Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-02 / 121. szám
1988. május 2., hétfő Dunántúli napló 3 A legjobbak között a pécsi „506-os” videostúdiója ...egyszerűen kötelező! Az áprilisban lezajlott 22. országos munkavédelmi videó- és filmbemutatón a harmadik díjat nyerte el a pécsi 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézet videóstúdiójának alkotógárdája. Ságodi Gábor, Dallos János és Gyurász Ferenc videófilmjének címe: „...egyszerűen kötelező!" A szakmai zsűri több mint 120 beküldött film közül választhatott. A mezőny meglehetősen erős volt, elég csak annyit megemlítenünk, hogy az első helyezett alkotás igazi profi módon, a MAFILM közreműködésével, hivatásos színészekkel és szakemberekkel készült. Ehhez képest a három éve működő, három asztali és két hordozható képmagnóval, valamint két kamerával dolgozó pécsi stúdió első sikere igazán figyelemre méltó. A 15 perces videofilm témájaként az akkor még csak épülő pécsi Iparosházat választották. A parkettacsiszoláskor, lakkozáskor szükséges munka- védelmi eszközöket és ezek használatát vették szalagra, felhívó a figyelmet az ebben a munkában rejlő veszélyekre. Az aláfestő szöveghez Pilin- czes József, a pécsi Harmadik Színház művésze adta a hangját, aki már szinte állandó munkatársnak számít a stúdióban. A díjnyertes film ezután sem fog pihenni a polcon. Az építőipari szakmákat oktató iskolában felhasználhatják, levetíthetik az órákon. A stúdióban dolgozó szakemberek a három év alatt közel negyven oktatófilmet készítettek az intézet számára, a tanárok ötletei alapján. Annál is inkább szükség van erre, mert az ilyen jellegű kölcsönözhető filmek legtöbbjét a 60-as években forgatták, így gyakran már elavult, túlhaladott módszereket, technikákat mutatnak be. 6. Zs. Kísérleti megyék: Baranya, Borsod, Komárom Újrakezdési kölcsön Maximum háromszázezer forint- — t-evékenységf-ől függően — Nincs lélszámkorlál a társulásban A rendelet még meg sem jelent, máris nagy az érdeklődés az újrakezdési kölcsön iránt. Különböző szakmájú, végzettségű és munkaviszonyú emberek keresik meg e témában a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályát. Megyénkben azért fokozott a tájékoztatási igény, mert Borsod és Komárom mellett Baranya kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen abban a kísérletben, amelynek tapasztalatai alapján tágitják országossá a magánvállalkozásoka', segítő új rendszert. — A jogszabály július 1-jén lép életbe — mondja dr. Kamarás Károly, a munkaügyi osztály vezetője, aki az ÁBMH szakmai bizottságának tagjaként részese volt az új foglalkoztatáspolitikai eszköz kidolgozásának. — Az OTP, mint a kölcsönügylet intézője május közepén közzéteszi az igény- bevétel feltételeit és lehetőségeit. Akkortól már minden kérdésre konkrét választ tud adni minden érdeklődőnek Pappné dr. Szamosi Éva a 11-146-os telefonszámon. Addig is nézzük, mit tartalmaz, kikre vonatkozik a tervezett rendelkezés. Újrakezdési kölcsönre az a személy jogosult, akinek a vállalati vagy szövetkezeti munkaviszonya létszámleépítési ok miatt megszűnt, vagy az a tsz-tag, akinek szövetkezete átalakult szakszövetkezetté. Az újrakezdési kölcsön - az önálló vagy csoportos vállalkozásba kezdőket, illetve bekapcsolódókat segíti, legyen az kisiparos, magánkereskedő, átalánydíjas vagy szerződéses üzemeltető, mezőgazdasági > kistermelő, virág- és dísznövénytermesztő, kísérleti vagy díszállattartó. A /Vállalkozás lehet egyszemélyes, munkaközösségi, szakcsoporti, szakszövetkezeti, kisszövetkezeti. A kamatmentes kölcsön szé: mélyenként legfeljebb három- százezer forint, a tevékenységtől függően. A kölcsönszerződéshez gazdasági tervet kell készíteni, ehhez a megyei tanács munkaügyi osztálya és a megyei munkaügyi szolgáltató iroda nyújt segítséget. A kopott összeget az OTP önerőnek tekinti, így erre további kölcsön (ez már nem kamatmentes) vehető fel. A vállalkozó mindaddig igényelheti a meghosszabbított felmondási támogatást, amíg be nem indul a tevékenység (ennek a lehető legrövidebb idejét az OTP-vel kötött szerződésben rögzítik). A kölcsön- visszafizetés a vállalkozásban töltött első teljes év után kezdődik. — Van-e létszámkorlátja c vállalkozók társulásának? - tudakolom dr. Kamarás Ká- rolytól. — Nincs, akárhányon összeállhatnak. A kamatmentes kölcsönt viszont egyénenként kapják. Még arra is van lehetőség, hogy a kölcsönigénylő már működő gmk-ba, kisszövetkezetbe vagy egyéb szervezetbe lépjen be. A kölcsön kamatmentességének az a feltétele, hogy az egyén folytassa a vállalkozást, közben változhat a szervezeti forma, módosulhat a tevékenységi kör, akár új vállalkozásba is kezdhet az illető. A KIOSZ megyei szervezete és a Vállalkozók Országos Szövetségének területi csoportja - a munkaügyi osztály kérésére — gyors felmérést készített. Megállapították, hogy hozzávetőleg félezer személynek adódna munkalehetőség akár a kisipari szolgáltatásban, termelésben vagy a gazdasági munkaközösségek területén. Ehhez a számadathoz jön még a mezőgazdasági kistermelés, illetve a szakszövetkezeti forma létszámigénye. Hogy a gazdaságossági okból eredő vállalati és egyéb szervezeti létszámleépítés mennyire napjaink kérdése, azt a Pannonvin és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát példája mutatja: ezek a gazdálkodó egységek a megyei munkaügyi . szolgáltató irodánál már bejelentették a jelentős (százas nagyságrendű) leépítési szándékukat. Az újrakezdési hitellel az érintett dolgozók választási lehetőségei nőnek: dönthetnek, hogy önálló vállalkozóként vagy az állami, szövetkezeti szférában folytatják megélhetésüket biztosító és egyben nemzetijövedelem- gyaropító tevékenységüket. L. Cs. K. * ,,Baranya megyét azért vontuk be a kísérletbe, hogy kiderüljön, milyen az érdeklődés az új hitel iránt egy foglalkoztatási helyzete alapján átlagosnak tekinthető körzetben" - nyilatkozta az egyik gazdasági hetilapnak Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője. Vállalkozó kerestetik! Ablaktisztítás - életveszélyben Ha szépen süt a nap, a pécsi tv-torony presszójának ablakaiból, túl a Dráván, Jugoszlávia lankái láthatók. A 75 méteres magasság ritka alkalmakkor élvezhető panorámát kínál, ám a látvány évek óta szürkébbé, elmosódottabbá válik A 16 éve működő presszó ablakait ugyanis még senki sem tisztította le alaposan. Az ok: az életveszély. Farkas József, a presszó vezetője meséli, hogy tavalyelőtt vállalkozott ugyan egy kis csoport a közel 180 négyzetméter, nyi üvegfelület lemosására - de éppen a rendkívül veszélyes körülmények miatt csak félmunkát tudtak végezni. 36 darab üvegtábla illeszkedik össze henger alakúan, a kifüggesztő vasakat pedig csak úgy lehetett felszerelni, hogy egyszerre két táblán dolgozhattak, kötélen lógaszkodva ég és föld között. A műveletet így 18-szor ismételték meg, ám az a szennyeződés, amit a napsütés ráégetett az ablakokra, még mindig ott van - és immáron 16 éve csak növekszik. A sikertelenségnek másik oka is van: mindeddig nem találtak olyan alkalmas tisztítószert, amely a makacsul tapadó koszréteget eltávolítaná. Farkas József elmondta azt is, hagy valószínűleg tervezői hibáról (vagy feledékenység- ről?) van szó. Az 1970-es évek elején, amikor a tornyot építették, eiég lett volna egy §int erősíteni körös-körül, amelyen egy kis lift járhatna körbe —' így' aztán akár hetenként is lehetne tisztítani az ablakokat. Sin azonban nincs, elképzelések viszont vannak. Tavaly, a torony bevakolását a budapes. ti Vertikum kisszövetkezet által megbízott alpinisták végezték. Talán ők vállalnák az ablakmosást is, bár konkrét megállapodás még nem történt. Persze jobb lenne, ha Pécsről jelentkezne valaki, de - egyelőre — senki sem mer belevágni. Ha mégis, akkor a pécsi Mecsek Tourist műszaki osztályán szívesen látják. A bajok itt még nem fejeződnek be. Az öt négyzetméter alapterületű üvegtáblák könnyen törnek: évente 5-6 reped el. Kicserélésük a pécsi Posta feladata. Kuhn Béla, a posta fennhatósága alá tartozó tv-állomás vezetője talán kissé túloz, amikor azt mondja, hogy vagyonuk tekintélyes része erre megy r.ó. Bár, ha utó. naszámolunk: egy ablkacsere közel 30 000 forint, évente 5-6 megy tönkre és a tv-tornyo1 1972-ben avatták. Más dolog, hogy az orosházi üveggyár - ahol ezt a terméket készítik -, nem szívesen foglalkozik ilyen nagy méretű üveqekkel, mert ehhez át kell állítani a gyártósort — a szállítmányok így rendszeresen késnek. Megoldás lenne, ha kisebbekre cserélnék ki az ablakokat, de ez egyrészt drága, másrészt nem esztétikus. A tv-torony presszóját évente közel 180 000 vendég látogatja: bizonyára hosszú évek múltán is szeretnének Jugoszlávia lankáiban gyönyörködni .. . Ó. Zs. Már eddig ezer munkabaleset Vérrel írt statisztika Á munkavédelem nem luxus Hétfőn a foglalkozási balesetekről tárgyalnak Minden fa a tervezett irányba dőlt. Egy azonban elcsavarodott, a szél is megdobhatta, s egyenesen rázuhant a védőtávolságon belül munkálkodó brigádvezetőre. A rutinos favágó pár perccel előtte megkérdezte: „Nem vagyunk túl közel egymáshoz?" A brigád előző héten kapta meg a kiváló címet . . . Szombati műszak volt. A kiskert miatt sietett? Gyorsan akart sok pénzt keresni, ezért iktatta ki a biztonsági kapcsolót? A csigás rakodószalag derékig begyűrte. Ott vérzett el az üres vagonban. A vállalkozó új embert vett föl. Az első órákat töltötte az állványon a fiatal férfi. Tíz méter magasról zuhant le, halálra zúzta magát. A vérében egy ezrelék alkoholt találtak... Nyolc halálos és két tömeges foglalkozási baleset történt megyénkben az év első négy hónapjában. Közülük három „szabad" szombaton. Pedig már javulni látszott a statisztika: az elmúlt években 19-ről 15-re, majd 13-ra csökkent a legsúlyosabb 'balesetek száma. — Én mindig azt mondtam, nem szabad misztifikálni a számokat. A munkavédelem nem egyenlő a balesetvédelemmel, így a baleseti statisztika sem fejez ki mindent. Ez a nyolc haláleset mégis erősen nyugtalanító. Nagyon soknak tartom. Főként azért, mert valamennyi kifejezetten munkavégzés közben, a munkahelyen történt, szemben az elmúlt év eseményeivel, amelyek munkába menet, közúton vezettek tragédiához. Kápolnai Árpád mondja ezt, a Baranya Megyei Munkavédelmi Felügyelőség hivatalvezetője. Előterjesztését a „Foglalkozási balesetek számának és jellemzőinek alakulásáról" holnap tárgyalja meg a Megyei Munkavédelmi Bizottság. Tanulságos adatok a hatoldalas jelentésben. Lapunkban is érdemes lesz bővebben foglalkozni velük. Nem kevésbé érdekes a háttér. Ami a számok mögött van.- Amikor rávezetjük a papírra: „A baleset oka az előírásellenes munkavégzés", végiggondoljuk-e, minek hatására jutott az áldozat ebbe a tragikus helyzetbe? A túlhajszoltság? Másnaposság? Influenza? Családi problémák? Nem vizsgálja senki. Megdöbbentő, mennyi fáradt ember lép hétfőnként munkába. A törvénynek az a követelménye, hogy a dolgozó munkára képes állapotban köteles megjelenni a munkahelyén. vajon tényleg csak az italosságra vonatkozik, mint ahogy szűkítően értelmezzük? Bizony, a balesetvizsgólás, a mélyebb okok kiderítése alacsony szinten folyik nálunk. Ezért indítottunk átfogó, elemző vizsgálatot Baranyában. A munkavédelem gondjai gyakran már a tervezőasztalon keletkeznek. Megépül a ház, az alagsorába fotólabort tesznek, de a tervező nem gondoskodott megfelelő szellőzésről ... Ez csak egy példa. Aztán lestrapált, elavult gépek. Autóbusztól az esztergapadig lehetne sorolni. Megannyi balesetforrás. S ha megtörtént a baj, mi a leggyakoribb megoldás: „Újra kioktattuk a dolgozót!" A technológiai változtatás. a műszaki-szervezeti intézkedés annál ritkább. Igazából nem tilalomfákra volna szükség, hanem a biztonságos munkavégzés leírására, a technológiai , fegyelem betartatására. Ha egy munkafolyamatot jól megterveztek, nem lehet balesetveszélyes. Szükség volna viszont a kollektíva felelősségérzetére — véli a hivatalvezető. — Ameny- nyire jó, hogy a kisszövetkezetek, géemkák a hatékonyságra törekszenek, annyira rossz, hogy sokszor fittyet hánynak a legalapvetőbb munkavédelmi szabályokra is. Hiányzik az érdekeltség a nagyvállalatoknál is.1987-ben több mint háromezer munkabaleset történt Baranyában. Az idén már eddig ezer. Naponta tizenötször kellett a mentőládáért szaladni. S volt, amikor hiába. Havasi János Adótanácsadói szakvizsga Szakértői képesítéssel ren- j delkező magánszemélyek és | társaságok is vállalhatnak - díjazás ellenében — adótanácsadást. Ezzel a tevékenységgel azonban csak büntetlen előéletű, szakvizsgával rendelkező és az adótanácsadói névjegyzékbe felvett szakemberek foglalkozhatnak. Az érdekeltek adótanács- adói szakvizsgára a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetében, valamint az Adó: és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságain jelentkezhetnek.
