Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-23 / 112. szám

N éhány lelkes, a hagyo­mányokat és a szépet szerető bólyi lakos ösz- szefogott és 1985. november 4-én megalakították a Bólyi Községvédő és Szépítő Egye­sületet. Huba Gyulát, a bólyi Költségvetési üzem vezetőjét választották elnöknek. — A Mohácsi Városszépitő Egyesület elnöke kedves isme­rősöm, így vont be az egyesü­leti munkába. Az ő javaslatá­ra én is részt vettem 1985 nya­rán Szarvadon a Városvédő és Szépítő Egyesületek országos találkozóján. Az ottani nyilt, szókimondó légkör hatására fogalmazódott meg bennem, hogy szülőfalumban. Bolyban is hasonlót kellene szervez­nünk. Megnyertük a tanácsot, a pártvezetést, így kezdtük a szervező munkát — meséli az alakulás körülményeit Huba Gyula. Az alakuló ülésen közel har­minc helybéli vett részt, mind lokálpatrióta. Akad közöttük építész, kertész, szobrász, kör­zeti orvos, kőműves és autó­szerelő is. Már az alakuló ülé­sen programot állítottak össze: országos hírnevű szakembere­ket kerestek fel, és hívtak meg - többek között Makovecz Imrét, Rádai Mihályt — mond­ják el, milyennek látják Bolyt. Szerintük mit kellene megőriz­ni, illetve az építkezéseknél hogyan lehet az új formát a régivel ötvözni. Következő lépésként felke­resték a községben azokat a háztulajdonosokat, akiknek a háza egy évszázadnál idősebb - és az utcakép szempontjá­ból maga az épület, vagy a homlokzat jelentős. Kérték, így, romosán is szépek. A ta­nács a javaslatot elfogadta: erre a területre a jövőben be­építési terv készül. Többször felvetődött már a volt strand területének a rendbetétele. Az ottlévő épületeket le kellene bontani, a szemetet, a gazt eltüntetni. És füvesíteni lehet­ne. Érdemes lenne vállalkozó­ra bízni a rendbehozatalát.. . Boly büszkesége a több hek­tárnyi természetvédelmi terület a kastély mögött. Méltán há­borodtak fel. mikor a park te­rületéből „élvévé" terjeszke­dett az Egészségügyi Gyer­mekotthon. Ezen felül a par­kon keresztül történt az épít­kezés, szállítás, így sok min­den tönkrement. Sok civódás, vita után végül is a foluszépi- tők győztek: eredeti szépségé­ben állíttatta helyre az épít­tető.- A „Bólyi füzetek”-ről fel­tétlenül említést kell tenni - figyelmeztet Huba Gyula. -A művelődési ház 1986-ban adta ki az elsőt, a második most mór nyomdában van. Ebben hírt adunk a Bólyi Egyesület kezdeményezéseiről. A mun­kánkat a tanács is elismeri — minden tanácsülésre meghívót kapunk. Tevékenységünk elis­merését láttuk abban, hogy megkérdezett a tanács ben­nünket, községszépítőket, az új utcában hogyan képzeljük el a házak utcafrontját. Min­den fakivágás előtt a tanács az egyesületünk kertészétől vé­leményt kér... Több ház előtt régen kiszáradtak a fák. A bó­lyi tanáccsal közösen levelet írtunk a tulajdonosoknak: vág­ják ki, és a helyükre ültessék el a Költségvetési üzemtől díj­talanul kapott fákat. Sajnos néhányon nem fogadták el a kérésünket ... - mondja saj­nálkozva. Az új faluház (Nevelési Köz­pont) — a volt általános iskola, a régi Erzsébet Szálló átépíté­se — illetve bővítése állandó beszédtéma a faluban. Moko- vecz Imre tervei alapján ké­szül és a funkcionális tervet Beke Pál, az Országos Közmű­velődési Központ munkatársa javasolta. Eszerint nagyterem, kávéházszerü fogyasztó tér, klubszobák, próbatermek, szak­köri terem, könyvtár, kondi­cionálóterem és tekepálya kapna helyet a földszinten. Az emeleten, néhány vendégszo­bát alakítanak ki. Az év végén kezdődne az építés első üte­me — kivitelező a Bólyi Költ­ségvetési üzem. Több éves, áthúzódó építésről van szó, mivel a várható költség ötven­millió forint körüli. A falube­liek szeretnék, hogy Nevelési Központ, vagy Művelődési Ott­hon helyett Erzsébet vigadó legyen a neve . . . — Két jelentős kezdeménye­zésünk kiforróban van — büsz­kélkedik a községszépitők el­nöke. — Felkutattunk néhány régi utcanévtáblát és az úja­kat hasonló formátumura ké­szítteti el a tanács. Tán egy­szer jut annyi pénz, hogy az összes utcanévtábla ilyen „ha­gyományoson új" legyen. Or­szágos viszonylatban elsőként „Faluvédő és szépítő mun­káért" plakettet adományozunk azoknak, akik sokat tettek - a község szépítéséért. Nyárra pedig faluvédő tábort szeret­nénk itt Bolyban összehozni . . . Adóm Erika 16. hét Negyven év Negyvenéves a Dunántúli Napló. Bekötött példányai ott sorakoznak a szerkesztőségi archívum polcain. Az első évfolyamok lapjai már el­sárgultak, töredeznek. Tipikus új­ságsors. Hiszen már a tegnopi újság is réginek tekintendő, a több napos pedig egyenesen avitnak. A régmúlt időkben bú- várkodók számára jelenthet kü­lönleges értéket, de egyébként csak papírgyári alapanyag. Be­gyűjtik az iskolásgyerekek, újra rotációs papír lesz belőle, hogy holnap megint utcára kerülhes­sen, nyomdaillatúan, új hirekkel, új történetekkel, friss gondolatok­kal. A lapokon hordozott gondo­latok is ezt a körforgást járják, napról napra, évről évre. Az idő azokat is megrostálja. A tévese­ket elveti, a gyengéket feledésre ítéli, a használhatókat mások to­vábbgondolják és formálják, ta­lán új gondolatsor kiindulópont­jává válnak. Elmúlás és megúju­lás véneláthatatlan láncolata vé­gén1 születik meg mindig a „mai lap". Esetünkben negyven éve. Micsoda híreket őriznek a meg­sárgult lapok! Gyapotszedő ver­seny Mohácsi-szigeten, ítélet a Rajk-perben, beszolgáltatás (ter­mészetesen versenyben), kormány- program 1953., ellenforradalom 1956., Megalakult a Munkás-Pa­raszt Forradalmi Kormány. Az esz- mélés évei. Az első világszenzá­ció: Gagarin a világűrben! Napi hírré válik a tömeges lakásépí­tés. örülünk a panelnak, a ház­gyáraknak. Sorbanállunk televí- zóért. Felavatjuk a pécsi tv-adót. Jönnek az autók, megjelenik a Zsiguli! Világszínvonal a mező- gazdaságban. Olajválság. Begyű­rűzik? Nem gyűrűzik be? Hitelek. Rájövünk a tévedéseinkre. Itt va­gyunk. Mivégre vagyunk? Hogy hírt adjunk a máról, próbáljunk hol­nap is használható gondolatokat ébresztgetni és közvetíteni. A Du­nántúli Napló negyven éve nem mentes a tévedésektől. Lecsapód­tak benne a politika torzulásaiból következő téveszmék is. De a leg­zordabb időkben sem vált a lap embertelen nézetek elvakult hir­detőjévé. Ha sommázhatnánk a Dunántúli Napló eddigi éveit, azt mondhatnánk legfőbb jellemző­jeként, hogy mindig tisztességes újság volt. Munkatársi gárdája mindig az egyetemes emberi ha­ladás szolgálatát tekintette leg­főbb feladatának. Távol állt tő­lünk a hibázok, vagy velünk vitá- zók sárba tiprása, netán meg­alázása. Mindig is igyekeztünk a követendőt, az értékeket felmutat­ni és példájukat jobbítóan befo­lyásolni a közvéleményt. Érvekkel, nyílt vitában igyekeztünk elfogad­tatni nézeteinket. Talán nem tűnik öntelt dicsek­vésnek, ha állitom, a Dunántúli Napló az eltelt négy évtized alatt tekintélyes újsággá nőtte ki ma­gát. Lehet-e szebb feladatunk, mint őrködni, hogy ez a vonulat ne szakadjon meg a jövőben sem. Épül Alsómocsoládon a húsfogadó épülete (Riportunk a 7. oldalon.) hogy óvják, védjék saját tu­lajdonukat. Az esetleges hely­reállításokhoz díjtalan szakmai tanácsot adtak. A háztulajdo­nosok és a tanács is megkö­szönte a figyelmüket. Az egyik közgyűlésükön . felvetették, hogy a tanács mögött levő új utca megnyitásánál vegyék fi­gyelembe a falura jellemző beépítési módot. Három kü­lönböző javaslatot tettek: ne sok házat, hanem kevesebbet építsenek nagy kertekkel. Boly­ra ugyanis a tágas gazdasági udvarok és hátsó kertek a jel­lemzők. Várták, hogy valame­lyik javaslatukat elfogadják - mindegyiket elutasitották. Ké­sőbb - 1987 novemberében —1 ugyanezen utca elnevezéséről folyt a vita. Még falugyűlésen is szó esett róla. Szerették volna, ho a régi bólyi lakosok — Montenuovo Nándor, Man- ninger G. Adolf, vagy Bat­thyány Júlia — nevét választ­ják. A tanács Bánki Donátról nevezte el az utcát. Különö­sen azért sajnálják ezt, mert eddig csupán egyetlen hely­béli — Szabó Mátyás volt tsz- elnök, országgyűlési képviselő- nevét viseli egy tér.- A lakosság elismeri a munkánkat, sőt támogatja az utcakép megőrzési törekvé­seinket. Egy-két régi épület eredeti stukkódíszítését már helyreállították, vagy ígéretet tettek a visszaállításáról.- Ez pedig már eredmény - mondja elégedetten a bólyi egyesület elnöke. A községvédők kérték, hogy a tanács a volt strandfürdő és a Széchenyi tér közötti terüle­tet (magtár és régi cselédla­kások állnak itt) nyilvánítsa védetté. Az itt levő épületek száz évnél idősebbek, és még A régi magtár épülete Cseri László felvétele I If;;:: 11 HÉTVÉGE A hagyományosan új Bolyért

Next

/
Thumbnails
Contents