Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-21 / 110. szám

1988. április 21., csütörtök Dunántúli napló 5 Régi és új lehetőségek Szükség van jó reklámra Pécsett tartotta tegnap éves beszámoló taggyűlését a Ma­gyar Reklámszövetség megyei szervezete. A tanácskozáson részt vett Nagy Péter, a szö­vetség főtitkára is, akit többek között arról kérdeztünk: mi a reklám szerepe a jelenlegi vál­tozó gazdasági környezetben, mennyire van szükség egy visz- szalogott fogyasztási koncepció mellett áru- és termékpropa­gandára? — Lehet, hogy első pillanat­ban ellentmondásnak tűnik, a reklámnak mégis van jelene és jövője is. Ez persze nemcsak az én véleményem, hiszen a szövetségben tavaly ősztől há­rom olyan tanácskozás is volt, ahol a beszélgetésben egyete­mi tanárok, marketing szakem­berek, nagyvállalatok propa­gandafőnökei, valamint a rek­lámügynökségek kereskedelmi igazgatói vettek részt és ha­sonló álláspont született. Meg­próbáltunk egyfajta előrejelzést készíteni, amivel februárban a szövetség elnöksége is foglal­kozott. — Milyen következtetésekre jutottak? — Növekedni fog a reklám iránti igény, hiszen napjaink­ban mindenki jobban meggon­dolja mire adja ki a pénzét. Ebből következik, hogy a rek­lám informáló szerepének is növekednie kell. Több lesz pél­dául a televíziós reklám. Saj­nálatos az, hogy a sajtóreklám — amelyre egyébként megköze­lítőleg a költségük 50 százalé­kát fordítják a megrendelők — lassú. A papírhiány miatt kicsi az erre fordítható lapfelület, ezért késnek a hirdetések, hosz- szú idő telik el a megjelené­sig. Nemrég egy televíziómű­sor is foglalkozott azzal, hogy mennyire ráfizetésesek a ma­gyar lapok. Ebben az adásban mégis csupán egyetlen szó hangzott el a hirdetésekről, holott minden fejlett ország­ban a reklám tartja el a saj­tót! — Vannak persze újabb mód­szerek is! — Igen! Itt van példának a levélreklám, amely nálunk az összes reklámlehetőségeknek még 1 százalékát sem teszi ki. Finnországban ennek a része­sedése 40 százalék, más álla­mokban még több. Egyre több reklám jelenik meg a közleke­dési eszközökön, villamosokon, buszokon, aminek nyilvánvaló­an gazdasági oka van. — Mennyire van pénze ma a magyar gazdaságnak reklám­ra? — Becslésem szerint ma mintegy 6—7 milliárd forintot fordítanak nálunk erre a cél­ra. Ebben természetesen ben­ne van a külkereskedelmi rek­lám, sőt a hazai kiállítások is, amit egyesek nem sorolnak ebbe a kategóriába. Ha azt számítjuk, hogy a külföldi pro­paganda drága, talán ez a pénz még kevés is. — Milyen a magyar reklám hire a nagyvilágban? — Rendszeresen jönnek hoz­zánk külföldi újságírók, de ép­pen most kértek tőlem is az egyik legnagyobb amerikai reklómlapba egy cikket, tehát érdeklődnek irántunk. Szövetsé­günk rendezvényein rendszere­sen részt vesznek a Nemzetkö­zi Reklámszövetség vezetői. Nemrég járt nálunk például Alexander Brody, a nemzetkö. zi szövetség jelenlegi elnöke, aki egyébként Bródy Sándor író, újságíró unokája. Vélemé­nye szerint jó a magyar rek­lám, csak egy kicsit általános, nem eléggé közvetlen és gyak­ran nem a fogyasztóhoz szól. Ferenci Demeter Bélyegritkaságok a Helyőrségi Klubban Nemzetközi filateliai kiállítás Pécsett Eszék, Schwerin és Baranya filatelistáinak bélyegeiből nyílt kiállítás tegnap Pécsett a Helyőrségi Klubban. A tárlat egyik kiemelkedő filateliai ér­dekessége Vas István sziget­vári gyűjtő 1871-ben kiadott kőnyomatos bélyegekből ösz- szeállított sorozata. Tegzes József pécsi filatelista a Ta­nácsköztársaság idején Pé­csett kiadott, úgynevezett fe- lülnyomásos bélyegekből készí­tett gyűjteményt. Farkas Zol­tán pécsi bélyeggyűjtő az 1945—46-os inflációs időszak leveleit dolgozta fel. Látható közöttük „billiós”, illetve „ga­lambos" bélyeggel feladott boríték is, amelyek annak ide­jén csak egy-két napig voltak érvényesek. A külföldi kiállí­tók közül Stankó Novakovic ju­goszláv carte maximumok so­rozata számíthat nagy érdek­lődésre. A gyűjteményben ugyanis a képeslapok, bélye­gek és pecsétek témája azo­nos. Dr. Heinz Geistefeld schvverini filatelista Mecklen- burg-Strelitz postatörténeti rit­kaságaiból állította össze gyűj­teményét. A tárlaton száz tab­lón több ezer bélyeget tekint­hetnek meg a látogatók húsz gyűjtőtől. A kiállítást Gergely László, a Hazafias Népfront Városi Bi­zottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően Stanko No­vakovic az eszéki és Hans- Heinz Schnütt, a schwerini küldöttség vezetője köszöntöt­te a megjelenteket. Ezután Ko­csis Tamás, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségé­nek elnöke kitüntető jelvénye­ket adott ót a külföldi ven­dégeknek. A versenykiállitáson szereplő gyűjteményeket Vis- nyovszki Gábor, a MABEOSZ elnökségének tagja, a bíráló- bizottság elnöke értékelte. Arany oklevéllel jutalmazták Vas István szigetvári, Tegzes József pécsi és dr. Heinz Geistefeld schwerini filatelisták bélyegsorozatait. A tárlat április 27-ig te­kinthető meg. Vasárnap dél­előtt a MABEOSZ pécsi szék­helyén diavetítéses előadást tartanak Schwerinről. A Dél­dunántúli területi bizottság és a pécsi városi bélyeggyűjtő kör szervezésében. Aggasztóan csökkenő területek Fiatal kajsziültetvényt tekintenek meg a szakemberek Bikái határában Nő a csonthéjas gyümölcsök iránti igény „Gyümölcsben, mely külö­nös édességéről, zamatjáról más, északibb megyebelitől egyszerre megismerhető, igen gazdag Baranya: de koránt­sem olyan gazdag, mint lehet­ne” — írta 1845-ben Haas Mi­hály. Sorai akár a Bikali Ál­lami Gazdaságban tegnap rendezett, a csonthéjas gyü­mölcsök telepítésének elősegí­tése céljából összehívott ta­nácskozás mottójául is szol­gálhatnának. — Megyénkben jelentős nagyságú területek vannak, melyek gyümölcstermesztésre alkalmasak — szögezte le már megnyitó beszédében dr. Cseh Sándor, a Baranya Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője. — A fizetőképes kereslet, a piac igényli a friss és a konzervgyárak által feldolgo­zott gyümölcsöt egyaránt. Meg­nőtt a kereslet az úgynevezett csendes üdítők irányába is, me­lyeknek ugyancsak friss gyü­mölcs az alapanyaga. Ehhez képest az utóbbi évek adatai inkább aggodalomra. Á lakó köteles-e beengedni a féregirtókat? Mostanában Pécs több épü­letében is féregirtás történik, elsősorban az elszaporodott csótányok, svábbogarak miatt, amelyek fertőzést is okozhat­nak. Ilyen akciót rendelhet meg bérlői kezdeményezésre a lakásszövetkezet, a PIK, vagy épp a Pécsi Közegészségügyi, Járványügyi Szolgálat. Az utób­bi általában a Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat kártevőirtó üzemét kéri fel a feladat teljesítésére. Sajnos, több helyen is, a lakók meg­tagadják az irtást, még akkor is, ha otthon vannak, és nem engedik be a féregirtó szak­embereket. Ez szabálytalan, mert köte­lességük fogadni a féregirtó­kat, pláne, ha a lakótömb nagy hányada akarja is a féreggyérítést. A közelmúltban Pécsett, a Varsány utcában akadtak mégis néhányon, akik nem fo­gadták az irtást végző szak­embereket. Megbüntethetók-e, ők, és milyen mértékben? Igen. Ezt jogszabály, tanácsi rende­let is előírja. A kiszabható bírság összege korábban maxi­mum 5000 forint volt, most mór lehet 10 000 forint is. Az említett szolgálat az ő általa féregtelenített házakban, a megtagadókkal szemben még nem alkalmazta a fenti szank­ciót. Igyekszik kompromisszu­mot kötni ott, ahol idős, ma­gányos emberek élnek a la­kásban, és valahogy végrehaj­tatja a munkát. Ahol PIK, vagy lakásszövetkezet rendelt el ir­tást a bérlők kérésére, ott ezen szervek kötelesek a mu­lasztókkal szemben eljárni, például egyebek között jelen­tik a problémát a már említett járványügyi szolgálatnak. Ha így sem boldogulnak, akkor fordulhatnak a V. B. Hivatal szabálysértési osztályához, an­nak segítségét is kérhetik a büntetés kiszabását illetően. Cs. J. mint bizakodásra adnak okot. A meggy kivételével valameny- nyi nagyüzemileg termesztett gyümölcsünknél óriási volt a visszaesés mind a betakarított ossz gyümölcsmennyiséget, mind az árutermelő gyümöl­csösök területi adatait illető­en. A csonthéjasok közül külö­nösen a kajszi és az ősziba­rack árutermelő területei zsu­gorodtak össze. Átfogó elemzést az országos helyzetről Pekó József, a MÉM kertészeti osztályvezetője adott. Kiemelte, hogy — részben az ossz. termésmennyiségek csök­kenése, másrészt a külföldi kereslet stabil, sokszor szállí­tási lehetőségeinket meghala­dó volta miatt - csonthéjas gyümölcseink értékesítési lehe­tősége az utóbbi egy-két év­ben jelentősen javult. Kajszi­ból például a már kiöregedett, szakmailag nem elfogadható színvonalú ültetvényeket is ér­demes volt művelni, fenntar­tani a magasra szökött felvá­sárlási árak miatt. Megjegyzendő —. s a ta­nácskozáson ezt szenvedélyes hangon tárgyalták —, hogy ezeket az árakat a konzerv­gyárak sokszor már nem is tudják beépíteni saját áraik­ba, inkább lemondanak az adott gyümölcs feldolgozásá­ról. Igaz volt azonban az el­lenérv is, miszerint hot—nyolc évvel ezelőtt éppen a nevet­ségesen alacsony átvételi árak miatt hagyott fel több nagy­üzemünk a csonthéjasok ter­mesztésével, az új telepítések beindításával. A szakemberek megegyeztek abban, hogy a telepítéstől egészen a feldol­gozásig terjedő, minden részt­vevő számára megfelelő ér­dekeltségi rendszer, s ezzel összefüggő reális árak kialakí­tása jelenthet megoldást. Balog N. • • Összegezték az eddig elhangzott véleményeket a baranyai KISZ-esek Milyen szocializmust építsünk? Reformot sürgettek a résztvevők Másmilyet. De hogyan? Miért éppen most, 42 év után vetődik fel ez a gondolat? — Ezzel a két szélsőségesnek is nevezhető kérdéssel határol­hatjuk körül a Milyen szocia­lizmust építsünk? vitasorozatot, cmely a KISZ KB kezdeménye­zésére februárban indult ha­zánkban. A májusi pártértekez- lelhez köthető, de tovább is tartó vitában a KISZ-es fiata­lok véleményére számítva in­dult az akció, melynek eddigi tapasztalatait, a baranyai vé­leményeket tegnap, a JPTE Rá­kóczi úti épületében összegez­ték a meghívottak. A küldöt­tek túlnyomó többségben meg is jelentek: a különböző moz­galmi testületek és rétegtanó- csok, megyei és orszáqos szer­vezetekben részt vevő bara­nyai képviselők, valamint a hét városi jogú KISZ-bizottság 10-10 küldötte vett részt a konferencián, hogy véleményt mondjon a — különböző szín­vonalú városi vitákat követően - a megyei KISZ-bizottság ál­lásfoglalás-tervezetéről. A kon­ferencián részt vett és felszó­lalt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. A tegnapi tanácskozáson először dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizott­ságának első titkára szólt. Hangsúlyozta: ennek a vitá­nak fontos célja, hogy tudato­sítsuk: minden egyes KISZ-es közösségnek az a feladató, hogy a helyi ifjakra alapozva formálja saját környezetét. Az eddigi hasonló viták tapaszta­latait összegezve megállapítot­ta, hogy a szocializmus hazai gyakorlatának korszerűsítésére van mielőbb szükség. Ennek egyik legfontosabb feltétele a politikai intézményrendszer je­lenlegi struktúrájának és mű­ködésének reformja. Dr. Dányi Pál rendkívül idő­szerűnek mondta a Milyen szo­cializmust építsünk? című vitát hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben nem elég a diag­nózist megállapítani, terápiá­ra is szükség van. A magyar társadalom és az erők diffe­renciáltsága minden előnye el­lenére sok-sok területen aka­dályozó tényezője is lehet a reformfolyamatoknak. Ennek a KISZ-es vitának mottója a megyei KISZ-bizottság állás­foglalás-tervezetének első be­kezdése lehetne: „A gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás alapfeltétele véleményünk sze­rint ma elsősorban a politikai intézményrendszer reformjában található. Reformon olyan tu­datos átalakítási folyamatot ér­tünk, amely — a múlttal nem gyökeresen szakít —, de a rendszer lényegéig hatol, vál­tozást idéz elő a rendszer ele­meiben, azok kölcsönhatásá­ban, a rendszerben zajló fo­lyamatokban és következmé­nyeként a politikai intézmény- rendszer átalakul: minőségi változás következik be. Ehhez legelőször politikai intézmény- rendszerünk legfontosabb ele­mében, az MSZMP-ben kell tartalmi és szervezeti megúju­lásnak bekövetkeznie." A megyei konferencia ezután 4 szekcióban folytatta munká­ját. A legnépszerűbbnek a po­litikai intézményrendszer át­alakításával foglalkozó rész bi­zonyult. de sokan vettek részt a gazdaság- és foglalkoztatás­politikával összefüggő szekció­ülésen is. Figyelemreméltó javaslatok hangzottak el a másik két szekció vitájában, amelyek az oktatáspolitikával, valamint a kultúra és művelődés össze­függéseivel foglalkoztak. A delegáltak által elfoga­dott megyei KISZ-es állásfogla­lás-tervezetet, a szekcióviták­ban elhangzott kiegészítésekkel együtt a koraestébe nyúló ta­lálkozón jelenlévők elfogad­ták. Az állásfoglalást megkap­ja a KISZ KB, hozzájutnak a pártértekezlet megyei küldöt­tei és a baranyai KlSZ-szerve- zetek vezetői is. Az előterjesz­tések konkrétumaira lapunkban visszatérünk. A Milyen szocializmust épít­sünk? vita után kérdeztem dr. Dányi Pált, miért tartja fon­tosnak ezt a vitasorozatot: „Úgy vélem, a következő évti­zedben az itt felvetődő ja­vaslatokra gyakorlati választ kell adnia a politikának, ezért sem mindegy, hogy miként látjuk ma a jövő útját. Nyil­vánvaló, hogy egy ilyen vita elsősorban a jelenlegi helyzet kritikájára irányul, ami nem is baj. Én tehát azért örültem különösen ennek a vitasoro­zatnak, mert úgy vélem, min­den eddiginél nagyobb szük­ség van ma a közös gondol­kodásra, életkortól és pártbeli hovatartozástól függetlenül is. Céljainkat, a „hogyan to­vább” kidolgozását lépésen­ként érhetjük el, ebbe a fo­lyamatba tartoznak a KISZ KB által kezdeményezett vitasoro­zatok is." Bozsik László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents