Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-08 / 97. szám

e Dunántúli napló 1988. április 8., péntek Keresztrejtvény KULTURÁLIS AJÁNLÓ Pécsi utcák - híres emberek Az unalom Kosztolányi Dezső versének első négy sorát idézzük VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora. (Zárt betűk: J. S.) 12. Pisz­toly. 13. kikelet. 15. Tizenkét hó­nap. 16. Győzelem németül. 17. Be­cézett Ilona. 18. Farágó rovar. 19. Csuk és . . . ; Gajdar müve. 21. Kása egynemű betűi. 23. A versidé­zet második sora. (Zárt betű: A.) 24. Motorkerékpár-márka. 25. Gyor­san párolgó. 26. A magasba. 27. Angol együttes. 29. . . . Silvia; a latin mondában Romulus és Remus anyja. 30. Tisztitó és enyhe fertőt­lenítő hatású vegyület. 31. Tusmárka. 32. Indokolatlanul (két szó). 34. Tö­megesen pusztuló. 35. Kétszeresen édesség. 36. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára (István). 38. Kitűnő francia színész volt. 40. Fekete István regénye a bogolyról. 41. Olimpiai szervünk. 43. Kettős mássalhangzó. 44. Minde­nütt gyakori rovarpusztitó madár, névelővel. 47. Becézett Sámuel. 40. A tantál vegyjele. 50. Az évszakok száma. 51. Angolra németül. 53. Kedvelt éneklő madár. 55. Tisztelet­beli rövidítve. 58. Utca franciául. 60. Csehszlovák gépkocsimárka. 61. Ilona egyszerűbben. 63. Az anyagok legkisebb részecskéi. 65. Tisza ment1 város magyar neve Juaoszláviában. 66. Díszes könyv. 67. Puskát hasz­nál. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik Szabolcs megyei községből való. 2. Vallás- rövidítés. 3. Sors. végzet, németül. 4. A történetírás múzsája. 5. Éva idegen változata. 6. Ismét előkerül. 7. Patakocska. 8. Olvasnivaló az étteremben. 9. Kína betűi más sor­rendben. 10. R. V. 11. Franciaor­szágban műköaött terrorsz^rvezet. 12. A versidézet harmadik sora. (Zárt betűk: Z, O.) 14. Telepes növény. 17. Zamat. 20. Nemzetiségi közösség a skótoknál. 22. Műlesiklás a síelésben. 26. Fokról . . . ; egyre jobban. 28. . . . Island, kis sziget New York előtt. 30. Duplán véve: holandzsa. 31. Hegedűkellék. 33. A versidézet negyedik sora. 37. Vészjel a tengeren. 39. Egyszerre több férfi megszólítása. 40. Nem kellő sűrű­ségű. 42. Asványolajipari központ a Szovjetunióban. 45. Rejtvény. 46. A hírlopok összessége. 48. Az indiánok istene vagy gonosz szelleme. 49. Ünnepélyesen ül. 51. Belgrád hegye. 52. Ricsaj. 54. Tudatunktól függet­len élmény. 56. Le akarja részegí­teni. 57. kicsinyítő képző. 59. Híres kuruc generális volt (Tamás). 62. Magyar Néphadsereg. 63. Az egyik vércsoport. 64. Kavics. Beküldendő a helyes megfejtés április 18-án (hétfő) déli 12 óráia beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pí.: 134. Dunántúli Napló szerkesz­tősége. Pécs, Hunyadi u. 11. címre. A március 25-i lapban közölt rejtvény megfejtése: — A tenger­parton. — Bölcsődal. — A halász­legény. — Pisztrángötös. — Halász­lányka. — Vodászdol. Könyvutalványt nyertek: Börcsök Fiigyes, Pécs, -Fátyol u. 34., Fehér József, Bükkösd, Kossuth L. u. 29., Jávor Jenő. Pécs, Szigeti u. 150., Port József, Szabadság u. 17., Váczi Lojos, Pécs. Dr. Münnich F. u. 6/B. A könyvutalványokat postán küld­jük el. Díszlettervező palettával Vata Emil festőművész ké­peiből rendeznek kiállítást a Képcsarnok Ferenczy-termében. A művész 1932-ben született Hódmezővásárhelyen, 1855-ben végezte el az Iparművészeti Főiskolát, majd a Pécsi Nem­zeti Színházban dolgozott. Ké­sőbb a Győri Kisfaludy Szín­háznál volt díszlettervező. Több kollektív kiállításon vett részt, de 1977-ben a Magyar Nem­zeti Galériában is nyílt tárlata. Festményeit Szatyor Győző szobrászművész mutatja be a megnyitón, április 14-én 17 órakor. Tájékoztató A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél fo­lyó munkahelyi étkeztetésről és az intézeti nyersanyagnormák­ról a pénzügyminiszter 101/ 1987. (XII. 31.) PM számú ren­deleté. az egyes nevelési, ok­tatási és egészségügyi intéz­ményekben fizetendő térítési díjakról a pénzügyminiszter, a művelődési miniszter és a szo­ciális és egészségügyi minisz­ter 108/1987. (XII. 31.) PM- MM -SZEM számú együttes rendelet intézkedik. Mindkét rendelet 1988. janu­ár 1-jén lépett hatályba, de a -részleteket tartalmazó 67. szá­mú Magyar Közlöny csak 1988. február közepén jelent meg. (A Népszava 1988. január 4-i szá­ma tájékoztatót közölt.) A rendelet visszamenőleges alkalmazásából és egyes térí­tési díjak emeléséből félreérté­sek adódtak, melyek tisztázá­sára szükségesnek tartjuk az olvasók tájékoztatását. A napi élelmezési nyers­anyagnormák az óvodákban, az általános iskolai napközi ott­honokban 2,50 forinttal, az ál­talános iskolai és középiskolai diákotthonokban, kollégiumok­ban 4 forinttal emelkedtek. A nyersanyagnormák emelé­séből származó többletköltsé. geket az ugyanilyen mérték­ben megnőtt szülői térítési dij fedezi. Ezt a szülők többsége megértette és tudomásul vette. A félreértések többsége a fenti körön kívüleső, „egyéb" étkezések térítési díjainak na- gyobbmérvű növekedéséből adódott. Az általános és kö­zépiskolákban a tanulók igénybe vehetik az úgynevezett „önköltséges ebéd"-et, s ez a szofgóltatás a szülők körében menza néven terjedt el. A 108/1987. (XII. 31.) PM. MM.—SZEM. rendelet 2. számú melléklete szerint a menzai té­rítési díj a legkedvezőbb: ál­talános iskolai menza havi Rádió Film... Film... Film... flz amerikai szakszervezetről magyaroknak A héten Baranya vendége volt John Black egyesült álla­mokbeli szakszervezeti vezető, az egészségügyi szakszervezet alelnöke. A vele készített in­terjú a szomboton reggel S órakor kezdődő kétórás maga­zinban hangzik el. Érdemes művész lett Tóth Tibor, a Ka­nizsa Bútorgyár művészeti ve­zetője, ő is megszólal a mű­sorban. Szombaton lesz 80 éves Viktor Vasarely, ebből az alkalomból archív felvétel idézi azt a nyilatkozatát, melyet a pécsi Vasarely Múzeum meg­nyitásakor adott a stúdió mun­katársának. Több színes téma feldolgozását is ígérték Felső Pál szerkesztőnek munkatársai. A műsor végén élőben kap­csolják a jégesőelhóritás ügye­letét, mely friss időjárási hely­zetképpel szolgál majd a hall­gatóknak. „Milyen szocializmust épít­sünk?" Néhány hónapja hir­dette meg a KISZ a vitát, hogy kialakítson egy olyan vé­leményt legégetőbb kérdéseink­ről. amelyet következetesen képvisel nemcsak tagjai. ha nem a társadalom érdekében is. Ez a vitasorozat Pécsett már befejeződött. Megszületett az az állásfoglalás, amelyről a vasárnapi Hang-adó című műsorban szó lesz. Aztán visz- szatérnek egy régi témához is, a keszüi cigányklub ügye még mindig nem dőlt el, bár Ígérgetésekben nincs hiány. A lemezgyár szerint Dinnyés Jó­zsefet senki sem hallgatja, a politikai dalos azért nem ad­ja föl ilyen könnyen — a mű­sorban életéről mesél majd. Csakúgy, mint az a 18 éves szipózó — pontosabban volt szipós fiatalember, aki képes volt e kóros szenvedélyről le­szokni. Ebben nem kis szere­pe volt a Drogközpontnak, ahová a riporter is ellátoga­tott. Természetesen lesz sok jó zene is. A legfrissebb leme­zekből hallanak válogatást, va­lamint bemutatkozik egy szek­szárdi heavy-metal zenekar is. Tehát vasárnap reggel 9-kor Hang-adó, szerkesztője Gungl László. Jelene! o „Világautó" című sci-fiböl VILÁGAUTÓ Színes, szinkronizált NSZK fantaszti­kus film. Rendezte: Michael Verhoeven. Szereplők: Jürgen Prochnow, Senta Berger, Agnes Sorai. Ralp Korda fejlesztőmérnök egy jelentős autóipari konszernnél. A fiatal kutató zseniális találmányán dolgozik, olyan „világautón", ame­lyet a környezetre ártalmatlan ener­giaforrás táplál. A háttérben azon­ban különböző érdekek működnek a találmány ellenőrzési jogáért. Végül is Korda minden erőfeszítése elle­nére az új autó megvalósítása elbu­kik, a tervek egy multimilliomos páncélszekrényében várják a fele­dést. A Ml KIS ÜGYEINK Irta és rendezte- Magyar József. Mi történik akkor, ha a nemzet­közi hírű hévízi gyógyfürdő kórházá­nak védett ősparkjában éjszakai szórakozóhelyet épít id. Horváth Gyufa (egy azóta már nyugdíjba vonult) megyei párttitkár fia? Mi történik egy közérdekű be­jelentés nyomán? Miért lett megyeszerte ismert a Horváth-ház története? Erre ad választ a film, miköz­ben egymás után kerül napfényre a „kis-ügy” számos — velünk együtt- élö — vonatkozása, melyeket álta­lában nem szoktak szellőztetni. HUPIKÉK TORPIKÉK ÉS A CSODAFURULYA Szines, szinkronizált belga rajzfilm. Rendezte: Jósé Dutillieu. Vili, a király bohóca szert tesz egy hatlyukú furulyára, melyről ki­derül, hogy varázserővel bir. Hang­jára mindenki — még a komor Láb- viz Lady is — kénytelen táncro per­dülni. Vili remek csínyeket eszel ki, ám jön Torzonmorc és ellopja a fu­rulyát, hogy segítségével egész vá­rosokat raboljon ki. Vili és a ki­rály apród ja, Janó ráébred, hogy nem tudnak elbánni a rablóval, mig nála a csodafurulya . . . Rajtuk csak a Sz morfok országának lakói, a Hupikék Törpikék tudnak segíteni . . . Bemutatkozik a Diákszínpad Tennessee Williams „Ez a ház bontásra vár" című egy- felvonásosával és egy Pilin- szky-összeállitással mutatkozik be április 11-én, 19 órakor a pécsi Ifjúsági Ház Diákszínpa­da. A színpad tavaly ősszel alakult, nem csak előadások létrehozására, a fő feladat pe­dagógiai jellegű. Az est második részében Pi­Mikroszkópék Parádés szereplőgárdával ér­keznek Mikroszkópek április 11-én a pécsi sportcsarnokba. linszky János néhány versén kívül bemutatják az Urbi et Orbi című színpadi játékot, az Életképek cimű művet és a Ka. landozás a tükörben cimű me­sét. Az est vendégeként a Ko­marov Gimnázium diákszinját- szó csoportja Mrozek: Ház a határon című művét mutatja be. Hétvége a múzeumban A rendezvénysorozat kereté­ben április 9-én, szombaton 16 órától Tillai Gábor tart színes Koncert az aulában Fellép Nádas György, Szilágyi János. Sass József, Markos diaképekkel illusztrált élmény- beszámolót „Virágzó Németal­föld" címmel a Várostörténeti A múlt hónapban a Teremtés­oratóriumot, most ,.Az évszakok" cimű művet adja elő a Pécsi Szimfonikus Zenekar Breitner Ta­más vezényletével április 11-én, a POTE-aulájában. A hangversenyen szerepel a Pécsi Egyetemi Kórus és a Pé­csi Nevelők Háza Kamarakórusa, közreműködik Andor Ilona, Fülöp Attila, Marczis Demeter és Var­ga Márta. A kórusok karigozgo- tója Tillai Aurél. Az oratóriumot este fél 8-kor hallhatják a zene­barátok, a POTE-aulájában. György, Rácz Mihály, Selme- czi Tibor, Heller Tamás és Juszt László, a zenét a Mik­roszkóp Színpad zenekara szol­gáltatja. A vendégjátékot di- vat-show is színesíti: bemutat­ják a Baranya Kereskedelmi Vállalat legújabb modelljeit. Az előadások este fél 6-kor és 8- kor kezdődnek. és Munkásmozgalmi Múzeum­ban. Vasárnap, délelőtt 10 óra­kor Sopianae, az ókeresztény város címmel Katona Győr Zsuzsa régész vezeti a láto­gatókat az ókeresztény mauzó­leumban. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Miként változtak az élelmezési nyersanyagnormák, a térítési díjak az oktatási intézményekben? 100—220 forint közötti, középis­kolai menza havi 130—250 fo­rint között. Ez az étkezési forrna Pé­csett egyetlen általános isko­lában sincs, általános iskolai menzai keretet a város soha­sem kapott fejlesztésként. A pécsi középiskolákban összesen 2360 tanuló részesül a fenti térítési dijért ebédellátásban. Ennél a szociális juttatásnál a térítési dij és a tényleges költ. ségek közti különbséget álla­mi támogatásként kapják meg az érintett intézmények. A rendkívül nagyszámú és jogos étkezési igény kielégíté­sére az általános és középis­kolák többségében - ahol a konyhakapacitás ezt lehetővé teszi — a tanulók részére a fenti formákon felül is lehe­tőséget nyújtanak ebéd igény- bevételére, elfogyasztására. Az ilyen esetekben azonban az ebéd önköltségét kell meg­téríteni, melynek összege kor­látozott számban és csak a saját konyhával üzemelő isko­lákban az élelmezési nyers­anyagköltség, más esetekben (elsősorban a vendéglátó vál­lalatok által üzemeltetett konyhákban), a norma egyszáz­hatvan százaléka. Ezt a 101/ 1987. (XII. 31.) PM. sz. rende­let 2. számú melléklete 1) pontja határozza meg. Ilyen esetekben az általános iskolákban 24,50 forint (15,30 forint ebédnorma 160%-a), a középiskolákban 27,20 forint (a 17 forint ebédnorma 160° n-a). Ehhez az étkezési formához az oktatási intézmé­nyek költségvetésében semmi­féle hozzájárulás nem áll ren­delkezésre, a tanulók annyiért vehetik igénybe, amennyiért a vendéglátó vállalatok azt szol­gáltatják, illetve amennyibe ténylegesen kerül. Ebben az esetben a szülőket terheli a nyersanyagnorma emelkedésén felül a korábbi 135"n-os rezsiköltség 160"„-ra történő növelésének kihatása is, ez az általános iskolások esetében napi 6 forint, a kö­zépiskolásoknál napi 6,80 fo­rint. A munkahelyi étkeztetést igénybevevő pedagógusok és egyéb oktatási dolgozók — ki­véve az úgynevezett kötelező étkezőket — ugyancsak a nor­ma 160*’ ,,-át kötelesek fizetni. Az ő esetükben azonban a 'rezsiköltséget munkáltatói hoz­zájárulásként az alkalmazó in­tézmény fizeti, téríti meg. Az oktatási intézmények sa­ját nyugdíjasai az ebéd nyers­anyag költségét fizetik. Tavasz Lajosné csoportvezető Pécs M. Város Tanácsa V. B. művelődési osztály Az árvízi hajós Százötven évvel ezelőtt, már­cius 13-ról 14-ére virradó éj­szakán Pest és Buda városa lakóinak álmát addig soha nem látott árvíz hömpölygő hullámai zavarták meg. „Jön az árvíz! Meneküljön, aki tud! A Duna két oldalán áttörte a gátot!" — hangzott minden­felé. A Vigadó tér magasságá­ban elszakadt a parti töltés, majd rövid idő múltával a váci és a soroksári gát omlott össze. Miközben a három irányból betörő szennyes hul­lámok ellepték a három vá­rosrészt, a szakadatlanul kon­gó harangok félelmetes zúgá­sa közepette 2280 ház dőlt ösz- sze, csaknem félszáz ember veszett a vízbe, és megszámol- hatatlanul sokan betegedtek meg az árvíz következtében. Tízezernél is többen váltak hosszabb időre hajléktalanná, munkanélkülivé, nincstelenné. Igaz, a szerencsétlenségnek mór előbb is mutatkoztak az előjelei. Január elején Buda­foktól Kalocsáig többfelé ki­öntött már a Duna. Március 6-án Buda egy részét ellepte a vízőr. Amíg a hatóságok csak töprengtek a védekezés lehe­tőségein, a Duna vize már­cius 5-én Bécsnél megindult; oz egyre inkább torlódó jég Kisoroszinál elakadt, torlaszt képezett, és mintha egy völgy- zóróoát szakadna át, olyan áradat zúdult lefelé Pestről Budára. A pesti mentést megnehezí­tette az a körülmény, hogy a vízórádat a mai Nagykörút ál­tal határolt városrészeket há­tulról lepte el. A városi men­tőszolgálat csődöt mondott, egyedül a szervezett katona­ság segítsége jelentett némi reményt. A romokkal, faltör­melékkel, szétesett bútorokkal, jéggel eltorlaszolt utcákon embertelenül kemény munka várt az életmentőkre. Akadtak bátor, önzetlen hazafiak, akik az életveszedelembe kerültek segítségére siettek. Eqyikükről igy ír Jókai Mór a Kárpáthy Zoltánban: „A fáklyák köze­peit a kormányrúdnál állt egy izmos, herkuiesi alak, föveg nélkül, egy könnyű kabát vetve váltóira. Daliás, barna arcára, ki ne emlékeznék? Ki ne* is­merte volna őt, ki ne tudná, ki volt? Ki ne emlékeznék reá? Pest város három legszomo­rúbb éjszakáján ezren és ez­ren hallották e nevet, mint szabadulásuk jelszavát hang­zani, és utána mondták áldva, magasztalva, istenhez imád­kozva. E férfi — Wesselényi Miklós.” Március 14-én hajnalban kezdte el a mentési munkát. Feljegyezték róla, hogy térdig, övig, majd nyakig gázolva a jeges áradatban, a pesti vá­rosházánál keresett csónakot. Éjt nappalá téve. -fáradhatat­lanul mentette az életveszély­be jutottakat. „Mint az őrszellem, maga jár a legveszélyesebb helyek között: szűk utcákon, omlatag házak mellett, miknek vízből kiálló tetején halálfélelem közt reszkető csoportok várnak reá, várnak az Isten kezeire." (Jó­kai) Hatszáznól is több családot mentett meg Wesselényi, aki később kidolgozza és megszel- vezi az árvízkárosultak javára való gyűjtést. Tervét március 20-ón jóváhagyatja a nádor­iak A főhercegnek azonban nem tetszik a Wesselényi felé mindenünnen áradó, szereíet- megnyilatkozós: az árvízi ha­jóst eltessékelteti a helyreál* lítás munkájából. Wesselényi méltósággal visz- szavonul annak tudatában, hogy lelkiismerete szerint cse­lekedett. A nemzet azonban nem felejtett. Legnagyobb élő költője: Vörösmarty Mihály ír Wesselényiről alkalmi verset Az árvili hajós címmel. Versét áp­rilis 27-én Laborfalvi Róza sza­valta el a Pesti Magyar Szín­házban Wesselényi Miklós ün­neplése alkalmából. Dr. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents