Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-21 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A tartalomból: XLV. évfolyam, 110. szám 1988. április 21., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Kemping lehetne Harkány és Siklós között (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Milyen volt a középkorban a pécsi Széchenyi tér? (3. oldal) A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének szerdai programja Kádár János, az MSZMP főtitkára április 20-án a KB székházában fogadta Nyikolaj Rizskovot, az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét MTI Fotó Kádár János fogadta Nyikolaj Rizskovot Találkozó a műszaki, gazdasági és társadalmi élet vezetőivel — Sajtókonferencia — Elutaztak Budapestről a szovjet vendégek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást az MSZMP országos értekezletének és az SZKP párt­konferenciájának előkészítésé­ről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy oz MSZMP és az SZKP között teljes az egyet­értés a szocializmus építése fő kérdéseinek megítélésében, és a két pórt politikájában egy­re teljesebb az összhang. Az MSZMP és az SZKP a szoci­alista épités eddigi eTedmé- nyeire, a közös és a nemzeti tapasztalatokra támaszkodva, az átalakítás, a társadalmi megújulás, a reformok útján halad. A szocializmusban rejlő lehetőségek jobb hasznosítása mindkét országban a korszerű fejlődés követelménye, s ez felel meg a két nép, a szoci­alista közösség, az egyetemes emberi haladás érdekeinek. Hangsúlyozták , hogy az MSZMP és az SZKP vezetői­nek rendszeres találkozói ered­ményesen segítik az időszerű politikai és gazdasági felada­tok megoldását. Híven tükrözik a két párt törekvését a ma­gyar-szovjet kapcsolatok nyílt, őszinte jellegének erősítésére, az együttműködés kölcsönösen előnyös és kiegyensúlyozott fej­lesztésére, a reális lehetősé­gekkel összhangban lévő, kor­szerű megoldások és kapcsola­ti formák türelmes, kitartó keresésére. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz- tertanác* elnöke. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk szov­jetunióbeli és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Nyikolaj Rizskov a délelőtti órákban a hazai műszaki, gaz­dasági, társadalmi élet veze­tő képviselőivel találkozott a Magyar Gazdasági Kamara székhazában. Az MTESZ és a kamara közös rendezvényére több mint háromszázan kap­tak meghívást, köztük számos vállalatvezető, és tsz-elnök is. A nagy érdeklődéssel kí­sért tanácskozás elnökségében foglalt helyet Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnök-helyettes, keres­kedelmi miniszter, valamint Alekszej Antonov szovjet mi­niszterelnök-helyettes. A vendégeket Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédében mindenekelőtt a magyar—szovjet kereskedelmi forgalom néhány időszerű ta­pasztalatáról szólt. Hangsú­lyozta, hogy a magyar válla­latok szívesen exportálnának többet szovjet partnereiknek, ennek azonban gátat szab a megfelelő ellentételek hiánya. A kényszerű exportvisszafogás a kamarai tagvállalatok ha­tékonyságát is rontja. Ezért fontosnak tartotta, hogy szov­jet partnereikkel együttműköd­ve, az ellentételek előteremté­sére jó értelemben vett mar­ketingmunkát végezhessenek a magyar kereskedelmi szak­emberek a - Szovjetunióban. Ennek a munkának nemcsak a fővárosra, hanem a köztársa­ságokra is ki kellene terjed­nie. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének főtitkára mutatta be a 33 tudományos egyesületet összefogó szövet­ség tevékenységét. Ezt követően Nyikolaj Rizs­kov lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő elsőként rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek magyarországi látogatásának eddigi tapasz­talatairól. Mint elmondta: az idő rövidsége ellenére inten­zív, beható eszmecserét foly­tatott magyar tárgyalópart­nereivel, s alkalma volt sze­mélyes tapasztalatokat szerez­nie a magyar iparvállalatok, (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a SZOT elnöksége Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Országos \ Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a ; Magyar Szocialista Mun- j kóspórt országos értekez- '< letére készült állósfogla- < lás-tervezetet. A széles kő- ■ rü vitában az elnökség i körvonalazta a dokumen­tumhoz fűzött véleményét i és szerkesztőbizottságot bi- : zott meg a szakszervezetek javaslatainak végleges ; megszövegezésével. Befejeződött a szovjet parlament ülésszaka Szerdán befejezte mun- ' kaját a legnagyobb szov­jet szövetséges köztársa­ság, az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka. A tör­vényhozó szerv nagyszabá­sú lakásépítési programot hagyott jóvá, s a gazdasá­gi irányitó apparátus csök­kentéséről és a vélemény- nyilvánítás szabadságának növeléséről szóló törvényt fogadott el. Lemondott a csehszlovák kormány Szerdán lemondott a csehszlovák kormány. Lu- ‘ bomir Strougol csehszlovák miniszterelnök Prágában bejelentette Gustáv Husák köztársasági elnöknek, hogy a szövetségi közpon- I ti szervek átalakításáról ! a csehszlovák parlament- I ben kedden elfogadott al­kotmányos törvény értel­mében a szövetségi kor­mány benyújtja lemondó- ‘ sát. Gustáv Husák, a kor- | mány lemondását elfogad­ta. Nyilatkozott a független szakértő bizottság Ofalu nem alkalmas sugárzó hulladékok elhelyezésére Sajtótájékoztató Mecseknádasdon Megyei tanácsi állásfoglalás április 29-én ,,A kijelölt területet a radio­aktív hulladéktároló létesítésé­re alkalmatlannak minősitjiik. Nem látunk arra sem reményt, hogy további vagy megismé­telt kutatásokkal a minősítésen változtatni lehetne." így ösz- szegezte a független szakértő bizottság véleményét dr. Sze­derkényi Tibor o JATE tan­székvezető professzora a teg­nap délután Mecseknádasdon megtartott sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a Mecsek- nádasdi Nagyközségi és a Ba­ranya Megyei Tanács az ügy­ben eddig még állást nem foglalt szakértői kart kért fel annak megállapítására, alkal­masnak tartják-e az eddigi ku­tatási eredmények alapján az ún. Harsányi-kereszt környékét másodlagos radioaktív hulla­dék végleges tárolására. Sze­derkényi professzor elmond­ta, hogy a hétfős testület — a JATE, az ELTE, a Kertészeti Egyetem, a BÉV, a MÉV és a Mecseki Szénbányák egy-egy kutatói státuszban foglalkoz­tatott vezető munkatársa — nyolcvannyolc dokumentumot vizsgált meg a döntés megho­zatala előtt. Szakértői vélemé­nyüket 27 pontban foglalták össze, s ezekből hat eleve ki­zárja, hogy Ófalu-Feked ter­vezett térségében izotópteme­tő létesüljön. Vegyük sorra ezeket a kifogásokat. A hulladéktemetőtől egy ki­lométer távolságon belül hú­zódik az ún. „Mecsekalja vo­nal” tektonikus öve, s a repe­dezett zóna éppen a temető területe alatt van. „A tektoni­kus övön belül az utóbbi né- hányezer évben is intenzív ké­regmozgások voltak.” A hulladéktemető 30 kilomé­teres körzetében az utóbbi 100 év alatt négyszer fordult elő q Richter-skála szerinti 6-6,5 fokozatú, és több gyengébb földrengés. (Az ugyanezen szeizmicitási szektorba tartozó Kecskemét 9—9,5 fokozatú föld­rengés analóg, „de lehetséges, hogy azonos" tektonikai övben jött létre.) Magyarán: a terü­let földrengésveszélyes. Ilyen körülmények között kü­lönösen fontos az ún. rézsű­stabilitás, amely a jelenlegi állapot szerint megbízhatónak látszik, azonban „a földmun­kák vaqv megterhelés miatt megbomlik". A bizottság állás- foglalása szerint meg lehet próbálni a műszaki létesít­mény áthelyezését, „a kes­keny gerinc azonban a nagy terhelés miatt mindenképpen labilissá válik". Újabb jelentős probléma, hogy a pleisztocén anyagok duzzadó tulajdonságúak. Egy esetleges 7-8-as erősségű földrengés rázó hatására „ter­helés nélkül is nagymértékű lejtőmozgás" kialakulását se­gítheti elő a térség talajának sajátos tulajdonsága. A szivárgási értékek nagy változatosságot mutatnak, az eddigi szakértői vélemények között nagyságrendnyi különb­ségek vannak. A talajnedves­ségre vonatkozó vizsgálatok eredményei is ellentmondóak. (Az egyik vélemény szerint 79, a másik szerint 720 év alatt jut ki a talajvíz a felszínre...) A bizottság az intenzív beszi­várgás miatt a kisebb időtar­tam elfogadása felé hajlik. (Folytatás a 2. oldalon) A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának négytagú kutatócsoport (Ujj László, Erostyák János, Sánta kópiái kísérleteken, amelyek segítségével az anyag molekuláris rendszer a kutatócsoport szellemi alkotása. Képünkön: Ujj fizika tanszékén Kozma László professzor irányítása mellett Imre és Almási Gábor) dolgozik azokon a lézer-spektrosz- szerkezetének feltárása válik lehetővé. Az öt részből álló László és Erostyák János kísérlet közben. Proksza László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents