Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-13 / 102. szám

1988. április 13., szerda Dunántúli napló 5 II népgazdasági tervezés megújításáról. Sajtótájékoztató az Országos Tervhivatalban A hosszú tóvú népgazdasági tervezésről, a tervezés meg­újulási törekvéseiről kedden sajtótájékoztatót tartottak az Országos Tervhivatalban. Kőszegi László főcsoportfő­nök-helyettes elmondta, hogy az előző, 1979—85 közötti évek­ben folytatott hosszú távú tervezés az alapvető gazda­sági-társadalmi fejlődés irá­nyait mérte fel és jelölte ki a 90-es- évekre. A most megkez­dett munka a 2000-ren túli évekre mutat előre. Mindenek­előtt azonban széles körű elemzésbe kezdtek, hogy rész­leteiben is feltárják, miként alakulhatott ki gazdaságunk­ban a mostani kritikus helyzet. A tervező szakemberek . meg­vizsgálják, melyek a reális ki­bontakozási lehetőségek, meg­alapozott elképzelések, ame­lyek elősegítik a technikái fel­zárkózást, az életszínvonal­emelést és amelyekkel a jövő­ben kivédhetik a különböző gazdasági kényszerintézkedé­sek mozgásteret korlátozó ha­tásait. A. hosszú távú tervezőmunka várhatóan 1990-ig eltart, a végleges terv átfogó elemzé­sekre, prognózisokra, részkon­cepciókra épül majd. Rendkí­vül fontos, hogy a szakembe­rek minden tekintetben a reá­lis helyzetből induljanak ki, mert a korábbiakban a ter­vezők túl optimistának bizo­nyultak és sok esetben nem vették kellően figyelembe pél­dául a világgazdasági környe­zetet, a demográfiai helyzetet, a tőkeellátottság hiányát. A hosszú távra szóló elgondolá­sok kialakításánál fokozott figyelmet fordítanak majd a reformfolyamat erőteljes to­vábbvitelére, a termelési szer­kezet változására, a munka- kultúra alakulására és sok más olyan körülményre —, köz­tük a növekvő adósságállo­mányra — amelyekre eddig ke­vesebb figyelmet fordítottak. Ezekben a kérdésekben az eddigi viták során meglehető­sen sok eltérő vélemény ke­rült felszínre. Sokan a gazda­sági nyitás, mások viszont a „zárás" mellett szállnak síkra, s ugyancsak eltérnek a véle­mények a tekintetben is, hogy a hagyományos struktúrát meg kell-e változtatni, vagy azon belül kell megteremteni a na­gyobb mozgásteret. Az úgyne­vezett válságágazatok megíté­lésében is vitatkoznak a szak­emberek. Ellentétes vélemé­nyek vannak a jövő elosztás­politikájáról, a tervezett bér­reformról, a társadalombiztosí­tásról, a nyugdíjrendszerről és a szociálpolitika távlatairól is. A hosszú távú tervezőmun­kánál tehát egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrét vá­lasz. Mindenekelőtt meg kell oldani a népgazdasági terve­zés egészének fejlesztését, megújítását. Erről Báger Gusztáv köz- gazdasági 'főcsoportfőnök­helyettes tájékoztatta' az új­ságírókat. Utalt arra, hogy a tervezés reformjáról a Tervhi­vatal vitaanyagot készített, s eddig több mint 70 észrevétel, javaslat érkezett a tervezőkhöz minisztériumokból, intézetek­től,' vállalatoktól. Az anyag társadalmi vitafórumok elé is kerül. Mindenekelőtt a tervezés és a politika kapcsolatát kell tisztázni, ami azonban csak akkor válik véglegessé, ha döntés születik az intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről. Pártértekezlet előtt Kellenek a viták Ritka eset, ha egy olapszer- vezeti párttaggyülésen vala­mennyi jelenlévő hozzászól, örvendetes viszont akkor is, ha csupán 11 tagú ez az alap- szervezet. Tegnap szinte vala­mennyi tag, igen tartalmas vé­leményt fejtett ki a szentlőrin­ci l-es Sz. Általános Iskola párttagjai közül, az MSZMP májusi országos értekezletének állasfoglalás tervezetével kap­csolatban. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Deák László, az MSZMP KB tagja is. Dr. Kocsis József igazgató elmondta, egyetért azzal, hogy az értelmiség szerepét tovább kívánják fokozni. - Saját iskolai tapasztalatokra hivatkozva megkérdőjelezte viszont néhány gazdasági szabályozó ösztön­ző voltát. Beszélt arról, hogy szívesen látta volna, ha a szociálpolitikával többet fog­lalkozik a tervezet. Varga Já­nosáé tanár, a pártalapszer- vezet titkára kiemelte, hogy sürgető a szaktudás megbe­csülését, mielőbb jobban ho­norálni. Véleménye szériái ne ciklusokban korlátozzák a ve­zetői pozíciók betöltését, in­kább a rátermettség legyen a mérce. Horváth István tanár szerint furcsa, a tervezetben megállapítódik, hogy a hetve­nes évek végén felismerték az ellentmondásokat. Mi történt az eltelt tíz évben? Hozzátet­te, hogy a kormányzat nem tudta szociálpolitikai intézke­désekkel kompenzálni a gyer­mekholmik árának emelését. Az utóbbi gondolathoz kap­csolódott Papp Józselné De- verdics Ildikó alkalmazott is, igen szenvedélyes hozzászólásá­ban. Elmondta, ő mindent megtesz azért, hogy meggyőzze társait arról, hogy a mai poli­tika jó irányba indult, de ért­sék meg őt is, aki három gyereket nevel, egyre nehezedő anyagi körülmények között. Szólt az ellen, hogy csökken­nek a művelődésre fordítható központi költségvetési keretek, majd felvetette: van-e elég konkrét érvünk a vitákhoz? Rosenacher Gitta hiányolta a tervezetből a konkrétumokat, a „hogyan” kifejezését. Elmond­ta: úgy látja — elsősorban az alacsony fizetések miatt - a gyerekeknek sem érdekük, hogy továbbtanuljanak. Aradi Józselné tanár szerint a ter­vezetből kitűnik a párt erő­teljes törekvése saját tevékeny­ségének megújítására, ugyan­akkor kevés a konkrétum a fe­lelősség megállapításáról. Néhány problémákkal fog­lalkozó hozzászólás rész­letet emeltem ki a taggyűlésen elhangzottakból, amelyekben alapvetően helyes­nek, néhány dologban viszont bizonytalan érvelésűnek ítél­ték az állásfoglalás terveztet. A taggyűlés után megkérdez­tem Deák Lászlót, az MSZMP KB tagját, mi a véleménye a hallottakról: „Nagyon örültem ennek a vitának. Pontosan azt tükrözte, amit a Központi Bi­zottság el szeretne érni a párt­értekezlet előtt. Külön tetszett, hogy a hozzászólók alaposan tanulmányozták a tervezetet. Én mindig mindenkit arra bizta- tojr, hogy mondja el őszintén a véleményét, ne tartson, mert nem tarthat semmiféle retor­ziótól, akárhogy fogalmaz is a taggyűlésen. A legutóbbi KB ülésen is több probléma fel­vetődött, azok közül, amit itt hallottam. Válságjelenségek­kel tarkított években élünk, de működik ez az ország. És hogy még jobb legyen, hogy a párt­egység tovább erősödjön, ah­hoz kellenek ilyen viták is, mint ez a szentlőrinci volt." Bozsik L. Rehabilitációs szakemberek nemzetközi találkozója Elismerésre méltó módszerek a harkányi kórházban Nemzetközi találkozók házi­gazdája volt az elmúlt napok­ban Harkány. A Magyar Re­habilitációs Társaság meghí­vására itt tartották konferen­ciájukat a szocialista orszá­gok - Szovjetunió, Lengyelor­szág, Bulgária és az NDK — társszervezeteinek nemzeti tit­kárai és szakértői. A konferen­cia programjában részt vett a Finn Rehabilitációs Alapítvány négytagú küldöttsége is. A testvérszervezettel az elmúlt évben kötött együttműködési megállapodást a magyar tár­saság, és ez a látogatás az első közös szeminárium. Dr. Kullmann Lajos, a Ma­gyar Rehabilitációs Társaság nemzeti — nemzetközi kapcso­latokkal foglalkozó — titkára a konferencia összegzéseként azt hangsúlyozta, hogy vala­mennyi országnak szüksége van a rendszeres információ­cserére, mert a rehabilitáció területén hasonló gondokkal küszködnek. Ennek az igény­nek ismeretében mutatták meg a találkozó résztvevőinek a harkányi kórház munkáján kí­vül a pécsi Fiatalok Nemközi Foglalkoztatóját, valamint a Területi Rehabilitációs Bizott­ság tevékenységét. Ugyanak­kor megismerkedhettek Bara­nya szép tájaival és értékei­vel is. A tapasztalatszerzésen túl haszna a szemináriumnak az is, hogy a szocialista országok közösen lépnek fel az ENSZ konzultatív szervezetében, a New York-i székhelyű Nemzet­közi Rehabilitációs Társaság­ban, amelynek a szocialista or­szágok közül Kína, Csehszlová­kia, Lengyelország és az NDK a szavazati joggal is rendel­kező rendes tagja, míg Ma­gyarország társult tagként vesz részt ebben a munkában. A szavazati jog megszerzése ne­künk évente 1500—2000 dollá­ros kiadást jelentene. A Szov­jetunió most kezdte meg a tár­gyalásokat a tagfelvételéről. A harkányi konferencia si­kerének mondható az is, hogy a szovjet résztvevők itt ismer­tették meg azt az új hallóké­szüléket, amelynek gyártásáról a szakemberek eddig nem tud­tak. A Finn Rehabilitációs Ala­pítvány képviselőivel, Heidi Heleniussal, dr. Antti Huunan- Sepalaval, Risto Rinta-Joupival és dr. Paavo Rissanennel teg­nap találkoztam Harkányban. Valamennyien kiemelték, hogy hosszú távon szeretnének ta­pasztalatokat szerezni a ma­gyar módszerekről. Elismerés­sel szóltak a harkányi kórház rehabilitációs osztályának munkájáról, kiemelve a mód­szereik. újszerűségét, miszerint itt aktiv terápiát, folytatnak, s amely Finnországban még nem terjedt el. Megfigyelték azon­ban azt is, hogy ennek az osz­tálynak jóval tágabb térre lenne szüksége éppen a moz­gásterápia érdekében. A finn vendégék rendkívül érdeklődnek a magyar foglal­koztatási . rehabilitáció iránt, bár dr. Kullmann Lajos elis­merte, őszintén feltárták a ha­zai módszer hiányosságait is. G. M. Remekművek fiatalok előadásában Képünkön az Ifjúsági Ház együttese. A hétfői nap késő éjszakába nyúlóan a versé, a költészet napjáé, az irodalomé volt. A Pécsi Ifjúsági Ház diákszínpadi bemutatót hirdetett erre az es­tére. Olyasmit .tehát, ami­nek mostanában hírét is rit­kán hallani. Elmúlt saj­nos az az idő, amikor fia­talok, fiúk és lányok az iroda­lom iránti rajongásból és hogy egy társaságban lehessenek, valamely felnőtt vezetésével színpadi művek, verses össze­állítások bemutatására vállal­koztak, és vállalkozásaiknak közönsége is volt, elsősorban a színjátszók korosztályából. Az amatőrszínjátszás, amely­nek az ötvenes évekbeli majd a húsz évvel ezelőtti virágko­rára emlékezhetünk, csaknem elfeledett foglalatosság lett — a pécsi Ifjúsági Ház a múit ősszel mégis diákszínpadi tag­toborzót hirdetett. Pécs váro­sából 6, azaz összesen hat kö­zépiskolás jelentkezett. Vezető­jük Pozsgai Zsolt, aki a Nagy Lajos Gimnázium Ambrus Györgyné vezette színpadában játszott, s akinek a színját­száshoz, a színházhoz való kaa- csolatát bizonyára befolyásol­ták ezek a diákköri emlékek. Pozsgai Zsolt elmondta, hogy a bemutatóra való felkészülé­sen, próbákon túl igen sok időt tölt az 1H Diákszínpada versolvasással, irodalmi művek megbeszélésével: — Talán az a legfontosabb, amit a felké­szülés ideje alatt átélnek, fel­ismernek ezek a fiatalok. Az a felfedezés például, amit Ten­nessee Williams: Ez a ház bontásra vár című egyfelvoná- sosának két fiatalja adott szá­mukra. Vagy a színpadon el­mondott Pilinszky-művek. Pi­linszky költészetében és egy amerikai drámaíró klasszikus művében élik újra a sorsukat, álmaikat, félelmeiket mai ti­zenévesek. Estjükre vendégcsoportot is hívtak, a Kőmarov Gimnázium és Szakközépiskola diákszínpa­dát, amely Bebesi Károlyne Básthy Enikő tanár vezetésével modern abszurd drámát, Sía- womir Mrozek: Ház a határőr. című egyfelvonásosát mutat­ták be. Előadásuk érdekessége az a közvetlenség volt, aho­gyan bemutatták a kisember életébe beleszóló nagypolitika „játékait” — amit a diákok legfeljebb a tv-híradókból is­merhetnek. — Ez a fajta ab­szurd dráma mégsem idegen a mai tizenévesek korosztályé tói — mondta vezető tanáruk, aki három esztendeje foglal­kozik diákszínjátszással a Ko marov Gimnáziumban. G. O. A hónap tüzei Fokozott veszély Nem szoktuk külön jelezni ebben o rovatban: a Baranya megyében az adott hónapban keletkezett tü­zek miatt hány ember ellen kezde­ményezett a Tűzoltóság megyei po- rancsnoksága büntető- vagy szabály­sértési eljárást! A márciusi tüzek kapcsán azonban megemlítjük: egy szándékos gyújtogatónak, illetve há­rom hanyag embernek kell számol­nia az eljárás következményeivel. Emlitiük ezt azért is, mert mintha a még készülőben lévő új, a tűzoltó­ságról és a tűzvédelemről szóló jogszabály vetítené előre szellemét: nagyobb értékek halmozódtak fel a termelési szférábon, a magántulaj­donban is, természetes velejárója ennek a fokozódó szigor, ami végső soron természetesen a megelőzést szolgálja. Márciusban a Baranya Megyei Tüzoltóparancsnokságnak 49 tüzet jeleztek, 'húsz alkalommal utólag jelentették be. Túl kirívó esetek nem voltak, például az aránylag sok esetnek is mindössze egy sé­rültje volt. A ,,vámot” ebben a hó­napban is megszedték a lángok: a megyében összesen 823 500 forint érték ment tüzek miatt veszendőbe. Egyre komolyabban figyelmeztető jel: miután tartósan vezet már a tüzkeletkezési okok listáján az elektromos meghibásodás (március­ban 14 eset), jó lenne számba ven­ni, hogy az elaggott, nem kellően rendben tartott berendezések, veze­tékek javításával, cseréjével nem lehetne-e nagyobb értékeket meg­menteni. mint amennyibe ez a mun­ka kerülne? Ugyancsak sok tüzet okozott ebben a hónapban is a tüzelő-fűtőberendezések hibája, ám meglepő módon csökkent a do­hányzás miatti tüzek száma. Ha már az okokat soroljuk: min­den alkalommal szembe kell néz­nünk azzal, hogy a gyerekek fele­lőtlen játéka milyen károkat okoz (hat). Nehéz azt hinni, hogy nem lehet nekik érthetően megma­gyarázni: a tűzzel nem szabad ját­szani. Valószínűleg éppen erről van szó: meg kell nekik mondani I Egyébként a felelőtlenség kategóriá­jába sorolandó az is, hogy már­ciusban négy esetben is csalárd vaklárma miatt robogtak szirénázva a piros autók ... M. A. Gazdálkodó horgászegyesületekre van szükség A MOHOSZ főtitkára Baranyában Küldöttközgyűlésére készül a baranyai horgászmozgalom. A Magyar Horgászok Orszá­gos Szövetsége Megyei Intéző Bizottsága a napokban fogad­ta el a közgyűlés elé kerülő beszámolót, s erre kíváncsi volt a MOHOSZ főtitkára, Czakó Béla is. Mint elmondta, tartalmas, színvonalas munka folyik a megyében, az IB nem­csak új horgászati lehetősége­ket igyekszik teremteni, hanem jut ereje a környezet védel­mére, az ifjúsági korosztállyal való kiemelt foglalkozásra, s komoly eredményeket ért el a haltermelés területén is. Orszá­gosan követendő példának említette Czakó Béla, ahogy a Baranya Megyei IB a horgász- turizmust évről évre fejleszti, szorgalmazza, kulturált körül­ményeket biztosítva a megyé­be érkező kül- és belföldi ven­dégeknek. Természetesen a horgász­mozgalom sem gondok nélkü­li. A MOHOSZ főtitkárától két kérdésre vártunk választ.- A beruházási költségek emelkedése, a komoly mérték­ben megnőtt halárak, az egye­sületi, szervezeti élet költségei­nek drágulása hogyan érint­heti a horgászmozgalom jövő­jét? — Jelentősek voltak az utób­bi évek bennünket is érintő áremelkedései. Ennek követ­keztében módosítanunk kellett a területi jegyárakat, mert az e címen befolyt összegek a szinten tartáshoz sem lettek volna elegendőek. Komoly veszteséget okozott a múlt év­ben a horgászszövetségnek a mintegy 20 millió forintos hal- pusztulás. Ezt igen nehéz lesz kiegyelitenünk. A telepítésre azonban most is nagy göndot fordítottunk, az ország hor­gászható vizeibe 2500 tonna halat tettünk. Ennek terheit részben a horgászok vállalták, 10 millió forinttal a MOHOSZ támogatta. A jövőről: ha ez a tenden­cia marad, továbbra is igazí­tanunk kell a területi jegyek árait, s ez persze nem okoz nekünk örömet. A szövetségnek adott támogatás eddig is szo­lid volt, elképzelhető, hogy még kevesebb lesz. Bízunk az üzemek, vállalatok segítségé­ben, a horgászegyesületek mű­ködtetése végül is szociálpoli­tikai célokat is szolgál. Min­denesetre ilyen körülmények között az egyesületeknek, a megyei intéző bizottságoknak és az országos szövetségnek is sokkal jobban kell gazdál­kodnia, mindenek előtt na­gyobb figyelmet kell fordítani a haltermelésre, ami egyéb­ként Baranyában nagyon jó eredményeket mutat fel. Lépni akar a MOHOSZ is: előkészü­let alatt áll tórendszerének ki­építése (100 hektáros vízről van szó), reméljük ebben az évben megtehetjük már az el­ső kapavágást.- Ügy tűnik, az egyesületek társadalmi vezetése egyre in­kább elidősödik, s a fiatalok az ilyen munkára — érveket is sorakoztatva — nem szivesen vállalkoznak. Mi lesz ennek a várható következménye?- Ez, valóban reális veszély: elmennek a nagy tapasztalat­tal rendelkező idős horgász­társak az egyesülétek vezető­ségeiből. Bár sokan dolgoznak még ma is azok közül, akik ott voltak a mozgalom bölcső­jénél, s fiatalosan, lendülettel tevékenykednek. Mindeneset­re tény: az egyesületi vezető­ségekben magasabb az idő­sek aránya, mint általában a horgásztársadalomban. Ez a gond fennáll Baranyában is, ám itt már most kiemelt figyel­met fordítanak — nagyon oko­san - az utánpótlásra. Mészáros A.

Next

/
Thumbnails
Contents