Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-26 / 115. szám

1988. április 26., kedd Dunántúli napló 3 Húszéves a szövetkezeti tejipar Kisüzem a termelőszövetkezetben Munkáskezek kerestetnek Szentlászlón Poharas tejföl töltése a kacsótai Mecsektej üzemében A Mecsektej volt az első Minden üzemük nyereséges A munkába járás a lakó­helytől az üzemig autóbusz- szol biztosított, a munkakezdés külön szalag beállításával iga­zodik az óvodás- és iskolás­korú gyerekek ellátásához, az étterem kulturált és jó a koszt, a büfében minden na­pi bevásárlási cikk beszerez­hető, a folyosón italautomata áll, s ragyog minden a tiszta­ságtól — a szentlászlói ter­melőszövetkezetben dolgozó cipőfelsőrészkészítő lányok, asszonyok igazán nem panasz­kodhatnak. A gyártócsarnok akkora, hogy még egyszer ennyien ül­hetnének szalag mellett, va­gyis a jelenlegi nyolcvanas létszám megduplázható lenne (kiszolgáló és egyéb tevé­kenységet végzőkkel együtt több mint száz az itt foglal­A cipőfelsőrész-készítő üzem létszáma megkétszerezhető koztatottak száma). A tsz a Szigetvári Cipőgyárral áll ko­operációs kapcsolatban, a gépeket, az anyagot, a gyár­tási technológiát a gyár biz­tosítja. A szentmártonpusztai Olasz Jónosné üzeminditástól (há­rom éve) dolgozik itt: — El sem tudom képzelni, hogy hova járnék munkába, ha nem lenne ez az üzem. A fűzéssel négy és fél ezret ke­restem a legtöbbet, de az át­Húsz évvel ezelőtt, 1968 má­jusában alakult meg öt Bara­nya megyei termelőszövetkezet társulásaként az ország első termelői érdekeltségű szövetke­zet vállalata, a kacsótai Me­csektej. A baranyai példa nyomán az azóta eltelt két év­tizedben a Tsztej Egyesülés keretében 18 szövetkezeti tej­üzem, három jégkrémüzem és egy desszertüzem létesült az országban, s újabb négy üzem beruházása van folya­matban. Ezen kívül az állami tejiparral közösen 9 üzemet hoztak létre a tsz-ek, öt terme­lőszövetkezet pedig az egyesü­lésen kívül létesített önálló tejüzemet. Ezek az üzemek együttesen az egész magyar tejipar több mint egyhatodát képviselik. A jubileum alkalmából a Tsztej Egyesülésnél értékelték a megtett utat. Bebizonyoso­dott, hogy az összes nehézség ellenére mindegyik üzem élet­képes. A feldolgozás nyeresé­géből jelentős összeget juttat­tak vissza az alapító tsz-eknek. Munkájukkal versenyre késztet­ték a tejipart, új színfoltként jelentek meg a kereskedelem­ben, növelték az áruválaszté­kot. A szövetkezeti tejüzemek az elmúlt húsz év alatt 2 mil­liárd 273 millió liter tejet vá­sároltak fel. A tej feldolgozá­sából 20 milliárd 931 . millió árbevételük volt, és 1 milliárd 707 millió forint eredményt ér­tek el. Állóeszközük értéke ma már megközelíti az egymil- liárd forintot. Tejfeldolgozó ka­pacitásuk napi 695 000 liter tej. Emellett jelentős jégkrémgyár- tó kapacitást építettek ki. A Budatej GT évi 4000 tonna „LEÓ", a csepregi Jégkrém GT 3000 tonna „ROLL", a nád­udvari Vörös Csillag Tsz pedig évi 1500 tonna „MÁRK" jég­krémet gyárt. Biharugrán az Aranycsemege Tsz-ben napon­ta 2,2 tonna desszertet gyárta­nak és forgalmaznak. A Tsztej társüzemei jó évet zártak tavaly, nyereségük 211,9 millió forint, ez 11 millióval több az előző évinél. Az egy feldolgozott liter tejre eső nyereség átlag 80 fillér. Húsz év átlagában ez 75 fillér volt, az árbevételarányos nyereség 8,1 százalék, az állóeszköz-ará­nyos eredmény 28 százalék. Az adatokból egyértelműen kide­rül, hogy a szövetkezeti érde­keltségű tejfeldolgozó ipar iga­zolta létjogosultságát. Elért eredményeik azt bizonyítják, hogy munkájuk a népgazda­ság, a tulajdonosok és a fo­gyasztók számára egyaránl fontos. Ez a megállapítás érvényes a Tsztej első alapító tagjára, a kacsótai Mecsektejre is, amely középhelyet foglal el az országban. A kezdetben 10 000 liter kapacitással indult közös vállalat nemrég új üzemet épí­tett Kacsótán, s ezzel 50 000 literre növelte napi kapacitá­sát. A hetvenes években jól prosperáló üzem — akkor a „Kiváló Társulás” címet is el­nyerték — a nyolcvanas évek közepén és egyéb problémák miatt átmenetileg hullám­völgybe került. A veszteséges évek után 1986-ban már sze­rény nyereségük volt. Tavaly pedig a Budatejtől osztalék­ként kapott 943 ezer forinttal együtt 3 millió 204 000 forint nyereséget realizáltak. Hat százalékkal több tejet vásárol­tak fel az előző évinél, 8,9 millió litert a nagyüzemektől, 3,6 millió litert pedig a ház­táji gazdaságoktól. Alapanya­guk minősége is javult, a te­jük 74 százaléka I. osztályú volt, ami lényegesen jobb a Tsztej országos átlagánál. Az eredményjavulásban a közös vállalat vezetői nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Baranya Megyei Tejipari Vállalattal kö­tött együttműködési megálla­podásnak. Ennek keretében többek között ésszerűsítették a felvásárlási körzetet. A Me­csektej eddigi értékesítési gondjait úgy oldották meg, hogy bizonyos termékeket Ka- csóta állít elő a tejipari vál­lalat részére. Ezen kívül együttműködtek a tejexport le­bonyolításában is. Tavaly a 'határ menti forgalom keretében 1,5 millió liter tejet exportál­tak Jugoszláviába. A Mecsektej igazgató ta­nácsa az évzáró alkalmából megemlékezett a 20 éves ju­bileumról, és annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben sok gonddal és problémával kellett megbirkózniok, nem bánták meg a közös vállalat létrehozását. A jelenlegi szép, új üzem, az összeszokott mun­kásgárda, a fiatal vezetés ga­rancia lehet a jövőbeni jó eredmények eléréséhez. Ehhez azonban több tej kellene. Az üzem jelenlegi kapacitása dup­la mennyiségű tej feldolgozá­sát is lehetővé tenné, Így az általános költségek csökkenné­nek, az eredmény javulna.- Rné ­ifpCWJp ©IS#IC mi InWt ** SS ME« «SS Hí Somos László ismét kék köpeny­ben Tavaly ment nyugdíjba a Beton, és Vasbetonipari Mű­vek dunaújvárosi gyára komlói gyártelepe éléről Somos László, aki a szakmai berkek­ben „Somi" vagy „betonem­ber” néven volt közismert. Az utóbbival azért illették, mert műköves szakmával és épitész- technikumi végzettséggel több mint 38 éven át dolgozott a betongyártásban és a rendet, a fegyelmet, a minőséget ön­magától és másoktól is min­dig megkövetelte. A minap a Mecsekép Gmk betonelemgyártó telepén a kék köpenyében ismét a régi­nek láttom, mint legutóbb Komlón. Hát mégsem nyugdí­jas? De, csak tovább dolgo­zik a régi szakmájában. *- A napokban jártam egy bérházban, melynek a lépcső­jét még 1950-ben az akkori mesteremmel, Pusztai Istvánnal együtt készítettük ... Mit mondjak, büszke voltam t.. elevenjti fel kezdő éveit. - A mesterem megkövetelte a rendet, a fegyelmet és a mi­nőséget, ahhoz szoktam ma­gam is.- Hogyan lett műköves?- Még szülőfalumban, Bel- várdgvulán kaptam hozzá ked­vet, aztán bejöttem Pécsre, az akkori Nemzeti Építő Válla­lathoz kitanulni a szakmát. Túl hosszú lenne a lista, hogy melyik házakon dolgozott műkövesként. Pedig hamar betonos lett.- Amikor a vállalatból ki­válva megalakult a Cement­ipari Vállalat, fiatal voltam, jól is ment a munka, kiemel­tek és 1952 szeptemberében elküldték majd egy évre bent­lakásos műszaki káderképző­re a fővárosba. Utána Dom­bóvárra helyeztek az ottani három telep vezetőjének. Kép­zelheti, 26 évesen, vadidegen környezetben, eléggé mosto­ha körülmények között kellett rendbehozni és fellendíteni a gyártást. Bizonyított, s jöttek az átve­zénylések vállalaton belül, 1953-tól kétszer is volt Pé­csett megbízott igazgató, te­lepvezetőként úira Dombóvár, majd Hird és Komló, ismét Pécs, a vállalati központban termelési osztályvezető, és fél évig helyettesítette a főmérnö; köt, aztán 1965jben a komlói gyártelepre került vezetőnek. — Engem mindig oda irányí­tottak, ahol nem mentek jól a dolgok. A legutóbbi komlói 22 éve a legemlékezetesebb.- Odaérkezésemkor elavult gépek és épületek és techno­lógia fogadott, sok volt a fe­gyelmezetlen ember. Túl sok mindent is gyártottunk. Első­ként a munkafegyelmet kellett megszilárdítani, hogy helyre­billentsük a városban az üzem tekintélyét, és azért is, hogy kiérdemeljük a fejlesztési lehetőséget.- Ez volt az UNIVÁZ? — Igen. 1975-ben kezdhet­tük a teljes telepi rekonstruk­ciót. Az az öt év kegyetlenül nehéz volt, hisz -párhuzamosan végeztük a beruházást, a ter­melést és az átképzést. Volt, hogy egy teljes télen át há­rom műszakban termeltünk hó. ban, fagyban, mert még nem készült el a csarnok. Le a kalappal előttük... Az új, 1100 m2-es gyártócsarnokkal a külső gyórtótér is tető alá ke­rült. Kaptunk három 10 ton­nás híddarut és a tárolótérbe két 12,5 tonnás bakdarut, kor. szerű gőzölőmedencéket... A megújult telepen évi 120 000 négyzetméter, UNIVÁZ falpa­nelt gyártottunk, napi átlag­ban egy középülethez elegen­dő mennyiséget. . .- Aztán lecsökkent az igény... — Azért is kezdtük négy éve qyártani a PK-födémeket, a lágvvasas H-gerendákat és az E—7-es feszitett gerendákat. . . Büszke ró, hogy megkapta a Kiváló Újító érem bronz fo­kozatát. „Volt mit újítani, hogy jobban menjenek a dolgok és kisebb legyen az önköltsé­günk”. — összegez. A csarnok építésénél importanyag-kivál­tással Révész Karcsival közösen 700 ezer forintot takarítottak meg, a qőzölőmedencéknél a sablon fel- és leakasztását az általa szerkesztett himbaszer­kezet révén már maga a da­rukezelő végzi, a bánya faké- reghulladékát szénnel keverve tüzelik . . . Tavaly július 10-én adta át a stafétabotot Dubrovszky Gá­bornak. — Szépen búcsúztattak . .. Megkaptam a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, a Komló városért plakettet. . . — Hogyan képzelte el a nyugdíjas éveit? — Hívtak több helyre, így a volt cégem is. Nem nekem találták ki a tétlenséget, az otthoni ücsörgést. . . Gondol­tam, otthon majd csinálok magamnak egy műkő- és be­tonáru műhelyt, aztán ott van Szederkényben anyám és anyó­som szőleje . . . Most február­ban a Mecsekép Gmk közös képviselője hívott: irányítsam a betonelemgyártó telepüket. Megtetszett a feladat. . . Végigkalauzol a telepen. A betonozott gyártótéren katonás sorban állnak a Zenith mozgó gyártógép által frissen „rakott" ÉB-60/19-es födémbéléstestek. A már megszikkadt 10-es vá­laszfaltéglákat, H—30-as zsalu­elemeket raklapra helyezik és a gyártótér két szélén tárol­ják szervezett rendben, amíg el nem szállítják. Érkezteti és beszerzi az alap- és egyéb anyagokat, felügyeli, szervezi a gyártást és a kiszállítást. Van munkája elég. — Meddig dolgozik még nyugdíjasként? — Ameddig bírom és amed­dig szükség van a munkám­ra .. . * Kovácstelepen él, az 1962- ben félkészen vásárolt családi házban, amit maga fejezett be. Laci fia állattenyésztési üzemmérnök, Irén lánya mű­szaki ellenőr — kisfia jelenleg az egyetlen unokája. A „betonemberségéhez" még valamit. — Vilógéletemben ki nem álltam, ha valaki úgy kezdi a feladatát: ezt nem lehet megoldani. Mindig átnéztem a műszakkezdés előtt a mun­katerületeket, mert a követe­léshez — jól tudom — a fel­tételeket is biztosítani kell. Azt szerettem mindig is, ha van értelme a munkámnak és mindenki becsülettel dolgozik — vallja. Nyuqdiiasként sem adja fel a munkában megkeményedett elveit. Murányi László lag a négyezer, a délutónos pótlék nélkül. Fél éve műkö­dik a áiszpécserpult, ez havi négy-ötszáz forintot jelent pluszban: azóta nincs időki­esés, fölösleges mászkálás. Amint leemelem a helyéről a kiürült kosarat, a diszpécser­nél lámpa jelez, s küldi a következő adag munkát, perc­nyi kihagyás nélkül. De az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a pénzem csak akkor van meg, ha kizárólag a szü­netben állok le. — Ez a munka nagyon fe­szített és idegölő, ha a norma­perceket és a párszámot tar­tani akarja a dolgozó — veszi át a szót Lukács János, a ci­pőüzem vezetője. — Aki pél­dául óránként leáll dohányoz­ni, az csak kétezer-kétezer- nyolcszáz forint körül keres. A kategóriabérek december végéiq azonosak voltak a gyá­rival, ott azóta emeltek bért, így némileg lemaradtak a szentlászlóiak. Egyébként is kevesebbet keresnek a sziget­váriaknál, ugyanis az átlagos teljesítményszint nem éri el a kilencven százalékot. A meny- nyiségi és minőségi javulást ki­zárólag a technikai fejlesztés eredményezheti. A használt gépek lecserélését a tsz el­határozta, s é cél elérése ér­dekében pályázatot nyújtott be, hogy a saját erőn kívül a foglalkoztatáspolitikai alapból is támogatáshoz jusson. — Műszaki fejlesztés nélkül nem tudjuk elérni a gyár ál­tal megkövetelt száz százalé­kot — mondja Neiczer József, a tsz elnöke. — A technikai lehetőségek mellett a másik tényező a munkaerő: a mun­káslétszámot tavaly ősszel húsz fővel növeltük, ekkor szűnt meg az iparifonal-gyártás elő­készítő munkálatait végző kis­üzemünkben a termelés. Az ott foglalkoztatottak kétharmada beletanult a cipőfelsőrész-ké­szítésbe. Rongyválogatást Karmic asszony végez, közülük is számítunk néhányra, aki vállalja az átképzést. Amennyiben lesz elegendő plusz munkaerő egy új sza­lag létrehozásához, úgy a mennyiségi termelés felfutása egyben azt is eredményezi, hogy megszűnik a most még nem ritka átállási kényszer. Az al- mamelléki Bosnyák Vera pél­dául kifejezetten ilyen munka­körben dolgozik, azt csinál éppen, amit kell: tisztáz, alá­tétet varr, de tűzni is tud, sőt néha a diszpécsert is he­lyettesíti. Előnyei mellett ez a rugalmasság a gyakori - oly­kor óránként — átállás miatt visszahat a teljesítményre. — A termelőszövetkezet mű­ködési körzetébe tartozó nyolc községből két-háromszáz em­ber ingázik, köztük sok nő is — állítja Tinusz Gyula területi párttitkár. — A tsz mindig is partner volt a lányok, asszo­nyok foglalkoztatásának meg­oldásában, s most eljutott oda, hogy száz körüli szabad helyet kínál fel a környékbe­lieknek, sőt a távolabb élők­nek. A betanítást követően azonnal termelésbe tudja ál­lítani a jelentkezőket. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents