Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-11 / 100. szám
1988. április 11., hétfő Dunántúli napló 5 Költészet napja, 1988 alamikor, egy-két évtizede ünnep volt Magyarországon április 11., a költészet napja. Nem pirosbetűs, igaz. Mégis, lélekben sokan áldoztak a poézis múzsájának; versek hangzottak el irodalmi esteken, irodalmi színpadok előadásában, pódiumműsorokon. „Szóljatok szép szavak...” S koszorúztak is, ahol akadt szobor, emléktábla is. iá hosszú ideig, szinte a hetvenes évek derekáig tartott egyvégtében a költészet szeretete, megismerésének igénye az emberekben. Azután fokozatosan kezdett háttérbe szorulni . . . Erre gondoltam mind keserűbb szájízzel, miközben a környező (dél-dunántúli) városok tanácsait, művelődési intézményeit tárcsáztam kitartóan s mind csüggédteb- ben: lesz-e valahol költészetnapi megemlékezésük? Volt, ahol egyértelműen megmondták: nincs ilyen. Az esetek nagy részében azonban az ügyeletes népművelő egyszerűen nem is tudta, miről van szó , .. Maradt az előttem levő meghívó: „Költészet napja '88, Balatonszárszó", a helyi szervek rendezésében, hagyományosan. Szombaton szavalóverseny, megyei versmondók baráti találkozója, este ünnepi műsor. Vasárnap múzeumlátogatások; ma, április 11-én megemlékezés a József Attila-szobornól. Fodor András költő mond ünnepi beszédet. Délelőtt vers- mondó versenyek; Tüskés Tibor író Nagy László költészetét méltatja; délután díjkiosztás, gálaműsor. S ahogy az ÉS programjából látom, talán 3—4 helyen tartanak még hivatalosan megemlékezést az országban. Megyehatárunkon túl, a régióban egyetlen rendezvényről értesültem: Pákolitz István költőt Pécsről hazahívta szűkebb pátriája. Hétfőn este a paksi művelődési házban olvas föl verseiből, két másik pécsi művész, Polgár Ildikó (zongora) és Tihanyi lózsel (ének) közreműködésével. A sebtében készült, nem túl szívderítő régiós „tájkép" összeállítása nyomán jutott eszembe, vajon hogyan vélekedik Pákolitz István a költészet iránti érdeklődés általános visszacsúszásáról, illetve arról, lehet-e s hogyan e téren jobbítani manapság? — A kérdés első felére mindenki tudhatja a választ — mondta —: a kultúra általános helyzetéből s a ráfordítható pénzösszegek minimálisra csökkenéséből adódik, hogy a művelődési házak nem tudnak megemlékezni a költészet napjáról. Nincs miből . . . Másfelől az embereket egészen más érdekli ma; ismert okokból általános megélhetési problémák vonják el figyelmüket a líra szépségeitől. Hogy mit s hogyan lehetne ezen javítani? Ide most valami szép, bizakodó vagy lelkes vátészi jövendölés illenék — aminek semmi alapja nincs . . . A vers számomra változatlanul közösségi gesztus. Érvényét akkor fogja teljesíteni a jövőben, ha a demokratizmus nem deklarált politikai manipuláció lesz és üres fecsegés, hanem eleven valóság; beleszólás olyan országos és európai szintű dolgokba, amikről Adyval szólva: „Mi mindig minden- ■ ről elkésünk..." S ugyancsak Adyval: „Megkéstünk kissé, el ne késsünk! W. E. Kísérlet a szupravezetővel Pécsre kerülf az idei' Mikola-díj Adóelőleg- fizetés április 20-ig A lóthatatlan jövedelmek is adókötelesek a személyi jövedelemadó rendszerében, s az ilyen jövedelmek után április 20-ig kell, adóelőleget fizetni. Akiknek hálapénzből, borravalóból jövedelme származik, azoknak láthatatlan jövedelmük 20 százalékának megfelelő adóelőleget kell fizetniük. . Ugyancsak április 20-ig kell befizetniük az adóelőleget azoknak, akik január 1-jétől megrendelésért, magántervezésért, nyelvóráért, szaktanács- adásért, egyéb munkavállalásért, albérletért, különböző építmények bérbe adásáért magánszemélytől jövedelmet szereztek. Az első negyedévben megszerzett ilyen jövedelmek utón is a bevétel 20 százalékának megfelelő adóelőleget kell fizetni. A kötelezettség nem vonatkozik azokra, akiknek a jövedelme úgynevezett kifizetőhelytől __ teh át vállalattól, szövetkezettől, intézménytől — szármázik, mivel ezek a szervezetek az adóelőleg fizetésével kapcsolatos teendőket folyamatosan elvégzik. Az adóelőleg befizetésének az adófelügyelőségen vagy a postahivatalokban kapható átutalási postautalványon lehet eleget tenni. A befizetés pos- _tai csekken vagy átutalási betétszámláról is történhet. A pénzt minden esetben a 232—90605—6359-es számú „Magánszemélyek személyi jövedelemadó és késedelmi pótléka” elnevezésű számlára kell átutalni. Az utalványon vagy a csekken fel kell tüntetni a személyi vagy - ha van — az adószámot. Akár egy középiskolában is lehet kísérletezni a szupravezetőkkel! Bemutatták a tanárok a hétvégén rendezett szakmai konferencián. A folyékony nitrogén gőze a laikus elől ugyan eltakarta az igazi látnivalót, annál többet mondott a kísérlet a szaktanárok számára. Nem véletlenül ez volt a legnépesebb szekciócsoport, hiszen az ankét már címében viselte az idei fő témát Ohmtól a szupravezetőkig. Immár a harmincegyedik alkalommal rendezte meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat több más szerv, mindenekelőtt a JPTE Tanárképző Karának közreműködésével országos fizikatanári onkétját és eszköz- kiállítását. Pécset másodszor választották a konferencia helyszínének. Az előadásokat a tanárképző karon, a műhelybemutatókat és az eszközkiállítást a 2. sz. Gyakorló Iskolában rendezték meg. Természetes, hogy a laikus számára ez utóbbi az érdekesebb. A legegyszerűbb kísérleti eszköztől a legfejlettebb, a komputer-technikát is felvonultató mérő és szemléltető berendezésig széles választékot láthattunk. Ami közös bennük: a tanári fantázia. Ha áttételesen, de megtalálható ez az érték a konstruálással hivatásszerűen foglalkozó gyárak termékeiben is. Hiszen az ő mérnökeiket szintén fizikatanárok oktatták. Vasárnap délelőtt adták át a legszellemesebb eszközkészítők díjait, s ugyancsak elismerést kaptak a legjobb műhely- vezetők. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által adományozott Eötvös-plakettet Jeges Károly nyugalmazott pécsi főiskolai tanár kapta meg. Az általános és középiskolai tanárt érhető legnagyobb megtiszteltetésben Blészer Jenő, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanára részesült: az 1988. évi Mikola-díjat nyújtották ót neki. (Mikola Sándor a híres Fasori Gimnázium tanára volt, ahol több magyar származású amerikai Nobel- díjas tanult.) Blészer Jenő a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban kezdte pályáját 1954-ben. 1970 óta tanít • a Széchenyiben. H . Fénnyel festett képek Michael Gausling üvegműveinek kiállítása Pécsett — üveges fény nélkül — ingatja a fejét Georg Michael Gausling, de mire elkészült a kiállítás a pécsi Művészetek Háza tetőtéri galériájában, már tovaszállt kezdeti nyugtalansága. A fényforrások előtt jól elhelyezett áttetsző, ahogy a művész fogalmazza, „fénnyel festett" képei különös élményt nyújtanak a szemlélődének. Az ólomüveg kompozíciók a formák, a színek és a .fény játékának kimeríthetetlen variációi, de találhatók a ma öt órakor nyíló kiállításon szép formájú üvegtálak, vázák, plaszikus üvegképek és érdekes megoldású ajtók, ablakok, ízelítőt nyújtva Gausling széles körű üvegművészeti munkásságából. — Több mint tíz éve szabadúszóként dolgozom az NSZK-ban, elsősorban nemzetközi építészcsoportok megbízásaira tervezek, üvegkupolákat, fényobjekteket, üvegablakokat és sok minden mást terveztem már • Európától Amerikáig. Többször szerepeltem kiállításon is — magyarázza Michael Gausling, aki néhány éve jó kapcsolatba került Magyarországgal, Péccsel. Tagja a Művészeti Alapnak. Tartott az Iparművészeti Főiskolán mesterkurzust, ő készítette el a pécsi püspökség felkérésére a mohácsi fogadalmi templom üvegablakait, dolgozik Zalaegerszegre. Emellett tervezi, készíti üvegkompozicióit. Kézi gyártású, egyedi üvegtáblákat, de ma már egyre ritkábban, mert igen jó kapcsolatot alakított ki a híres bramschei üveghuta üvegfújóival, akik az ő tervei alapján készítik az alapanyagot. Meséli, sohasem a véletlen műve, milyenre is sikeredik egyik vagy másik kompozíciója. Minden üvegfalat, kompozíciót, képet először- ckvarellként tervez meg, minden színárnyalat és forma tudatos munka eredménye. — Nagy hatással volt rám a nagybátyám, aki Bauhaus-ta- nitvány — mondja Gausling, miközben konnektort keres üveglámpójához. Munkáit elnézve úgy tűnik, a vallott irányzat puhább, lágyabb, or- panikusabb, sajátos látásmóddal „fűszerezett" megvalósításaival találkozhatunk. — Szeretek Magyarországon dolgozni. Ismerem a kitűnő üvegművészeket, tervezőket, önöknél is készítették a szá • zad elején ézt a speciális, tcbb színű — az edelüberfang — üveget. Jó lenne, ha fel lehetne eleveníteni ennek a készítését, a magyar művészek is szívesen dolgoznának vele. Michael Gausling kiállítása május 2-ig tekinthető meg. B. A. megoldódott. Az új kéziszerszámmal lehetőség nyílik a sikeres védekezés előfeltételét jelentő évi háromszori területbejárásokra, hisz a munka tempójának felgyorsulásával egy dolgozó négy- szer-ötször nagyobb területen képes elvégezni a szerek kijuttatását. Ügy, hogy az más, hasznos állatra nem jelent ‘veszélyt, és munka- védelmi szempontból sem kifogásolható. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátbon már megkezdték a szerkezet tömeggyártását, melynek szerződés alapján a Pécsi Agroker növényvédőszer-osz- tálya lesz- a kizárólagos forgalmazója. így a tablettákhoz és a 320 forintos áron forgalomba kerülő eszközhöz egy helyen juthatnak hozzá a gazdálkodók. B. N. Újítás a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Ötletes eszközzel a mezei pockok ellen- Sajnáltam a mezőn hajladozó asszonyokat, mindenféle eszköz nélkül, lényegében kézzel juttatták az erősen mérgező tablettákat a poccktúrásokba — mesélte Morvái János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát karbantartó lakatosa. Aztán a sajnálkozást egy ügyes ötlet, majd annak megvalósításo követte. Az eredmény a MOPI-I. fantázianevű tablettaadagoló szerkezet, valamint a Bólyi Kombinátban történt alkalmazásával nem kevés pénzmegtakarítás. Azonos területen tíz százalékkal kevesebb szert kellett felhasználniuk, melynek értéke 36 480 forint. A kézi adagolásnál ugyanis a dobozból nemegyszer két-három tabletta is kihullott, holott a védekezéshez az erős méreg kategóriába tartozó Phostoxin és delicia Gastoxin tablettákból egy is bőven megteszi hatását. Egy szem belőlük 6 forintba kerül. De ha sok a pocoktúrás c mezőgazdasági kultúrákban, hát érvényesül a mondás, miszerint: sok kicsi sokra megy. Ezenkívül nem kell tovább hajladozni a pocokirtással foglalkozó mezei munkásoknak, mert a — kis fantáziával — hosszú csövű fegyverhez hasonlítható szerszámmal állva, kényelmesen sétálva, az egész területet jól belátva végezhetik a vadászó védekezést. Kezük nem kell hogy érintkezzen a tablettákkal, pusztán az azokat tartalmazó tárakat kell cserélniük. Szinte minden mezőgazdasági nagyüzemünkben szükséges a pockok irtása, sok helyütt azonban a leghatékonyabban alkalmazható tablettákat erősen mérgező hatásuk és a kijuttatás megoldatlansága miatt nem használták. A gond
