Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-08 / 67. szám
1988. március 8., kedd Dunántúlt napló 3 Megfelelő biológiai alapok idehaza is Rakodják a szóját a vetömagüzem új, kétezer négyzetméteres tárolójában Szójavetőmag százezer hektárra Bolyból A kombinát felkészült a megnövekedett Igények kiéli A szója iránt rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés, úgy is mint nélkülözhetetlen fehérjetakarmány, ' de mint emberi táplálék iránt is. A tőkésországokból behozott szójadaráért súlyos dollár százmilliókat fizetünk, ami nagy tehertétele az országnak, az import egy részét érdemes hazai termeléssel kiváltani. De nő a szerepük a szójakészítményeknek a korszerű, egészséges emberi táplálkozásban is, ezzel együtt növekszik a hazai feldolgozás megteremtésének igénye is. A szójatermesztést hazánkban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát integrálja. Cikkünk szerzője, a kombinát osztályvezető főmérnöke számot ad az eddigi eredményekről és a termesztés további lehetőségeiről. * Magyarországon a szójater- mesztés nem újkeletű, termesztését többnyire rendkívüli körülmények — háború, olajhiány vagy legutóbb 1973-ban a szójadara vásárlására elrendelt amerikai embargó — kényszeritette ki. Az amerikai embargó hatására 1974-től újabb „szójaprogram" indult, melynek keretében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot bízta meg a hazai szójavetőmag-termesztés és -feldolgozás megszervezésével, végrehajtásával. Időközben, 1987 áprilisában a minisztérium új ártámogatási rendet hirdetett meg a fehérjehordozó növények .— köztük a szója — átfogó termelésfejlesztéséről azzal a céllal, hogy egyrészt csökkentse a nagyarányú tőkésimportot, másrészt elősegítse a humán célú felhasználás széles körű megvalósító sát. Jóllehet, az elmúlt 14 évben a szójatermesztés változó nagyságú területen és eredményességgel folyt, vitathatatlan, termesztése meghonosodott, szóját Magyarországon is biztonságosan lehet termeszteni az arra alkalmas tájkörzetekben. A megállapítást az alábbi táblázat adatai is alátámasztják. A nagyüzemi szójatermesztés területi és termésadatai, valamint a bólyi integráció átlaghozamai » Hl jí 15 4> 0 ►- X Átlag kg/ha : 2 u •0 •r O) £ au? 1974. 10 975 1531 1538 1975. 20 512 1655 1676 1976. 33 345 1169 1204 1977. 25 470 1603 1721 1978. 17 009 1661 1673 1979. 18 108 1823 1914 1980. 18 110 1972 2080 1981. 22 325 1902 1972 1982. 22 381 2363 2508 1983. 28 007 1754 1965 1964. 26 709 1710 1972 1985. 22 217 1991 2089 1986. 21 153 2312 2409 1987. 36 200 2000 2100 Az 1974 óta eltelt időszak egyik legjelentősebb eredményének azt tartjuk, hogy megfelelő alapot biztosít a minisztérium 1987 áprilisában meghirdetett fehérjeprogramjának megvalósításához. Az eddig elért eredményekben — a termelést befolyásoló számtalan tényező mellett — fontos szerepet játszott az a tény, hogy rendelkezünk megfelelő számú és összetételű fajtával, tehát biztosítottak a termelés biológiai alapjai. Ezen túlmenően nálunk ez ideig még nem veszélyeztették a termelést olyan betegségek, kártevők, amelyek elsősorban a világ nagy szójatermesztő országaiban vannak jelen és károsítanak. Mi az oka ennek? Az, hogy nálunk nemcsak a vetőmag-előállítás folyik szigorúan ellenőrzött körülmények között, hanem az óruszója termelése is, s jó néhány területen például az egészséges növényállomány szempontjából fontos elővetemény kérdésében sem teszünk engedményeket. Éppen az elmondottak alapján szeretném felhívni a figyelmet a szójatermelés, a -feldolgozás és a -felhasználás néhány fontos pontjára — fajtakérdés, egészséges, ellenőrzött vetőmaa, elővetemény. A termesztéstechnológiák fontos eleme a fajta, nem véletlen, hogy annak megválasztása a termelők számára központi kérdés. A jelenlegi állapot szerint tizenegy államilag minősített hazai és külföldi fajta áll a gazdaságok rendelkezésére. s ez a fajtaválaszték lehetőséget ad arra is, hogy mindenki a körülményeinek és adottságainak leginkább megfelelőket válassza. Csak érdekességként említem, az ország 1,2 millió hektáros őszi búza vetésterületén huszonkét államilag minősített búzafajtát termesztenek a gazdaságok, szemben a múlt évi 36 200 hektáros szójaterületre rendelkezésre álló tizenegy szójafaj- tával. Tehát úgy is fogalmazhatunk, a hazai szójatermesztés fejlesztésének a fajtakérdés oldaláról nincs akadálya, annál is inkább, mivel a nemesítés és a honosítás folyamatos. A szójavetőmag-előállítás az árunövény termesztésénél jóval szigorúbb szakmai és feltételrendszerbeli követelményeket támaszt. Valamennyi eljárásnak és beavatkozásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy a tábláról a vetőmagüzembe kerülő nyers áru tajtaazonos, jó minőségű és egészséges legyen, hiszen csak ilyen nyers vetőmagból készíthető kiváló minőségű, fémzárolt vetőmag. A jó minőségű, egészséges vetőmagtermesztés, a betegségtől mentes rtövényállomány megőrzésében nagy jelentősége van az elővetemény megválasztásának. Például — a szójával közös betegségei miatt — napraforgó és repce után nem végezhető vetőmag-előállítás, sőt jól felfogott érdekből ilyen táblákon áruszója- termelést se folytassunk, ezzel is megakadályozva a betegségek kialakulását, terjedését. A vetőmagtermesztés során valamennyi agrotechnikai műveletet és beavatkozást nagy gondossággal kell elvégezni a fajtatiszta, egészséges növényi állomány megőrzése érdekében. A termesztés egyik legkritikusabb munkafázisa a betakarítás időpontjának megválasztása és annak szakszerű végrehajtása, amiben a tapasztalat nem elhanyagolható szerepet játszik. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 1974-től kialakította szó- javetőmag-szaporító bázisgaz- dasógainak körét. A szójatermesztés várható területi felfutására, illetve a növekvő vetőmagigény kielégítésére a kombinát felkészült, s megállapítható, vetésre kizárólag jó minőségű, szántóföldön ellenőrzött, egészséges, fémzárolt mag kerülhet. A saját nemesí- tésű és honosításé fajtáinkkal együtt forgalmazzuk az Ireg- szemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet fajtáit is, így a jelenleg államilag minősített tizenegy szójafajta közül tíznek a vetőmagtermesztése, feldolgozása és forgalmazása történik Bolyban. Az elmúlt évben partnereinkkel együtt 6889 hektáron végeztünk vetőmag-előállítást, melynek feldolgozása, fémzárolása a befejezéséhez közeledik. Meny- nyisége meghaladja a 10 000 tonnát! Ez annyit jelent, hogy akár 100 000 hektár is bevethető jó minőségű, megfelelő fajtaválasztékú és szaporulati fokú bólyi szójavetőmaggal. Báliké Sándor OJ Helyzetben Időszakosan elképzelhető a 30 órás munkahét is Kezdeményezések, elképzelések a foglalkoztatáspolitikai gondok feloldására A munkaerő- és bérgazdálkodás előtt álló újszerű feladatok kerültek terítékre a közelmúltban Harkányban, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztálya és a TIT által rendezett továbbképzőn. Az egyik legizgalmasabb kérdésről, a foglalkoztatáspolitika új eszköz- rendszeréről és a vállalati munkaerő-gazdálkodás váltoká sóiról dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője tartott ismertetőt, szólva a munkaügyi kormányzat jövőbeni elképzeléseiről, kezdeményezéseiről is, mely minden bizonnyal közérdeklődésre tart számot. A bevezetés alatt álló és továbbfejlesztésre váró bérreformhoz hazánkban újfajta munkaerőpiac is kapcsolódik. A bértömeggazdálkodós hatására a jövőben várhatóan megszaporodnak az elbocsátások. Jelenleg Magyarországon 10— 12 ezer munkanélkülit tartanak szómon, de ezek 90 százaléka még úgy lépett ki a munkahelyről. A kialaku'ó munkanélküliség a munkahelyeken is új helyzetet teremt, előtérbe kerülnek a piaci és béroldalról kikényszerített megoldások, aminek eredményeként változik a munkáltató helyzete, a bér pedig lefelé is mozoghat. A munkanélküliség csökkentésére számos, többnyire még csak elképzelés szintjén meglévő kezdeményezés foglalkoztatja a szakembereket. Az egyik lehetséges megoldásnak mutatkozik a létszámstop, ám ez munkaerőromláshoz is vezethet, holott manapság a munkáltatónak minőségjavulásra kell törekednie, annál is inkább, hiszen egyre több esetben már ő diktálja a feltételeket. Kevéssé jelent meg még a gyakorlatban, de már ma is lehetőség van rá, hogy a vállalat megváltsa alkalmazottja nyugdíját, aki így korkedvezményt kaphat. Aki anyagilag megteheti, annak a nyugdijjá- rulék köteles fizetés nélküli szabadság adhat új lehetőséget, ami építkezés esetébén egy, beteg családtag esetén pedig két adható évből áll. A munkahelyváltoztatáshoz —, amire egyre többen kényszerülnek majd — ad segítséget a nem nyugdíjjárulék köteles átképzési és elhelyezkedési támogatás. A lakásmobilizáló- si támogatást a létszámleépítés folytán új, távoli munkahelyre kerülők segítségére vezetik be. Ennek lényege, hogy az állam a foglalkoztatási alapból egyenlíti ki az esetleges lakáscseréknél felmerülő egyéni veszteségeket. Újdonság lesz az újraelhe- lyezkedési kölcsön. Ez a kedvezmény azoknak nyújt segítséget. akik állami cégtől kikerülve, iparjogositvcnyt nyitnak. A rendelkezésükre álló tőkét az állam visszafizetés terhe nélkül megduplázza abban az esetben, ha az állampolgár legalább tíz évig folytatja megkezdett tevékenységét. Ha nem, 8 százalékos kamattal kell visz- szafizetni az összeget. Mindezen új elképzelések és intézkedések ellenére szükség lesz egy átfogó generális munka nélkülisegély-rendszer kidolgozására és megteremtésére is, ami a jövőben egységes támogatást biztosítana a rászorulóknak. Dr. Rózsa József szólt még a foglalkoztatáspolitikához valamilyen formában szintén kapcsolódó új kezdeményezésekről. Ezek szerint többet kell tenni a bérek ösztönző szerepéért, de felmerült olyan elképzelés is, amely a hatékonyabb munkát több szabadidővel honorálná. Enyhítené a gondokat a bevezetendő új nyugdíjrendszer rugalmassága is. Elsősorban a manapság egyre kevesebben tevékenykedő bedolgozókat érinti a változás előtt álló rezsitérítés kérdése, amely szerint bedolgozók esetén nem kell majd számlával igazolni a rezsiköltséget, ha az nem haladja meg a munkadíj 10—15 százalékát. A változások nem hagyják érintetlenül az ifjúság ez évi szünidei és szorgalmi foglalkoztatását sem. Megszűnnek az eddigi kötelező formai előírások, építőtáborok esetében például a kifizetés nem bér-, hanem költségtérítés kategóriájába esik. Legvégül szó esett még a munkaidőről. Eddig még nem mindenhol vezették be a 40 órás munkahetet. Ezentúl minden gazdálkodó vállalat bevezetheti az új elképzelés szerint, de csak ha nem kér ehhez anyagi támogatást. Elképzelhető lesz az is, ha a vállalat érdekei úgy kívánják, időszakosan 30 órás hetet vezet be, harmincórás bérrel. Az érintett területeken bekövetkezendő változások több esetben még csak elképzelés szintjén vannak meg. Azt azonban látni lehet, hogy a szükséges változás legtöbbjét a munkaerő-szabályozás, a bér- és a munkaerő-gazdálkodás kialakulóban lévő új viszony- rendszere teszi szükségessé, mozgatja. Kaszás Endre Felvirágzó kiskereskedelem a városokban Györgyei Szabó Béláné Mini ABC-je Pécsett, a Nagykozári úton Kevés az üzlet a peremterületeken és a kisközségekben Baranya megyében 1013 kiskereskedő dolgozik. Számuk az utóbbi években emelkedett, de mindinkább a jövedelmező területeket és szakmákat helyezik előtérbe. Hatvan százalékuk Pécsett tevékenykedik. A kisközségekben csak itt-ott akad magánkereskedő, főleg az üdülőterületeken, ahol az alapellátásban fontos szerepet játszanak. A városok peremterületein szinte egyáltalán nem nyitnak üzletet. Az adatokat a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentésében olvashatjuk. A városi tanácsok a perem- területek ellátásának javítására adócsökkentést ígérnek, helyiséget, ingyenes telket adnak. Pécsett az új városrészekben az üzletek megvásárlásához részletfizetési kedvezményt nyújtanak. Orfűn 1986. december 31-ig működési engedélyt kapott kereskedők 10 évig ingyenesen használhatják a közterületet. Pécsett a város központjában azonban már a szabadverseny szabályai érvényesülnek. A belvárosban csak versenytárgyalással vagy foghíjtelek beépítésével juthat helyiséghez a kiskereskedő. A magánkereskedelem tulajdonképpeni fejlődése 1980- ban kezdődött. A jobb ellátás és a piaci verseny fellendülése a cél. A hiánycikkek tekintélyes része a kiskereskedőknél megvásárolható. Ennek egy részét azonban az állami kiskereskedelemben „szerzik be”. Magánkereskedői engedélyeket több esetben visszaadtak, visszavontak az elmúlt években. Az okok között szerepelt engedély nélküli zárva tartás, adóhátralék, fogyasztók többszörös megkárosítása. A leggyakrabban azonban a hamis mérés, árdrágítás, többletszámlázás, az áruk beszerzési helyének eltitkolása miatt kérték vissza a működési engedélyeket. A kisközségek és peremterületek ellátása jelenti a legnagyobb gondot a megyében, ezt eddig nem sikerült sem az állami, sem a szövetkezeti vállalatoknak megoldani. A magánkereskedelem részt kíván vállalni ebben, de egyedül nem képes megbirkózni a feladattal. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága javasolta, ezeken a területeken legyen lehetőség arra, hogy a kiskereskedők támogatást kapjanak, s a bevétel nagyságától függően részesüljenek visszatérítésben is. Megoldást kell arra az esetre is találni, ha a magánkereskedő bevétele nem éri el a százezer forintot. Sz. K.
