Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-09 / 98. szám

Időarányosán Júniusban elkészül a Palatínus — Megállapodás a Centrumról? — Nem lesz áramkorlátozás — Gondok a nagyárpádi városrész és a „Rózsadomb” körül A pécsi városi tanácsülést követő hagyományos sajtóértekezletre — az ünnepek közbejötté miatt — ezúttal pár nap késedelemmel került sor. Szerdán délelőtt a városháza vb-termében folytattak kötetlen eszmecserét a városi tanács vezetői a tömegtájékoz­tatási eszközök képviselőivel. Piti Zoltán tanácselnök elöl­járóban altalános tájékozta­tást adott a város helyzetéről. Az idei első negyedév gazda­sági tapasztalatai már ismer­tek. Az állami támogatást a tervezettnek megfelelő üteme­zésben kapja a város, a lakos­sági befizetések, az intézmé­nyi bevételek időarányosan je­lentkeznek a város számláján, többletforrással azonban nem rendelkeznek, a bevételek túl­teljesítésére nincs kilátás. A városüzemeltetés terén költ­ségnövekedés jelentkezik, az energia árának ismételt eme­lése következtében a város •közvilágítási számlája 96 mil­lióra növekszik, ez a három­szorosa annak, ami 1980-ban volt. Megjelent a város gaz­dálkodásában az általános forgalmi adó, a kötelezettség kb. 90 milliót tesz ki. Példaként említette, hogy a színházfel­újítás jdei 95 milliós előirány­zatát terhelő ÁFA 25 millió körül van. Gondok vannak a Ivov-kertvárosi 7-es szerkezeti egység — „Rózsadomb” — be­fejezése körül, a nagyárpádi városrész folytatása pedig pil­lanatnyilag kérdőjeles, hiszen a BÁZIS Építőipari Vállalat forgóalaphiány miatt visszalé­pett a korábban jelzett vállal­kozói rendszerű lakásépítéstől. A továbbiakban a tanács­ülésen elhangzottakról adott összefoglaló tájékoztatást a tanácselnök, majd időszerű kérdéseket ismertetett. Várha­tóan június 30-ig megkötik a gazdasági megállapodást a Centrum Áruház Vállalattal az új pécsi áruház építésére, s a munka jövőre indulhat. Június végén történik meg a Palatí­nus Szálló átadása. Júniusban a fellbachi kiállításon és vá­sáron Baranya és Pécs is be­mutatkozik; a helyi vezetés ál­láspontja: ez a részyétel ne csak protokollprogram legyen, hanem mutatkozzék meg a gaz­dasági haszna is. A kérdések sorát az MTV pécsi stúdiója nyi­totta meg: — A várha­tóan 96 millió forintos közvilágitási számla isme- . rétében lesz-e idén is áramkorlátozás? . Piti Zoltán: — A tavalyihoz hasonlóra nem gondolunk, az ésszerű energiafelhasználásra egyéb módokon törekszünk., Pl. fokozatkapcsolók beépítésé­vel éjféltől felére csökkenteni a közvilágítást, tovább bőví­teni az energiatakarékos nát­riumlámpás világítást, a város- gondnokság által végzett el­lenőrzés révén biztosítani, hogy csak a tényleges teljesít­ményért fizessünk. Jó volna, ha a DÉDÁSZ a saját re­konstrukciós munkáinál is a jelenlegi gyakorlattal ellentét­ben az említett energiatakaré­kos rendszert részesítené előnyben. MTV: — Az Anna utcá­ban egy foghijbeépités meghiúsult: beépítési sű­rűségre hivatkozva perrel akadályozta ezt meg egy ott élő nyugdíjas. Prece­densnek tekinthető-e ez, vagy az ÉVM adhat fel­mentést? Piti Zoltán: — Sajnálatos példa ez arra, hogy az Orszá­gos Építésügyi Szabályzat me­rev értelmezésével bogyan le­het valamit elgáncsolni. A me­gyei főépítészi érveléssel el­lentétben — ami egyébként a pécsi belvárosi rehabilitáció ügyében itt tártott ÉVM mi­niszteri értekezlet állásfoglalá­sára alapult — olyan helyzet alakult ki, ami végeredményé­ben megkérdőjelezheti a re­habilitációs munkát. Mi most a miniszterhez fordultunk ál­lásfoglalás végett. MTV: — Hogyan kép­zelhető el -a Palatínus Szálló parkolási igényének a' kielégítése, a szálloda ellátása? Piti Zoltán: — A város azt vállalta, hogy ha a Palatínust nyomban követi a Nádor fel­újítása, akkor gondoskodik a Déryné utca felőli megnyitás­ról, parkolóterület kiépítéséről. A Nádorra vonatkozóan szó­beli ígéretünk van a Hungar­Hotels vezérigazgatójától, most ennek az írásbeli megerősíté­sét várjuk. Dr. Somfai Csaba építési osztályvezető: — Az átmeneti időre alkalmas egyetlen meg­oldás: az autóbuszon érkező vendégek a Széchenyi téren szállnak ki, a poggyász be­szállításáról a szálloda gon­doskodik, a személyautóval ér­kezők a szálló által bérelt Széchenyi téri parkolókban áll­hatnak meg. A Kossuth Lajos utcába azért nem engedhet­jük be pl. az autóbuszokat, mert az eltávozás nem oldható meg: a színháznál hamarosan felállítják a toronydarut, emiatt a jelenlegi közlekedési felté­telek megváltoznak. — MTV: — Megalakul­nak hamarosan az első városi elöljáróságok. El­képzelhető, hogy idővel városszerte működjenek ilyen szervek? Dr. Farkas Károly vb-titkár: — A városi elöljáróságok jogi szabályozottsága ma még hiányzik, mindössze egyetlen állásfoglalás teszi lehetővé, hogy „a várossal össze nem épült településrészeken" elöl­járóságok létesüljenek. Mi a továbbiakban még 9—10 vá­rosrészben tudunk elképzelni elöljáróságot, az 1990-es vá­lasztások előkészítése során — a tanácstagi választókerületek szükséges módosítása kapcsán — erre is figyelemmel leszünk. Dunántúli Napló: — Mi­lyen ütemezés szerint va­lósul meg a belváros köz­lekedési koncepciója? Dr. Somfai Csaba: — A he­tedik ötéves tervben be kell fejezni az északi és a keleti érintő út építését, a nyolca­dikban — menetből — foly­tatni kell ezt a 6-os út új be­vezető szakaszát (Somogyi, Bacsó), a kisállomás feletti harmadik felüljáró, s ezzel a nagyárpádi városrészt a keleti érintő úttal összekötő új városi főútvonal építésének az elő­készítését. Megoldásra vár a Rákófzi út—Bajcsy-Zsilinszky úti csomópont megnyugtató rendezése, gondoskodni kell megfelelő parkolóterületek lé­tesítéséről, egyebek közt a Kos­suth téri föld aiatti parkoló vállalkozói formában történő megépítéséről. — Dunántúli Napló: *— A jelenlegi pécsi címet helyett — mint más váro­sokban is teszik — nem lehetne-e visszahozni a régi szép városcimert kor­szerűsített formában? Piti Zoltán: — Pécs régi cí­merét tiszteletben tartjuk, hasz­náljuk is pl. testvérvárosi kap­csolatainkban az újjal együtt, de hivatalos városi címerkénti használatára nem gondolunk. Dunántúli Napló: — Vannak-e Pécsett külföld­ről áttelepült magyarok, s mit tesz értük a város? Dr. Farkas Károly: — Ez idő szerint 20—22 áttelepült lehet városunkban, s azért nem több, mert az erre vállalkozó fér­fiakat Komlóra irányítjuk, ahol bányászként tudják foglalkoz­tatni őket. Mivel az ottani munkahelykínálat csökken, a minap megbeszélést folytat­tunk 13 pécsi vállalat és intéz­mény vezetőivel a foglalkozta­tás, az elhelyezés lehetőségei­ről. Úgy tűnik, hogy kb. 3000 fő fogJalkoztatésára van alka­lom, 1500 személyt pedig mun­kásszállásokon lehet elhelyez­ni. Ezekről a lehetőségekről tá­jékoztattuk a keleti megyék illetékes hatóságait is, kérve, hogy a mi munkalehetőségein­ket figyelembe véve irányítsa­nak ide áttelepülőket. Egyéb­ként az áttelepülők számának a növekedésével számolunk (újabban mór Jugoszlávia fe­lől is érkeznek), gyorssegély­ként' 2000 forintot tudunk ki­utalni, pár napos tartózkodás­ra pedig 4 átmeneti lakást biztosítunk. — Magyar Rádió pécsi stúdiója: — Lesz-e viz- korlátozás idén? Piti Zoltán: — A tervezett időre nem ér ide a Duna:—2-n a víz, ez természetesen gon­dokkal jár. Ipari vízkorlátozás­ra sor kerülhet, a lakossági vízellátás korlátozása nem áll szándékunkban. Magyar Távirati Iroda: — A nagyvárosok sorá­ban mennyire „formabon­tó", hogy Pécs — megha­tározott területre — be­vezette az üdülőhelyi di­jat, milyen bevételre szá­mítanak, s mire költik: Piti Zoltán: — Debrecen, Miskolc és Szeged már előt­tünk megtette ezt. Mi is.őzért tettük, hogy a város, amelynek egyébként rengeteget kell ál­doznia az idegenforgalomra, részesedjék valamilyen mér­tékben abból, amit bel- és külföldiek elköltenek itt. A be­vétel a vendégforgalomtól is függ, idén 10 millió körüli összegre számítunk. S hogy mire költjük? Egyértelműen az idegenforgalommal összefüg­gő dolgokra. H. I. Nemzetiségi tanácsrendelet Baranya Megye Tanácsa március 21-én tartott ülésén rendeletet hozott a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról. A megyei tanácsrendelet nem biztosit az alkotmányban és más jogszabályokban megfogalmazott nemzetiségi jogokon túl újabbakat, de célja azok megvaló­sulását a megye területén elősegíteni. B aranya megyében kö­zel hatvanezer horvát- szerb és német nem­zetiségi él. Az elmúlt két évtizedben a nemzetiségpo­litika gyakorlati megvalósítá­sában jelentős eredmények születtek. A teljesség igénye nélkül felsorolható a nem­zetiségek képviselete, az anyanyelvi oktatás, a köz- művelődés, a tudományos kutatás, a tömegkommuni­káció, a tanácsi tevékenység, a testvérmegyei kapcsolatok, a nyelvnemzetefckel való j kapcsolattartós. A rendelet í a megyében eddig is folyó | nemzetiségpolitikai tevékeny- í ség összefoglalásaként is J felfogható, de több vonatko­zásban túlmutat azon. Ki­világlik belőle az a törekvés, amely a nemzetiségi munka ; komplexszé tételét célozza j meg. A rendelet Hat fejezetre ! tagolódik: Terület- és tele­pülésfejlesztés, Nemzetiségi nyelvhasználat, Anyanyelvi ! oktatás, Nemzetiségi kultúra, j Képviselet és szervezet, Záró . rendelkezések. A rendelet előírja, hogy a terület- és településfejlesz­tési munkában a nemzetisé­gek által lakott települések ; foglalkoztató képessége, kommunális, kereskedelmi, szolgáltató és intézményi el­látottsága javuljon, ezen ke­resztül lakosságmegtartó ere­jük megfelélően fejlődjön. Az tegymáshoz közel fekvő nemzetiségi települések köz­lekedési és távközlési lehe­tőségeinek bővítésekor, köz­igazgatási, iskolai, közmű­velődési, gazdasági és egyéb egységei szervezésekor elő kell segíteni az azonos nem­zetiségűek kapcsolatát. A fő cél, hogy a nemzetiségi köz­ségek ne szétválasztódjanak, hanem .összekapcsolódjanak, fejlődésük tartson lépést a megye más területeivel. A terület- és településfejlesz­téssel azért is fontos külön foglalkozni, mert Baranyában tíz olyan település van, ahol a nemzetiségi lakosság ará­nya eléri, vagy meghaladja a 80 százolékot. Ezek a köz­ségek bázisul szolgálhatnak a nemzetiségi munkához,-a nemzetiségi lét elemei na­gyobb eséllyel őrizhetők mea, a nemzetiség-politikai célok könnyebben megvalósíthatók. nemzetiségi nvelv használata települé­senként változó, köz- igazgatásban, fórumokon, ' névadókon, esküvőkön ritka. A többgenerációs együttélé­sek csökkenő száma és a ve­gyesházasságok következté­ben a családok ma egyre nehezebben tudják a nemze­tiségi nyelvet átörökíteni. Többen magyarul már job­ban beszélnek, mint őseik nyelvén, de származásuk, szo­kásaik, hagyományaik alap­ján nemzetiséginek vallják magukat. A rendelet szerint - mindenütt lehetővé kell ten­ni, hogy a nemzetiségek köz­életi fórumokon, munkahe­lyen, tanácsi szerveknél és intézményekben akadályta­lanul használhassák anya­nyelvűket. A nemzetiségek által is lakott településeken biztosítani kell, hogy a ta­nácsi igazgatási szervezetben legalább egy ügyintéző be­szélje és írásban használja is a nemzetiség nyelvét. Az érintett tanácsoknál gondos­kodni kell arról, hogy a ta­nácsülések megnyitása és be­zárása nemzetiségi nyelven is megtörténjék. Testületi üléseken a nemzetiségek használhatják anyanyelvűket. A helyi tanács rendeletéit, hirdetményeit nemzetiségi nyelven is közé kell tenni. Kívánságra a hivatalos csa­ládi szertartásokat (névadást, temetést) nemzetiségi, a há­zasságkötést magyar és nem­zetiségi nyelven kell megren­dezni A rendelet intézkedik arról, hogy a nemzetiségek által is lakott településeken váljanak rendszeressé a nem­zetiségi nyelvű, illetve két­nyelvű politikai, társadalmi és kulturális rendezvények. A nemzetiségek által is lakott települések helységnévtáblái, néhány helyen az intézmé­nyek neve is kétnyelvű. A rendelet értelmében teljessé és azonos kivitelezésűvé kell tenni a nemzetiségek által is lakot; településeken a ta­nács, a tanácsi intézmények, a termelő, a kereskedelmi, a vendéglátó, a szolgáltató és egyéb szervezetek két-, illet­ve háromnyelvű elnevezésé­nek feliratozását. Fontos, hogy a nemzetiségek társa­dalmi és kulturális intézmé­nyei, a nemzetiségi települé­sek útjai, utcái és terei meg­felelő arányban nyerjenek el­nevezést a nemzetiségek nagyjairól. Törekedni kell-a nemzetiségi nyelvű táj- és dűlőnevek megőrzésére és védetté nyilvánítására. Az „Anyanyelvi oktatás" című fejezet kimondja, a nemzetiségi óvodák és óvo­dai csoportok számának emelését, az anyanyelvű ne­velés színvonalának javítását. Törekedni kell arra, hogy a nemzetiségi nyelvet tanító is­kolák két tanítási nyelvű is­kolákká szerveződjenek, de legalább két tanitási nyelvű iskolai csoportokat, osztályo­kat indokolt szervezni. Ezek­ben az iskolákban a tanu­lói{ nyelvi és tantárgyi isme­retei egészülienek ki a nem- , zetiséai önismeret fejleszté­sét előmozdító tudásanyag­gal, a pedagógusok szervez­zenek nemzetiségi nyelvű ha­gyomány őrző szakköröket. A tanácsi szervek beiskolázási munkával, támogatások nyúj­tásával előseaítik a nemze- tiséqi nvelvű óvónő- és ta­nárképzést, biztosítják a nem­zetiségi nyelvű pedagógusok alkalmazását és letelepedé­sét. A TIT, az oktatási és közművelődési intézmények rendszeresen szervezzenek a felnőttek számára nemzeti­ségi nyelvű tanfolyamokat. «a nemzetiségi közműve- • lődésben a fő cél az ' anyanyelvű kultúra fejlesztése, de ez elképzel­hetetlen intézményi háttér nélkül. A megyeszékhelyen az elmúlt években figyelém- te méltó eredmények szület­tek, gondok a nemzetiségi községekben vannak. A nem­zetiségi körművelődés fejlesz­tésének alapfeltétele intéz­mények (megteremtése. A nemzetiségi lét meqőrzése megkíván bizonyos elkülönü­lést, amely sajátos nyelvi környezetet és hanqulatot te­remt. A rendelet értelmében a nemzetiséqi kultúra terüle­tén fontos feladat a nemze­tiségek hagyományópóló, néoművészeti, amatőr művé­szeti tevékenységének ápolása, a tárházak, népraizi és eovéb gyűjtemények fenntartása, működtetése, a nemzetiségi írók, művészek irodalmi és művészeti munkásságának segítése, a nemzetiségeket érintő kutatások támogatása, eredményeinek hasznosítása, a községi krónikák és mo­nográfiák nemzetiségi nyel­vű megírása. Az iskolai és közművelődési könyvtárakban a nemzetiségi nyelvű kiad­ványok beszerzése a nemzeti­ségi lakosság arányához iga­zodva történjék. Ebből logiku­san következik az a törekvés, hogy az érintett intézmények­ben a könyvtárosok beszél­jék a nemzetiség ' nyelvét. A rendelet szerint prioritást kap a nemzetiségi értelmiség ta­lálkozóinak szervezése, a nemzetiségi nyelvű népfőis­kolák és más ismeretterjesz­tési formák rendezése. A Pé­csett működő Délszláv Klub és a Lenau ház módszertani központként is segíti o megye délszláv és német nemzeti­ségi lakosságának hagyo­mányápoló, amatőr művésze­ti és nemzetiségi anyanyelvű közművelődési tevékenységét. A „Képviselet és szervezet” című fejezet szerint töreked­ni kell arra, hogy a tanácsi tisztségviselők és elöljárósá­gok tagjai, a gazdálkodó szervezetek és intézmények vezetői arányosan és megfe­lelő módon képviseljék a la­kosság nemzetiségi összeté­telét és érdekeit. A megye tanácsi szervei hatékony együttműködésre törekszenek az érintett nemzetiségi szö­vetségekkel, nemzetiségi szer­vezetekkel, a nemzetiségi vá­lasztmányi csoportokkal, vá­lasztmányi tagokkal, kong­resszusi küldöttekkel. A mey gyei tanács ajánlja a nem­zetiségek által is lakott köz­ségek és városok tanácsai­nak, hogy alakítsanak nem­zetiségi bizottságot vagy al­bizottságot, a nemzetisége­ket érintő döntéseik előkészí­tésekor igényeljék e szerve­zetek közreműködését. Segít­sék elő nemzetiségi egyesü­letek, klubok, önszervező kö­zösségek, körök létesítését, fenntartását és működését. A nemzetközi együttműködés keretében szélesíteni és mé­lyíteni kell a nemzetiségpo­litikai célok szolgálatát. Jog­szabályi keretek között biz­tosítani kell a nemzetiségek közvetlen érintkezését nvelv- nemzetükkel. Döntő a iövő- ben, hogy a nemzetiségi munkának a területen, hely-> ben, • hogy a nemzetiségi tékony és intézményes kere­tei. Ez a nemzetiséai lét fej­lesztésének egvik alapeleme. záró rendelkezések­ben a megyei ta­nács felkéri a HNF, a KISZ, a szakszervezetek megyei és helyi szerveit, az érintett nemzetiségi szövet­ségeket, a szövetkezetek te­rületi szövetségeit, az egy­házakat, az egyesületeket, a tömegtájékoztatás fórumait, a felsőoktatási és tudomá­nyos intézeteket, a gazdál­kodó szervezeteket, hogy se­gítsék elő a rendeletben megfogalmazott feladatok megvalósítását. Az Országgyűlés ' tavaszi ülésszakán nemzetiségi tör­vény megalkotásának szüksé­gességéről döntött. Ez is igazolja a megyében eddig folytatott nemzetiségpolitikai tevékenységet, a megyei ta­nácsrendelet megalkotásának időszerűségét. A megfogal­mazott, teendők nyilván segí­teni fogják a törvényalkotók munkáját is. Dr. Erdődi Gyula, a Baranya Megyei Tanács’ Nemzetiségi Bizottságának titkára HÉTVÉGE 1988. április 9., szombat .......... ■ W1WII ......IIIIIHIII -IIW....................Ilii.........I...................I....................Ilin...................»»»>.......... A Pécs Városi Tanács sajtótájékoztatója ..............................................................................'.....;..................;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents