Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-25 / 114. szám
2 Dunántúli napló 1988. április 25., hétfő A megyei pártbizottság kíbouitett ölese (Folytatás az 1. oldalról) még sokan ragaszkodnak a régi munkastílushoz. A választott testületek tekintélyének biztosításáról szólt, melynek többek között feltétele a színvonalasabb döntéshozó tevékenység, a pártdemokrácia erősítése. A vitákban sokan szóvá tették a pórtélét normáinak következetesebb megkövetelését, a közélet tisztaságának védelmét, a kádermunka gyakorlatának javítását. Mindezekről eddig is sokszor beszéltünk, mondotta, de most ezeket valóban érvényesíteni kell. A párttagok a politikai intézményrendszer feladatainak pontosabb megfogalmazását várják. Sürgette az iskolai ok. tatás színvonalának korszerűsítését, melyet sokan a jövő fejlődése biztosítása egyik legfontosabb feltételének tartanak. Gyenes Imre, a Baranya Me. gyei Tanács apparátusi bizottságának titkára azt tette szóvá, hogy a tervezetben a feladatok elvégzése feltételeit, lehetőségeit hiányolták. A szocializmus építése eddigi tapasztalatainak és a korábbi párt- kongresszusok munkájának minősítésére is szükség lenne a pártértekezleten. Várják a felelősség pontosabb meghatározását. Párttagjaik igénylik, hogy a párt határozottabban lépjen fel a társadalompolitikánkkal ellentétes nézetek, folyamatok ellen. Többen aggodalmukat fejezték ki a határainkon túl élő magyarok helyzetével kapcsolatban, helyeslik, hogy a párt és az állam véleménye ezzel kapcsolatban nagyobb nyilvánosságot kap az utóbbi időben. Gábor János, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára továbbította párttagságuk véleményét: országosan sokat késett a gazdasági problémák megoldása és ez komoly gondokat, zavarokat okozott, ezért további halogatásra nincs idő. Hiányolták, hogy az energiapolitikával, a szénbányászat helyzetével és jövőjével a tervezet nem foglalkozik, várják ennek kimunkálását. A pártalapszervezetek felelősségének, önálló cselekvési lehetőségeinek erősítését igényelték. Sokan szóvá tették, hogy nem szabad a jövőben megengedni, hogy egyesek magatartásukkal, elkövetett visszaélésekkel a vezető testületek tekintélyét csorbítsák. Aggodalommal szóltak a párttagok azokról a kedvezőtlen jelenségekről, melyek az ifjúság körében fellelhetők, a KlSZ-mun- kájának gyengeségeiről. Pontosabb megfogalmazást várnak az állásfoglalásban a magán- gazdálkodás szerepéről, a szocialista rendszeren belüli tisztességes tevékenységének feltételeitől. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szénbányászok körében is csökkent a bizalom a politikai vezetés---------------------- » ---------------------iránt, türelmetlenség tapasztalható az elmaradt és várt intézkedések miatt, és ezt a pártértekezlet előkészítése során figyelerrfbe kell venni. Kovács István, a MÉV párt- bizottságának titkára elmondotta, hogy párttagságuk helyesléssel fogadta a tervezet vitáját, de úgy vélekedtek, hogy további kimunkálásra szorul annak érdekében, hogy a pórtértekezlet utón a cselekvés iránymutatója legyen. Fontosnak tartják a párt tekintélyének, vezető szerepének erő. sítését, helytelenítik, hogy különböző viták, publikációk ezt jogtalanul megkérdőjelezik. Ez kedvezőtlen hatással van a a pártépítésre, nem teszi vonzóvá az egyének számára, hogy a párt tagjai legyenek. Wohllarth Viktor, a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára szintén azt a véleményt továbbította, mely szerint a tervezetet alkalmasnak tartották megvitatásra, de szükséges a vélemények figyelembevételével az átdolgozás. Párttagjaikat, sajátos munkakörüket is figyelembe véve, foglalkoztatja az állami, állampolgári fegyelem helyzete, gondjai, a közélet tisztaságát sértő jelenségek. Helyeslik, hogy az ideológiai kérdésekkel a párt többet kíván foglalkozni, fontosnak tartják a hatalom jellegének pontos meghatározását, napjainkon való helyes értelmezését. Felszólalások, összegzés Dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára szerint a fiatalok azt várják, hogy érezhető, határozott és gyors fordulat álljon be társadalmi életünkben, az országos pártértekezlet egyszersmind legyen egy újfajta társadalmi közmegegyezés első lépése. A politikai intézményrendszer fejlesztését, demokratizálását a pártnak kell fölvállalnia, de úgy, hogy saját belső életét is gyorsan megújítja, demokratizálja, ami sürgető. A legfontosabb, hogy növekedjék a párttagság és a pártalapszervezetek hatásköre a döntések meghozatalában. Alapvető kérdés a párt belső életének nyilvánossága. A politikai intézményrendszer fejlesztését illetően ki kell dolgozni a pru- larizmus rendszerét a szocializmus mai körülményei között, hogy a másképpen gondolkodók is beépülhessenek a politikai rendszerbe. Véqül pedig alapjaiban át kell gondolni a párt és a KISZ viszonyát, szakítani a paternalista irányítással, ugyanakkor átalakítani, kibővíteni, színesíteni az ifjúságpolitikai intézmény- rendszert. A következő felszólaló, Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója elöljáróban megállapította, az állásfoglalás-tervezetnek az a legnagyobb hibája, hogy nem találjuk benne a hangsúlyokat. Azt kell megmondani, mit kell tenni, mi a legfontosabb, milyen irányokba mozduljunk el. A társadalmi folyamatokat nem vezérelheti egy olyan párt, amely önmaga nem éli a demokráciát. A párt ma is erősen centralizált, a hangsúlyt most a párton belüli demokráciára kell tenni. Szükség van továbbá az egész politikai rendszer újragondolására. A ma meglévő szervezetek nem elegendőek, hogy az érdekek szintjén kifejezzék a társadalmat. Hangsúlyozta, amikor a politikai rendszer reformjáról beszélünk, ez alatt ne egyszerűen csak az intézményi rendszert értsük, a rendszer minden elemét reformálni, gyarapítani, gazdagítani kell. Külön hangsúlyozta a tanácsok szerepe növelésének szükségességét. S hogy a párt hogyan vezérelje a politikai rendszert? Semmiesetre sem kívülről, hanem a rendszer tagjaként, erre — a vezető szerep vitelére, érvényesítésére — alkalmassá kell tenni a pártot. Czégény lózsel, a Megyei Fegyelmi Bizottság elnöke főként a pórt fegyelmi helyzetével foglalkozott. Megállapította, az utóbbi években romlott az állampolgári fegyelem, növekedett a bűncselekmények száma, ezen belül jelentősen nőtt a köztulajdon elleni vétségek aránya, a gazdasági bűncselekmények száma. Romlott a fegyelem a pártban is, jóllehet, a felelősségre vontak száma és aránya csökkent. Elbizonytalanodás tapasztalható, s ebbe nem nyugodhatunk bele. Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács nyugalmazott általános elnökhelyettese - úgy is, mint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei elnöke — a. reálértelmiség véleményét hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy amikor a világgazdaságban apály volt, a reálértelmiség felismerte és figyelmeztetett, a nehéz helyzet közepette is nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, az abban közreműködők megbecsülésére. A vezetés ezt nem fogadta el, így lemaradtunk a műszaki fejlesztésben, mai gondjaink részben ebben gyökereznek. A reálértelmiség most is különböző felvetésekkel él, így például szorgalmazza a vidéki ség hátrányainak megszüntetését, például a kutatásokban, ismételten fölhívja a figyelmet az oktatással való kiemelt törődésre, ami a jövő szempontjából nagyon fontos. Dr. Szabó József, a NEB megyei nyugalmazott elnöke felszólalásában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az or- száqos pártértekezletnek elsősorban az MSZMP XIII. kongresszusa által hozott határozatokhoz való viszonyt kell tisztáznia: mi bennük a helytálló, min kell változtatni, illetve mit kell kiegészíteni. Ezen túl a következő kongresszusig terjedő időszak fő feladataira kell összpontosítani a figyelmet. Javasolta a Politikai Bizottság és korábbi kormány felelősségének a megállapítását, s mindebből személyekre szóló következtetések levonását is. Azt is fontosnak minősítette, hogy az ideológia az élet által felvetett lényeges kérdésekben foglaljon állást, adjon segítséget a párt tagjainak, a társadalomnak az eligazodáshoz: szocialista társadalmunkban mik azok az értékek, amelyeket erősítenünk kell, s mik azák a jelenségek, amelyekkel szemben határozottan fel kell lépni. Dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára megállapította, hogy a párttagság jogosan kéri mai helyzetünk reális elemzését, az elmúlt évtized minősítését, a végre nem hajtott határozatokért a feleAczél György és Méhes Lajos a vita egyik szünetében lősség megállapítását. Ugyanakkor rámutatott: a felelősséget nemcsak a központi szervektől kell számonkérni, tükörbe is kell tekintenünk, hogy kiki a maga munkájában, feladatkörében mivel járult hozzá a jelenlegi helyzet ilyentén alakulásához. A demokratikus centralizmus mindkét elemének továbbfejlesztését, a párt ezen legfőbb elvének ismét élővé tételét kiemelkedő fontosságúnak minősítette. Szorgalmazta a párttagság politikai vitakészségének, s ezzel összefüggően a politikai képzésnek a javítását. A pártmunka leggyengébb területének az ellenőrzést minősítve, javasolta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság rendelkezzen jogosítvánnyal a kongresszus, a pártértekezlet a Központi Bizottság érdemi határozatai végrehajtásának, a végrehajtásért felelős tisztségviselők tevékenységének ellenőrzésére. Indokoltnak tartotta, hogy a mecfyei, városi pártbizottságok '"“Mett is jöjjenek létre ellenőrző bizottságok. Felvetette; szükséq lenne központi fegyelmi bizottság létrehozására is. Kiss György, a megyei párt- bizottság osztályvezetője politikai helyzetünk legnagyobb gondjának nevezte; válságtudat bénítja a társadalom aktív erőit. A tudati viszonyok úgy alakultak, hoqy a reform gondolatát általában támogatják a párt tagjai, de sokféle értelmezés létezik egyidejűleg ezzel kapcsolatban. Az országos pártértekezletnek fel kell vállalnia a XIV. kongresszus előkészítését, a legfontosabb feladatok kijelölését. Nagyobb összhangot kell teremteni ideológiánk és a szocialista valóság között, az elmélet és a gyakorlat között, a hosszabb távú stratégiai és a taktikai célok között. Ne szégyenük, ha egy-egy elsietett lépésünket utólag korrigálni kell. A politikai tévedésekből, hibákból politikai következtetéseket kell levonni, s nem feieket követelni. Uavanakkor aláhúzta, hogy a politika meavalásítósához személyes garanciák is szüksé. gesek. Török Józsel, a Pannon Volán dolgozója személyes tapasztalatai alapján állapította meg: a párttagság egyértelműen változásokat, reformokat sürget. Az eddig elért eredmények ismeretében is az a nézet az uralkodó, hogy a gazdasági visszaélések, a felelőtlen, előkészítetlen, át nem gondolt beruházások, az állami pénzek elherdálása nem mehet tovább. A párttagság nem a párt politikájával szemben bizalmatlan, hanem ezen neqatív jelenség váltottak ki belőle ellenérzéseket. Ilyen vonatkozásokban vetik fel a felelősség megállapítását és annak nyilvánosságra hozatalát. Ez az érzés a családalapító fiatalok körében a legerősebb, mert saját életviszonyaik gondjaiból nem látják a kiutat. Az országos pártértekezlettől nem lehet elvárni, hogy minden fel. vetődött kérdésre most egyszerre adion vilóaos választ, de arra feltétlenül szükséges, hoqv válaszoljon: milyen qaz- dasáapolitikai stratégiát kíván követni a párt? Még akkor is szükséges most ez a válasz, ha nyilvánvaló, hoqy qazdasági stratégiánk alaoosabb kimunkálása, pontosítása a XIV. konaresszus feladata lesz. Piti Zoltán, Pécs Meqvei Város Tanácsának elnöke felszólalásában először az országos páztértekezlet funkcióiát elemezve rámutatott a felelősség súlyára: arról kell döntenie, hogy milyen irányban haladjunk. FolytaSsuk-e a fontolgatva haladást, haitsunk végre fordulatot, komplex reformot vagy minden külső és belső hatást vállalva váltsunk eqy keményebb vonalra? A politikai intézményrendszer még mozgásképes, vannak alternar tív lehetőségek, viszont gazdaságunk már lépéskényszerben van. A gazdasági reformot viszont a politikai intézmény- rendszer reformja nélkül elképzelhetetlen megvalósítani. Ezért hibásnak minősítette azokat a nézeteket, amelyek a gazdasági reform mellett csak a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését tartják szükségesnek. A pártértekezlet állásfoglalás-tervezetében a tanácsok funkciójával foglalkozó részt jelenlegi megfogalmazásában, a korábban kimondott elvekhez képest, visszalépésnek minősítette, amennyiben az önkormányzati jelleg háttérbe szorításával döntően a végrehajtói szerepre korlátozza a tanácsok tevékenységét. Feltűnő hiányosságnak nevezte, hogy a tervezetben nem kapott helyet a területi, a regionális szemlélet, a megyék szerepe, a főváros szempontjai viszont túlságos hangsúlyt kaptak. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felszólalásának kezdetén rendkívül izgalmasnak, az országért érzett felelősségtől áthatottnak értékelte a vitában korábban elhangzott véleményeket. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja azt elemezte: mi az oka annak, hogy éppen Magyarországon a legnagyobb a válságérzet, miért érzik itt a legnagyobbnak a társadalmi robbanásveszélyt, amikor hazánk volt a szocialista reformok indítója5 A külföldről hozzánk érkezők nem értik ezt a válságérzetet. Mi értjük és a realitásaival számolnunk kell — mondotta Aczél György, s rámutatott: ez az érzet eredményeinkből táplálkozik. Mi indultunk legkorábban és mi jutottunk el legmesszebbre a reformok útján, nálunk a legjobb a közellátás még most is, legtöbb a demokrácia, legszélesebb körűek a szabadságjogok, nálunk van igazán félnivalójuk millióknak a szegénységtől, mert van miből veszíteniük. A korábbi eredményeinkből illúzióink voltak, de a poklot szabadíthatjuk magunkra, ha nem értékelünk reálisan, ha most fekete illúzióknak adunk teret. A Politikai Bizottság tagja utalt az MSZMP által korábban elsőként kezdeményezett változásokra, reformokra, amelyek mindenekelőtt a párt vezető szerepének más- képpeni értelmezését vetették fel, de arra is rámutatott, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai reformokat nem vittük következetesen végig. ,,A félbehagyott reformok pedig életveszélyesek” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebből a megállapításból világosan következik, mire kell irányulnia a vitáknak, mik a teendőink. A pártértekezletnek mindenekelőtt két egymással összefüggő problémát kell megoldania: a korábbi feltétlen bizalomból a a másik végletbe, a bizalmi válságba átcsapó közhangulatot és a perspektivátlanság érzetét feloldania. Az a legfontosabb, hogy az emberek lássák a jelenlegi helyzetünkből kivezető utat. A jelenlegi gyötrődésünk, kínlódásaink ellenére is a szocialista társadalom Magyarország jövője, nem a kapitalizmust kell újra feltalálni, hanem a szocializmust kell megjavítani.” A termelőeszközök köztulajdonán alapuló társadalmi rendszer objektíve nagyobb demokráciát, személyi és közösségi szabadságot teremthet, mint bármely féle tőkés társadalom." Abban a kedvezőtlen helyzetben, amelybe jutottunk, benne van az az objektív lehetőség is: hogy lehet belőle jól kilábalni, ez élesebbé teszi a szemet. Hangsúlyozta: a pártnak a saját tervei szerint, s nem a külső bírálók elképzeléseinek engedve kell megvalósítania a szükséges változásokat, a rugalmatlan stabilitás helyett a rugalmas stabilitást létrehozni társadalmunkban. Aczél György hozzászólását zárva pártunk, országunk nemzetközi felelősségére hívta fel a figyelmet: Magyarország hosszabb idő óta a szocialista társadalom reformtörekvéseinek referencia országa, sikerünk, netán kudarcunk kihat a más szocialista országokban megindult reformfolyamatok sorsára. A vitában elhangzottak alapján dr. Geisz Mihály, a megyei pártbizottság titkára tett javaslatokat a testületnek, hogy mivel egészítsék ki a megyei állásfoglalás-tervezetet. Elöljáróban azt állapíthatta meg, hogy a felszólalók kiegészítő, pontosító javaslataik ellenére is megerősítették az állásfoglalás-tervezetet. Utalt arra, hogy elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek jellegül', alapján nem a pártértekezletre, hanem a kormányzati szervek megfontolására tartoznak, s akadtak olyanok is, amelyeket a pártértekezlet baranyai küldötteinek célszerű képviselniük, mint például azt, hogy napirendek milyen sorrendjét fogadja el a májusi pártértekezlet. Dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára vitaösszefoglalójában elsőként arra mutatott rá, hogy a bizottság mostani ülése súlyát, jelentőségét, a vita élénkségé1, sokszínűségét tekintve felért egy kongresszus előtti megyei pártértekezlettel. A vitában a leggyakrabban felbukkanó téma a felelősség kérdése volt, s nemcsak a múltért és a jelenért való, de a jövőért érzett felelősséq is kicsengett telőle. ,,A pártértekezlet előkészítéséből reánk háruló munkát elvégeztük. A megyén belül az állásfoglalás-tervezet vitáiában sokféle és eltérő nézetek fogalmazódtak meq. Ezek összegzése, állásfoglalásunk alapja lehet a Központi Bizottság pártértekezletet előkészítő munkájának, a mostani vita pedig annak, hoqv Központi Bizottság munkánkban részt vevő tagjai képet kaptuk a baranyai tapasztalatokról. Ahogy ezt a feladatot megoldottuk, az sok hasznosítható tanulságot adott a munkánkhoz, a vitasorozat muníciót o politikai kultúra fejlesztésének elengedhetetlen feladatához."
