Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-18 / 107. szám
1988. április 18., hétfő Dunflntűii napló 3 Műnapja A nemzetközi napok sorában ma ötödször szentelünk egyet a műemlékeknek. Idén a történeti városok védelmének a fontosságára irányítja a figyelmet e nap, s a ma Esztergomban tartandó hazai központi ünnepségnek is ez a témája. Érdemes és szükséges ezen a napon szót ejtenünk arról az okmányról, amelyet az ICOMOS, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa alkotott az 1964-ben megszövegezett Velencei Karla — azaz a Műemlékek és Történeti Együttesek Konzerválásának és Restaurálásának Nemzetközi Kartája — kiegészítéseképpen. A Történeti Városok Védelmének Nemzetközi Kartája elveket és célokat határoz meg, módszereket és eszközöket ajánl az országok történelmi emlékeit hordozó, a városi civilizáció hagyományos és sajátos értékeit őrző városok megmentésére abban az időszakban, amikor azokat a legsúlyosabban fenyegeti a fizikai leromlás, a lebontás által történő átépítés, az urbanizáció mind általánosabb következményeként. Hasznos lenne most idézni a Karta valamennyi passzusát, de engedtessék meg csupán egyet kiragadni közülük. Ez pedig így hangzik: „Ha épületek átalakítása vagy újak építése válik szükségessé, minden új elem tartsa tiszteletben a meglévő térbeli rendszert, annak arányait és léptékeit, az ott álló épületek minőségét és értékeit. A kortársi elemek — ha nem zavarják az együttesek harmóniáját — hozzájárulhatnak annak gazdagitásához." Ugye érezni, hogy a történeti városok védelme közben éppen az átalakításoknál, újak létrehozásánál a legnagyobb a csábítás a „tiszteletlenségre", a saját emlékmű elhelyezésére, hiszen kéznél van az érv is: minden kor hozzáépíti a magáét, ezt tesszük mi is . . . Ez természetesen igaz, és mindaddig az, amíg érvényesül a múlt öröksége iránti alázat, s rögtön elveszti az igazságát, amint az új kíván uralkodni a régi fölött, s arra kényszerül, hogy a maga érvrendszerével bizonygassa önnön létjogosultságát. Pécs is történeti város, belvárosa kis híján - az UNESCO világörökség-listájára került. A város történeti öröksége szerény, amivel jól kell sáfárkodni. Sokkal jobban, mint más, gazdag örökséget hordozó városoknak. Mert azoknál jóval kisebb az elrontás esélye, pl. egy Sopron belvárosa egyszerűen nem ad alkalmat erre. De Pécs? Sajnálatosan rossz az épületállomány, sok a felújításra alkalmatlan ház, ennélfogva sok az ún. kortársi elem elhelyezésére kínálkozó alkalom. No meg a csábításé is! Ha mindaz, amit eddig tettünk, valóban összhangban van a Karta idézett részletével, akkor ne is szóljunk többet róla, de ha úgy éreznénk, hogy az új elemek nem mindig tartják tiszteletben a meglévő térbeli rendszert, arányait és léptékét . . . Nos, akkor legyen rá aondunk, hogy ezután a tiszteleté legyen az elsőbbség. H. I. Fuss, ha élni akarsz! A fizikai erőnlét fenntartásának népszerű formája a sokrétű mozgásformát tartalmazó aerobik Fotó: Proksza László A mozgás és a stressz A Kardiológusok Társasága, a Tüdőgyógyász Társaság, a Pécsi Akadémiai Bizottság kardiológus munkacsoportja tartott kétnapos tudományos ülést az elmúlt hét végén, amelynek házigazdája a Mosdósi Tüdőgyógyintézet volt. A konferencia címe Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyítás volt, és valamennyi előadás e témakörből merített érdekes közölnivalót. Előadókként sikerült megnyerni az ország legrangosabb egészségügyi intézményeinek vezetőit. A konferencia bevételét a Mosdósi Gyógyintézet uszodájának építésére ajánlották fel. Az ülés egyik előadója dr. Naszlady Attila, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet cardiopulmonológiai osztályának vezető professzora volt, aki a Fizikai aktivitás szerepe az egészségmegőrzésben címmel tartott érdekes előadást. Tőle kértünk a szünetben rövid interjút a Dunántúli Napló számára. — Professzor úr, ön az USA- ban végzett reprezentatív felmérés és vizsgálat eredménye alapján világított rp arra az összefüggésre, hogy a rendszeres, szabadidőben végzett fizikai mozgás csökkentheti az ún. rizikófaktorok károsító hatását. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy van egy eddig megválaszolatlan kérdés: az egyéni védettség. S hogy a megelőzésben akkor tudunk nagyot előrelépni, ha a tudomány erre választ ad. Mit kell ez alatt érteni? — Munkánk során sokszor találkozunk olyan emberekkel, akiknél meglehetősen kóros koszorúér elváltozásokat talá lünk, s mégis panaszmentesen élnek, ugyanakkor sok embernek az egészen kis elváltozások is súlyos panaszokat okoznak. Vannak olyan emberek, akiknél szinte valamennyi rizikófaktor megtalálható — például egész életükben dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, — mégis megélnek 80-90 évet egészségesen, míg egy másik embercsoportot ugyanezen tényezők súlyosan megbetegítenek, korai halálukat okozzák. Tehát a rizikótényezők megléte nem egyenlő a veszélyeztetettséggel. Az előbbi embercsoport tehát rendelkezik valamilyen védettséggel, míg az utóbbi nem. A jövő feladata megválaszolni, hogy mi lehet ennek a védettségnek az oka? Mi az, ami ezeknél az embereknél megtalálható, a másiknál nem? Erre ma még nincs válasz.- Az előadásában másik érdekes összefüggésre is rávilágított. — Ez csak egy ötlet, amit még nem tudok bizonyítani. Régóta tudott tény, hogy a mellékvese velőállományának a hormonja, az adrenalin és noradrenalin a vegetatív ideg- rendszertől kapott inger hatására termelődik, mégpedig olyankor, amikor az ember izgul valamiért, feszült idegállapotban van, szorong, vagyis tartósan stresszben él. Az is bizonyított, hogy ez a hormon, ha nagyon felgyülemlik a szervezetben, károsítja az érfalat, úgy is mondhatnánk, az érben ez készíti elő a talajt az érfalba beépülő, lerakodó zsírok számára. Ezt a hormont azonban le lehet bontani. Vagy úgy, hogy olyan típusú az egyén, hogy a feszültségeit fel tudja gyorsan oldani, könnyen túlteszi magát rajta. De le lehet bontani mozgással is. Az olyan ember például, aki gyakran él szorongásban — ami táplálkozhat munkahelyi igazságtalanságból, vagy nem tud eleget tenni a tőle várt követelményeknek — vagy azok az emberek akik állandó időzavarban vannak, egyszerre öt-hatféle dolgot kellene elintézniük, de ez valami miatt lehetetlen és emiatt idegesek, feszültek, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak, a vérükben állandóan magas szintű ez a hormon, ez pedig előbb utóbb károsítja az érrendszert. Aki teheti tehát ilyen feszültségek utón mozogjon, menjen úszni, teniszezni - ha teheti -, vagy fusson, vagy egyszerűen jó levegőn jó nagyokat sétáljon. — Az előadásában arról is beszélt, hogy nem mindegy, milyen mozgást választ valaki magának. — Nem bizony, mert az erőlködve végzett, vagy a rövid idő alatt nagy izomerő kifejtést igénylő mozgások károsak. Ezek csak a szív izomtömegét növelik, aminek keringését nem tudja ellátni a meglévő érrendszer. A laza, könnyed mozgások, amit élvezettel végez az illető, viszont épp a szívizom és a test vérkeringését javítják. Az ókori bölcseink tehát valóban bölcsek voltak, amikor az egészséges testmozgást az egészséges gondolatok létrejöttét segítő tevékenységnek tartották. Sarok Zsuzsa fl „3F” az eredményes fegyver Hadüzenet a penészgombáknak Az utóbbi időszakban az épületek beltéri felületein megnőtt a penészgomba-fertőzés veszélye és megjelenésének gyakorisága. Ennek főként épületfizikai okai vannak. Nem meglepő tehát, hogy a falfelületen lévő penész megölésére, távoltartására, valamint a falfelületképzés megújítására a jelentkező igények alapján több kísérlet is folyik. A közelmúltban a Kemikál Építőanyagipari Vállalat ilyen irányú kutatásai jártak sikerrel, aminek eredményeképpen a vállalat komplett falbevonati rendszert hozott létre. A penészgomba, a részére kedvező körülmények között nagyszámú spórával képes szaporodni. A legtöbb faj esetében ennek feltételei valamilyen szerves eredetű tápanyagforrás, oxigén, megfelelő hőmérséklet és nedvesség. Mivel az első három feltétel általában minden lakásban biztosított, c víz az egyetlen olyan tényező, amely az épület penészesedé- sét befolyásolja. A nedves légterű helyiségekben, valamint o rosszul szellőztetett terek felületein páralecsapódások fordulnak elő, ezeken a helyeken a leggyakoribb a penészedés. A közvetlenül kiváltó okok megszüntetésével általában a penészképződés életfeltételei is megszűnnek. Ez azonban nem minden esetben oldható meg, mivel jelentős beruházást igényel, és legtöbb esetben csak komplett épületfelújítással valósítható meg. A Kemikál által kidolgozott új „3F" falfestékbevonat-rend- szer a penészgombók ellen olyan védelmet nyújt, amely képes legalább három évig felületi gombamentességet biztosítani. A három komponensből álló rendszer elsősorban lakó- és kommunális épületek beltéri felületeinek felújítására alkalmas, valamint olyan falfelületek festésére és tapétázására, ahol gombafertőzés várható. A gombásodást gátló új rendszer három összetevőjét — a ,,3F” gombaölőt, a „3F” gombagátló alapozót és a ,,3F" gombagátló festéket a Kemikál Építőanyagipari Vállalat Barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Gyára gyártja. Az 1987. év végi kísérleti gyártás utón idén indult be a nagyobb tömegű termelés. A tervek szerint a szerből évente 50 és 100 tonna közötti mennyiséget állítanának elő. Ezt a tételt elsősorban az import alapanyagok beérkezése befolyásolja. A komponensek - mérgező voltuk miatt — a hagyományostól eltérő színű, 5 kilós kiszerelésben kerülnek forgalomba. A barcsi szállítók egyelőre elsősorban a közvetlen felhasználókat szolgálják ki, az üzletekben még ritkán található a „3F". Előreláthatóan a lakossági felhasználók között is nagy népszerűsége lesz a szernek. A gyártók alkalmazása esetén 3— 4 éves gombamentességet ígérnek. A fővárosi és dunaújvárosi kétéves referencia épületek mindenesetre kiváló eredményről tanúskodnak eddig. K. E. nkácsy M. utca- Fürdő u. — Széchenyi tér között - órása gázvezetéképités miatt ápr 19 - máj. 5.-ig tart. Széchenyi tér északi része ápr 18.-tól forgalomba lesz helyezve. Ápr 25.-tól a tér nyugati ága kerül lezárásra, a keleti ág egyidejű forgalomba helyezése mellett Oeisler E. ut c a -1 stvá n tértől a Sallai utcáigr- terjedő szakasza ápr. 18.-tól jun. 15.-ig lezárásra kerül útépítés miatt. í Pécs belváros ideiglenes forgalmi rendje SZÉCHENYI TÉR Forgalmi váltoxások Pécsett A Pannon Volán értesíti a t. utazóközönséget, hogy 1988. április 19-én üzemkezdettől változik a pécsi Széchenyi téren át közlekedő 30, 32, 33, 34 és 35-ös jelzésű helyi autóbuszjáratok közlekedési rendje. A téren folyó munkák jelzett naptól kezdődő újabb ütemében a felsorolt járatok a Fő- pályaudvarról indulvc a fordulóhelyek felé eredeti útvonalukon, a Széchenyi téren át közlekednek. Ebben az irányban ismét eredeti megállóhelyeiket érintik. A fordulóhelyekrő! a Főpályaudvar felé haladva továbbra is jelenlegi terelőútvonalukon közlekednek, és ez ideiglenesen használt megállóhelyeken állnak meg. Ideiglenes útvonal a Főpályaudvar felé, 30-as járatok: Kürt—Ifjúság út- Alkomány u.-Petőfi u.-Dr. Doktor S. u.—Rákóczi út—Szabadság út. 32—33—34—35-ös járatok: Hunyadi út-Aradi vértanúk útja-Landler J. u.—Rákóczi út—Szabadság út.
