltik fel kíváncsiságukat és utazási kedvüket, ahol új területeket nyitnak meg a külföldiek előtt, mint a Szovjetunióban, vagy pedig bürokráciamentesen folynak a dolgok és vonzóak az átváltási árfolyamok, mint Magyarországon — állapítja meg a DPA körképe az NSZK állampolgárainak kelet-európai turizmusáról. A nyugatnémet utazók több mint egymilliárd márkát költenek évente öt kelet-európai országban: Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, a Szovjetunióban és Romániában. Ez az összeg mégis csak töredéke annak a 42 millió márkának, amelyet a nyugatnémet turisták hagynak maguk utón szerte a glóbuszon. E csekély részesedés is évek óta változatlan és valószínűleg ezután sem emel. kedik. (Az NDK-t a nyugatnémet hírügynökség feltehetően ezért hagyta ki, mert a másik német államba az NSZK állampolgárok zöme rokonlátogatási célból utazik.) A vendéglátó országok szemszögéből ugyanakkor nagyon fontos az idegenforgalomból származó deviza — mutat rá a DPA írása és ezt Magyarország példájával szemlélteti: „Magyarorszáaon az idegenforgalom bevételei meghaladták a 450 millió dollárt, 1986-ban a nyugati kereskedelem hiányának csaknem a felét ellensúlyozták a keményvalutát hozó vendégek magyarországi kiadásai”. A DPA megállapítja, hogy a többi szocialista országgal összehasonlítva a beutazás flottul megy Magyarországra és az a lehetőség, hogy a vízum a határon is beszerezhető, a nyugatnémet állampolgárt utazása során spontán kitérőre in. díthatja. A nyugatnémet hír- ügynökség megemlíti, hogy Budapest a vízumkényszer köl. csönös eltörlését szorgalmazza Magyarország és az NSZK között. 1988. május 14., szombat A hírügynökség adatai szerint az NSZK állampolgárok beutazása 27 százalékkal növekedett és elérte az 1,1 milliót, nyugatról csak a szomszédos Ausztriából érkeznek többen. Magyarország a szövetségi állampolgárok kedvelt úticélja Kelet-Európábán, vele szomszédos Románia viszont az évi 175 ezer beutazással a sor végén kullog — írja a DPA és a magyarázatot keresve először is megemlíti, hogy a román határőrök és vámosok mindent felforgató alapossága, a hosz- szú várakozás és körülményeskedés fejcsóválást vált ki az utasoknál és feltolul bennük a kérdés: mit keresnek tulajdonképpen? A Fekete-tenger strandjai, a Kárpátok festői bércei ellenére bőségesen von szabad szállodai férőhely. Laurentiu Simon, a bukaresti idegenforgalmi hivatal osztályvezetője ennek egyik okát a romániai ellátás nehézségeit taglaló sajtójelen, tésekben látja. Vendégeink számára nem létezik az áram, meleg víz vagy ellátás problémája - fogadkozik. A tengerparti keményvalutás turisták ellátására a bukaresti kormány különösen nagy súlyt fektet. A nagy nyugatnémet utazási ' irodák katalógusai mégis figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy a melegvíz-ellátásnál előfordulhat a szűk kereszt- metszet, a vendéglők és diszkók pedig nagyon korán zárnak. Csernobil éve, 1986 után a nyugati turisták száma valamennyi szocialista országban növekedett, a legnagyobb érdeklődést azonban a Szovjetunió váltotta ki, a többi között a glasznoszty és a peresztrojka jóvoltából. Tavaly minteqy 200 ezer nyugatnémet utazott a Szovjetunióba, a nyugati látoqatók közül csak a finnek előzték meg őket. A festegető „keresztapa Két kiállítás nyílt az év elején Szicília fővárosában, Palermóban. Az egyik Renato Guttusóé, a nagyhírű festőé, a másik egy maffiavezéré, Luciano Lig- gióé. Ez utóbbi - Corleone kisváros „keresztapja” - most életfogytiglani börtönbüntetését tölti, mert meggyilkolt egy orvost. A világhírű festőművész tárlatát a nagyközönség ép- penhogy csak látogatja. Ezzel szemben, hogy Lig - gio „műveit” láthassák, sorban állnak a belépőért. Három nap alatt elkelt a maffiavezér mind az 55 kiállított képe, . összesen 200 millió líráért. Vásárolták olaszok és külföldiek egyaránt. Több külföldi galéria tervezi, hogy kiállítást rendez a „főnök” képeiből. Még a palermói képtár igazgatója is lelkendezik: „Liggio primitív, naiv festő, de képeinek olyan nagy a kifejező ereje, hogy mindenkinek a tetszését megnyerik". Az igazi szakértőknek azonban más a véleményük. Maurizio Catalano, a képzőművészeti akadémia festő professzora szerint „Liggio olyan képeket fest, mint mondjuk az a sebész, aki kikapcsolódásképpen pingálgat". Miért van mégis ilyen nagy sikere? Gesualdo Bufalino író így vélekedik: „Emlékezzünk például arra, hogy az angolok egy időben akasztottak köteleit gyűjtötték. Az embereket izgatja az ellentétek találkozása, érdekesnek találják, ha egy bűnözőt megszállja a szent ihlet, és alkotni kezd". Liggio a börtönben is „főnök”. Igaz, hogy csak egy művészköré, amely az elítéltekből alakult. Verseket is ír, és eltökélt szándéka, hogy sajtó alá rendezi börtönből írt leveleit. Szerzői jogdíját és a képekből befolyó összeget pedig iótékonysági célokra szánja! Corleone „jótevője” mindenki szeméből azonban nem csal ki meghatott könnyeket. Képeinek kiállítását a maffia elleni harc megcsúfolásának nevezte az OKP lapja. A maffia által meggyilkolt bíró, Ce- sare Terranova özvegye pedig emlékeztetett arra, hogy Liggio még a bírósági tárgyaláson is fenyegetően, sötét hatalma teljes tudatában válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Világpolitika és csillagjóslás Az ókori világbgn természetes dolog volt, hogy a nagy államférfiak, hadvezérek nagy döntéseik előtt — állatáldozatokat végző papok révén — megtudakolják az égiek véleményét. Ha az baljós jeleket látott az áldozati bárány zsi- gereiben, a bölcs férfiúk jobban tették, ha egy ideig csendben meghúzzák magukat otthon. A csillagok állásából szintén következtettek a rózsaszínű és fekete jövőre: ma is emlegetik, hogy Julius Caesar nem vette figyelembe, hogy csillagjósa azt súgta neki: „Óvakodj március idusától”. A következmények ismertek ... Meglepő módon a XX. században sem maradtak munka nélkül az asztrológusok és a spiritiszták. Az elmúlt hetekben sok lap élcelődött azon, hogy Ronald Reagan amerikai elnök és neje időnként jobban bízik a csillagok állásában, mint a szakértőkben, de legalábbis személyes horoszkópjukat rendszeresen tanulmányozzák. A Fehér Ház ura azonban csak a legutóbbi példa. Két korábbi amerikai elnök, Woodrow Wilson, és Warren Harding feleségei rendszeresen láttak vendégül médiumokat. Winston Churchill, Nagy-Britannia II. világ- háborús miniszterelnöke szintén megkérdezte a csillagok tudóit, miután megtudta, hogy Hitler asztrológusokkal dolgozik. A náci vezér különben 1944-ben elkergette házi csillagjósát, miután az megjósolta neki, hogy elveszti a háborút... Egy néhány évvel ezelőtt elhunyt híres német asztrológus, Margarete Buchela halála előtt felfedte, hogy rendszeres vendége volt Konrad Adenauer, amikor az NSZK kancellárja volt. A thaiföldi ellenzéki pártok mostanában sűrűn átkozhatják az égieket. Helyi „szakértők" ugyanis kiszámították, hogy április 8-án, 10.42-kor jön el Prem Tinszulanond kormányfő „legsebezhetőbb pillanata". Azt tanácsolták az ellenzéknek, hogy ekkor terjesszék be a bizalmatlansági indítványt, Prem bukása „biztos”. A derék varázslók csak azt hagyták ki a számításból, hogy a kormányfő erre feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki ... A legősibb jávai miszticizmus híve Suharto indonéz elnök. 1975-ben még vendégét, Gough Whitlam akkori ausztrál kormányfőt is elvitte egy barlangba, „meditáció céljából". Indiában az asztrológiának igen nagy hagyományai vannak: ma is minden magára adó szálloda tart csillagjósokat. Éppen ezért meglepő, hogy éppen az indiai kormányfő, Radzsiv Gandhi, kivétel - semmilyen földöntúli erőben nem hisz... ^ rr rrfrr rrm Gyurufurol 40 év múltán Volt egyszer egy község Baranyóbon, Gyűrűfűnek hívták, s egy szép napon elnéptelenedett. A nevét ma is elő-előszedik az emlékezet valamelyik bugyrából, amikor arról szól a példázat, miért is szűnnek meg települések. Gyűrűfű elhalása annak idején sokkolta az ország közvéleményét, s jóllehet azóta is tűntek el a térképről községnevek, ez maradt meg riadalmat keltő példának. A minap rá kellett jönnöm, hogy a sokkhatás csak a kívülállókat érhette, a beavatottakat aligha. A DN 40 éves jubileuma idején az újság 1948 április- májusi példányait lapozgatva egy rövid cikkre figyeltem fel. Május 12-én jelent meg ezzel a címmel: „Küldöttséggel kért bekötőutat Gyűrűfü és Korpád". Arról volt szó, hogy „a harmadik ötéves terv második évében szándékozzák kiépiteni az oroszló—vej- ti úthoz (?) Ibata község bekapcsolását. Az előzetes helyszíni szemle után két terv alakult ki: az egyik bekötőút Bükkösdön keresztül vezetne, a másik Heles Ián, Gyűrűlűn és Korpádon át". Nos, a gyűrűfűiek és a kor- pódiak azért keresték fel az alispánt, hogy kérjék: „az államépitészeti hivatal az ő községeiken át vezesse az utat, mert ez számukra komoly lejlődést jelentene". Hogyan folytatódott az ügy, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy Ibafát ma Szent- lászló felől lehet megközelíteni, vagyis a küldöttséqjárás eredménytelen volt, a következmény viszont mindössze két évtizedig váratott magára. Két éve talán, vagy három, hogy nekiindultam megnézni: mi van meg Gyűrűfűbőf. Dinnyeberkiben azonban lebeszéltek erről: nem érdemes továbbmenni, a faluból már semmi sincs meg. Még régebben Ibafa felől akartam odajutni, Korpádon át, ahol akkoriban 4—5 házban lakhattak méq. Élnek-e még az ősi nevű faluban? Nem tudom. De a neve szép csendben eltűnt, amikor Ibafa „külterületi lakott helyévé” minősült vissza. Mindezek az említett cikk olvastán jutottak az eszembe, amikor azon meditáltam, hová is vezethetnek bizonyos negatív döntések. Gyűrűfű esetében ez az volt, hogy letettek a tervezett bekötőút megépítéséről. A gyűrűfűiek pedig, akik nagyon is tisztában voltak azzal, mit jelentene számukra a kövesút, szép lassan elszóllinqóztak a faluból, s ezzel együtt apránként megszűnt minden, ami a tisztességes falusi élet keretét jelentette. Egy más indítású beszélgetés során hallottam, hogy beszélgetőtársam valamikor látott egy az 50-es években készült térképet, amelyen az elhalásra ítélt baranyai falvakat tüntették fel. Gyűrűfű is ezek között volt. Úgy vélhetjük tehát, hogy nyílegyenes volt a kis falu útja az 1948-as eredménytelen küldöttségjárástól a 60-as évek végi sokkoló elnéptelenedésig. Gyűrűfű esete azonban két dologra mégis jó volt. Az egyik, hogy a menthetetlenül elhalásra jutó falu státusát (1. Korpád) idejekorán átminősítsék, hogy aztán a bekövetkező kihalás ténye utóbb már senkit ne foglalkoztasson. (Egyébként is: csaknem 1100 éves történelmünk során hány száz vagy ezer település halt el erőszakos, vagy természetes módon - akár az emberek -, s hány új született? - Gyűrűfű kapcsán erről alig esett szó!) A másik sokkal fontosabb. Megtanultuk, hogy oda kell figyelni az aprófalvakra, netán bele is kell szólni sorsuk alakulásába, s ha lehet, kedvező irányba terelni azt a Gyűrűfű után született fogalom, a falu megtartó erejének növelése gyakorlati alkalmazásával. Persze a probléma ezzel nem szűnt meg. Az eredeti lakóik számára mégis elviselhetetlen falvakból azóta is el-elköltöznek a fiatalok, az ottmaradó öregek elhalnak, a házak üresen maradnak, lassan összedőlnek, vagy - jobb esetben még ez előtt - új lakókat fogadnak be. Püspökszentlász- ló és Kisújbónya például igy lett üdülőfalu, s alakul át lassacskán ilyenné még néhány más falu is. Ez az átalakulás pedig apránként, óvatosan kiköveteli magának a boltot, az autóval járható utat, s amelyek hiánya miatt az őslakosság elhagyta a falut, az íme, létrejön . . . De hát túl messzire jutottam, s nem is ide készültem. Csupán arról akartam elmélkedni, hová is vezethet eqy nem eléggé megfontolt döntés. Nem eléggé megfontolt? Hát van ilyen? Gyorsan lepergetek magam előtt egy seregnyi hivatalos döntést az elmúlt évekből, amelyek — ma még — mind megfontoltnak tűnnek. Vajon hányról bizonyosodik be egykét évtized múltán, hogy ugyanolyan elhibózottak voltak, mint a Gvűrűfűt ért — akkor ugyancsak megfontoltnak hitt — döntés. Ez oedig felveti: tudunk-e ma holnapi ésszel gondolkodni, dönteni, vaqyis képesek vaqvunk-e mai érdekeket szembesíteni a tíz-húsz év múltán érvényesekkel. Megtanított-e — megtanít-e — erre Gvűrűfű példája? Hársfai István :o lg altató falu- Különleges szolgáltató falu épül Hegyeshalomtól néhány kilométerre, Levél község határában az 1-es út mentén. Az Architektúra Expo elnevezésű új „kereskedelmi település” elsősorban a Magyarországra érkező külföldi üzletembereknek kínál lehetőséget itthoni partnereikkel a tárgyalások lebonyolítására. Termékbemutatóval várja őket, így megtakaríthatják az időigényes utazgatás egy részét. A ráckevei Architektúra Kisszövetkezet szervezési, építési részlegének fővállalkozásában megvalósuló falu a szó szoros értelmében közelebb hozza egymáshoz a kereskedelmi partnereket. Ennek előnyeit jó néhány vállalat időben felismerte, s a leendő faluban már helyet foglalt irodahelyiségnek, árukészletének bemutatására, illetve olyan ház építésére, ahol saját üzletkötője vagy a külföldi tárgyaló partner megszállhat. Az összesen két hektárnyi területen egyelőre • 26 épületet állítanak fel, s az eddig jelentkezett nagyvállalatok, ipari szövetkezetek mellett fogorvos, fodrász is helvet kap majd itt, étterem, gyümölcsárusító stand, butiksor, szabadidőpark várja az ide látogató üzletembereket; a közelben pedig horgászásra, lovaglásra is lehetőség nyílik. A szolgáltató falu kialakításának — az út, az elektromos vezeték, a csatornázás — előkészületei megkezdődtek. Az épületeket az Architektúra Szövetkezet saját fejlesztésű, gyorsan felépíthető, faszerkezetű házaiból alakítják ki. Ily módon október végén megkezdődhet az élet a speciális településen, amelyet az igényekhez igazodva folyamatosan bővítenék, számítva a külföldi cégek érdeklődésére is. HÉTVÉGE a
