Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-23 / 112. szám

1988. április 23., szombat Dunántúlt napló 3 A reformok pártja vagyunk Beszélgetés Szentirányi Józseffel, a Pécs Városi Pártbizottság első titkárával — Meg lehet élni úgy is, hogy egy helyben topogás van. De ezen változtatni kell! Az eredményt nem ilyen helyben to- pogásban, hanem tényleges emberi, anyagi, szellemi és kultu­rális gazdagodásban kell mérni. S ez az a nagy lecke, amit ne­künk ma meg kell oldanunk - mondotta Szentirányi József a Dunántúli Naplónak adott interjújában. A Pécs Városi Pártbizottság első titkárával azokról a néze­tekről és javaslatokról beszélgettünk, amelyek az alapszervezeti taggyűléseken és pártbizottság ülésén hangzottak el az orszá­gos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban.- Az utóbbi években több vitát szerveztek — az ideológiai tézisekről, a párt szerepéről a politikai intézményrendszer fej­lesztésében, s most a pártér­tekezlet dokumentumairól. Egy lolyamat tehát. Ennek milyen sajátosságait lehet meglogal- mazni?- A korábbi vitákban a kri­tikai alapállás volt jellemző, a véleménykimondás. Kevésbé az útkeresés, a válaszadás. A mostaniban bebizonyosodott, hogy a párttagok, legalábbis azok, akik véleményt mondtak, képesek az országos kérdések­ben is kellő rálátással véle­ményt mondani. Bíráltak, de a kiút hogyanjára is választ ad­tak. Hadd mondjak példát! Az állásfoglalás-tervezet első feje­zete a helyzetet értékeli. Mint ahogyan a valóságunk is, na­gyon ellentmondásos, az állás­foglalás-tervezet is ezt ptóbál- ja tükrözni. Mégis a párttcfgok szóvá tették, meggyőződésem szerint joggal, hogy a tudo­mányos elemzés még hátravan és igényt tartanak rá.- Az ókori zsidók lekete bá­rányt vezettek elő, ráolvasták bűneiket és a pusztába zavar­ták. Újból lekete bárányt ke­resünk?- Nemcsak a központi dön­tést hozók felelőssége fogal­mazható meg, hanem a folya­mat egészében részt vevők te­vékenysége kell, hogy elemzés tárgyát képezze. Mert nem igaz az, hogy minden csak a döntésektől függ és a végre­hajtásban részt vevők szerepe, tevékenysége, magatartása el­választható ebben a folyamat­ban. Új jelenség a vitában, hogy o párttagok most vélemény­nyilvánításukkal a döntéselő­készítésben vállaltak fel ér­demi szerepet.- De van-e intézményes ga­ranciája annak, hogy az álta­luk megfogalmazott és helyes­nek vélt gondolatok részét ké­pezik majd az országos párt­értekezlet döntésének?- Ez az intézményes garan­cia véleményem szerint ma még nincs meg. Azon kell dolgozni, hogy minél előbb ezt is kialakítsuk.- Sokan szóltak arról, hogy nem továbbfejleszteni kell az intézményrendszer egyes rész­elemeit, hanem reformot vég­rehajtani.- Igen, sokar fogalmaztak úgy, hogy mi már sok min­dent továbbfejlesztettünk, s mégsem sikerült a mai viszo­nyokhoz igazodó, a mai köve­telményeknek megfelelő kor­szerű intézményrendszert ki­alakítani. Az országos pártér­tekezletnek egyértelműen kife­jezésre kell juttatnia, hogy a' Magyar Szocialista Munkáspárt nemcsak a gazdasági reform területén elkötelezett, nem egy­szerűen tudomásul veszi a politikai intézményrendszeren és ezen belül a párt refom- ját, hanem a szó szoros értel­mében kezdeményezője annak. A pártnak élenjáró és dönté­sei végrehajtását minden szin­ten számonkérő szervezetté kell válnia. Nem elég csak a Központi Bizottság helyét, sze­repét még világosabbá tenni, a Politikai Bizottság, a titkár­ság helyét és szerepét is pon­tosan megfogalmazni, de leg­alább ilyen fontos a párt te­rületi, vállalati, intézményi szerveinek mozgásterét bővíte­ni, más összefüggésben konk­rétabban meghatározni. Mind­ezeket olyan mélységben és terjedelemben kell megtenni, hogy intézményes garanciái lehessenek annak, hogy az alopszervezetek a maguk mű­ködési területén kellő irányí­tással de mégis önállóan, fe­lelősségteljesen tudjanak te­vékenykedni. — Gyakran elhangzó nézet, a párt vonuljon ki a gazda­ságból stb. ... — A pécsi kommunisták egy­értelmű választ várnak az or­szágos pártértekezlettől, hogy a párt nem vonul ki az élet egyetlen területéről sem. S nemcsak deklarálni kell a po­litikai irányítás és jelenlét új kritériumait, hanem az ehhez szükség.es módszereket, eszköz- rendszereket is jobban csokor­ba kell gyűjteni.- A politika, a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze a káder- politika. Sokan vitatták azt a kezdeményezést, hogy a párt tisztségviselőit csak két ciklus­ra lehet megválasztani.- Az alkalmasság és az al­kalmassá tétel intézményes fel­tételeinek kialakítása volna az ajánlható út. Ezt sokan azért is megfogalmazták, mert - ha valaki tisztességesen dolgozott hosszú éveken át és váltani szándékozik — az úgynevezett visszavonulásnak a lehetőségeit még nem teremtették meg, an­nak nem alakult ki a gyakor­lata. Ezért nem az egyént kell felelőssé tenni, hanem mind­azokat, akik ennek az intéz­ményes rendszerét nem tudták megteremteni. Többen úgy fo­galmaztak: nem megkönnyí­teni kell a fiatalok vezetővé válását, hanem megoldani a tehetséges emberek felkészíté­sét a vezetői feladatokra nem­től. életkortól szinte függetle­nül. Ez nem mond ellent an­nak, hogy a fiatalítást mint állandó leckét megoldjuk.- Bírálták a kollektív fele­lősségvállalás és a személyi felelősségvállalás viszonyát. — Hosszú évek gyakorlata őzt igazolja, hogy a testületi felelősség érvényesítésével el­mosódott a személyes felelős­ség. Nem alakulhatott ki egy országos, területi vagy helyi döntéssel összefüggésben a döntés személyes arculata. Ezt ma nagyon hiányolják. Jopqal! Ugyanazon célt többféle módon lehet elérni. A cél legyen vi­lágos, egyértelmű, az előreha­ladást, az emberi boldogulást biztosítsa — és e mögé próbál­juk felsorakoztatni az embe­reket.- Elhangzott, túl sok az ideológiai bizonytalanság, ho­mályossá vált, milyen szocia­lizmust építünk. — Hadd mondjak erre konk­rét példát. Arról szól az állás­foglalás-tervezet, hogy eddig nem sikerült megfelelő ütem­ben biztosítani a szocialista árutermelő gazdaság kialakí­tását. Az állásfoglalás gazda­ságpolitikai részében pedig azt olvashatjuk, mintha már meglenne a szocialista áruter­melő társadalom. Elméleti, ideológiai tisztázatlanság ez valóban, s mivel egyik legfon­tosabb elméleti kérdésben ho­mályos a fogalmazás, ebből következik, homályos dologhoz világos eszköz- és feltételrend­szert sem lehet megfogalmaz­ni. Ezzel adós maradt az ál­lásfoglalás-tervezet is. De le­hetne ezt a másik oldalról is megközelíteni: ha egy ilyen el­méleti kérdés nem tiszta, ak­kor nem lehel végiggondolni annak minden összefüggéséi sem a gyakorlatban. Az állásfoglalás-tervezet fog­lalkozik a kultúra, művelődés, a tudás becsületének újraértel­mezésével. Sokan szóvá tették, közel egy évtizede, a magyar közgazdasági szakirodalomban élénk vita folyt a napirenden lévő feladatok és az emberek iskolázottsága, műveltsége szín­vonalának összefüggéseiről. Megállapították, hogy fejlődé­sünk fékjévé válik az emberek kulturáltságának, tudósának alacsony foka. Nem érthető, hogy a tudományok által már korán, időben felismert és megfogalmazott tételek miért ilyen lassan kerülnek be a po­litikai döntésekbe. — Vissza-visszatérö téma a demokrácia és a nyilvánosság. — Nem vitatva a nyilvános­ság és a demokrácia értelme­zését, s nemcsak marxista fel­fogásban, én a magam részé­ről örülnék annak, ha meg tudnánk oldani, hogy mondjuk a pécsi pártbizottság tevé­kenysége a pécsi párttagság nyilvánosságát élvezhetné már, és — nem szembeállítva a fel­adatokat — csak azután mon­danám, hogy a város lakos­sága előtti nyilvánosságot is biztosítsuk. Ugyanis ma még nincs meg az intézményes for­mája, módszere és eszközrend­szere annak, hogy a testület döntései, állásfoglalásai az egész párttagság számára is­mertté váljanak. A vitában erő­teljesen hangot kapott, hogy a pórt alakítsa ki a párttagság belső információs rendszerét, fordítson gondot arra, hogy a párttagságot nap mint nap meggyőzhessük a politika iga­záról, helyességéről, intézmé­nyesen biztosítsuk a felkészíté­süket a politikai képviseletére. — Mai gondolkodásunkban a közvetlen beleszólás ügye mint­ha kissé elhomályosítaná a közvetett demokrácia már ki­alakult rendszerének a jogait és felelősségét.. . — A választott testületek jo­gosítványát nem szabad elvi­tatni. A pártértekezletek által megválasztott pártbizottságok, vagy a pártbizottság által megválasztott végrehajtó bi­zottság döntéseit, melyeket a közösség által adott megbízás alapján hoz, ugyanolyan érté­kű döntésnek kell tekinteni. A közvetett demokratizmus fórum- rendszerei és a közvetlen de­mokratizmus fórumrendszerei­nek együttes működésére kell hogy további munkával megta­láljuk a megoldásokat. Ezek még hiányoznak. Hangsúlyozni kívánom azonban, nem szabad azt a gondolkodást, magatar­tást sugallni: elég, hogy véle­ményt kérünk és véleményt mondatunk. Kell, hogy a véle­ményt képesek legyünk befo­gadni, ütköztetni, és legyen ér­Ma ülést larl a megyei. " Felelősségteljes tanácskozás vünk arra is, hogy miért lehet elfogadni egy adott kérdésben kifejtett állásfoglalást és miért nem. Ha keressük az okát an­nak, miért nő a . közömbösök száma a párttagok és nem párttagok sorában, akkor erre is rá kell jönni, hogy a sok­szor formálison alkalmazott demokratizmus üt vissza így.- Az állásfoglalás vitáját összegző pártbizottsági ülés után milyennek látja a pécsi kommunisták magatartását, hangulatát? — Felelősség, véleménynyilvá­nítás, a döntés előkészítésé­ben való érdemi szerepválla­lás, közösségünkért érzett fele­lősség mellett jelen van az el­bizonytalanodás, esetenként a másokra mutogatás, a meg­újulás várása másoktól. Az, hogy nem önmagamat kell meggyőznöm, nem nekem kell stílust, módszert, talán maga­tartást, gondolkodást változtat­nom, hanem ezt másoktól vá­rom. És jelen van a bizalmat­lanság is, nem a politika egé­szével, hanem inkább a poli­tika személyi feltételeivel ösz- szefüggésben. Sok helyütt megfogalmazták: elvárható-e egyáltalán, hogy azok a veze­tők fenn és lenn, akiknek sze­repe volt és van a mai hely­zet kialakulásáért, megtalál­ják-e a mai és holnap köve­telményeihez igazodó kibontöx- kozás, megújulás módszereit. Én emögött a vélemény mö­gött nem a politika iránti bi­zalmatlanságot, hanem a po­litikát megszemélyesítő egyes személyek elleni bizalmatlan­ságot vélem felfedezni. Ezzel függ össze azok véleménye is, akik a személyi megújulást is igényként fogalmazták meg az országos pártértekezlettel szemben. Vita volt természetesen a közmegegyezésről is. Minden bizonnyal a jövőben sem le­het olyanfajta garanciákat ke­resni, hogy a politika minden eleme valami közmegegyezés alapján alakulhat ki. El kell ismerni olyan testületek jogo­sítványát, akikre tartozik a po­litika. A politika ezeknek a testületeknek a döntéseiben jut kifejezésre, az ő felelősségüket kell növelni és döntésükhöz a lehetőségeket megteremteni, illetve tovább formálni. És eredményt kérni számon.- Mit ért eredmény alatt? — A kádermunkával össze­függésben szóltam arról, hogy az alkalmasságot az ered­ménnyel mérjük. De nem egy­szerűen az eredménnyel, ha­nem olyan eredménnyel, amely nem túlélést, hanem gyarapo­dást, tényleges fejlődést je­lent. Olyan fejlődést, amely a pozitív irányú változást hor­dozza és garantálja. Mert le­het élni eredményesen úgy is egy vállalatnál, egy intéz­ménynél is, hogy egy helyben topogás van. Egy városban is. Sajnos, egy országban is. De ezen változtatni kell! Az ered­ményt nem ilyen helyben to- pogásban, hanem tényleges emberi, anyagi, szellemi és kulturális gazdagodásban kell mérni. S ez a nagy lecke, amit nekünk ma meg kell ol­dani. Báling József 1988. március 31-én juttat­ta el a Központi Bizottság minden párttaghoz a párt országos értekezletének ál­lásfoglalásához készített ter­vezetét. A testület alapos mérlegelés után fogalmazta meg javaslatait, ahhoz azon­ban hogy az országos érte­kezlet olyan döntést hozhas­son, amelyben az egész pár­tot maga mögött tudhatja, ismernie kell a párttagok álláspontját is. Ezért kérték a párttagságot, hogy az ál­lásfoglalás-tervezet áttanul­mányozása után észrevétele­it, javaslatait mondja el az ezzel foglalkozó taggyűlése­ken. A megyei tapasztalatokat figyelembevéve megállapít­ható, hogy a párttagok kri­tikus és önkritikus, alkotó szellemben vitatták meg az alapszervezetekben a' terve­zetet. Nyíltan és őszintén mondtak véleményt gondja' inkról, az elkövetett hibák­ról, a tévedésekről, a kollek­tív és egyéni felelősségről, a tennivalókról, a gazdasági és politikai megújulás fon­tosságáról, a reformtörekvé­sek szükségességéről. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a viták, a nyílt véle­ményformálás csak akkor ve­zethet eredményre, ha az párosul a párt egységének megőrzésével, további erődí­tésének szándékával. Ma tanácskozik a megyei pártbizottság, hogy össze­gezze az alapszervezetek, irányító pártbizottságok vi­táit, kialakítsa állásfoglalá­sát a tervezettel kapcsolat­ban. Lapunkban általában e testület vitái után szoktunk tájékoztatást adni, örömteli­én az utóbbi időben mind részletesebben, nyíltabban, hogy eleget tegyünk a tájé­koztatás szélesítését igénylő javaslatoknak. Most kivétele­sen a tanácskozás előtt fel­hívjuk erre a közvélemény figyelmét. Tesszük ezt azért, mert a mai pártbizottsági ülés felelősségteljes felada­tot vállal magára, hogy va­lóban hiteles és valóságos összegzését adja az elmúlt hetekben zajló vitának. Ez­zel a munkájával eredmé­nyesen járulhat hozzá az országos pártértekezlet elő­készületeihez, megfelelhet a párttagság várakozásának, megfelelő állásfoglalásának kialakításával. Az elmúlt he­tekben több kerekasztal-be- szélgetésről szóló tudósítás jelent meg lapunkban, me­lyek azt bizonyították, hogy a vélemények, javaslatok fe­lelősségteljes légkörben ala­kultak ki, tükrözve azt a fokozott várakozást, mely az országos pártértekezletet szé­les körben megelőzi, s amely elsősorban a feladatok kö­zös keresésében jut kifeje­zésre. A párttagság azt várja a pórtértekezlettől, hogy dön­tései kedvező hatással le­gyenek az elkövetkezendő évek cselekvéseire, választ adjanak a kételyekre, ag­godalmakra. A mai pártbi­zottsági ülés az eddigi vita folytatása lehet, gazdag ta­pasztalatokra támaszkodva, hiszen a testület tagjai nem­csak saját véleményükre épít­hetnek, hanem számtalan taggyűlésen, irányító párt- ■ bizottsági ülésen való rész­vételük szélesítette átte­kintésüket, késztette őket a továbbgondolkodásra. Ez minden bizonnyal kifejezésre jut a mai testületi vitában, melyről elképzeléseink sze­rint részletesen kívánjuk majd tájékoztatni a megye köz- : véleményét. A mai pártbizottsági ülés. hivatott arra is, hogy elfo­gadja azokat a küldötteket, akik a megye párttagságát képviselik majd az országos , pártértekezleten. Az állásfoglalás tervezeté­nek vitáján túl személyi kér- ; désben is felelősségteljesen ’ dönteni kell a megyei párt- bizottságnak. A testület a megüresedett megyei titkári beosztást kívánja betölteni, j A megválasztásra kerülő új I titkár az ideológiai munka területét felügyeli, irányítja | majd. A személyi kérdések- j ben hozott döntésekről is a i testület ülései után szók- ! tunk tájékoztatást adni. A pártbizottságtól kapott fel- ! hatalmazás alapján most i ebben is kivételt tehetünk. A jelölő bizottság, a testű- j let tagjainak előzetes véle- j ményeit kikérve, két személy­re tesz javaslatot e fontos j párttisztség betöltésére. (Mi ! most őket az ABC sorrend­je szerint mutatjuk be.) Ja- j vasolják ideológiai titkárnak dr. Antal Gyulát, az MSZMP j Baranva Megyei Bizottsága j Oktatási Igazgatóság igaz- j gotóját, aki 1933-ban szü- j letett, 1952 óta tagja a ; pártnak, elvégezte az ELTE Bölcsésztudományi Karát és a Politikai Főiskolát, a böl­csészettudományok doktora, többek között 1970-től 1980- j ig a Pécs Városi Bizottság ideológiai titkára volt, tagja a megyei pártbizottságnak, j Javasolják ideológiai titkár­nak dr. Szirtes Gábort, az \ MSZMP Baranya Megye’i Bi­zottsága Oktatási Igazgató- j sága tanszékvezető igazgató- j helyettesét, aki 1946-ban ! született, 1970. óta tagja a i pártnak, elvégezte Szegeden j a JATE Bölcsészettudományi Karát, az ELTE Bölcsészettu- j dományi Kar szocializmus > szakát, az SZKP Társadalom- j tudományi Akadémiáját, a politikatudomány kandidá­tusa, bölcsészettudományi doktor, többek között a KISZ Baranya Megyei Bizottságá- I nak és a megyei pártbizott- I sáq politikai munkatársa volt. Az állásfoalalás-tervezet I vitája, a személyi kérdésben I való döntés felelősségteljes I feladata ma a megyei párt- I bizottságnak, melynek mun- I kájához sok sikert kívánunk! I Pályázat Ifjúsági közösségek támogatására vagy a településen faluház építését kezdték meg. A vá­rosokból elsősorban azoknak a jelentkezésére számítanak, akik a lakótelepeken élők kö­zösségeinek alakítását kíván­ják segíteni. A pályázók írják meg ne­vüket, életkorukat, iskolai vég­zettségüket, foglalkozásukat, munkahelyüket, lakcímüket és a település közösségi életében eddig betöltött szerepüket és terveiket is. A jelentkezéseket a KISZ KB szabadidős osztá­lyára kell benyújtani: 1133 Budapest, Kun Béla rakpart 37-38. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezi és támogatja olyan ifjúsági közösségek, sza­badidős társaságok, egyesüle­tek alakítását, amelyek c helyi lehetőséaek feltárása alapján, társadalmi összefo­gással jönnek létre a telepü­lés közéletének, hagyomány- őrző tevékenységének, a lakos­ság egészségesebb életmódjá­nak és szabadideje kulturált eltöltésének érdekében. Különösen olvan fiatalok je­lentkezését várják, akiknek szűkebb lakóhelyi környezeté­ben közművelődési intézmény működtetésére lenne szükség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents