Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-22 / 111. szám
9 1988. április 22., péntek Dunántúli napló Pécsi orvosnő tart tanfolyamot Budapesten A fiatalember füle jelzett. Illetve nem is a füle, hanem a rendkívüli érzékenységű kis műszer, amit az orvosnő a fülkagyló különböző pontjaira helyezett. És mindig ugyanott, ugyanazon a ponton. A páciens pedig nem értette, az orvosnő miért azt firtatja tőle, van-e vagy volt-e vesepanasza? Vizelt-e véreset vagy sem? A fiatalember elsőosztályú sportoló, futóatléta. Edzői nagy jövőt jósolnak neki, azonban egy ideje az eredmények elmaradtak a várakozástól, a fiú állandó derékfájdalmakról panaszkodott. Küldték orvostól orvosig, vizsgálták, az eredmény: negatív. Akkor javasolta valaki az akupunktúrát, mégpedig olyan valaki, aki ismerte dr. Draveczky Éva pécsi orvosnőt. így került a pesti fiatalember a pécsi Veress Endre úti Rendelőintézetbe. S elég jó oka volt csodálkozni, hogy a doktornő — bár csak a fülét vizsgálta a kis „műszerrel" - ahelyett, hogy elkezdte volna ez akupunktúrás kezelést, át- küldte őt az urológiára. Ott pedig kiderítették, mindkét veséjében vesekő képződött, ez okozta a panaszokat. Dr. Draveczky Éva ideggyógyász szakorvos — a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények orvosa — egyszerűen magyarázza el a laikus számára hihetetlennek tűnő eset összefüggéseit: A fülkagylóra, erre a haszontalannak hitt testrészre kivetülnek a különböző szervekből az agyközpont felé tortó ingerületek. Ennek köszönhetően, ha valamelyik szerv beteg, akkor a fülkagylón az adott kivetülési pontokon megváltozik a bioetektro- mosság. Ez a finom kis műszer ezt a változást érzékeli és jelzi. Azt nem lehet vele megállapítani, hogy mi a baj, csupán abban adhat segítséget, hogy milyen irányban kezdjék el vizsgálni a beteget. Ugyanakkor a fül ezen pontjaira valamilyen módon hatva befolyásolni lehet egy-egy szerv működését is. A köznyelvben ezt nevezik fül-akupunktúrának. Nálunk az akupunktúrának, gyógyító hatásának hivatalos elismerése és alkalmazásának jóváhagyása sokáig váratott magára. Míg a világon szinte mór mindenütt foglalkoztak vele, addig nálunk külföldi tanulmányúiról hazatért orvosok majdhogynem illegálisan próbálkoztak az alkalmazásával. A helyzet ma bár jelentősen változott — hiszen sokan foglalkoznak vele magas fokon, és megrendezték, éppen Pécsett az első országos reflex- terápiás kongresszust is —, de hivatalosan ilyen szakrendelést nem engedélyeznek. Arra hivatkozva, hogy ilyen szakképzés nincs Magyarországon. Jórészt a helyi vezetők szemléletén múlik, hogy amelyik orvos vállalkozik erre, napi munkája mellett foglalkozhat-e vele. Ennek ellenére hosszabb tanfolyamon szerzett szakképzettséggel mégis rendelkeznek, igaz mindössze ketten az orReflexterápia Az akupunktúrás pontok műszerrel is kimutathatók szógban. Egyikük dr. Draveczky Éva, aki a Szovjetunióban szerzett diplomát erről a szakterületről. Épp ezért a közelmúltban kérték fel, hogy a Budapesten indult akupunktúrás tanfolyamot ő vezesse. — Hogyan szerezte meg ez! a diplomát, s egyáltalán miért kezdett el akupunktúrával foglalkozni? sával érhetünk el jó eredményt. Van betegség azonban, amely akupunktúrával nem kezelhető. A tanfolyam végeztével diplomát kaptam erről. (Dr. Draveczky Éva nem szívesen beszél róla. Amikor hazajött, kérte ennek a diplomának a honosítását. Elutasították azzal az indokkal, hogy Magyarországon nincs reflexterápiás Dr. Draveczky Éva akupunkturás kezelés közben — A Szovjetunióban Ungvá- ron végeztem az orvosi egyetemet. Ott volt egy neurológus professzorunk, akit nagyon szerettünk, és aki rendkívül magas szinten művelte a szakmát. Szuggesztív egyéniség volt. Nos, amikor végeztem, ő adott pár tűt és egy oroszra lefordított kínai könyvet a ref lexterápiáról. Ö mondta, lát bennem annyi kitartást, hogy hozzáfogjak a tanulmányozásához. A könyvet ki is tanultam, de a tűkhöz nem mertem nyúlni. — Végül 1984-ben sikerült eljutnom a moszkvai Központi Reflexterápiás Intézetbe, ahol háromhónapos elméleti és gyakorlati tanfolyamon vettem részt. Ennek az intézetnek van kutatórészlege is, ahol az akupunktúra hatásmechanizmusát kutatják és van klinikai fekvőrészlege, ahol a legkülönbözőbb betegségben szenvedőkön próbálják ki a módszer1. Az eddigi eredményeik alapján — és az én eddigi tapasztalataim is igazolják — vannak betegségek, amelyek akupunktúrával jól gyógyíthatók gyógyszer nélkül is és vannak, amelyeknél az akupunktúra és a gyógyszerek együttes hatáképzés, tehát ilyen szakképzettséget sem tudnak hivatalosan elismerni.) — Az akupunktúra elnevezést csak mi használjuk, a Szovjetunióban és más országokban reflexterápiáról beszélnek. Hiszen a testpontokat különböző módon lehet ingerelni, nyomással, vákuumhatással, hővel. Az akupunktúra csak a tűszúrósos módszert jelenti. — Az ön kollégái közül sokan még ma is kételkednek a tüszúrásos módszer hatásosságában, nem ismerik el gyógymódnak. — A bőrfelületen vannak olyan pontok, ahol több idegvégződés található. Ezeken a helyeken alacsonyabb a bioelektromos ellenállás, és fokozottabb a széndioxid-kiválasztás. Ez ma már műszerekkel mérhető tény, ugyanúgy, mint a beszélgetésünk elején említett fülpontok. Nos, ezek a testfelületek megegyeznek az akupunktúrás pontokkal. A testen kb. 365 ilyen pont van. Az akupunktúra hatása azon alapszik, hogy az itt lévő idegvégződések ingerlésével egyrészt a fájdalmat lehet leblokkolni, másrészt olyan élettani folyamatokat lehet bendítani, amelyek serkentik a szervezet védekező, öngyógyító mechanizmusát. — Hogy mely betegeknél milyen pontokat ingerlünk, ehhez is különböző receptúrát kell felállítani, s ha az egyik nem hoz eredményt, próbálkozni kell másikkal. Ugyanis az akupunktúrával foglalkozó orvosnak nem elég csak any- nyit tudni, hogy egy bizonyos tünetnek itt vagy ott a pontja. Ismernie kell az egyes pontok közötti összefüggések szabályait ahhoz, hogy a legjobb pontkombinációt tudja összeállítani az adott esetben. Ehhez azonban tudni kell a neurológiát, rengeteget kell tanulni, olvasni. Ezért lenne szükséges a magas színvonalú képzés beindítása. — Mely betegségek kezelésénélj lehet jó eredménnyel alkalmazni? — Jól gyógyítható a migrén, csökkenthető a gyomorfeké- lyes beteg fájdalma, és jól befolyásolható a stressz által kiváltott magas vérnyomás. Lumbágó és ischialgia esetében 60—70 százalékosak az eredményeink. Különböző görcsök oldására is jól alkalmazható, de jó eredményt értünk el alvászavar, neurózisok kezelésében is. Feltétlen megemlíteném az asztmás betegek körében nálunk elért igen figyelemre méltó javulási, gyógyulási arányt. — Elterjedt, hogy akupunktúrával le lehet szokni a dohányzásról, vagy gyógyítani lehet az alkoholizmust. — Ez nagy tévedés. Az akupunktúra csupán segítség azoknak, akik erős akarattal elhatározzák, hogy leszoknak akár a dohányzásról, akár az alkoholról. Ugyanis, sokan azért vallanak kudarcot, mert a fellépő gyötrő hiánytüneteket nem bírják elviselni. Nos, az akupunktúrának itt van szerepe, hogy ezeket a kínokat okozó megvonási tüneteket enyhíti. — Olvastam valahol, hogy Kínában az AIDS-t is próbálják akupunktúrával gyógyítani — Ez nagy tévedés, szerintem újságírói baki. Csupán arról lehet szó, hogy mint mái említettem, bizonyos pontok ingerlésével a szervezet védekező mechanizmusát serkenteni lehet. — A reflexterópia nem köny- nyű tudomány. Rengeteg tanulást igényel és minél jobban belemélyed az ember, annál több homály merül fel. Azonban hangsúlyozni szeretném, az akupunktúra nem csoda gyógymód. Hiba lenne egyedüli módszerként alkalmazni, csak kiegészítője lehet az egyéb terápiáknak. Sarok Zsuzsa Iliiíkórtól működik es Hol? A komputer tomográf tért hódított az orvostudomány számos területén, ugyanis gyors, a test minden részére kiterjedő, precíz képfelbontású felvételei hasznos és nélkülözhetetlen diagnosztikai segítséget nyújtanak az orvosoknak. Londonban 1972-ben az EMI cég készítette az első komputer to- mográfot, egy évvel később Eu- rópóben három készülék működött. Azóta már számtalan készülék található a klinikákon, kórházakban. Ma már az egész testről készítenek fölvételeket. Jelentős segítséget nyújt a daganatku- tatósban. Elsőként az idegsebészek használták. A komputer tomográf meggyorsítja a diagnosztikát és választ ad a műtétek utáni esetleges szövődményekről. Budapesten az utóbbi időben több készüléket állítottak üzembe. Pécsett évekig működött egy régebbi típusú komputer Dj komputer tomográf Pécsett tomográf. A POTE Radiológiai Klinikáján vizsgálták a készülékkel a rászoruló betegeket. Nemrégiben az egyetem kapott egy modernebb, Siemens gyártmányú komputer tomográfot, amely a ímeglévőnél sokkal finomabb képfelbontású, pontosabb, és a felvételeket gyorsabban készíti el. A készülék még nem használható, felállításához jelenleg erősítik a régi komputer helyiségének födémét a Radiológiai Klinikán. A statikai biztonság elérése után fognak a cég szakemberei a gép bekötéséhez. Dr. Bauer Miklós egyetemi rektor szerint még vagy öt hónapot kell vár. ni a komputer tomográf működéséig. A régi készüléket a szekszárdi kórház veszi át. — A Rét utcai idegklinikai, idegsebészeti, pszichiátriai tömb és a radiológiai klinika között vita folyt, hol helyezzék el az új komputer tomográfot. Tény, hogy a fejlettebb országok neurológiai centrumaiban mindenütt található komputer tomográf, részben mert szükséges a diagnosztikához, részben mert az odakerülő betegek általában nem vagy nehezen mozdíthatók, önök mi alapján döntötték el a készülék helyét? — A neurológiai centrumokban is található komputer tomográf. Az is szócskát húznám itt alá, mert azt jelenti, hogy egy városban több készülék működik. Mi egyet kaptunk és elhelyezésénél azt kellett mérlegelnünk, hol biztosítható jobban a készülék széles körű kihasználása, szakszerű kezelése — mondja dr. Bauer Miklós. — Szállítani kell a betegeket. Többségben vannak a nem idegsebészeti esetek. Ellátásuk biztosítása a komplex klinikai tömbben megvalósíthatóbb. Ezért döntött az Egészségügyi Minisztérium a Radiológiai Kli. nika helyisége mellett. Meg kell szervezni azt, hogy a készülékkel két műszakban dolgozhassunk. Státus, bér kérdése is, amit az egyetem önmagában nem tud megoldani, de az Egészségügyi Minisztérium se. qítségével meg fogjuk szervezni, mire felállítják a komputer tomográfot. B. A. Politika nyilvánosság A fenti címmel kétnapos tanácskozás zajlott le április közepén Debrecenben társadalomkutatók, politikai munkatársak és újságírók részvételével. A vita szervesen illeszkedett abba a kiterjedt feltáró, elemző és véleménycsere folyamatba, amely a stabilizációt, a kibontakozást és a megújulást szolgálja. Az alábbiakban a tanácskozás gazdag anyagából merítve a társadalmi, illetve a politikai nyilvánosság néhány jellemzőjét és következményét törekszem körvonalazni. Egyetértéssel fogadott megállapításként hangzott el az értekezleten, hogy a nyilvánosság a politikai szervezetek, közöttük az állami szervek és társadalmi környezetük kölcsönösen hatékony ellenőrző, ösztönző, késztető kapcsolatának mellőzhetetlen feltétele, eszköze és megnyilvánulása. A nyilvánosság elsődleges rendeltetése tehát az, hogy egyaránt lehetővé tegye a politikai szervek működésének és munkásságuk következményeinek megismerését és értékelését a társadalom részéről, valamint a társadalmi folyamatok, a társadalmi elvárások s reflexiók érzékelését és megítélését a politikai, az állami szervek által. Mind a társadalmi szférában, mind pedig a politikai intézmények tekintetében, a nyilvánosság szoros összefüggésben áll azokkal a lényeges megújulási folyamatokkal, amelyek problémáink megoldása, a haladás érdekében el- odázhatatlanul kerültek napirendre hazánkban. A társadalmi életben csak akkor terjed el és erősödik fel a vállolkozókészség a hatékonyabb megoldásra, a jobb minőségre, a színvonalasabb teljesítményre kényszerítő automatizmus, akkor alakul ki a visszaélést, a közösség megkárosítását elítélő közvélemény, ha kibontakozhatnak és érvényesülhetnek az egészséges versengésre serkentő társadalmi belső motiváló tényezők. Ezek körében egyik mellőzhetetlen eszköz a közösséget érintő véleménynyilvánítások, szerveződések, vállalkozások, fellépések, eljárások és mindezek eredményeinek nyilvánossága. A társadalmi életben a nyilvánosság a közösségi szempontú megméretésnek, minősítésnek és egyetértő vagy elutasító visszahatásnak mellőzhetetlen feltétele és eszköze. A nyilvánosság természetesen a társadalmi életben sem lehet abszolút. A magán-, illetve a családi élet intimitása, a személyiségi jogok tartalma, az egyéni és a közösségi akciók közérdekűségének hatósuqara szabhatja meg az igényelhető nyilvánosság terjedelmét. Jelentős differenciálással érvényesítendő a nyilvánosság a politikai intézményrendszer állami és társadalmi szervezeti összetevőinek működésében is. Szinte teljes nyilvánosság várható el a választott küldöttek és a népképviseleti testületek tevékenysége tekintetében. Nem térhetnek ki a kormányzati szervek sem működésük folytonos társadalmi figyelemmel kísérésének lehetővé tétele elől. Bizonyos indokolt kivételektől eltekintve, a bírósági tárgyalások nyilvánossága a polgári forradalmi átalakulás vívmánya, amelyet az igazságszolgáltatás társadalmi ellenőrizhetősége és nevelő hatásának fokozása érdekében alkotmányos elvként alkalmazunk hazánkban is. A titkos diplomácia időszaka is lejárt, esetleges igénybevétele méltán vált ki nemzeti és nemzetközi rosszallást. A nyilvánosság, ha maradéktalanul kapcsolódik hozzá az őszinteséget megtestesítő nyíltság, és a társadalmi reagálást respektáló nyitottság, valamennyi állami szerv, tisztségviselő és minden politikai feladatra vállalkozó társadalmi szervezet esetében bizalmat alapozó szerepet tölt be. Jelentős lehet a nyilvánosságot biztosító szervezeti és működési formák szerepe a visszaélések megelőzésében, felismerésében, a felelősség- érzet növelésében, illetve a bizalom megalapozott megvonásában. Az említett szervek tevékenységének nyilvánossága fokozza az érdekeltek, az érintettek, a polgárok érdeklődését, tájékozottságát, reálisabbá teszi és intézményes keretekbe tereli a társadalmi reflexiót, a közvélemény alakulását. Amennyire jelentős a politikai szervek működésének nyilvánossága, éppoly mellőzhetetlen a társadalmi visszacsatolás megfelelő tanulmányozása és hasznosítása. így válik a nyilvánosság a politikai szervezetek és a társadalmi közösségek politizálásának összekötő láncszemévé, a politikai kultúra fejlesztőjévé és színvonalának egyik jelentős mutatójává. A vázolt összefüggések alapján állíthatjuk, hogy a nyilvánosság elengedhetetlen létformája, éltetője és fokmérője a társadalmi és a politikai demokráciának. A valós nemzeti, gazdasági, közösségi érdekek védelmében meghatározott államtitok, szolgálati tilok természetesen nem lehet a nyilvánosság tárgya. A politikai szervezetek körében kiemelkedő a jelentősége és meghatározó a szerepe a különböző társadalmi csoport- érdekek ideológiai és politikai szempontú integrálására és az egész társadalom érdekeinek szolgálatára vállalkozó párt működése nyilvánosságának. Amint a tagsággal rendelkező valamennyi társadalmi-politikai szervezet esetében, a párt tevékenységében is eltérő a szervezet keretében, a tagság irányában, illetve körében érvényesítendő ún. belső, valamint az egyéb szervezetek és más közösségek irányában megvalósítandó külső nyilvánosság tartalma és terjedelme. Nélkülözhetetlen közvetítő szolgálatot teljesítenek a társadalmi és a politikai nyilvánosság gyakorlásában a tömegközlési intézmények és eszközök. Sem a társadalmi közösségek életében, sem a politikai szervezetek működésében azonban a nyilvánosság nem korlátozódik a sajtó, a rádió, a televízió és az egyéb hírközlő orgánumok közléseire. A nyilvánosság számos egyéb formában (pl. a küldötteknek, a tisztségviselőknek, a lakó- és munkahelyi közösségek előtti beszámolói, a döntéstervezetek társadalmi vitái, nyilvános testületi ülések lakossági látogatása, stb.) is érvényesülhet. A tág értelemben vett sajtó pedig nemcsak gyors és hiteles híradásra, tájékoztatásra hivatott, hanem alkotmányos keretek között a nézetek, az érdekek, a törekvések képviseletére, kulturált ütköztetésére, valamint a társadalmi, politikai megnyilvánulások értékelésére, helyeslésére vagy kifogásolására, illetve meggyőződéses támogatására is. Dr. Adóm Antal >
