Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-16 / 105. szám
1988. április 16., szombat Dunántúlt llaplö 3 *DÜ POLITIKAI FÓRUMA Keli-e ideológiai? Merokaszttai-beszélgofés €sz ideoSégital fázisok vitáiról, tapasztalatairól Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága felkérésére az év elején 22 helyen — tudományos műhelyekben, intézményekben - vitatták meg a párt ideológiai téziseit. További 300 pártcsoportban, illetve alapszervezetben gondolkodtak a tézisek felett, noha nem volt kötelező jellegű a véleményezés. A megyei pártbizottságra a megyéből 167 vita feljegyzését küldték be, melyeket részint változatlanul továbbítottak a Központi Bizottságfűd; István: - Volt olyan nézet, hogy minek az ideológia egyáltalában, nyilvánvaló ellenhatásaként az ideológia túlhangsúlyozásának, mindenhatóságának. Pedig az ideológiának fontos szerepe van, ha leszűrése végett. Ezek közzétételére kerekasztal-beszélgetést tartott szerkesztőségünk, melynek vendégei voltak: Kiss György, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője, alapszervezeti párttitkár, Judi István, a JPTE egyetemi tanára, az egyetemi pártbizottság titkárhelyettese, Kablár János, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottságának politikai munkatársa és Szirtes Gábor, az Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese. Szerkesztőségünket Bodá László képviselte. főképpen a műszaki értelmiség és a propagandisták, s nem is annyira az elmélet, mind inkább a gyakorlat felől közelítették a hatalom kérdésit is, a tulajdon- és az elosztási viszonyokat is. Hasonló vélemények alakultak ki, mint másutt, amit úgy lehet összefoglalni, hogy az ideológia elmaradt az élettől. Kiss György: — Tanulságokban gazdag volt maga a vita is, és körülményei is. Bebizonyosodott, a tagság igényli a párton belüli, széles körű eszmecseréket, de az is, hogy azokat jobban előkészítsük: . legyen elég anyag, és idő a vitához. Szinte mindenki egyetértett az ideológiai munka megújításának szükségességével, mégha szélsőségesen szembenálló nézetek is jelentkeztek: volt, aki praktikus, a hétköznapi életben jól alkalmazható tételeket igényelt, mások a tudományosságra helyezték a hangsúlyt. A vélemények többsége nem tett különbséget elmélet, ideológia, politika között, valamennyit „elméletként" kezelte —, ez a vita tehát arra is tanulság, hogy nem árt tisztázni azokat a fogalmakat, melyekről éppen vitatkozunk. — Valóban tapasztalható ai ideológia szinte parttalan értelmezése, keveredése a filozó- fiával, a politikával. De a hétköznapi tudat azt is ideológiaként kezeli, hogy például a nyugati gépkocsik fogyasztását, üzembiztonságát összeveti o keletiekével, s ebbői a társadalmakra vonatkozó ideológiai tételeket is megfogalmaz ... Mi valójában tehát az ideológia? Horváth Gyula: — Semmi esetre sem pusztán a politikai eszmék összessége —, bár ezek szerepe meghatározó —, hanem a társadalmi viszonyok alakításában részt vevő eszme- rendszer: benne a jogról, az erkölcsről, oz esztétikumról vallott felfogások is. Az ideológia szőkébb felfogása, a politikai eszmék kizárólagosságának hangsúlyozása, mint ahogy ezt szocialista fejlődésünk egy szakasza is bizonyitja, volun- tarizmushoz vezet. Az ideológia például hiába ismeri el a tulajdonformák sokféleségét ma már, ha a jogi szabályozás diszkriminatív. S annak is van ideológiai hatása, ha például, elismerve a magántulajdon szerepét, az ünnepi kitüntetettek között mégsem találunk olyan magánvállalkozót, aki jelentős értéket tett ie a társadalom asztalára ... Szirtes Gábor: - Hogy az ideológia értelmezése parttalan, abban annak is szerepe van, hogy a gyakorlati életben sem válnak szét tisztán annak elemei. Ahogy például a gaz- daságirányitásban a reformelemek mellett még léteznek a régi gazdaságirányítás kövületei, ugyanúgy az ideológia maga is tartalmaz idejétmúlt vonásokat, illetve keveredik politikával, gyakorlattal, elmélettel stb. ► — Milyen fogadtatása volt cu ideológiai téziseknek a munkahelyeken és a megyében? Maga a vita igazolta-e azt, hagy valóban aktuális ma, gazdasági gondjaink közepette az ideológiáról gondolkodni ? Szirtes Gábor: - Nemcsak időszerű, de szükségszerű is volt ez a vita, mert nemcsak nálunk, hanem az egész szocialista világban felhalmozódtak a problémák, köztük ideológiai természetűek is —, ezekkel mindenütt szembe kell nézni. Például azzal, hogy társadalmunk hatékonyabb működése előtt milyen ideológiai gátak vannak. Ebből a szempontból, bár hasznos, de csak kezdeti lépés volt az ideológiai tézisek vitája: megindult egy gondolkodási folyamat, aktivizálódott a tagság —, eredményes igazán csak akkor lesz, ha ez az intenzív vita állandósul a pártban, ha a párt kívánatos egysége vitákban jön létre. Judi István: — Nálunk az egyetem kollektíváját, tehát nemcsak a párttagokat kérték fel a vitában való részvételre. Sok kritika hangzott el a tézisekkel szemben, például, hogy nem eléggé támaszkodik a tudományos eredményekre”, hogy hiányzik mögüle a valóság mélyreható elemzése, hogy eklektikus: fellelhetők benne szociáldemokrata és sztálinista nézetek is. De az is megfogalmazódott, hogy jó ez a vita, hasonlóknak állandósulnia kellene a pártban, a társadalomban. Ez még akkor is általánosnak tekinthető, ha voltak olyan vélemények is, hogy korábban kellett volna, nem akkor, amikor a gazdaságban ekkora gondjaink vannak, mert most ez a vita jelentős erőket von el a kibontakozási program végrehajtásától. Horváth Gyula: A mindennapok tényeiben a stratégiai és taktikai lépések összekeve-- rednek, értelmezésük is bonyolult, ezért a társadalmunknak az a része, mely korábbi korszakban ideológiailag és politikailag megfogalmazott szocializmusképhez viszonyít, súlyos értékzavarokról panaszkodik, és szorongásokkal figyeli az eseményeket, sőt gyanakvással magát a reformot is. A másik oldalon éppen az ellenkező szemreHányást halljuk, amiért nem tudunk elszakadni attól, hogy elvont ideológiától vezetett társadalmat valósítsunk meg, még akkor is, ha a valóság nem képes azt igazolni. A társadalmi-gazdasági megújhodás szükséges feltétele tehát, hogy konzisztens eszme- és értékrendszerünk legyen, amelyben a marxizmus-lenirrizmus hagyományos, társadalmi gyakorlatban is igazolt elemei mellett, helyet kapnak az új, marxista megállapítások is. így lehet az ideológia a haladás igen fontos eszköze. Kablár János: Az Ércbányánál nem az egész tagság vitatta meg a téziseket, hanem lóság ismeretén alapuló eszmeiség és akaratiság egysége, középpontjában a társadalomeszménnyel. Segítségével mérjük föl. mit fogadunk el, mivel azonosulunk a jelen valóságából, mit vetünk el abból és mit akarunk megváltoztatni benne. Szerepe jelentős lehet a társadalmi jövő kitapintásában, az ahhoz vezető célok, cselekvések kialakításában, azok akarásában és vállalásában. Az ember képes kitapintani a jövőjét, s-azt ideológiában tudja megfogalmazni. Az ideológia akkor szakad el a valóságtól, ha ennek a jövőnek a kitapintása nélkülözi a jelen valóságát, a tudományt, vagy mindkettőt —, akkor hitelveket termel ki, melyek nyilvánvalóan előbb-utóbb feloldhatatlan ellentmondást eredményeznek. — Milyen tehát ai a jövö, amit ma kitapinthatunk? Másképpen, mi a feladata ma ai ideológiának? Stratégiai vary taktikai eszköz-e céljaink elérésében? Szirtes Gábor: — Ha elégedetlenek vagyunk az ideológiai munkával, tehát azzal, hogy a párt vezető szerepe magában kell, hogy foglalja az ideológiai vezető szerepet is, akkor azt is meg kell kérdezni, hogy megvoltak-e ehhez a külső- és belső feltételek. Azt hiszem, csak részben. Ezért a szocialista fejlődésben bizonyos modellváltásra van szükség: ezt némely szocialista országban már felismerték, másutt még nem. Mindenesetre a hetvenes évek elég ingerszegény környezetet jelentettek a mi reform- folyamatunk számára, ez a reform megtorpanásában, közvetve, közvetlenül az ideológiában is megnyilvánult. Ma lényegesen jobb a helyzet, s ennek is tulajdonítható ma a párton belüli viták felélénkülése. Olyan időszakban vagyunk, amikor a hirdetett elveink, illetve a valóság tartós eltérése már tarthatatlan. Ennek feloldásában az ideológiának megvan a maga szerepe: a megtett út kritikai elemzése alapján, a marxizmus klasszikusainak szellemében, tehát tudományosan, és dialektikuson adjon képet a máról, s arról, hogy milyen holnapot szeretnénk, és ezzel helyreállítható a stratégia és taktika sok szempontból megbomlott, de nagyon is kívánatos összhangja. Judi István: — Azt várom az ideológiától, hogy tudatosítsa: megvan az a képességünk, hogy a szocializmus teljesítményelvű szerkezetét ki tudjuk találni a magunk számára. S azt is várom az ideológia megújhodásától, hogy a fiatalokhoz is utat talál: az egyetemen tapasztalom, hogy a ma ifjúsága másféle kérdéseket tesz fel, melyekre másféle választ is kell találni. Az idősebbeknek az, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, nagyon sokat mond, a fiataloknak viszont semmit. Az ideológia tehát soha nem állapodhat meg. Kablár János: - Szintén a dialektikus gondolkodás erősítését tartom a legfontosabbnak az ideológián belül is, aztán a következetességet és az őszinteséget jelölöm meg kérdésben is, válaszban is, Ha szó és tett tartósan szétválik, azon aligha segíthet csak az ideológia maga, de hogy ne váljon szét, azért tehet valamennyit. Horváth Gyula: - Szintén az eszmék és a valóság összhangjának megteremtésében látom az ideológia egyik fő feladatát. Előrehaladásunk egyik fontos feltételének a közösségi magatartás erősítését tartom, annak a közösségi magatartásnak, melyet az ötvenes évek erősen kompromittáltak. Ezek hatásaitól máig nem tudtunk szabadulni. Arról van szó, hogy miképpen lehet megerősíteni társadalmunkban a mindennapi érintkezési viszonyokban a szolidaritás, az egymásrautaltság, az értelmes közösségi lét tapasztalatait, s szaporítani a valóságos közösségek számát, melyek a közösséget valóban a fejlett és szuverén egyének szabad társulásának tekinti. A korszerű ha- zafiság fejlesztésében súlyponti kérdésnek tartom a gazdasággal kapcsolatos nemzeti tudat árnyalt megfogalmazását: Széchenyi reformtörekvései, Kossuth függetlenségi politikája kimeríthetetlen tanulságokkal szolgál. De fontos, hogy objektiven értékeljük a szocializmus előtti iparosítás folyamatát, a korszerűség és az elmaradottság e sajátos, máig ható keveredését. Az ideológia is segíthet abban, hogy helyesen mérjük fel helyünket a világban, mentesíteni tudjuk magunkat a nemzeti illúzióktól, ténylegésen számoljunk erőinkkel, azonosuljunk gazdaságtörténeti tanulságainkkal. S megerősíthetem, amit a többiek már mondtak: a korszerű elveken működő szocialista politikai rendszerben a tudományt és a politikát intézményesített kapcsolatoknak kell összekötniük, hiszen a tudomány valóságformáló funkciót is betölt a döntéselőkészítésben és a tudatformálásban egypránt. Kiss György: - Abból kell kiindulni, amilyen most a helyzet: a nehézségek, egyes vál- . ságjegyek mellett szinte béní- tólag hat a válságtudat. A diagnosztizálás már évek óta folyik, ugyanakkor kevés még a cselekvési alternatíva. Az ideológia feladata tehát a szocializmus építésének stratégiai végiggondolása a megtett út tudományos elemzése alapján. Sok nagy kérdéskört érintettek a vitában részt vevők, azt, hogy hol tartunk a szocialista fejlődésben, hogy milyenek a tulajdonviszonyok, következésképpen az elosztás- és érdek- viszonyok, milyen legyen a párt vezető szerepe, stb. — ezek elméleti tisztázást is kívánnak, s a gyakorlat próbáját is. A szocializmust minőségi társadalommá kell tenni — ez a lényeg, s ennek a minőség iránti igénynek a kialakítása, erősítése jelenti számomra az ideológia taktikai és stratégiai feladatát egyaránt. Ezen útkeresés mellett időszerű társadalmi-gazdasági feladatok, megvalósításán következetesebben kell munkálkodnunk. Pénzkímélő eljárás az OTP-nél Az ideológiai viták tapasztalatait összegezni ültünk le a résztvevőkkel: a beszélgetés közben gyakorta állapítottuk meg, hogy az adott téma, bár része az ideológiának, vagy szorosan összefügg vele, külön kerekasztal-beszélgetés témája lehetne, hogy kicsit is árnyaltan szólhassunk róla. Tehát a vitát folytatni kell, mint ahogy az folyamatos, s nemcsak a párttagok között. A Dunántúli Napló ezért készséggel ad helyt olvasóink véleményének, elemzéseinek a termékeny vita érdekében. A pécsi Kossuth Lajos utcai OTP látványosan felújított fogadóhelyisége Készpénz nélkül Az ország bármelyik OTP- fiókjából kivehetnek pénzt a postán vagy a takarék- pénztárnál váltott betétkönyvükből a tulajdonosok. Ezentúl nagy bevásárlások alkalmával nem kell több tízezer forinttal utazniuk, hanem a helyszínen kifizetik részükre a kért összeget. Az új eljárási mód egyaránt érvényes az átutalási betétekre, a fenntartásos, a bemutatóra szóló, a nyeremény-, az autó- és a lakósnyere- ménybetétkönyvekre, valamint a takaréklevelekre. A bemutatásra szóló betétek esetében 50 000 forintig a személyi igazolvány felmutatása után kifizetik a kért összeget. Ennél magasabb értéknél azonban már telefonon ellenőrzik a betétkönyv adatait, amennyiben azt vidéken váltották ki, a telefonhívás díját költségként számolja fel az OTP. Az átutalási betéteknél a tulajdonosnak pénzkifizetéskor a személyi igazolvány mellett fel kell mutatnia a legutolsó egyenlegértesítőjét is. Ez alapján a számlájáról felvehet 5000 forintig terjedő összeget, de ha ennél több pénzre van szüksége, akkor szintén egyeztetik az adatokat a számlát nyilvántartó fiókkal. A takaréklevél, autó- és lakásnyeremény- betétkönyv esetén minden alkalommal ellenőrzik az adatokat, ugyanis ezeket csak megszüntetni lehet. A szabad szombatok bevezetésével gyakorlattá vált, hogy az OTP hét végén nyitva tartó fiókjainál a betétkönyvekből összeghatár nélkül válthatnak ki pénzt az ügyfelek. Akik takarékcsekkel rendelkeznek, azt bárhol felhasználhatják, fizethetnek vele. Fizetőeszközként fogadják el az éttermekben, benzinkutaknál és autójavító műhelyekben is. Bővítik a pécsi köztemetőt Készek, illetve készülnek a tervek a pécsi köztemető területének bővítésére azzal, hogy 2003-ig a mostani, megnövekedett helyén üzemelhessen. S a város általános rendezési tervében mór megvan a helye az új temetőnek, Postavölgytől délkeletre. Idén kilencmillió forintot költ a városi tanács a temető bővítésére, és el kell költeni ezt a pénzt, mert a mai kerítésen belül mindössze egy évre elegendő férőhely van. A terv a következő: a köztemetőtől délre, a távvezetékig bővítik a területet, amelyen mintegy 1200 sírhelyet, 75 sírbolthelyet, és 1100 urnahelyet alakítanak ki két parcellán. A meglévő útrendszert hosszabbítják meg, ugyanakkor kiépítik a vízvezetéket és egy szertartási teret alakítanak ki. Jelentős összeget igényel az az erdősáv is, amely az új városrészt és a közutat határolja el a temetkezési helytől. Bár a köztemető parkjával egységesen tervezték meg az új területet, amely számos lehetőséget ad a kegyelet méltó kifejezésére, a hagyományos földbe temetés mellett, urnasírokat és a téren szépen elrendezett kolumbáriumokat is, egyet nem tud megoldani — erre a viszonylag kis terület nem is alkalmas —, a nagy távolságot lerövidíteni a ravatalozó és a sírhely között. Ez a sétaút itt meghaladja majd az egy kilométert is. Ez a temetőrész azonban 1997-ig ad területet, idén elkezdik és be is fejezik a kialakítását. Többet tartalmaz az a terv, amely most készül a DTV- nél. Eszerint egy újabb háromszög alakú területtel bővül a köztemető a nagyárpá- di és a postavölgyi út között. Itt a postavölgyi út egy szakasza megszűnik majd, és o temető belső út- jaként szolgál, ugyanakkor egy új utat építenek a pótlására. Ebben a háromszög afakú részben, már lehetőség van az új ravatalozó tervezésére és megépítésére is. Sőt, egy kapu nyitásával egyszerűbben megközelíthető lesz. A részletes, kiviteli terveket ez év első felében készíti el a DTV. S az elvárás az, hogy lehetőlea 1995-re elkészüljön ez a fejlesztés, ami azt jelenti, hogy a következő ötéves tervben valósul meg. A város általános rendezési tervében Postavölgytől délkeletre egy több, mint ötven hektáros terület alkalmas az új köztemető kialakítására. A távlati elképzelések szerint, itt van helye a regionális feladatokat is ellátó, halotthamvasztónak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága március végén dönt a programról. . G. M.
