Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-12 / 71. szám

u Dunántúli napló 1988. március 12., szombat Felelős párttisztségben (Folytatás a 3. oldalról) Mischl Róbert Úgy is. mint az Építéstu­dományi Egyesületek Szövetsé­ge megyei elnökét politikai, gazdasági, társadalmi tevé­kenységének összhangjáról, esetleges ellentmondásosságá­ról kérdeztük.- Ha a kérdés arra vonat­kozik, hogy ludom-e, aka­rom-e saját, lokális, vállalati érdekemet érvényesíteni a végrehajtó bizottságban, vagy az által, akkor a válasz az, hogy nem. Ha orra, hogy az egyik funkcióm tapasztalatai -segítik-e a másik tisztség be­töltését, akkor igen. Gazdasá­gi vezetőként primér módon érzékelem, hogy a gazdaság- irányítás és a politika között nem teljes az összhang — s e véleményemnek hangot is adok. Mint gazdasági vezető tudom, hogy a felelősség tet- tenérhető: az eredmény vagy igazol, vagy cáfol, ezért poli­tikai tisztségemben is képvi­selem: a homálynak legyen vége. az értéket nevezzük ér­téknek, a tehetetlenséget te­hetetlenségnek, s vonjuk le ezek konzekvenciáit. Nem az egyes emberek, nem a dolgo­zók tehetnek arról, a helyzet ről, amiben ma vagyunk, de azt is tudom, hogy az embe­rek ugyanakkor mozgósítha­tók, áldozatvállalásra is ké­pesek, azért, hogy előbbre léphessünk - de csak akkor, ha reális célokat tűzünk elé­jük. Soha nagyobb szükség nem volt a realitásérzékre és az egységteremtésre, mint ma, mert túlságosan mélyek a prob­lémák, s túlságosan kevés az idő, de vallom, minden baj­jal együtt van realitása a ki­bontakozásnak. A politika fel­adata ebben, hogy helyzetbe hozza az egyéneket és a kö­zösségeket is. Ennek két fő feltétele a demokrácia és a szakszerűség egyidejű érvé­nyesülése. S ehhez meg kell változnia, fejlődnie kell a pártnak is. Például nem fel­tétlenül úgy kell struktúrálód- nia, mint eddig, különösen, ha az érdekek érvényesítése eb- hen a struktúrában akadozik. A végrehajtó bizottságban senki sem rejti véka. alá vé­leményét, a saját álláspontok ütköztetéséből jön létre a vb véleménye, állásfoglalása. Remeczki Mihály — Mi a személyes tapaszta­lnia a pártdemokrácia válto­zásáról, fejlődéséről, illetve, hogy a végrehajtó bizottság hogyan segíti ezt a folyama­tot?- A DISZ-ben, majd a KISZ-ben kezdtem közéleti munkámat, dolgoztam alap­szervezetben, pártvezetőség­ben, s most második ciklus ban*vagyok tagja a végrehaj­tó bizottságnak. Sok szemé­lyes élményem van tehát a párton belüli demokrácia vál­tozásairól, kezdve azon idők­től, amikor a centralizmus volt a meghatározó, máig, omikor az alapszervezetek egy­re markánsabban igénylik részvételüket a párt politiká­jának kialakításában. Vb-tag- ként is érzékelem a demokra­tizálódási folyamatot, például abban, hogy egy-egy vb na­pirendi pont megtárgyalásá­hoz hogyan bővül a meghí­vottak köre, s éppen ezért, hogy minél több szemszögből vizsgálhassuk meg döntésho­zatal előtt az adott kérdés­kört. Én is elégedetlen vagyok a társadalmi demokrácia, s ezen belül a pártdemokrácia álla­potával, de az én elégedet­lenségem forrása elsősorban abból fakad, hogy a végre­hajtásban is sok a ,,demok­ratikus" elem. Nyilvánvaló, hogy nemcsak egyéni fegyel­mezetlenségről van itt szó, valószínűleg a döntések mi­lyensége is meghatározó ab­ban, hogy döntés után nem egységes a cselekvés, hanem ki így, ki úgy értelmezi a vég­rehajtást. Ilyen például az a helyzet is, amikor egyébként kívánatos a megjelölt cél, csak a végrehajtás feltételei nern adottak teljességükben. Sze­mély szerint is arra törekszem, s ezt tapasztalom a végrehaj­tó bizottság tevékenységében is, hogy a döntéshozatal mi­nél körültekintőbb legyen, te­hát minél demokratikusabb: olyan állásfoglalás szülessék, ami teljesíthető, s ezzel együtt a végrehajtásban se legyenek eltérések: a demokrácia ezen oldala is erősítendő. S ezt már csak ezért is tudom kép­viselni munkahelyemen is, mert a vb-ben is tudatosan törekszünk erre. Bodó László Mitzki Ervin Fotó: Proksza László Fiataj országgyűlési képviselők a KISZ KB-ban Fiatal országgyűlési kép­viselőkkel folytattok esz­mecserét a KISZ Központi Bizottságának vezetői pén­teken, a KISZ KB székha­zában. A résztvevők - közöttük a Hazafias Nép­front, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkatár­sai - véleményt cseréltek a KISZ lakáspolitikai kon­cepciójáról, valamint az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett és felszólalt Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke és Géc/r István, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsá­gának elnöke is. Döntés március 30-ün?l Ismét a hulladéktemetőről A kormány szóvivője a ra­dioaktív hulladéktaroló léte­sítésével kapcsolatban csü­törtökön délután egyebek kö­zött a következőket nyilat­kozta: ,,A radioaktív hulladé­kok végleges elhelyezéséről - a megyei és a helyi lakosság képviselőinejt jelenlétében — március 30-án dönt az Orszá­gos Atomenergia Bizottság. Ebben a bizottságban az ösz- szes érintett tárca (. . .) szak­értői vesznek részt, de rajtuk kívül független tudósok is ott lesznek, és hallatják vélemé­nyüket." Március 7-én, az ófalui fa­lugyűlésen nagy nyilvánosság előtt jelentették ki az Ipari Minisztérium atomenergetikai kérdésekben illetékes tisztvise­lői, Morenth András titkárság- vezető és Láczai Szabó Tibor főtanácsos, hogy nem hoznak addig döntést, amíg a lakos­ság, illetve a Baranya Me­gyei Tanács építési és vízügyi osztálya által felkért szakértők nem nyilatkoznak a terület földtani alkalmasságával kap­csolatban. Kovács Lajos me­gyei építési osztályvezető Ófa­luban elhangzott közlése sze­rint ennek határideje április 15. A kormányszóvivői bejelen­tés alapján nyilatkozatot kér­tünk Kovács Lajostól, a kö­vetkezőket mondta: — A hatályos jogszabályok értelmében az izotóptemetö lé­tesítésére. vonatkozó engedé- ■ lyezési eljárást - az összes szakhatóság véleményének fi­gyelembe vételével - a Szo­ciális és Egészségügyi Minisz­térium szabályozza. Osztá­lyunk, mint szakhatóság, még nem adta meg a hozzájáru­lását. Tartjuk magunkat az Ófaluban elmondottakhoz: csak a független szakértők véleményének megismerése után döntünk. A szakértők ki­választása most folyik, április 15-ig kell nyilatkozniuk. A március 30-i atomenergia bi­zottsági ülésre egyébként mi is meghívást kaptunk, s ott ezt az álláspontot fogjuk kép­viselni. H. J. „Elfelejtett” tűzoltókészülékek Amíg nem késő! Könnyedén sorol lel 8 10 olyan tűzesetet az elmúlt hetek eseményei közül Pfeiffer Már­ton tűzoltó őrnagy, a Baranya megyei Tüzoltóparancsnoksóg helyettes vezetője, amelyeknél a komolyabb kárt a kéznél lé­vő oltókészülékekkel tudták megakadályozni. Vagyis: több százezer forint értéket sikerült így megmenteni. Mégpedig rendszerint gépkocsikat, erőgé­peket. És ezzel a lényeghez is ér­tünk. Iványi Lászlónak, a Tűz­oltókészülék Ipari Szövetkezet pécsi telepe vezetőiének mái most fáj a feje a korábbi ta­pasztalataik alapján: a készü­lékek javítása, cseréje iránti igény kampányjellegű, rend­szerint az aratást megelőző, il­letve e munka dandárjához köthető napokban jelentkezik. Igaz, a jelenleg hatályos jog­szabályok nem írják elő: mi­lyen időközönként kell ellen­őrizni a tűzoltókészülékeket, ám a gyakorlatból a mező- gazdasági nagyüzemekben már jól tudják, hogy a készülékek az erőgépeken nem sokáig bírják „a gyürést", a gyakori revízió korántsem felesleges. Egy kombájn értékéhez viszo­nyítva a készülék néhány ezer forintos ára is mindenképpen indokolja; legyen kéznél és használható állapotban. A kampányjellegű igény má­sik indítéka: ha egy üzemben megtudják, hogy hamarosan el­lenőrzés jön a tűzoltóságtól, rögtön sürgőssé válik a készü­lékek cseréje . . . Márpedig a pécsi telepen nem lehet annyi készüléket gyártani, hogy min­den hirtelen jelentkező igényt ki tudjanak elégíteni. Arról nem is beszélve —, s Iványi László ugyancsak vastag pak- sarnétára csa|j az Íróasztalán, — hogy a megrendelt készülé­kekért nem jönnek el a válla­latok, szövetkezetek: 1985 óta mintegy 3000 darab cserére beadott tüzoltókészülék várja, hogy a megrendelőik értük jöjjenek . . .-— Most — ezekben a he­tekben nyugodtabb a hely­zet a szövetkezet telephelyén: április közepéig akár másfél héten belül is eleget tudnak tenni a megrendeléseknek. Ahogy Iványi László mondja: a jövő hónap közepétől már mozgolódni kezdenek a job­bak, azaz azok a cégek, ame­lyek a tűzvédelmet fontosnak tartják, s a készülékek minő­ségének állapotára alaposab­ban figyelnek. Nem várják meg az aratást, időben rendbe teletik ezeket. A Tűzoltókészülék Ipari Szö­vetkezet pécsi telepe mellett van a Prométheuszbolt: ezt azért említjük meg. mert je­lenleg minden fajta, a szövet­kezet által gyártott kézi lüzol- tókészülék kapható itt, olya­nok is. amelyekről nagyon so­kan úgy tudják: hiánycikk, mint például a halonnal oltó. Persze a boltra is vonatkozik: a nagy hirtelen megnövekvő igényeknek azonnal megfelelni ők sem tudnak. Jobb tehát időbeni vásárlással jelentkezni. M. A. FILMJEGYZET E típus legszellemesebbé ke az a novella, melynek főhőse viccek ezreit, tízez­reit meséli el a szuperkom- puternak, hogy aztán meg­kérdezhesse tőle: mi a hu­mor? A gép hosszas züm­mögés után válaszol: a hu­mor egy földön kívüli fejlett civilizáció vizsgálati eszkö ze az ember értelmi képes­ségeinek feltárására. A tu­dós ezután azt kérdezi a számítógéptől: mi következik abból, hogy erre az ember rájött? Feleli a számítógép: a teszt betöltötte feladatát, tehát a humor, mint olyan, megszűnt. S valóban, a fő­hősnek ezután már egyetlen egy vicc sem jutott az eszé­be. Az utolsó csillagharcos című amerikai sci-fi-nek majd ilyen szellemes a ki­indulópontja: egy földön kí­vüli, magasan fejlett civili­záció úgy toboroz harci űr­repülői számára pilótákat, Áz utolsó propagandista hogy telehinti az univerzu­mot árháborút szimuláló tv- játékokkal, s amelyiken va­laki megdönti a gép saját rekordját, hát őt besoroz­zák. Innentől kezdve aztán már elég érdektelen lesz a film, részint mert a további ré­sze szinte egy az egyben a Csillagok háborújának meg­felelő fejezeteihez hasonlít, részint pedig azért, mert meglehetősen unalmas — mert előre látható — a vég­kifejlet végleges kifejtése. A filmnek van mégis egy nagy-nagy tanulsága. Nem, nem arra gondolok, amire nagyon sokan, márminthogy az éjjel-nappali videó- és számítógépes játékok nem­hogy nem a csillagos eget nyitják meg gyermekeink előtt, hanem éppenhogy el­vonják őket tanulástól, moz­gástól, olvasástól, csavar­gástól, udvarlástól, kirándu­lástól, azaz a normális élet­től - kór tehát reklámozni a szemmeresztő elektronikus kikapcsolódást. Valódibb tanulságot hor­doz az egyik mellékszerep­lő ama kijelentése, hogy az életben mindig van vala­milyen lehetőség, s látszód- jon az bármilyen kicsinek is, valószínűtlennek is, meg kell ragadni, mert különben semmi esélye nincs az em­bernek, hogy helyzetén vál­toztasson. Nem hiszem, hogy Az utolsó csillagharcos készí­tői nagyon gondoltak volna ránk, magyarokra és aktuá­lis gondjainkra, melyek ma annyira súlyosaknak látsza­nak, hogy sokan lemondó tijlláspontra helyezkedtek. Azt is tudom, hogy egy amerikai sci-fi szórakoztató film feltételezett mondani­valóját balgaság lenne a komoly magyar valóságra al­kalmazni. Még csak azt sem állítom, hogy az amerikai filmek 99,99 százalékára ér­vényes, s hasonlóképpen megfogalmazott eszmeiség­nek köszönhető, hogy ma' az USA a tudományos-techni­kai forradalom élén jár. De azt hiszem, nem té­vedek nagyot, ha megkoc­káztatom: valami köze- e dolgoknak mégiscsak van egymáshoz. Ha ugyanis egy ország tömegkommunikáció­ja, beleértve a szórakoztató filmeket is, zömében azzal eteti olvasóit, nézőit, hogy lehetőség mindig van, bár­milyen kicsi is, de csak ak­kor juthatsz elébb, ha azt nyakon ragadod, akkor na­gyobb esélye van annak, hogy az állampolgárok pró­bálnak megfelelni ennek a sugalmazott képnek. Legyintek: ezt megteheti az amerikai tömegkommuni­káció. Nálunk kiutálna ma­gából minden hasonló pro­pagandát egy lemondásra berendezkedett közhangulat. Persze csak akkor, ha ma­gyar lenne az a propagan­da. Bodó L. Az NSZK kulturális hetének rendezvényeként hazánkba érkezett iróvendégekkel találkozhattak az érdeklődök tegnap este Pé­csett, a művészetek házában. Horst Bienek költő, regényíróval, egyetemi tanárral és Anna Jónással, az NSZK Írószövetségének elnökével Szende Béla, a JPTE tanszékvezetője beszélgetett. A legfőbb pártmegbízatás a becsületes munka Beszámoló taggyűlés a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében Élen járó szerepet tölt be az agrárágazatban a Bólyi Mező gazdasági Kombinát. A világ egyik legjelentősebb vetőmag- előállítója. S mivel a kombi nátnak ez a tevékenység a ki­emelt profilja, vetömagiizeme teljesítménye meghatározó n vállalati nyereség alakulásé ban. Az üzem pártalapszerve- zetének beszámoló és tervező taggyűlésén a legtöbb szó o gazdasági épitőmunkáról esett: a kombinát és a. vetőmagüzem tavalyi eredményeiről, idei céljairól. A legfőbb pártmegbizatás a becsületes munka — így fogal­mazott a vezetőség beszámo­lója, amelyet Lukács Edit, az alapszervezet titkára ismerte­tett a munkatervjavaslatta1 együtt. A politikai munkában az üzemi terv teljesítése, illet­ve túlteljesítése volt a fő fel­adat. A vállalati és üzemi gazdasági eredmény egyértel­műen igazolja a politikai moz gósítós sikerét. A vállalati nyereséget 10 százalékkal c tervezett felett, 413 millió fo­rintra teljesítették. Az egy fő­re jutó árbevétel meghaladta az 1 millió forintot. A tőkés­exportot 20 százalékkal növel­ték. A vetőmagüzem az el­múlt évek legnagyobb hibrid­kukorica-vetőmag programját valósította meg, 6931 hektáron 10 880 tonna vetőmagot ter­melve. A hibridkukorica-vető­magnál az aszály és a hatal­mas jégkár mérsékelte a pro­duktumot, a kiesést azonban a szója- és a borsóprogram eredményessége ellensúlyozta. Borsóvetőmagból 5073, szójá­tól 5381 tonnát állítottak elő A munkatervben szereplő idei feladatok közt tallózva ilyen célokat lehet kiemelni: egyre több és jobb minőségű vetőmag előállítása, az export árbevételek növelése, a piac­kutatás és kereskedelmi te­vékenység fokozása, a tudo­mányos eredmények gyors al­kalmazása, okszerűbb költség- gazdálkodás. A vitában felszólalók közül Pap Károly, a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát MSZMP- bizottságának titkára a végre­hajtó bizottság értékelését tol­mácsolva jónak minősítette az alapszervezet tevékenységét, a gazdasági feladatok teljesíté­se érdekében végzett agitá- ciós munkát pedig kiemelke­dőnek. A jövő gazdasági fel­adatai mellett a pártmunka nyíltságának, demokratizmusá­nak erősítésére hívta fel a fi­gyelmet. Túri János vezérigaz­gató-helyettes a kombinát idei ambiciózus terveiről szólt, a korábbi teljesítményekre tá­maszkodó bizakodás pillérei­től, a kitűzött, eddiginél is magosabb célok — például 430 millió forintos nyereség, 6 százalékos bérfejlesztés - megalapozott voltáról. A többi hozzászóló közül volt, aki múlt év végén elkészült biológiai központ jelentőségét érzékel­tette, a kutatási osztály mun­káját ismertette, más az üzem kollektívájának kiegyensúlyo­zottnak mondható hangulatát vélte az idei még nagyobb feladatok teljesítése zálogá­nak. A beszámolót és a progro mot egyhangúlag fogadta el az alapszervezet tagsága. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents