Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-24 / 113. szám

141 millió forint két medence vízért Kan izsa nagy vállalkozása Fedett uszodát- aval-nak Dél-Zalában ünnepre készül a mintegy 60 ezer lakosú, dél-zalai vá­ros: Nagykanizsa, ahol a hét végén nagyszabású ünnepség, és versenyprogram keretében fedett úszódat adnak át a kö­zönségnek.- A íedett uszoda, már na­gyon régi igénye a városnak, felépítése már a IV. ötéves tervben is szerepelt, de anyagi eszközök hiányában nem való­sulhatott meg — szólt a kez­detről Kápolnás Zoltán, a vá­ros ifjúsági és sportosztályá- nak vezetője. A lakosság igénye tartós­nak bizonyujt, az egészséges életmód, a fiatalok testedzé­sének, úszásoktatásának gya­rapodása is közrejátszott ab­ban, hogy a VI. ötéves tervben újra napirendre tűzzék a fedett úszoda építését. A végleges tanácsi döntés 1983-ban szü­letett. — A létesítmény kivitelezési munkáit a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat, mint gene­rálkivitelező, 1985. júniusában kezdte. A műszaki átadás az elmúlt év december 14-én tör­tént, majd mintegy három hó­napon át a hibák kijavítására, és a plusz megrendelések el­végzésére került sor — mondta Molnár István, az új fürdő, egyben a Nagykanizsai Vízmű SE úszó-vízilabdaszakosztály ve­zetője. Az impozáns látványt nyújtó létesítmény fedett medencetér­ből, a hozzá kapcsolódó elő­csarnok, öltöző-zuhanyzó sor­ból, és műszaki kiszolgálóhelyi­ségekből áll. A medencetérben egy úszó, és egy tanmedence található. Az úszómedence mé­rete 33.33X16 méter, a vízmély­ség 1,83 méter. A többcélú hasznosítás, illetve a verseny- tendezés céljából, magyar sza­badalom alapján készült, bil­lenthető válaszfalat építettekbe a medence 25 méteres szaka­szában. A tanmedence mére­te 8,5X16 méter, vízmélysége 80 cm. Mindkét medence feszí­tett víztükrű. A 28—30 C°-os vízszükségletet a hálózati hi­degvíz és a strand területén lévő, termálkút biztosítja.- Az április végéig tartó próbaüzemelést március 15-én kezdtük, saját versenyzőinkkel, majd április 6-tól reggel 6 és este 7 között a nagyközönség rendelkezésére bocsátottuk, díj­talanul. Éltek is a város lakói a lehetőséggel — örvendezett a lürdővezető. A mintegy 141 millió forintos költséggel létesült fedett úszo­da ünnepélyes avatósót pén­teken tartják. A 16 órai kezdet­tel, a Vízmű SE úszószakosztá­lya bemutatót tart, majd 18.00 órakor kezdődik a Magyaror­szág utánpótlás-válogatott- Bp. Honvéd vízilabda-mérkőzés. Szombaton délelőtt 10 órá­tól rendezik a „Dr. Mező Fe­renc nemzetközi úszóversenyt", amelyen a jugoszláviai Celje versenyzői mellett pécsi, kapos­vári, szombathelyi, zalaeger­szegi és természetesen nagy- kanizsai úszók állnak rajtkőre 16 versenyszámban. Délután 3 órakor úttörő és ifjúsági ví­zilabdatorna kezdődik, amelyen a PMSC, az FTC, és a Nagyka­nizsai Vízmű csapatai szerepel­nek. Délután 5 órától játékos családi vizivetélkedőt rendez­nek, közben az MHSZ-köny- nyűbúvárok klubjának verseny­zői tartanak bemutatót. Balogh Antal Fotó:Szakonyi Attila Kinoheti-e gyermekbetegségeit a magyar labdarúgás? 77 magyar népmesehős Interjú Kaszás Gáborral, a magyar ufánpóHás-válogat-ott edzőjével Szerepelhetett jól, játszha­tott rosszul a magyar labdarú­gó felnőtt válogatott, a 19 éven aluli korosztályi világver­senyek fináléiban mindig kép­viseltették, és képviseltetik ma­gukat fiataljaink. Maradjunk csak a legújabb kornál: 1984- ben a 18 éveseink Európa- bajnokságot nyertek, s abból a válogatottból Pintér Attila, Vincze István, Kovács Kálmán, Kovács Ervin, Keller Józsel, a felnőttek között is eljutottak a címeres mezig. Ám már akkor figyelmeztető volt, hogy ugyan­az az ifjúsági válogatott egy év múltán, 1985-ben a junior világbajnokságon a négyes se­lejtező-csoportból sem tudott továbbjutni. Egy év alatt elfelejtettek volna futballozni? Egyáltalán: a fiatalkori sikerek után miért nem jön az elvárt folytatás? Miként fordulhat elő, hogy a felnőttek között teljesítményük felettébb furcsa módon vissza­esik? Kaszás Gábor, a magyar utánpótlás-válogatott edzőjé­től vártunk válaszokat a feltett kérdésekre. — A honi kiválasztási rend­szerről az évek során bebizo­nyosodott, hogy jó úton ha­lad, a megyei szövetségekre épül. A 19 megye és a fővá­ros szakemberei az iskolásokat 13 éves koruktól figyelik, s keresik köztük a tehetségese­ket. Kaszás Gábor kinek a nézetét vallja? Azokét, akik csak 12 éves kortól javasolják a gyerekek szakosodását, vagy azokét, akik a „ bölcsőben" is labdát adnának a fiúknak? — Feltétlenül az utóbbiakét. Csakhogy fontos: a gyerek játékszernek vegye a labdát. Ismerje, tanulja meg a labdá­val való bánás minden csínját, bínját, de ne érezze azt mun­kának, robotnak. Ebben az esetben nem lesz később sem labdaundora. Az NSZK-ban például olyan magas az iskolai testnevelés színvonala, hogy a speciális labdarúgó képzésre elegendő heti 2—3 edzés, vagyis az erőt, a mozgáskultú­rát az iskolában sajátítja el a gyerek, míg nálunk a mostoha tornatermi körülmények miatt a pályaedzéseken kell a fizikai erőnlétet megalapozni. így az­tán kevesebb idő jut a foci­tudomány tanulására, követke­zésképpen emelkedik az edzés­szám, s amikor a 13 évesből 16—17 éves lesz, már több te­hetséges srác megúnja.a sok időt elrabló tréninget. — ön az utánpótlással való foglalkozás ideje alatt 77 fi­gyelmébe ajánlott tehetséget próbált ki az utánpótlás-válo­gatott kialakítására. Hogyan kerültek ezek önhöz, és mi­lyen tapasztalatokat szerzett a velük történt foglalkozásokon? — A véletlenül összeállt 77 „kiválasztott” a klubedzők, az ifjúsági válogatottal foglalkozó szakemberek, valamint a saját ismereteim alapján került hoz­zám. Elmondhatom, hogy 35-en igazolták a bizalmat. Ez nem jelenti azt, hogy a többiek máris elvesztek a magyar lab- darúqás számára, dehogy. — Meglepőek a különbsé­gek. Mind a fizikai felkészü­lésben, mind a technikai tu­dásban. De a más-más testi és technikai adottságokkal ren­delkező fiúknak sem szabad ugvanazt az edzésmennyiséqet előírni. Már nagyon sok klub­nál alkalmazzák a testresza- bott edzéseket, a speciális foglalkozásokat. — Vannak-e tehát magyar „iskolák", s ha igen, akkor vannak-e eminenseik, akikből leinőhet az egészséges leinőtt válogatott? — Már hogyne volnának? Nagyon jó iskolája van a Videotonnak, a Zalaegerszeg­nek, az Újpestnek, a Pécsnek és még sorolhatnám. S, hogy kikkel foglalkozom reményked­ve? Nos, a. győri Bordás, a váci Horváth, a szombathelyi Illés, az újpesti Eszenyi és Sie. zák, a ferencvárosi Nagy Z„ a kecskeméti Czéh, a Honvéd­ből Hegyeshalmi, a székesfe­hérvári László, a zalaegerszegi Balogh és Kómán, az MTK-s Jován, de itt vannak a pécsi­ek is: Berényi, Braun, Palacz- ky. — Mit tanácsol a felsoroltak­nak és a többieknek?- A rendszeres, minél több gyakorlást, s hogy mindezek­kel elérjék, a minél előbbi csapatba kerülést. Tudom, a klubedzők ma még - éppen az eredményesség biztosítósa miatt — inkább nyúlnak a 28—29 éves férfiakhoz, mint a 18-19 éves, még kialakulat­lan, tapasztalatlanabb fiatalok­hoz. Pedig — csakis így eshet­nek át gyorsan a labdarúgók gyermekbetegségein, és válhat­nak hasznossá a klubjukban és a válogatottakban is. Kapu László Főszerepben a pénz A héten a pénz volt a fő­szereplő a magyar sportban. Kedden az MLSZ elnökségi ülésén döntöttek a váloga­tott labdarúgók jutalmazásá­ról, a szombati lapokban pe­dig az AISH elnökhelyettese nyilatkozott, a sporttámoga­tással és ösztönzéssel, vala­mint a gazdálkodással, és az adóztatással kapcsolatos intézkedésekről. Az MLSZ elnökének beje- letése máris vihart váltott ki, többen nem értenek egyet az 5000 forintos fel­készülési juttatással. Eddig ugyanis úgy volt, hogy a pályán elért eredmény alap­ján díjazták a válogatott labdarúgókat. Fizettek a döntetlenért, dupláját kap­ták a győzelemért, és a ve­reségért nem járt semmi. Most viszont, ha veszít a válogatott, akkor is zsebre- vághatja a játékos az 5000 forintos betétkönyvet. Első hallásra valóban jo­gos a méltatlankodás. Miért kell jutalmat fizetni a vere­ségért? Ha viszont alaposan szemügyre vesszük az érem másik oldalát, akkor válto­zik a megítélésünk. Egy vá­logatott mérkőzés - bárhogy alakul az eredmény - jelen­tős anyagi haszon­nal jár. Van bevétel az eladott jegyekből, a televíziós jogdíjakból és a reklámokból. Ezt a nyeresé­get a pályán lévő játékos hozza, még akkor is, ha ve­szít. Miért ne részesülhetne abból az összegből, amit végülis ő keresett meg? Igaz, ennek a felvetésnek is két oldala van. Lehet ve­szíteni úgy, hogy a labdarú­gó körömszakadtáig küzd, de az ellenfél jobb erőt képvisel és az nyer. Egy­szóval mindent megtett a si­ker érdekében, de a na­gyobb tudás előtt fejet kel­lett hajtania. Lehet viszont lélektelen, csapnivaló játék­kal is veszíteni. Ha ez utób­bit vesszük figyelembe, ak­kor valóban vitatkozhatunk az 5000 forintos juttatáson. Azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a válogatott mérkőzésre való felkészülés edzőtáborban történik, és ezalatt otthon mást is tehetne, ami jövedel­met jelentene számára. Feltételezhető azért is az igyekezet, mert a siker sok­szorosát hozza a felkészülé­si juttatásoknak. Vegyük pél­dául a világbajnoki selejte­zőket. Ha bejutna válogatot­tunk az olaszországi világ- bajnokság 24-es döntőjébe, akkor a játékosok a tiszta bevétel 25 százalékát kap­nák. Aki valamennyi mérkő­zésen játszik, akár egymil­liót is kereshet. Ha viszont mind a 8 selejtező mérkő­zést elvesztenék 40 ezer fo­rint járna a játékosoknak. Ha nekem tennék fel azt a választási lehetőséget, ak­kor elkövetnék mindent az egymillió érdekében, és úgy érzem, az olvasók többsége is így gondolkodik. Akkor miért lennének mások a vá­logatott labdarúgók? Az MLSZ elnökségi üléséi követő sajtótájékoztatón Bálint László technikai igaz­gató bejelentette, amíg ő tölti be ezt a szerepkört, nem szerződhet külföldre úgy játékos, hogy nem kötnék ki a válogatottban való szerep­lését. Mészáros kapcsán ve­tődött most fel a gondolat, de korábban is volt hasonló eset. Bálint szerette volna szerepeltetni az angolok el­len a PMSC volt csatárát, de a Lokeren nem engedte el, mert a szerződésben az áll, csak tétmérkőzésre jöhet. A sikeres felkészülés érdeké­ben viszont nem ártana, ha barátságos mérkőzésen is rendelkezésre állna a kisze­melt játékos. Egy ilyen szer­ződés esetén lehetséges, hogy kevesebbet fizetnének a játékosért, de ez később bizonyára megtérülne a sportág számára. lEgy^ik^z^ kettő 1. Haladás—Ú. Dózsa. Tipp: 1, x. 2. Rába ETO—MTK-VM. Tipp: 1, x. 3. Váci Izzó—Ferencváros. Tipp: 1* *• 4. Uerdingen—Leverkusen. Tipp: 1. 5. VfB Stuttgart—Hamburg. Tipp: x, 2. 6. Kaiserslautern—Bayern Mün­chen. Tipp: x. 7. Ulm—Remscheid. Tipp: 1. 8. Solingen-Düsseldorf. Tipp: 2, x. 9. Empoli—Verona. Tipp: 1. 10. Internazionale—Sampdoria. Tipp: 1. 11. Napoli—Milan. Tipp: 1, x. 12. Taranto—Cremonese. Tipp: x. 13. Triestina—Lazio. Tipp: 1. + 1 14. Juventus—Torino. Tipp: 2. TÜNDE Tavasz a Tündében! Gyermekek részére ajánljuk a hátizsákot 228 Ft-tól, felnőtteknek a sporttáskák választékát 442 Ft-tól, valamint diplomatatáskákat 512 Ft-tól! Kellemes környezetben, kényelmes vásárlási lehetőséggel várjuk vásárlóinkat! A Pécsi Dohánygyár pályázatot hirdet; MUNKAÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére 1989. április 7-i kinevezéssel. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • közgazdasági egyetemi végzettség, • erkölcsi megbízhatóság, • 4 év gyakorlat. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: O a pályázó részletes önéletrajzát, • szakmai tevékenységének leírását, • iskolai végzettséget igazoló okiratainak másolatát, O eddigi munkahelyének, beosztásának, jövedelmének megnevezését. SZEMÉLYES TÁRGYALÁS: egyeztetett időpont után SIGORA IRMA személyzeti osztályvezető-helyettessel. Telefon: 26-944/23 A PALYAZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1988. május 15. A megbízás határozott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. LEVÉLCÍM: PÉCSI DOHÁNYGYÁR, 7622 Pécs, Dohány u. 2-8. DOHÁNYGYÁR vasärnapj

Next

/
Thumbnails
Contents