Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-21 / 110. szám

1988. április 21., csütörtök Dunántúli napló 3 ■■I 9 n r w, t -M A megyei pártbizottságon találkoztam a harkányi Laszin- ger családdal. A panaszukhoz kötegnyi levelet, hivatalos ér­tesítést, jegyzőkönyvet, szakértői véleményeket mellékeltek. A panaszuk tárgya az a kemping, amelyet több mint egy éve igyekeznek családi vállalkozásban létesíteni Siklós és Harkány között, közelebb Harkányhoz. Miért vitték el ezt a tervet a megyei pártbizottságra? Egymásnak ellentmondanak Oka lehet az is, hogy amire a család tisztességes haszon­nal vállalkozna, arra törekszik a megye vezetése is: az ide­genforgalom fejlesztésére. A panaszuk azonban az, hogy ezalatt az egy év alatt az elhatározásnál nem juthattak tovább a különböző, egymás­nak ellentmondó, szakvélemé­nyeken. S ami tarthatatlan, ezek mögött a felemás szak- vélemények mögött tízezer fo­rintok mozognak, pontosab­ban az összegek aszerint vál­toznak, ki, hogyan értelmezi a saját szakvéleményét. Harkányban elterjedt a hí­re, hogy a Laszingerék a me­gyei pártbizottságon panasz­kodnak, olyan feljelentgetőnek tarthatják ott őket. Az már igaz, hogy akármibe kezdtek az elmúlt tíz évben, semminek sem tudtak a végére jutni a harkányi tanácson. Minden vállalkozásukhoz feljebb kel­lett rábólintani, hogy helyben is elhiggyék, nem lehet akadá­lya az engedélynek. - Pedig sokfélébe kezdtek: nyitottak zöldségboltot, termeltek diny- nyét, saját műhelyben kötöt­tek divatárut, amihez aztán boltot kerestek . .. Talán, mert ez a kemping minden eddigi próbálkozásuk­nál jelentősebb, a papírmun­ka is >időigénvesebb a kérvé­nyeket men a postás már nemcsak helyben hordja. Ra­gaszkodjunk szigorúan ezek­hez a papírokhoz, dátumokhoz, hátha a végére jutunk annak, miért kell egy vállalkozás el­indításához egy év adminiszt- rá Iga tás. 1987 januárjában keresték meg a Siklósi Városi Tanács elnökét a tervvel, a szemé­lyes találkozás utón, mert biztatást kaptak, írásba fog­lalták az elképzeléseiket. A január 5-én kelt levélben a következőkről tájékoztatnak: Siklós külterületén, Harkány szomszédságában a család három szomszédtelken, ame­lyek összterülete 12 500 négy­zetméter, nyitná meg a kem­pinget azzal, hogy a család három telke közé ékelődött parcellát a szomszéd tulajdo­nossal elcserélik. Feltárták azt is, hogy a telkek csapadék- vízelvezetése Imegvan, áram, ivóvíz, telefon könnyen besze­relhető, a szennyvízelvezetés is megoldható. Leírták azt is, Egy év telt el azóta, hogy Kertvárosban megkezdte mű­ködését a Bűnmegelőzési Ta­nácsadó Szolgálat. A lakosság önvédelmi képességeit fokozó, bűnt nem megtorolni, hanem megelőzni akaró társadalmi tevékenység azóta számtalan sikert könyvelhetett el. A bű­nözés csökkenésében mérhető eredményeket azonban csak hosszabb távon remélhetünk: akkor, amikor már egyre több embert sikerül megnyerni, hogy kövesse az ésszerű élet­vitel szabályait. Az emberek többsége nem hiszi el, hogy hozzá is betörhetnek, tőle is Mennyit érnek a szakvélemények? hogyan tervezik a szántóföld művelési ág változását, és milyen szolgáltatásokat nyújta­nának a leendő vendégeknek, mint büfé-falatozó, tenisz és tekepálya, és kirándulások szervezése Siklós—Máriagyűdre, a várba .. . Levelek ide-oda Eqy hónapi várakozás után mentek be a siklósi tanács műszaki • csoportvezetőjéhez, aki azt tanácsolta, kérjék a Földhivataltól a művelési ág változás engedélyezését. Aztán a tanács és a Földhivatal azt tanácsolta, kérjenek az enge­délyezéshez állásfoglalást az ÉVM-től. A Baranya Megyei Ta­nács építési és vízügyi osztályá­nak közvetítésével március 30- ón jött eqy válasz azzal, hogy konkrét adatokat kérnék az ál­lásfoglaláshoz. Április 23-án a család az építési és város­fejlesztési miniszterhez írt leve­let, kérve döntsön azok he­lvett, akik „magasabb fórum­ra bízták a döntés felelőssé­gét." Június 25-én iött levél az ÉVM-ből, amelyben Laár Ár­pád főosztályvezető helyettes azt tanácsolja, keressen a család másik területet. Tájé­koztat arról is, hoqv ehhez a területhez mór részletes ren­dezési tervet kell készíteni. Javasolia, veqvék fel a kap­csolatot a megvei főépítésszel. Ezt a tanácsot már csak azért is meqfoaadta a család, mert közben helyi „szakvéle­mények” szerint a művelési ág váltásra leqalább egymillió forint elmenne. A Siklósi Városi Tanács mű­szaki csoportvezetőjének, Pá­li Károlynénak a segítségével találtak egy területet, ponto­san szemközt a saját telkeik­kel, a siklósi Úttörőtábor szomszédságában. Megegyez­tek abban is, hogy a saját telkeket elcserélik a tanáccsal az új területre. Ez az október 20-án kelt megállapodás tar­talmazza azt is, hogy az új terület hasznosítására részle­tes rendezési tervet rendel a tanács — a költségeit, mintegy 15—20 000 forintot a család állja. Laszingerék vállalták, hogy az itt kitermelt fákat a tanácsnak pótolják más terü­leten, ugyanakkor kérték, hogy járuljanak hozzá a szomszé­dos úttörőtábor szennyvizveze- zetékének a rákötésére. Ezzel kezdődött meg a ren­dezési terv készítése, amely a megyei területrendezési iroda dolga, és mintha a városnak új rendezési terve készülne, szakhatósági nyilatkozatok előzik meg. Az első szakhctósági egyez­tetést december 10-én tartot­ták Siklóson. Fortvingler László tervező kérte a szakhatóságok véleményét, s ezek a követke­zők voltak a tárgyalásról ké­szült jegyzőkönyv szerint, idézzük: a DÉDÁSZ Siklósi üzemigazgatóságának képvi­selője elmondta, „a kemping létesítéséhez a villamosener­gia rendelkezésre áll, a rá­csatlakozásnak megvan a műszaki lehetősége."' A Közúti Igazgatóság képviselője „a tervezett megoldásokkal egyet­ért, a vízellátáshoz szükséges vezetéket út alatti átfúrással kéri." A siklósi Vízmű szerint „a létesítmények az út déli oldalán húzódó vezetékről el­láthatók, a kiviteli terveknek megfelelő műszaki megoldá­sokkal. A kemping szennyvize az úttörőtábor nyomóvezetékén keresztül a gravitációs harká­nyi rendszerbe juttatható." A műszaki berendezések adatait az üzemeltető adhatja meg. Ezt ígéri a művelődési központ képviselője két napon belül, és hozzájárul az úttörőtábori vezetékre csatlakozáshoz. A tervkészítés következő lép­csője már a megyei tanács hi­vatalos helyiségében - de­cember 18-án, újabb szakha­tósági tárgyalás, a siklósi egyeztetés vitás kérdéseinek tisztázásához. Itt a DÉDÁSZ képviselőié kétségbevonia sik­lósi ikolléqája nyilatkozatát, amelv szerint a villamosener- aia-ellátás biztosítható. A kemoina helyét nem találja megfelelőnek, de villamoster­vek hiánvában az okára nem tud nyilatkozni. A Dél-dunántúli Viziq kép­viselője szerint „a kemping túl közel kerülne Harkányhoz. A szennyvízelvezetés a tábor átemelőién keresztül elvileq meqoldható. de az is hivata­los enqedély nélkül készült. Zárt avűitő alkalmazásához nem járult hozzá. Fél évig mérni kell A Baranya Megyei Vízmű siklósi képviselője szerint a tá­bor szennyvízelvezető rendsze­re felülvizsgálandó, egyébként a kempingben keletkező szennyvíz nem jelentős. A Baranya Megyei Köjál szerint az Egészségügyi Mi­nisztériummal egyeztetni kell, mert Harkány gyógyhely. A kemping elhelyezését nem tartja jónak, mert a Siklós— Harkány közúttól 50 méter tá­volságra van. A zaj, illetve a porártalmat legalább fél éven át mérni kell. — A me­gyei Köjál ezt a véleményét módosítja egy január - ez már 1988. - 20-án kelt levél­ben, amely a megyei tanács ÉV osztályához ment, és az emlékeztető szövegét így mó­dosítja: „Harkány és Siklós között a tervezett kemping te­rületén a közút mellett jelen­leg védősáv található. Ennek felszámolása a harkányi gyógyterületre való tekintettel nem kívánatos. Megítélésünk szerint a Harkány—Siklós fő- közlekedési út mellett a gép­kocsiforgalomból adódóan olyan légszennyezési és zajter­helési értékek vannak, melyek nem teszik lehetővé a kem­ping tervezett formában való elhelyezését. Amennyiben a beruházó mégis a kemping terv szerinti megvalósulása mellett foglal állást, úgy a tervezőnek iglazolni kell, hogy a tervezett helyen a környezeti levegő és zaj érté­kei a területre vonatkozó ha­tárértéket kielégíti." Azt már dr. Tóth Zoltán megyei főépítésztől tudom, hogy ez a környezettanulmány a Köjálnál rendelhető meg az első tájékoztatás 30 000, a második szerint 15 000 fo­rintért. Itt egyelőre félbeszakadt a tárgyalások és a postai kül­demények sora. A következő lépés a siklósi tanácsé, ha vállalja a papírcsatát... Laszinger Imréné, azt mond­ja, ha decemberben megkap­ják az engedélyt, ebben a szezonban már nyitják a kempinget. Egymillió forintból megvalósítaná a család je­lentős saját munkával . . . Nyerne ezzel a kempinggel Siklós is, Harkány is, de ez a kemping éppen Siklós és Harkány között van. Gáldonyi Magdolna Egyszeri lehetőség a Széchenyi tér múltjának a megismerésére? A Széchenyi téri feltárás helyszíne. A képen jól látható az ép­ségben megmaradt csővezetéket védő háromszög alakú cserép- alagút. Milyen volt a középkorban? örül is meg bánkódik is a régész amiatt, ami mostaná­ban a Széchenyi téren törté­nik. örül, mert végre egyszer mód nyílt betekinteni a „tér alá", s bánkódik, mert a fel­tárások túlságosan messze vannak egymástól. Kárpáti Gábor, a Janus Pan nonius Múzeum régésze a Széchenyi téri munkák félide­jében rendkívül elégedett mirvcíazzotf amit a meglehető- sen^hézagos feltárási lehetősé­gek clapján meg lehetett tud­ni a mai Széchenyi tér múltjá­ról, s optimizmusát az sem csök­kenti, hogy az egymástól távoli pontokon rögzített épületrész- letekből nehéz a teljes és hi­teles képet összeállítani: túl sok hiányzik a mozaikból. Tu­lajdonképpen örül a lehetőség­nek, hogy a tér felújítását célzó közműmunkák révén eny- nyi lehetőséghez is juthatott a régészeti kutatás, hiszen soha még ennyire sem nyílt mód — a Széchenyi tér múltjáról igen hézagosak az ismeretek, s a nagy átépítések idejéből sem maradtak fenn dokumentumok. Úgy tűnik, hogy az elődök nem voltak figyelemmel a fel­tehetően már korábban is elő­előbukkant falmaradványokra. Mert hogy előkerülhettek, arra ékes bizonyíték, hogy a mos­tani leletek is eléggé felszín­közeliek voltak. A Széchenyi teret illetően — ez Kárpáti Gábor véleménye — mindig is a Haüy-röqzítette állapot volt a mérvcdó, ho­lott a francia térképész az 1687-ben látottakat ábrázol­ta nevezetes térképén, ez pe­dig nem a középkori állapot. A középkori viszonyokat az itt előkerült falrészek próbálják tükrözni. A régész legérdeke­sebb és legfigyelemreméltóbb Ai Ura fuvarosban is A bűnmegelőzésről ellophatnak valamit. Még töb­ben vagyunk, akik azt hisszük: azok az óvintézkedések, ami­ket már megtettünk, elégsége­sek, hogy velünk ne történjen meg ilyesmi. Ezt a szakembe­rek úgy mondják: „sebezhe- tetlenségi mítoszban” szenve­dünk. A másik véglet viszont azok­nak a tábora, akik csak félel­meiket leküzdve mernek kilép­ni az utcára, s szorongásaikat felerősíti, ha a bűnözésről be­szélünk, még ha csak a meg­előzés kapcsán is. Az emelkedő bűnözés átala­kuló (mondjuk ki: romló) élet­viszonyaink olyan nemkívána­tos mellékterméke, amivel meg kell tanulnunk együtt élni. Mindenki mellé nem lehet rendőrt állítani, de ez talán az egyénnek sem lenne kívá­natos. Felnőttként kell vála­szolni erre a kihívásra is. Nem orról van szó, hogy a rendőr­ség nem tud bennünket a bű­nözőktől megvédeni, hanem, ha vigyázunk magunkra, gyer­mekeinkre, értékeinkre, akkor a rendőrség meg tud birkóz­ni feladataival és tényleg meg tud bennünket védeni a ko­moly bajtól. Az alábbiakban néhány be­töréses lopást megelőző sza­bályról lesz szó. Közösségben élünk, de nem használjuk ki a közösségben rejlő védelmi lehetőségeket. „A jó szomszéd többet ér a rokonnál." Éppen ezért a szomszédok vehetik észre leg­először a szokatlan jeleket, amik bűncselekményre utal­nak. A betörések zömét fé­nyes nappal követik el, általá­ban akkor, ha a lakásban nem tartózkodik senki. Ha valamely szomszéd lakás körül ismeret­leneket látunk bútorokkal, csomagokkal, táskákkal jönni- menni, de a háziakat nem lát­juk, jegyezzük fel az általuk használt autó rendszámát, s igyekezzünk megjegyezni a személy leírásukat. Törődjünk az egyedül élő', idős vagy beteg szomszédaink­kal. Csengessünk be hozzájuk, ha az az érzésünk, hogy va­lami történhetett velük (pl.: szokatlan zajok, vagy ürítetlen levélszekrény), és ha nem nyit ajtót, haladéktalanul értesít­sük a rendőrséget. Ha nyaralni megyünk, min­dig kérjünk meg valakit, hogy ürítse a levélszekrényünket, mert a teli levélszekrényből kö­vetkeztetnek a betörők a la­kók távollétére. Közöljük egy­úttal a várható visszaérkezé­sünk időpontját is. következtetése a hézagos mo­zaikok összeillesztéséből, hogy a tér mai keleti útja térségé­ben egy keskeny, a mai fogal­mak szerint sikátorszerű utca lehetett — mindkét oldali hom­lokzatrészek látszanak ezt bi­zonyítani. A Hunyadi út torko­latában is megtalálták két épület sarkának egy-egy rész­letét - az egykori utcát jelölik ki ezek. A dzsámi északkeleti oldala közelében a hajdani Szent Bertalan temp­lom keleti sokszögzáródású fa­lának egy részére bukkantak alia 30—40 cm-re a mai térszín alatt, s előkerült egy ehhez csatlakozó igen masszív, me­szes kötésű faldarab is. A tisz­ta mészből arra következtet a régész, hogy vizes építmény része lehetett ez a fal, s ez ismét bizonyíték arra, hogy a Kászim pasa fürdőjének tör­ténelmi előzményeként a kö­zépkorban is volt itt fürdő. Amit különben a dzsámi dél­keleti sarka közelében feltárt újabb vízelvezető csatorna .s bizonyít.' A gödrökben több helyen is látható volt hosz- szabb-rövidebb szakaszokon a hajdani vízvezeték: nem túl vastag, kb. 15 cm átmérőiű cserépcső alkotta ezt, amit há­romszögalakban köré helye­zett téglasor védelmezett. A Szent Bertalan templom falát feltáró aödörben különben egy római kori sírt is találtak — Sopianae nekropolisza — te­metője — tehát idáig bizonyít­hatóan kiterjedt. A munkagödrökben minde­nütt láthatók voltak az 1570 körüli hatalmas tűzvész nyo­mai, amik különben a tér más pontjain különböző közmunkák során régebben is megmutat­koztak. H. I. Jó, ha a szomszédok tudják napközbeni tartózkodási he­lyünket, munkahelyi telefon­számunkat, hogy csőtöréstől kezdve betörésig minden rend­kívüli eseménynél értesíteni tudjanak. Ha huzamosabb időre távol vagyunk, kérjük meg szom­szédainkat, időnként ellenőriz­zék a lakásajtónkat, ugyanis betörés után a tettesek már általában nem tudják vissza­zárni az ajtót. Célszerű, ha a szomszédok megbeszélik egymással gyanús idegenek látogatását, mozgá­sát, ilyen esetben forduljanak a Bűnmegelőző Szogálathoz. A Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgálat Kertvárosban a Né­meth L. u. 16-ban, minden szerdán 17-19 óra között, Uránvárosban pediq a Körösi Csorna u. 1-ben minden ked­den 17-19 óra között tart ügyeleti szolgálatot. Itt in­gyenes felvilágosítást és taná­csot kap valamennyi érdeklő­dő a lakosság biztonságát érintő kérdésekben. Körinek László, a JPTE docense

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents