Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-23 / 112. szám
Fogyasztok fóruma «888888888« ;V- ;' .,£; Hiányhelyzet és ígéretek Miért pang az építőanyag-piac? A januári árváltozások után mindenki azt hitte, hogy változik az építőanyag-piac, és a korábbinál jobban ki tudják elégíteni a keresletet, eltűnnek a hiánycikkek. Nem így történt! Egy-két dolgot kivéve, ma éppen olyan nehéz az építkezésekhez szükséges anyagokat beszerezni, mint korábban. A baranyai Tüzép-telepek nagy részén év eleje óta hiánycikk a kisméretű tégla, o tetőcserép és a fenyőfűrész- óru. Nemcsak, hogy nincs megfelelő választék, de szemmel láthatóan kisebbek a telepek készletei, mint például egy évvel korábban. Talán még a tavalyi felvásárlási láz sem mérsékelte a keresletet. A pécsi Tüzép-telepen például, több mint 200 olyan vásárlót tartottak nyilván márciusban, akik még az előző év végén kerültek az előjegyzési listára. — A hiányzó áruféleségek helyett, most inkább más termékféleségeket ajánlunk a vásárlóknak és természetesen továbbra is veszünk fel előjegyzéseket — tájékoztat Regös Ferenc, a pécsi 1. számú telep vezetője. Újdonság például a mészhomok és a gázszilikát tégla, mindkettő nagyon jól használható például közfalak építésére. Sajnos a lakosság nem nagyon ismeri, használja, pedig ezek segítségével, akár megtakarítást is átérhetnek. A Dél-dunántúli Tüzép, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően indította beszerzéseit. Csakhogy időközben néhány körülmény megváltozott. A vállalat rövid időre pénzzavarba került. Az történt, hogy egy rendelet hibás értelmezése miatt, megvonták tőlük a tüzelő utón járó kiegészítést, sőt a bank is jelezte: nem tudja biztosítani a hiteleket, amit órufinanszírozósra kértek. Szerencsére a Kereskedelmi Minisztérium eljárt az ügyben. — A bankokra róparancsoln1, hogy adjanak hitelt, nincs módunk, viszont a Pénzügyminisztériumnál elértük, hogy azt a bizonyos, egyszeri árkiegészítőt — amit a szilárd tüzelőanyagoknál igénybe vehetnek, és amit az adóhatóság vissza akart vonni —, egyedi elbírálás alapján megkapják — mondja dr. Edvi Józset, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Nagy segítség a korábbihoz képest, hogy az árkiegészítést 15 nap helyett, 5 naponként igényelheti a vállalat. Ennek a pénznek elvileg már elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy árut szerezzenek be, és kifizessék a szállítások ellenértékét. A pécsi Tüzép-telep 30 milliós készlete március köze pén éppen fele a tavalyinak, és a helyzet másutt sem jobb. A szén nem fogyott, az enyhe tél miatt, a beérkező építőanyag viszont meg sem melegedhetett, máris vitték tovább. A kereskedők a következő hónapokban a korábbinál négyszer-ötször nagyobb igényekkel számolnak. Kérdés, hogy ki tudják-e elégíteni ezeket az igényeket, hiszen a vállalat igazgatója is arról számolt be a Baranya Megyei NEB előtt, hogy a beszerzést még mindig nehezíti a központi elosztásos rendszer, hogy* az áruk egy részét, monopolhelyzetben lévő szállítóktól kénytelenek beszerezni. A Népi Ellenőrzési Bizottság a mostani előtt, egyébként öt éve vizsgálta az építőanyag- ellátást. Jellemző, hogy néhány kérdésben azóta sem sikerült előbbrelépni. Például: a vállalatnál évente 5-600 minőségi reklamációt tartanak nyilván, ezek közül legtöbb panasz a falazóanyagokra, a palára, a cserépre, a padlólapokra, a csempékre érkezik. A téglagyárak többnyire vita nélkül elfogadják- a reklamációt. Sokan viszont nem élnek a lehetőséggel, sőt a vásárlók egy része nem is tudja, hogy a hibás termék miatt kinél tehet bejelentést. Nem véletlen hívta fel a figyelmet a megyei NEB, hogy a vállalatok késedelmes szállításai miatt, sem lehet a terheket a vásárlóra hárítani. Érvényes ez a szabály a VAÉV-BRAMAC- nál tavaly befizetett tetőcserépre is, amit változatlan órán kell a gyártónak leszállítania. Néhány építőanyag-féleségből nem jó az ellátás. Tetőcserépből például 300 millióval kevesebbet ígért az ipar. Békéscsabáról 1,5 millió helyett, csak 100 ezer darabra kaptak ígéretet a pécsiek. Állítólag néhány más gyár csak a második félévtől termel, addig karbantartásokat, korszerűsítéseket végeznek. A hiányt a Dél-dunántúli Tüzép jugoszláviai importtal igyekszik pótolni: déli szomszédainktól 2 millió cserép behozatalát tervezik. A porotrontégla miatta gyártó és a forgalmazó között nézeteltérés támadt. A hiányéit mindkét fél a másikat okolja. A gyártó szerint volt elegendő tégla, csak a Tüzép nem vette át, a Tüzép viszont azt állítja, hogy az ígért mennyiséget nem kapták meg. Meiszter Péter, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgatója szerint, javul az építőanyag-ellátás Baranyában, és a második negyedévtől már lényegesen több áru lesz a telepeken. A hiányzó hazai -termékeket elsősorban KGST országokból igyekeznek pótolni. így érkezik többek között hullámpala Csehszlovákiából és NDK-ból, fenyőfűrész- óru a Szovjetunióból. F. D. Valóban megoldhatatlan? Tényleg megoldhatatlan, hogy hétköznapokon a zárás előtti órában, vagy szombaton délelőtt péksüteményt vásárolhassunk? Nem tennénk szóvá ezt a bosszantó jelenséget, ha csak ritkán fordulna elő, de az utóbbi idő- ten két-hórom óra körül már csak üres állványok, kosarak ásítanak felénk még a szakboltokban is. Bele kell nyugodnunk, hogy a száraz kenyértől, a péksüteménytől való félelem, a talán nem eléggé ösztönző anyagi érdekeltség miatt kialakult ez a helyzet? Tudjuk, sok vevő nem egy helyen vásárol, rendszeresen oda tér be, amerre éppen dolga akad. A turistaforgalom, az időjárás is közrejátszik abban, hogy hol több, hol kevesebb árura van szükség, nem beszélve a kettős ünnepek előtti, sokszor hisztérikussá fokozódó hangulatról, amikor néhány tucatnyi ember (nem több) egyik boltból a másikba vándorolva keres kenyeret. Ilyenkor a boltvezetők utánpótlást kérnek, és a sütőipar két órán belül meg is érkezik a friss áruval. De miután több boltnál jelentkezik ugyanaz az igény, az eredmény rendszerint az, hogy a többlet- költséggel -(túlórával, kü- lönfuvarrol) kiszállított áru egy része megmarad, amit aztán az ünnepek után igyekeznek a friss termékre megállapított - ma mór nem is olyan alacsony — áron értékesíteni. Ezzel a kör bezárult. Valóban nincs megoldás? Tehetetlenül bele kell törődnünk, hogy ez másképpen nem lehet? Megoldást jelent például, ha a sütőipar saját bolthálózatának fejlesztését szorgalmazná legalább a saját üzemei mellett, ahogy ez valaha szokás volt. Talán az is segítene, ha Pécsett városrészenként, vidéki városainkban pedig egy-egy nagy bolt rendelne kellő biztonsággal, még ha szűkebb választékban is. Persze jó lenne az is, ha egyre több frissen tartható, netán otthon újból felfrissíthető termék kerülne az üzletekbe és mindezekről a lakosságot megfelelően tájékoztatnák. J. Z. Sokféle vitamin — kedvező étrendi katas Együnk csírákat? Egyre több pécsi, baranyai üzletben fedezhetők fel azok a kis többszintes műanyag edénykék, melyekben különféle magokat lehet csíráztatni. Sőt, a Csivitál — így hívják az ügyes kis szerkezetet -, megtöltéséhez szükséges, apró fólia tasakokba csomagolt magvak is kaphatók. Bár Magyarországon nincsenek igazi hagyományai a csírc- evésnek, az utóbbi időben azonban kezd elterjedni. A legfontosabb tudnivaló, hogy csak olyan magot szobád csíráztatni, amelyet semmiféle vegyszerrel nem kezeltek. A csiróztatásra szánt magvak közül a sérült szemeket el kell távolítani, utána az egészet hideg vízben meg kell mosni. A csiráztatás megkezdése előtt, a magokat érdemes néhány órára, vagy egy teljes éjszakára beáztatni. Az előkészületek után az áztatóvizet le lehet önteni, sőt a biztonság kedvéért érdemes a magokat leöblíteni. A csíráz- totást szellős, nem túl meleg helyen kell végezni. A magvakat naponta többször célszerű öntözni és ellenőrizni. Ha például penészesedést tapasztalunk, a magokat ki kell dobni, a csíráztató edényt forró vízzel ki kell mosni. A néhány nap alatt kicsírázott magvakat gazdag beltartalmi értékük, kedvező étrendi hatásuk teszik igazán értékessé. Csírázáskor a magban található enzimek aktivizálódnak, segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerűbbekké, a fehérjék aminósavokká, a zsírok zsírsavakká alakulnak. Az átalakulás közben sok olyan vitamin keletkezik, amire tél végén, tavasz elején különösen nagy szüksége van a szervezetnek. A csíráztatott növényben megtalálható az A-, o B-, a C-,' az E- és a K- vitamin. Csíráztatni főként gabonamagvakat érdemes, de jók erre a célra a hüvelyesek, a retek, a mustár magja is. A hüvelyesek csírája nyersen nehezen emészthető, ezért pár percig főzni kell elfogyasztás előtt. A felhasználásra számtalan lehetőség kínálkozik. A csírák 0 hűtőszekrényben pár napig eltarthatok, de ki lehet szárítani, majd — például kávédarálóval —, meg is lehet őrölni. Az így nyert csíralisztet ételekbe, süteményekhez lehet keverni. A "friss csírát fogyaszthatjuk például vajaskenyéren, készülhet belőle saláta, vagy például ma oly divatos, ám a boltinál valamivel olcsóbb, müzli. Kell hozzá 3 evőkanál zabpehely, 6 evőkanál víz, 1 evőkanál citromlé, két evőkanál tej, vagy kefir, 1 kávéskanál méz, 20 deka reszelt alma, egy evőkanál darált dió és mintegy 2 evőkanálnyi gabonacsíra. A zabpelyhet leöntjük vízzel és jól beáztatjuk. Fogyasztás előtt rá reszeljük az almát és beletesszük oz összes többi hozzávalót, összekeverjük, és máris kész. Gyűlnek a tapasztalatok... Működik az árfigyelő Beszélgetés dr. Lugosi Lajossal, a FŐT árszakértői bizottságának elnökével A közelmúltban több nyilatkozat, állásfoglalás napvilágot látott arról, hogy az árak emelkedése idén nem haladja meg a tervezett 15 százalékot. Mit tesz, mit tehet az árak kedvezőbb alakításáért a Fogyasztók Országos Tanácsa? - erről kérdeztük dr. Lugosi Lajost, a FŐT árszakértői bizottságának elnökét.- Tennivalónk többrétű, részt veszünk például az árakkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, képviseljük a Fogyasztók Országos Tanácsát az Árhivotalnál, de van hasonló kapcsolatunk a Kereskedelrrv Minisztériummal is. Ha szükséges, foglalkozunk egyedi fogyasztói panaszokkal is, de inkább az a gyakorlat, hogy a hozzánk érkező jelzéseket továbbítjuk a szakhatóságoknak.- Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig?- Általános gyakorlat, hogy évente feldolgozzuk az elmúlt időszak áralakulását. Tavaly például részletesen vizsgáltuk a vállalatok ármagatartását, a vendéglátás, a bútorok, a cipők és a ruházati termékek árának alakulását. Megállapítottuk például, hogy a bútorok ára nem tükröz versenyhelyzetet. Annak ellenére, hogy nagyon sok termelő van a piacon, közvetlen beszerzéssel sem lehet olcsóbb bútort kapni. A bútoripar termékeinek 95 százalékát, mint első osztályt hozza forgalombo, ugyanakkor c KERMI szerint, 50—60 százalék hibásan kerül a kereskedelembe. De van másik példánk is: egyes import lábbelik túl magas ára, szerintünk kifejezetten árfelhajtó szerepet játszik. Nincs olyan nagy különbség a hazoi és a külföldi cipők között, ami indokolná a túl magas árakat.- Milyen változást látni, az év eleje óta?- Az árak alakulásáról, a lakossági ellátásról szóló legutóbbi jelentésünkben mi is megfogalmaztuk, hogy a bébi - és gyermekruha áralakulását túlzottnak ítéljük. De néhány mtis jelenség is bosszantja a vásárlókat. Az például, hogy oz ipar és a kereskedelem még mindig nem tudott megegyezni, ki'tüntesse fel az árakat. Vannak termékek, amelyeken többféle szám sorakozik egymás mellett, míg másutt csupán a gyűjtőcsomagoláson jelzik a fizetendő összeget.- Saját aktivahálózatuk és a néplrontbizottságok segítségével önök egy ligyelöhálóza- tot működtetnek. Hogyan?- Februártól havonta 50 termék és 10-féle lakossági szolgáltatás áralakulásáról gyűjtünk információt. Az Árfigyelő legutóbbi összesítőjében 11 megye, 88 településéről szerzett tapasztalatok szerepeltek. Többek között olyan megállapítások, hogy például az előrejelzések a konfekció- termékek árcsökkenéséről szóltak, ennek ellenére a vásárlók a jelenlegi kínálatban ezt nemigen tapasztalják.- Hogyan alakult az áruellátás?- Az eddig eltelt időszak azt mutatja, hogy jó néhány termékből, amelyekből korábban kiegyensúlyozott volt, jelenleg szűkös a kínálat. Aka dozik az építőanyag-ellátás, a tartós fogyasztási cikkek utánpótlása. Hiány van például mosógépekből, színes televíziókból. Gyakori az árukapcsolás, az, hogy a monopolhelyzetben lévő vállalatok nem kötnek szerződést a kisebb kereskedelmi cégekkel.- Hogyan hasznosítják az eddigi tapasztalatokat?- A fogyasztók tanácsai a következő hetekben is folytatják a megfigyelést, az adatgyűjtést. A FŐT árszakértői bi- zotsága áprilisban összegzi az első negyedév tapasztalatait. Tervek szerint, a bizottság tagjai ezenkívül ellátogatnak néhány kis- és nagykereskedelmi vállalathoz is, hogy közvetlen benyomásokat szerezzenek. Az észrevételeket, megállapításokat - akárcsak ■korábban -, most is továbbítjuk az illetékes hatóságoknak, kormányszerveknek. F. D. Panasz-sorok Meddig tart a hűtő javítása Szabó László hegyhótmaróci olvasónk még a múlt év közepén vett egy szovjet gyártmányú 80 literes hűtőt, ami decemberben meghibásodott. Azóta tart kálváriájo. A dombóvári szervizben január végére, február elejére ígérték a hiányzó alkatrészt. Március végén azonban kiderült, hogy a szervizben „elfelejtettek" in. tézkedni. Mi lesz, ha időközben lejár a jótállás? - kérdezi joggal olvasónk. Hibás volt a tévé A boltos nem próbálta ki, úgy adta el a készüléket, - amelyről csak a használatbavétel után derült ki, hogy rossz volt — panaszolja Andro- vics Zoltán pellérdi olvasónk. A színes televíziót még tavaly vásárolták a pellérdi boltban, de az ígéret ellenére nem voltak hajlandók kicserélni. Elnézést kér a szövetkezet ■ Szárnyasi István 75 éves komlói olvasónk párszáz forint értékű árut vásárolt a helyi szövetkezet vasudvaróban, ahonnan a Zengő Aruház műszaki osztályára küldték fizetni, majd a számla kiegyenlítése után mehetett vissza a kifizetett holmiért. A panasszal megkerestük dr. Finta lózselet, a Komló és Vidéke Áfész elnökét, akitől a következő levelet kaptuk: „Több kifogás érkezett a műanyag csövek és fitting áruk értékesítésével kapcsolatosan, ezért májustól a műanyag termékek árusítását az áruházban kívánjuk megoldani. A vásárló szíves elnézését kérjük, reméljük, hogy ezzel az intézkedéssel megszűnnek az ilyen vásárlói észrevételek". Rovatszerkesztő: FERENCI DEMETER HÉTVÉGE 1988. április 23., szombat
