Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-02 / 92. szám
1982. április 2., szombat Dunántúli napió 3 időszerű kérdések — közérdekű válaszok Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának ülése Kiemelt fontosságú Baranyában a közoktatás fejlesztése Mint már arról korábban tudósítottunk, az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága felhívással fordult az érdeklődőkhöz, hogy levélben, vagy személyesen keressék meg a testületet azokkal a közérdekű, sokakat érdeklő kérdésekkel, melyekre választ szeretnének kapni. Azokat a válaszokat, melyek nyilvánosságra érdemesek, a végrehajtó bizottság előzetes álláspontja szerint, a Dunántúli Napló leközli. A testület 1988. március 29. ülésén tűzte napirendre a beérkezett levelek tartalmának megvitatását és kialakította állásfoglalásait. Lapunk munkatársai megkérték a végrehajtó bizottság néhány tagját, a testületi ülés állandó meghívottjait, hogy fejtsék ki véleményüket a vita alapján az állás- foglalásokról. Néhány kérdésről ezeken túl, az állásfoglalás rövid tartalmát ismertetjük. Fontos feladat a pártfeiyelen erősítése Néhány közismertté vált, a párt erkölcsi és fegyelmi normáival összeegyeztethetetlen jelenség kapcsán érkezett kérdés arról, hogy mi az álláspontja a testületnek a pártfegyelem erősítésével kapcsolatban, milyen következtetéseket vonnak le egyes magatartásbeli hibákból? A vb állásfoglalásában megerősítette, hogy a jövőben is fontos feladatának tekinti a pártfegyelem erősítését, ennek segítését várja a pártalapszervezetektől. Indokoltnak tartja, hogy a sokakat foglalkoztató, kirívó fegyelemsértéseket és azok tanulságait a jövőben is nyilvánosságra hozza. A pártfegyelem erősítésének feladataival kapcsolatban dr. lerszi István, a megyei párt- bizottság titkára a következő gondolatokat' fejtette ki: — Társadalmi rendszertől A Dunántúli Napló 1987. augusztus 8-i száma beszámolt arról, hogy a Belügyminisztérium vizsgálati osztálya nyomozást kezdett az országba illegálisan behozott számítógépek ügyébep. A bűnszövetkezetben elkövetett törvénytelen cselekedeteknek pécsi szereplői is voltak, többek között dr. Petőházi Szilveszter, a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatója. Az ügyről szóló írás végén ígéret fogalmazódott meg, hogy a vizsgálat befejezése, illetve a bírósági ítélet után függetlenül jellemző, hogy egy párt az azonos nézeteket vallókat, érdekeket képviselőket tömöríti. Az MSZMP-be is önkéntes a belépés, de, aki taggá válik, vállalja, hogy a párt normái rá nézve kötelezőek. Nemcsak az elvi, a stratégiai kérdésekben kell kifejezni egyetértését, hanem a napi politikai tennivalókból is ki kell vennie a részét. A párt az elmúlt 43 év alatt számos nehéz problémát oldott meg. Miért? Mert mielőtt az „utcára” vitte volna állásfoglalását, a belső vitában „megmentette" a kérdést. Bevonta az előzetes vitába a pártonkívülie- ket is, e véleményekből kiszűrte a lényeget, s Így cla kította ki saját álláspontját. Sajnos, a párt az utóbbi esztendőkben eltekintett ettől a gyakorlattól. Ez hiba volt. A párttagok — dé nyilván a I •I tájékoztatás jelenik majd ; meg. Megkérdezték: miért maradt el ez az ígért tájékoz- I tatás? A számitógépes bűn- j szövetkezet ügyében a fővá. j rosi V. kerületi ügyészség emelt vádat és a bíróság azóta megkezdte annak tárgyalását. Mindeddig jogerős ítélet a gyanúsítottak sze- | mélyét illetően nem szüle- \ tett. Ezért érdembelí tájékoztatásra mindeddig nem volt lehetőség. Amennyiben a bíróság a tárgyalást be- < fejezi, ítéletet hoz, az ügyre nyilvánosan a Dunántúli Napló visszatér.. pártonkívüliek is — elvárták volna, hogy a közelmúlt nagy horderejű kérdéseiben kikérjék' a véleményüket Központi kinyilatkoztatások után nem lehet alkotó gondolkodásmódot, cselekvő hozzáállást várni. A fegyelem fogalomköréhez tartozik, hogy vezető tisztséget betöltő párttagok — nemcsak azok, akik az apparátusban dolgoznak — nem dönthetik el fakultatív alapon, végrehajtják-e a párt határozatait. Ebben tanulhatnánk a nyugati pártoktól, akik igen szigorúan veszik a pártfegyelmet — enél- kül meg sem élhetnének a parlamentben — és teljes mértékben száműzték gyakorlatukból az atyafiságosdit. Ami a felelősségrevonást illeti: pártunk gyakorlata szerint a törvénysértés, a büntetőeljárás megindulása automatikusan pártfegyelmi eljárást is von maga után. Baranya huszonkilencezer párttagjából évente átlagosan 40- 50 főt kell kizárni bűncselekmény elkövetése, illetve a pártélet normáinak megsértése miatt: mintegy 150-200-ra tehető azoknak a száma, akik nem követtek el ugyan bűn- cselekményt, de méltatlanná váltak a tagságra, ezért törölni kellett őket a párttagok sorából. Számítástechnikai óra a Nevelési Központ gimnáziumában Fotó: Proksza László Milyen a kapcsolata a képzésnek és a munkavégzésnek? Hol veszik el a tudás? Milyen a pedagógus szerepe? Anyagi kérdés-e csupán a közoktatás? — ilyen kérdésekre kértek választ a végrehajtó bizottságtól. Ezek kapcsán kérdeztük az az oktatás, a képzés Baranya megyei szerepéről Horváth Lajost, a megyei tanács elnökét, a vb tagját: — A tudás, a műveltség elengedhetetlenül fontos mindazon célok megvalósításához, amit a kibontakozás programja maga elé tűzött. E tudás megszerzésének helyszíne pedig az iskola, a közoktatás. Ezek a gondolatok bizonyára érzékeltetik, hogy a párt politikájának megyei alkalmazása milyen kiemelt szerepet szán a közoktötásnak — akkor is, ha ezt nehezebb gazdasági helyzetben kell tennie. Országos gondok tükröződnek a mi gondjainkban — viszont baranyai specialitás, hogy igen széttagolt az oktatási rendszerünk: jól felkészült iskolai gárdától a mostoha körülmények között lévő kisiskoláig. Igen széttagolt intézményhálózatban kellett korszerű iskoláztatásra törekednünk, s hajtottuk végre a körzetesítést, amit ma sem vetünk el, viszont túlzásait rendezni szeretnénk. A kisiskolák rehabilitációjának megyei programja pár éve indult el. Nem mondunk le továbbra sem a kísérletek támogatásáról, a korszerűsítésről, melynek gyümölcse az újraindult technikus- képzés, a nyelvtanítás, a kétnyelvű gimnáziumok, a második idegen nyelv baranyai programja. A párt politikai szempontból támogatta ezeket a törekvéseket. — A közoktatás, a pedagógusok anyagi hátrányairól hogyan foglalt állást a végrehajtó bizottság? — Általánosan jellemző hazánkban, hogy a közoktatás nem részesül illő anyagi támogatásban. Mi is érezzük ennek összes súlyát, de azt is, hogy ez nemcsak anyagi kérdés. A nehézségek sajnos nem hatnak serkentőleg, és igazán 1989-90-ben -fognak majd jelentkezni, elsősorban Pécsett. Most ennek a levezetésére,, megelőzésére fordítunk fokozott figyelmet. Ha nemcsak anyagi kérdésnek tekintjük m a közoktatást, akkor arra gondolunk, hogy dhol felkészültebbek a nevelők, ott a pénzhiány ellenére is jó az iskola színvonala - ahol ez nem így van, ott szembetűnő a lemaradás. Nem anyagi probléma az, hogy van, ahol ma is a központi irányítástól várják a legalapvetőbb utasításokat is. Az állam persze hivatalai útján végzi a maga feladatát, azonban gyorsítani szeretné a demokratizálódást a nevelőtestületekben épp úgy, mint a diákönkormányzatokban: az igazgatóválasztások kérdésében épp úgy, mint a diákok önkormányzata, sport- és kulturális tevékenysége terén. Mi a demokrácia iskoláinak tekintjük ezeket a dolgokat. Pár hete megyei tanácsi határozat tanúsítja, hogy Baranya, a párt megyei politikája, a megyei tanács nem adja fel a nehezebb körülmények között sem azt az elvét, hogy gyermekeink iskoláztatása kiemelt fontosságú. És ezt a helyi tanácsoknak; a helyi gazdálkodó szerveknek is érezniük kell. Égy levélíró, többek vé- I leményére hivatkozva szóvá tette, hogy nem elfo- | gadható a Pécsi Városi Ta- í nács V. B. döntése az István tér'(közismerten: Séta- [ tér) elnevezését illetően. | Javaslatot tett az elnevezés i megváltoztatására. A vég- j rehajtó bizottság úgy véle- I kedett, hogy e kérdésben j nem illetékes állásfoglalás kialakítására, az a tanács í hatáskörébe tartozik. Az elnevezésről a tanács vég- ; rehajtó bizottsága döntött, a továbbiakban is a pécsi utcák és terek elnevezésé- , ben jogosult testületi határozatot hozni. Augusztus 20. idei megünnepléséről Kérdés érkezett arra vonatkozóan is, idén milyen megemlékezések lesznek Baranyában augusztus 20. ünnepéről, tekintettel arra, hogy ez évben jeles kerek évforduló fémjelzi ezt a napot. Választ Krasznai Antaltól, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága tagjától, a vb ülései állandó meghívottjától kaptunk.- Idén augusztus 20-án a hagyományoknak megfelelően az alkotmányunk törvénybe iktatásáról, az • új kenyér ünnepéről emlékezünk meg, de ez évben külön jelentőséget ad az ünnepnek államalapító első királyunk, István halálának 950. évfordulója. Az országos jelentőségű központi megemlékezések előkészületeiről a sajtó már hírt adott, ezért erre csak utalok. Azt szeretnénk, ha Baranyában is minél több Helyen rendeznének ünnepséget augusztus 20. alkalmából, a települések hagyományainak megfelelő formában, s ezeken az ünnepsége- gen méltó módon emlékeznének meg államalapító királyunk történelmi érdemeiről. A megyei kiemelt ünnepséget Pécsváradon tervezzük megrendezni, Ebben a nagyközségben található monostor államalapító királyunk országépitő, ország szervező munkájának ékes emléke, s műemléki re- konsrtukciója az ünnepre elkészül. Pécsváradon szobra is van I. István királynak, s a nagyközség várba réti köre megkülönböztetett figyelemmel ápolja államalapító királyunk emlékét. Az ünnepség előkészítésére bizottságot hozunk létre, amely első ülését április 13-án tartja Pécsváradon. Ebben az előkészítő bizottságban politikusok, történészek, a kultúra és a tömegtájékoztatás szakemberei mellett a pécsváradi vezetők is részt vesznek. Az ünnepi rendezvény részleteiről egyelőre még nem érdemes szólni, hiszen az össze nem hangolt elképzelések, ötletek fázisánál tartunk. Mindenesetre olyan ünnepi rendezvényt tervezünk, amely remélhetőleg nemcsak- a pécs- váradiak, a baranyaiak, hanem megyénkén kívüliek érdeklődését is felkelti. Az ünnepségre meghívjuk a pécsi püspökség képviselőit is. Itt jegyzem meg: arról is értesülést szerezhettek már az olvasók, hogy a 950. évforduló alkalmából Szent István ereklyéjét, a Szent Jobbot ez év során a püspöki székhelyeken bemutatják a híveknek. Értesüléseim szerint erre Pécsett október végén kerül sor. A kutatások és a gazdaság kapcsolatai Hasznosulnak-e maradéktalanul szellemi erőforrásaink, mennyire szorosak és gyümölcsözőek a kutatások és a gazdaság kapcsolatai megyénk- oen? Egy levél kapcsán vitatkoztak erről a testület tagjai. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára erről így vélekedett: — Napjainkban világjelenség a szellemi teljesítmények felértékelődése, ami különleges je. lentőséget ad a kutatásnak, a fejlesztésnek. Itt az alapprobléma: összehozni á kutatást a gazdasággal. Vannak bonyolult helyzetek. Ki gondolná például, egy korszerű tejtermék megjelenése az ABC áruház gondoláján hány és hány szervezet együttmunkálkodásó- nak eredménye?! Esetünkben közreműködött a termék létrehozásában az Orvostudományi Egyetem, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, a Tengeri Kisszövetkezet, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet, a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat és a tejipar. Vagy említhetném a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola együttműködéseit a termelőkkel, melynek eredményeként -született meg a korszerű felvo. nóvezérlés, tpvábbá élelmiszer- ipari gépék. — Ugyanakkor vannak egyszerűbb helyzetek, amikor a kutatások a termelőszervezeten belül folynak, annak mintegy tartozékát képezve. Például a Pécsi Bőrgyárban kikísérletezett új bőrféleségék azonnal a termelésbe kerülnek és hasznosulnak. A Mecseki Ércbányászati Vállalat szellemi erőforrásait hasznosítva maga vállalkozott nukleáris műszerek gyártására, a ritka földfémek kinyerésére. Akadnak viszont ellenpéldák, amikor a vállalat tehernek érzi a kutatást. A Pannonvin Borgazdasági Kombinátnál így vannak a szőlészeti és borászati kutatásokkal. Pedig ezek a kutatások nemcsak a vállalatot, de azon túlmenően a kistermelők, az ország érdekeit is szolgálják, az egyetemes szőlészeti és borászati kultúrát emelik. A tanulság: túl sok múlik a személyes hozzáálláson. A megoldás? Az igazi megoldás az lenne, ha minden ilyen esetben megfelelő érdekközös, séget tudnánk találni és megteremteni a szellemi erőforrások kiaknázására, hasznosítására. Állásfoglalás az országos pártértekezletre való megyei előkészületekről A végrehajtó bizottság elfogadta a javaslatot, melyet a március 30-án a megyei párt- bizottság ülése elé terjesztett, az országos pártértekezletre való megyei előkészületek feladatairól. A megyei párt- bizottság a javaslatot elfogadta. A Központi Bizottság határozata alapján az országos pártérfekezleten minden ezer párttag után lehet egy küldöttet küldeni az országos pórtértekezletre. Ennek értelmében Baranya megye párttagságát 29 küldött képviseli majd a tanácskozáson. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozta a pártértekezletre készülő állásfoglalás tervezetét, melyet a jövő héttől kezdve minden pártalapszer- vezetben megvitatnak. A véleményeket, javaslatokat a felsőbb pártszervek összegzik, majd a megyei pártbizottság április végére tervezett ülésén alakítják ki a megyei állás- foglalást. Új telepítésű szőlő a Pannonvin szentmiklósi kísérleti telepén írták: Dunai Imre, Gállos Orsolya, Havasi János, Miklósvári Zoltán, Mitzki Ervin. Fotó: Proksza László
