Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-23 / 112. szám

„n jövő kapujában” című vezércikkel indult í A t 1#|* a ^

40 éves a Dunántúli Hapln V^^IwAPlO

„Első szavunk az olvasóhoz száll, Pécs és Baranya megye

— egész Dél-Dunántúl dolgozó népéhez, amelynek igaz, őszinte barátja, harcos szószólója akarunk lenni. Hirt adunk a hazánk és a nagyvilág, városunk és megyénk eseményeiről, hogy eligazítsuk az olvasót az élet apró és nagy dolgaiba. Vele fogjuk megosztani bánatunkat és örömünket, vele vivjuk meg közös harcunkat népünk jövőjéért. Kérjük, fogadjon bennünket szivébe, vegye kezébe mindennap a Dunántúli Naplót olyan szeretettel, mint amilyen féltő gonddal Írjuk le minden sorát. A mi programunk: a nép szolgálata.”

1948. április 25-én, vasárnap e sorokkal vezércikkében került ki az utcára a Dunántúli Napló első száma; s hitvallását így a 40 év távlatából is magunkénak vallhatjuk.

1948. áprilisa: az azt megelőző és követő hónapok, évek a magyar történelem sokat vitatott, ma is vegyesen megítélt időszaka. A kor eseményeinek őszinte számbavételé éppen ma, az ünnepen égető kötelesség; ha tetszik, főhajtás a háború viharából eszméiő-éle- dő Magyarország kemény politikai küzdelmeit megvívói és

— áldozatai előtt. Hiszen a Dunántúli Napló is ebben a viharban született. Nem 1948- ban, hanem jóval előbb . . .

Hogy is volt csak? . . .

1944. december 17-én, megyénk felszabadulását követő órákban, napokban az újrakezdés, a „pirosbetűs hétköznapok", az élet szervezésének bizonyítékául jelenik meg az Új Dunántúl első száma, három párt — a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazdapárt - lapjaként. A szerkesztő bizottságában az SZDP-t Pozsgoi Gyula, az FGKP-t Perr Viktor, az MKP-t pedig a megye első kommunista főispánja, dr. Boros István képviseli. E napok valóságát kitűnően ismerő Bdros írja visszaemlékezéseiben, a pártok távlati céljait illetően, hogy „. .. valamennyien hittek az új Magyarország független, demokratikus megerősítésében. Ebben senkinek semmiféle hátsó gondolata nem volt. A politikusok, történészek, mindazok, akik magyarázták jóval később ezt a történelmi időszakot, egyszerűen nem ismerik a lényeget, az akkor élők, s az akkor politizálok gondolkodásának mechanizmusát. Én, aki nap mint nap valamennyi pártállásúval együtt gondolkozva, vitatkozva, alkalmanként egymás ellen küzdve, majd utána éppen egymással kezet fogva léptünk tel egy-egy adott kérdés eldöntésére, a városi bizottságokban, tudom, hogy a demokráciát a kommunista, a kisgazda vggy szakszervezeti funkcionárius egyféleképpen értelmezte ... A kapitalizmust le kell építeni és új intézmény- rendszert kell létrehozni a politikában, a gazdaságban, mindenütt, még a tudományban is, nem beszélve a kultúráról ... ez volt a döntő akkor, hogy élni lehessen .. ."

Az 1946-os, 47-es évek a kezdeni álmokat a valóság talaján kovászolják; kiéleződnek a koalíciós idők pártküzdelmei, a napi politikában ellentétes vélemények, hangok hallatszanak, az ország —, s közte Baranya belső életét megannyi gond nehezíti. Jön az „igazolások" időszaka: 1946 szeptemberében kiderül, hogy Pécs-Baranyában több mint 10 0C0 munkanélkülire lehet számítani, a „B"-listarendelet nyomón. Csak Mohácson a „reakciós” pedagógusok kétharmadát rendőri felügyelet alá helyezik. Megkezdődnek a kitelepítések, a szemérmesen „lakosságcserének" mondott, sok ezer családot érintő, kollektiv büntetés végrehajtása; csak Baranyából és Tolnából 1946 januárjától 1946 decemberéig 135 655 német nemzetiségűt telepítenek ki. S jönnek az áttelepülők Jugoszláviából, aztán egy óriási tömeg a Felvidékről — menekültek és kitelepítettek -, s jönnek a székelyek is. Megannyi gyötrelem, gond; a túlkapások miatt 1947. szeptember 13-án a Nemzeti Bizottság javaslatára felfüggesztik a kitelepítéseket, mert a mentesítési bizottságok „nem állnak feladatuk magaslatán."

Baranyában minden harmadik ember „kicserélődik". Nincs munka, megélhetés —, a bányákban sztrájkolnak —, s a forintvédő bizottság Pécsett,

a Széchenyi téren a forint meg- rontói részére akasztófát állít föl!

Az Új Dunántúl szerkesztőségében is fölmerül a kérdés: ki a gazda? Búcsúznak a pártok; az SZDP 1945. július 22- én megjelenteti sajátos arculatú politikai napilapját, a Dunántúli Népszavát, a kisgazdák pedig 1945. augusztus 22-én a „Független Nép"-e t, s ezzel az Új Dunántúl az MKP Dél-dunántúli Területi Bizottságának hivatalos sajtóorgánuma lesz. A három lap - három nézőpont. Talán a legközelebb az Új Dunántúl és a Dunántúli Népszava áll egymáshoz, s a néha a becsület- sértés tényét is kimerítő sajtóviták ellenére is együtt haladnak, a munkósegység, a két párt közös platformjának visszaigazolása a cél, s nem kisebb, mint a munkásság, a dolgozók érdekeinek védelme, harcainak támogatása, buzdítása.

Az 0/ Dunántúl főszerkesztője ekkor Révész Gy. István, s a szerkesztő bizottság tog- jai között találhatjuk előbb Boros Istvánt, majd llku Pált, aki az MKP pécsi szervezetének titkára és Krancz Pált, aki az MKP Baranyavármegyei titkára. A Dunántúli Népszava irányítását Tolnai József „fő- szerkesztő" látja el -, aki a Szociáldemokrata Párt Központi Vezetőségének tagja és Pécs város polgármestere —, a tulajdonképpeni főszerkesztő - felelős szerkesztő - Vedres József.

Az 1947-es, 1948-as időszak történelmét megannyi tanulmány dolgozta fel az utóbbi években, s majdnem mindegyikben azonos a végkövetkeztetés. Az MKP hangadó vezetői - Rákosi, Révai, Gerő, Farkas — nem hittek a népfrontpolitikában és elvetették azt. Előbb a Kisgazdapárt került terítékre; főtitkárát, az éppen baranyai Kovács Bélát letartóztatták, a párt elnökét, a miniszterelnököt — Nagy Ferencet — az ország elhagyására kényszerítették. Aztán a két munkáspárt egyesítésére vettek irányt, azaz fölszámolták a szociáldemokrata pártot. Hirtelen minden szociáldemokrata vezető jobboldali munkásáruló lett, a nemzetközi imperializmus hazai ügynöke,

s keményen, pardont nem ismerve távolították el Tolnai Józsefet is, s nem volt már szükség a szociáldemokrata lapra, a Dunántúli Népszavára sem.

A határozat 1948. április 20- án születik: a Pécs-Baranyai Egységbizottság, a szociáldemokrata és a kommunista párt központi sajtóosztályai küldötteinek jelenlétében. Ezek szerint a két lap is egyesül, s az Új Dunántúl és a Dunántúli Népszava utolsó számai április 24-én jelennek meg és az egyesült lap — a Dunántúli

Napló - április 25-én, vasárnap .kerül az utcára. A lap felelős szerkesztője Pajzs István, felelős kiadója pedig Mosonyi Jenő. A szerkesztőség tagjai; Kocsis Béla, Iván László, Katkó István, Szabó Sándor, Zsitvai Imre, Szilágyi Edit, Ru- zsits Endre és két gyakornok. A Kiadó Hivatal vezetői: Vo- lensak Endre és Lantos Tibor. így már érthetők a cikk elején idézett beköszöntő vezércikk utolsó mondatai is: „Új szó csendül ma szerte a dél- dunántúli városok és lalvak utcái között. Visszhangozni fogják a tárnák és a földek. Eljut a gyárak olajos munkapadjai közé és a kis műhelyek mélyére. Otthonra talál mindenütt, ahol dolgos magyarok munkálják a fényes jövőt. Mert harcos, megnemalkuvó, beszéd tesz a mi szavunk. A győzelemre készülő nép, a pécsi és a baranyai dolgozók őszinte hangja. Külön utakon járva, a szakadék szélére került volna a nemzet. Együtt hátalmasak és erősek leszünk, mert legyőzhetetlen a nép igazsága.”

Kozma Ferenc

Üdvözlik

a Dunántúli Naplót

Farkas Mihály, az MKP főtitkárhelyettese, Baranya megye országgyűlési képviselője; * „ . . . A munkásosztály érdekeiért harcolva, annak egységét építve, küzdenük kell a lapjuknak a dolgozó parasztság felemelkedéséért, a munkás-paraszt szövetség megerősítéséért. Hatalmas felvilágosító munkát kell elvégezni Baranya megye falvaiban ... A parasztság jóléte megteremtésének gazdasági előfeltétele .. ha mind határozottabban, önkéntes alapon rátér a szövetkezeti útra. Lapjuk legyen a dolgozó értelmiség, a városi kisember szócsöve is. A népi demokrácia hazánkat ipari, technikai és kulturális szempontból a jelenleginél magasabb színvonalra akarja emelni, ezért érthető, hogy a dolgozó haladó értelmiség szerepe és jelentősége állandóan nőni fog a népi Magyarországon . . .”

Szakosíts Árpád:

„Szocialista szolidaritással köszöntőm a Magyar Dolgozók Pártjának pécsi és baranyai lapját, a Dunántúli Naplót. Hiszem, hogy az egyesült. munkásosztály pécsi és baranyai hagyományaihoz híven a Dunántúli Napló nagy szolgálatot fog tenni a munkásosztály felszabadítása, a magyar dolgozók jólétének fokozása és a béke biztosítása érdekében, folytatott harcunkban.”

Gyetvai János főispán:

„Hatalmas olvasótábora, az

1948. áipriBüs 25«

Iliről (Sisioff üiírt

lapunk első száma?

öntudatra ébredt dolgozók nagy serege, a baranyai munkások és parasztok tízezrei állnak a lap mögött."

Krancz Pál megyei titkár:

„Biztos vagyok benne, hogy a lap méltóan be fogja tölteni hivatását és harcos szószólója" lesz a pécskörnyéki bányák, a város üzemei, a baranyai parasztság, a haladó értelmiség és általában minden dolgozó kisember érdekeinek.”

llku Pál, az MKP nagypécsi titkára:

„Ennek az új lapnak a megjelenését mi, kommunisták úgy tekintjük, mint a munkásosztály egységéért folyó küzdelem fényes diadalát.”

Külpolitikai hírcsokor

— A Szakszervezeti Világszövetség kiáltványa a béke megvédésére szólítja fel a világ dolgozóit. A kiáltvány hangoztatja, hogy a legtöbb állam még mindig óriási összegeket áldoz fegyverkezésre, amely összegeket pedig hasznosabban lehetne országos tervek, társadalombiztositós, közmunkák és újjáépítés céljaira fordítani.

— A nyugati országok dolgozói tiltakoznak a Marshall- terv ellen.

— A 40 órás munkahét bevezetését követelik az olasz dolgozók.

— Megoldódik a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete.

— 40 000 arab vonul el Haifából.

Belpolitikai hírcsokor

— Megkezdődtek az előkészületek a baranyai hadifoglyok fogadására. „Lapzártakor nyert értesülésünk szerint vasárnap Debrecenbe befut az első tavaszi hadifogoly-szerelvény a Szovjetunióból, amelyen számos baranyai hadifogoly hazaérkezik.”

— Megszűnnek a tanítóképzők. A közoktatási miniszter rendelete értelmében, megszűnnek a tanítóképző főiskolák, s helyüket a pedagógiai főiskolák veszik át.

— A rádió is közvetíti Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes mezőhegyesi beszédét.

— „Már ötvenöt éves vagyok, mégis szívesen tanulok” - mondja Nagy Pál elvtárs, aki

elsők között van a Zsolnay szemináriumán.- A pécsi nőszervezetek egyhangúlag csatlakoztak a Magyar Nők Demokratikus Szövetségéhez.

— Internálták a kisgazdaszövetkezet demokráciaellenes, volt igazgatóját.- Kánaánná változtatja az Ormánságot a minőségi belterjes gazdálkodás. Narancs- és citromligeteket ültetnek a Dráva mentén.

— Megalakult a vármegyei termelési versenybizottság.- Siklósi fények és árnyak. Az ősi vár árnyékában pezsdül az új szabad élet.

— A pécsi szénmedence fiatalsága is részt vesz a másodperc-csatában.

— A dolgozók és a tudomány összefogásával meg kell teremteni az egyetem ideg- és agysebészeti intézetét. A legmodernebb berendezés már rendelkezésre áll, az átalakítási munkálatokra még 75 ezer forintot kell előteremteni.

Sport- Csepel-MTK 1-0. Ez a mérkőzés a második félidő 28.

percében félbeszakadt, mert a játékvezetőt megverték.- A PVSK B-közép választmánya vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, a Teleky-ven- déglőben (Szabadság út 44- ben) ülést tart.- A dohánygyári „Lendület” labdarúgócsapat vasárnap délután 5 órai kezdettel Szentlő- rincen barátságos mérkőzést játszik.

Hirdetések- Pajor-féle Darius. Lábiz- zadás ellen és tyúkszemirtókenőcs ismét kapható a Gyógyszertár Drogéria lllatszertárban. Egy vevő csak egy dobozzal vásá rolhat.- Nősember bármilyen munkát vállal. Cím: Ilona út 13.- 500-as Horex királytengelyes, négysebességes, láb- kapcsolásos, modern áramvonalas, oldalkocsis motorkerékpár új gumikkal eladó. Pécs, Tompa Mihály 37.- Villa a város észoki részén, fenn 3, lenn két parkettás szobával, nagy kerttel, 32 ezerért eladó.- Mindennemű féregirtást jótállással vállalunk, vidéken is, ciángázzal, vegyészmérnök felügyeletével. Féregirtószerünk 35 év óta bevált minőségben. Az Első Pécsi Féregirtó Vállalat.- Festékek, lakkok, háztartási és piperecikkek. Izsák József Rt. Széchenyi tér 8.

Közellátás

„Kenyérjegyek beváltásának rendje április 27-től május 4- ig. Pécs város közellátási

hivatala közli a fűszerkereskedőkkel és a sütőiparosokkal, hogy április 27-től május 4-ig terjedő időszakra érvényes kenyérjegyszelvények a következők: Az általános kenyérjegy 12 nagykockája, 15 kiskockája, május havi 2, 3 szelvénye, testi munkás, nehéztesti munkás, rendőrségi pótjegy, valamint a terhes és szoptatós anyák részére rendszeresített, közellátási pótjegyek 27-28, 29-30. május havi 5-6, 7-8 sz. szelvényei.”

A közellátási hivatal felhívja a lakosságot, hogy zsírjegyeiket április 27-ig, keddig •váltsák be, a fenti határidőn túl zsírjegyeket beváltani nem lehet.

Színház—mozi- Vasárnap két előadásban, a bemutató előadás óta tá-blás házak mellett játszott, „Mosoly országa” kerül színre. A valóban csodálatos díszletek és a színháztársulat legjobbjai felejthetetlen estét biztosítottak az eddigi előadások folyamán, a színházlátogatóknak. Kérik a közönséget, hogy a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel előre vásárolják meg, mert az esti pénztárnál jegyek már csak rendkívül korlátolt mennyiségben kaphatók.- Park mozi, ma, vasárnap, utoljára, „És megfordult a szél . .." Izgalmas, különleges élmény, főszereplők: Chips Rafferty és Peter Pagan. Apollo mozi: az év legizgalmasabb bűnügyi filmje, kémek, ellenkémek, izgalmas küzdelme, a „Scotland Yard rejtelmei”.

j988. április 23., szombat