Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-25 / 114. szám

1988. április 25., hétfő Dunántúli napló 5 Felsőoktatási parlament Aszintentartás lehetséges Építőanyag hét végén is a . ff Horácski József (balról) adja át az elismerő oklevelet dr. Jádi Jánosnak Szélesíteni a nyilvánosságot A 40 éves Dunántúli Napló Pontosabb, gyorsabb, hitelesebb tájékoztatást várnak tőlünk Nem gondoltam volna, hogy ezen az esős, havas vasárnap délelőttön bárkinek is szüksé­ge lenne építőanyagra.- Pedig volt ma is forgal­munk, délelőtt tíz óráig 30 000 forintos — fogad Bognár And­rás forgalomvezető, a Pannon Volán pécsi, Mártírok úti da­rabáruüzemében. - Szombaton pedig száztízezer forint érték­ben adtunk el építőanyagot. Vitték a cementet, a mészhid- rátot, a kátránypapírt, a ho­mokot és a folyamkavicsot. Volt, aki utánfutóval jött, má­sok tehertaxival szállították el. Ez még csak a kezdet, mert nyáron egy-egy hétvégi napon úgy 200 000 forint körüli for­galomra számítunk. A Pannon Volán Áruforgal­mi üzemigazgatóság Lakossá­gi Szolgáltató és Szállítmá­nyozási üzemének hétvégi Jótékonysági műsort rendez­tek tegnap a komlói városi sportcsarnokban a mozgássé­rült és gyengén látó gyerekek javára. A műsort a Komlói Mozgássérültek Egyesülete hozta össze, a délután folya­mán fellépett a Kodály Zoltán Általános Iskola kórusa, a Kun Béla Gimnázium dzsesszbalett- együttese, továbbá amatőrök. A műsornak a városi sport- csarnok adott otthont, s vett részt önzetlenül annak lebo­A hét elején „szenzációs" riportban számolt be az egyik országos napilap arról, hogy egy budapesti orvoscsoport hatórás bravúros műtéttel visz- szavarrta egy férfinak a körfű­rész által levágott karját. Ar­ról „természetesen” szó sem volt, hogy van e kis hazában egy klinika és egy orvoscso­port, amely 1983-ban - éppen ilyenkor, április végén — haj­totta végre az első ilyen hadi­tettet, s hogy ott azóta ez már szinte rutinfeladatnak számít. Pécsi sebészek dr. Nyárády József adjunktus vezetésével varrták vissza 11 óra hosszat tartó műtéttel Gerlecz József bal karját, amit könyök fölött szakított le egy szállítószalag. Az orvos most elzárkózott a nyilatkozattételtől, mondván: az akkori nagy nyilvánosság túl sokat ártott neki. Nem talál­koztunk a pácienssel . sem. Gerlecz József pár hete Pécs­ről Szabadszentkirályra költö­zött, ott sem értük utói. s csak építőanyag-árusítási szolgálta­tása 1987 augusztusában in­dult. Minden szombaton és vasárnap reggel hat órától délután 5 óráig tartanak nyitva. Megrendeléseket fel­vesznek a helyszínen, de tele­fonon is (15-166 és 14-825). Bármilyen mennyiséget lehet rendelni, s akár meghatáro­zott időpontra is, s a meg­rendelő az átvételkor fizet. Az üzemnek rendelkezésére áll egy egytonnás és egy három­tonnás tehertaxi, de kiszállíta­nak, akár egy zsák cementet is. A rakodásért mázsánként egy forintot számolnak fel. Az egytonnás tehertaxi fuvardíja tizenegy forint kilométerenként, a háromtonnásé pedig 11,50 forint. Hét végén is vállalnak vidéki szállításokat, bár ezt többnyire csak a közeli fal­vakból veszik igénybe. nyolításóban. Mint Orbán Irén igazgatóhelyettestől megtud­tuk, csak elővételben 1000 da­rabot adtak el az egyenként 50 forintba kerülő jegyekből. A teljes bevétel, mely mindenféle adótól mentes, az egyesületé, a pénzt üdültetésre szeretnék fordítani. Egyébként korábban voltak már kisebb gyűjtő célú rendezvényeik, de ilyen nagy­szabású, mint a tegnapi, még nem. a lukai szőlőben a szőlőszom­szédjától tudtuk meg: éppen akkor Pécsett tanúskodott va­lamilyen bírósági ügyben. Azt is elmondta Csépai Kálmán, hogy Gerlecz panaszolja: visz- szaoperált karja fázik, s nem tudja teljes értékűen használ­ni. Ennek az oka hosszadalmas magyarázatot kívánna, kár is lenne belebonyolódnunk. Azt viszont el kell mondanunk, hogy Gerlecz Józseffel együtt 1983. óta hét kart varrtak visz- sza a pécsi sebészeti klinikán, mintegy 50 betegnek valame­lyik ujja kérült vissza a helyé­re, tizenháromnak az elveszett ujját pótolták lábujjai és se szeri, se száma a kézen végzett mikroműtéteknek. Azt is meg­tudtuk, hogy az országban Pé­csett található — a fentiekből következően — a legnagyobb dokumentációs anyag a vég- tagreplantációs esetekről, s itt van a legjobban megszervezve (Munkatársunk telefonjelen- tése) Hajnalig tartó munkával ál­lította össze a szerkesztőbizott­ság azt az állásfoglalás-terve­zetet, mely a parlament záró­napján, tegnap a küldöttek elé került. Hatvanhatezer egyete­mi és főiskolai hallgató, fiatal oktató és dolgozó képviseleté­ben kellett felelősségteljesen döntenie a mintegy háromszáz küldöttnek, 1988. április 24-én, a háromnapos országos felső- oktatási ifjúsági parlament zá­rónapján, Veszprémben. A ter­vezetben a parlament tágabb kitekintésben is megfogalmaz­ta álláspontját, a magyaror­szági szocializmus kialakult in­tézményrendszerének átfogó, radikális reformjáról, nyilvános érdekütköztetésre épülő társa­dalmi tervezés és gyakorlat szükségességéről. A felsőokta­tás fejlesztésének cselekvési programját az ifjúsági parla­ment előremutatónak tartotta. Végrehajtásában az egyetemi, főiskolai ifjúság szerepet vál­lal. A vasárnap délelőtti plená­ris ülés állásfoglalása egyben összefoglalta az előző két nap munkáját is, a tematikus szek­ciók és az intézmény típusú szekciók javaslatainak felhasz­nálásával. A szövegszerű módo­sításokra és kiegészítésekre élénk vitában került sor, melyben a felsőoktatás gazdasági feltétel- rendszeréről szólva Medgyessy Péter, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se is felszólalt. Elmondta, hogy 1989-ben a támogatás 1988-as reálértékének megőrzésére lát esélyt. A parlament végül a változtatásokkal elfogadta az állásfoglalás-tervezetet. A ta­nácskozás Köpeczi Béla műve­lődési miniszter zárszavával fe­jeződött be. A miniszter felhív­ta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatás fejlesztése nem egyszerűen felsőoktatási ügy, a reformjához gazdasági, tár­sadalmi, politikai reform is szükséges. Hodnik Ildikó ez a fajta műtéti tevékenység, aminek a legfőbb mozgatója az orvosok, asszisztensek hihe. tetlen fanatizmusa, amivel ezekre az operációkra vállal­koznak. Ezen műtétek megíté­lése még ma sem kielégítő, főleg ami a baleseti biztosítást illeti. A műtéttel — hallották még - nem ér véget a beteg „tortúrája". Az ő és az orvos szoros és hosszadalmas együtt­működése kell még ahhoz, hogy a visszavarrt végtag mi­előbb. teljes értékű legyen. Ki­tűnő példaként említették a kővágószőllősi Kalányos Györ­gyöt, aki a kiváló együttműkö­dési készségnek köszönhetően szinte tökéletesen gyógyult. No és - visszatérve a bu­dapesti műtéthez — azt is megtudtuk még, hogy a fő-. városi orvoscsoport a műtét idején bizony konzultált a pé­csiekkel, ilymódon véve igény­be gazdag tapasztalataikat. H. I. Valaki úgy fogalmazott a szombat délutáni megemléke­zésen, hogy lapunk „legszebb férfikorát" éli: ma, azaz 1988. április 25-én negyven eszten­deje, hogy a szociáldemokra­ta párt és a kommunista párt egyesülésére alapozva, az Új Dunántúl és a Dunántúli Nép­szava politikai sajtóutódjaként megjelent a Dunántúli Napló első száma. Erre az eseményre emlékez­tek azok, akik szombat dél­után ott voltak a pécsi Mű­vészetek Házában a régi és a mostani munkatársak, a meg­hívott vendégek között. Bá­ling József főszerkesztő-helyet­tes, a szerkesztőség doyenje emlékeztetett pár szavas kö­szöntőjében az elmúlt 40 év történelmi korszakára,. rendkí­vüli erőfeszítéseire, amelyek mögött ott állt biztató szavá­val a Baranya Megyei Párt- bizottság lapja. Olvasói bizal­mát jelzi, hogy 108 000 pél­dányban vásárolják, az újság­író szakma elismerését, hogy a Dunántúli Napló neve jól cseng e körökben. Az ötödik évtizedét megkezdve, a lap azok mögé akar állni, akik­ről úgy véli, hogy ki tudják vezetni az országot a mostani nehéz helyzetből. A Fagyöngy Együttes meg­zenésített versekből álló mű­sora után Mitzki Ervin főszer­kesztő tartotta az ünnepi megemlékezést: tisztelettel idézte fel azokat, akik annak idején kidolgozták, milyen po­litikai elkötelezettséget vállal­jon fel az új napilap, és ho­gyan szolgálja a megyei po­litikát. Maradandónak bizo­nyult a választott név ma, a regionális szemlélet korában is. Az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának napilapja 40 éve a párt politikája mel­lett áll, szolgálja, segíti, ma­gyarázza azt, mozgósít a fel­adatok végrehajtására — ugyanakkor a nagy példány­szám arra kötelezte a Dunán­túli Naplót, hogy a pártlap feladatai mellett a néplap hi­vatását is vállalja. A megye- székhely és a megye lapjáét. Hogy tájékoztasson és kikap­csolódást nyújtson.- Mi arra törekedtünk — hangoztatta Mitzki Ervin -, hogy az olvasók bízzanak a lap szavahihetőségében, bát­ran forduljanak hozzánk gondjaikkal, problémáikkal; fi­gyeltünk javaslataikra, kritikai megjegyzéseikre. — Majd igy folytatta: — A pártkonferen­ciára készülvén, társadalmunk minden rétegében megfogal­mazódnak a pártsajtó iránti követelmények. Nyilvánvaló előttünk, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedésének fontos feltétele a társadalmi nyilvánosság, amely jobb le­hetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz. A kiadó nevében dr. Jádi János, a Baranya Megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója ez­után bejelentette, hogy a DN-t, a Jelenkort, az egyete­mi és az üzemi lapokat meg­jelentető vállalat elnyerte az MSZMP KB, valamint a Nyom­dai, Papíripari Dolgozók, a Könyvkiadás és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezetének elis­merő oklevelét. Dr. Jádi János áttekintést adott a kiadóválla­lat eredményeiről. A Hírlapkiadó Vállalat ve­zérigazgató-helyettese, Ho­rácski József, az ágazati szak- szervezet képviselője, Szeren­csi Sándorné, az MSZMP KB munkatársa, Sátrán István kö­szöntötte a jubiláló szerkesz­tőséget. Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának osztályvezetője, a párt végrehajtóbizottsága ko­si öntőlevelét nyújtotta át Mitzki Ervinnek az évfordtító alkalmából. Kiss György ki­emelte a politikai nyilvános­ság, a vélemények ütközteté­sének fontosságát közös cél­jaink megismertetése és meg­valósítása érdekében. A fiatalok problémáival való foglalkozás elismeréseképpen a KISZ KB-tól az alapszerve­zetnek adott dicsérő oklevelet vehette át Bozsik László, a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat és a Dunántúli Napló KISZ-titkára dr. Fodor László­tól, a megyei KISZ-bizottság első titkárától. Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára üdvözlő szavai után Krasznai Antal, a HNF Baranya Me­gyei Bizottságának elnöke a Kiváló társadalmi munkáért plakettet nyújtott át a szer­kesztőségnek. Több újságírót és a lapki­adó munkatársait részesítették kitüntetésben, elismerésben: Kurucz Pál olvasószerkesztő, aki 1951 óta tagja a szer­kesztőségnek, a Miniszterta­nács Hivatalától a Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át. G. O. Levél a Dunántúli Naplóhoz Kedves Elvtársak! 1988. április 25-én lesz 40 éve, hogy az egyesült mun­káspártok megyei lapjának első száma Dunántúli Napló címen jelent meg. Ha végiggondoljuk az elmúlt évtizede­ket, a ma létező valóságot, látjuk: sokat léptünk előre, de nem oldottuk meg mindazt, amire akkor gondoltunk, bő­ven vannak tennivalóink. Nemcsak az ország, a megye, hanem a Dunántúli Napló is sokat változott, melynek egyik mérhető mutatója, hogy példányszáma, olvasóközönsége megsokszorozódott. A politikai nyilvánosság a szocialista demokrácia nélkü­lözhetetlen eleme, a politikai rendszer működésének fontos szervező elve. A nyilvánosságnak elsődlegesen' a valóság hi­teles feltárását, megismerését kell segítenie. Ebben a sajtó megtisztelő és felelősségteljes kötelme, hogy közreműköd­jön a politika alakításában, teret biztosítson a szocializmus céljai, feladatai megismertetéséhez, elfogadtatásához; se­gítse a megvalósítást, tévútjai korrigálását, legyen részese a végrehajtás ellenőrzésének. A Dunántúli hfapló sohasem mondhat le arról, hogy a közvéleménnyel foglalkozzon. Nem teheti, hogy ne arról beszéljen, amiről az emberek, ami az embereket foglalkoz­tatja. Bármiről van is . szó, a hétköznapok, a lakosság, a közszájon forgó esetek felöl kell indítani a témát - s oda kell visszacsatolni is. Ennek érdekében igyekezzék mindig beleszólni abba, amiről sokan beszélnek, de adjon a be­szélgetéseknek helyes irányt, valós, tartalmas, pontos in­formációkkal, ismeretekkel, az összefüggésekre való figyel­meztetéssel. Napjainkban növekednek a tájékoztatás iránti igények. Az érdekkülönbségek és -azonosságok feltárásának, az el­térő érdekek ütközésének és egyeztetésének a politikai nyil­vánosság, a sajtó is színtere. Rendeltetésszerű működése a társadalmi közmegegyezés megújításának feltétele. A párt e törekvése egybeesik a közvélemény erősödő igényével. Mindez akkor valósítható meg, ha az újságíró élményei forrásának a sokszínű valóságot, az emberi közösségeket te­kinti. Az embernél nincs fontosabb, mert korunk formálója és megreformált világunk élvezője is csak az ember lehet. Adjanak ennek még tágabb teret az újságban is. Ezekhez szilárd felelősség és hivatástudat, korszerű és szüntelenül felfrissülő ismeretanyag szükséges. , Gutenberg szavai szerint: a betű hatalma nagy, lesújt, vagy felemel. Egyáltalán nem mindegy, mire sújt le és mit emel fel. Ebben áll másokra át nem ruházható felelőssé­gük! Munkájukra számítva, tapasztalataikra alapozva további eredményes munkát kíván és köszönti a Dunántúli Napló kollektíváját az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága Pécs, 1938. április 23. Hűsor a komlói mozgássérültek javára Á siker titka: a beteg és az orvos együttműködése 1983. óta hét végtag- visszavarrás Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents