Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-07 / 66. szám
1988. március 7., hétfő Dunántúli napló 5 Készülődés a nőnapra Virág a természetből I A virágba borult som- t fának igencsak megörült tegnap délelőtt Gargya Lajos és Sólyom Jenő. Az esős-havas, szeles időben csakis azért vágtak neki az útnak, megcélozva a Mecseket, hogy saját kezűleg szedett virággal köszönthessék a pécsi esz- percntista nőket a ma délutáni ünnepségen. Hóvirágot nem találtak, az ibolyának is csak a leveleit, így hát a Mandulásban . megleli, sárgálló somágakkal .kívánnak majd minden jót lányoknak, asszonyok- ' nak Meglepően sokan töltöt- ' ték a vasárnapot a Mecseken. A fehérkúti turistaháznál például a' BTC természetjáró szakosztályának néhány tagjával futottam össze. Dicsérték az időt, amely tizenegy óra után mór enyhült, a havazás megszűnt. A férfiak elmondták, hogy természe- I tesen szednek virágot az otthonmaradt nőknek — feltéve, ha találnak. — A remény megvan, a túrahossz tizenöt kilométer — jegyezte meg Szarka István túravezető. A Tripammer-fánól láttam először frissen leszakított hóvirágot: egy fiatal pár férfitagja egyetlen egyet észrevett a hóban. Átfésültük együttesen a környéket, de sikertelenül. Arpádtető alatt egy négytagú család sétálga- j tott. Míg a többiek csak levegőztek, addig Jakobik Viki, hatéves kislány sűrűn hajolgatott, s pár perc alatt hóvirágcsokor nőtt a kezében. Kisöccse és a szülei álmélkodva nézték, hiszen ők egy szálat sem találtak. A havas Mecsek után délebbre néztem körül. A Malomvölgyi-tó tavaszi j idővel fogadott. A régi malom menti szélvédett sétányon megszólítottam a kankalinszedő középkorú j férfit. — A feleségemnek és a két lányomnak akarok kedveskedni a nőnapon ezekkel a kankalincsokrokkal — mondta Kálmán József, s hozzátette, hogy titokban van itt, otthonról j a barátjára hivatkozva távozott. — Ha hazamegyek, eldugom az erkélyen a virágokat, s csak ked- j den adom át o saját kötésű csokrokat... L. Cs. K. Felületmegmunkálás a Pécsi Faipari Szövetkezet üzemében Mérlegzárás a Faipari Szövetkezetben A piachoz igazodó termékszerkezet A múlt év második felében rendkívül módon felfutó kereslet és termelés, a piaci igényekhez jól alkalmazkodó ter- méksze’rkezet eredményeként a Pécsi Faipari Szövetkezetben tavaly ugrászerűen, az 1986. évi 151 millióról 215 millió forintra nőtt az árbevétel, nyereségüket pedig megkétszerezve, 36 millió forint fölé emelték. Mindezt csökkenő, 339 fős létszám mellett, a hatékonyság javításával. Az eredményekről a vezetőség nevében Ritter Mátyás elnök számolt be az elmúlt szombaton a pécsi Eszék étteremben tartott mérlegzáró közgyűlésen. A szövetkezet az elmúlt évben tovább szélesítette közvetlen értékesítési csatornáit, kapcsolatokat találva a kiskereskedelemmel, áruházakkal. Saját pécsi mintaboltjukban ' is rekord, 42 millió forintos forgalmat könyvelhettek el. Az összárbevétel csaknem felét egyébként a kolóniái bútorok biztosították. Tavaly megkezdték új termékük, a Zsofa fantázianevű, Zsolnay porcelánbe- rakásos, rusztikus étkezőgarnitúrájuk piaci bevezetését. Kísérleti jelleggel a személyi számítógépekhez állványt, illetve asztalkát készítettek, továbbá minta alapján több új bútort fejlesztettek ki az osztrák és a nyugatnémet piacra. Jelentős megbízásokat kaptak egyedi munkák elvégzésére is, így például ők rendezik be a pécsvárodi várban készülő szállót és több takarékszövetkezetet. Mindezeken felül jelentős értékben gyártottak és adtak el bútoralkatrészeket, furnérlemezeket. A szövetkezet tőkés exportja oz előző évinél jóval több, 23 millió forint. E teljesítmény is alapjául szolgált "a tavalyi kiemelkedő, 20 százalékos bér- fejlesztésnek, az egy főre jutó kereset így már csaknem 75 ezer forint. Ami idei terveiket illeti, "főként az egyedi megbízások növekedésével számolnak, újabb szállodákat és közintézményeket szeretnének berendezni. Ezenkívül a Bolgár Néphadsereg úti központjukban hamarosan bemutatótermet nyitnak, ezzel is serkentve a bútoraik iránti keresletet. M. Z. Kaland a 2x2 méteres ernyőn Videómozi Pécsett Magyarország az én hazám Szakmunkástanulók és szakközépiskolások számára állították össze a „Magyarország az én hazám" című honismereti vetélkedőt. A vetélkedő háromfordulós, évenként más-más országrészt dolgoznok fel a kérdések. De a három forduló egymástól független is, hiszen egy-egy iskola tanulói, ha nem akarnak, nem jelentkeznek mindegyik évben. Minden fordulóból tartanak országos döntőt, jutalmazzák a legjobban felkészült versenyzőket, csapatokat. Szombaton Pécsett, az 506. számú Elek Tamás Szakmunkásképző Iskolában tartották a dél-dunántúli területi döntőt, amelyen Somogybái, Tolnából és Baranyából 39 csapot vett részt. Pécsen kívül Győrben, Budapesten, Zalaegerszegen, Kecskeméten, Miskolcon, Hajdúböszörményben rendeztek tegnap területi vetélkedőt. Az országos döntőt áprilisban tartják. A pécsi vetélkedőn az első helyezést a siófoki Vendéglátóipari Szakközépiskola, a másodikat a kaposvári 503. számú Szakmunkásképző Iskola, a harmadikat a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola . egy-egy csapata nyerte el, ők vehetnek részt az országos döntőn.- A tanárnőnk, Zalánfi Lászlóné nagyon sokat foglalkozott velünk, örülünk, hogy bekerültünk a döntőbe. Még sosem vetélkedtünk. Érdekes volt, bár elég összetett, nehéz kérdésekre kellett válaszolnunk — mesélik a kaposvári csapat tagjai, Tölgyesi József, Fekete László, ifj. Mányó László, Pap Ferenc és Bizderi Csaba. Egyikük kivételével harmadévesek. Azt mondják, még □ péntek esti videódiszkóra sem mentek le, amely az 506-os iskola kollégiumában csábítgatta őket, inkább tanultak. A pécsi nyertes csapatból Heim András és Hegyvári László elmondták, hogy öten felosztották egymás' között a kötelező könyveket és azokat, amelyeket -felkészítő tanáruk, Juhász Zsuzsa kijelölt és úgy készültek föl. A klubmoziban egyetlen üres ülőhely sincsen, zömmel fiatalok várják, hogy Bruce Lee elkápráztassa őket ezen a vasárnap délutánon. Nyolcvanon férnek el egyszerre a* klubmoziban, ahol ez a harmadik hétvége, amikor videofilmeket ^vetítenek egy 2x2 méteres kivetítő ernyőre. Miért vezették be Pécsett is a videómozit - kérdeztük Pozsgai Miklóst, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját: — A világ filmgyártásában és filmforgalmazásában is előkelő helyet kapott a videótechnika. Vannak filmek, amelyek eleve csak videókazettára készülnek, másoknál pedig külön kell megvásárolni a videóvetítési és külön a filmvetítési jogot. Mivel Magyarországon elég későn kezdett tért hódítani a videó, csak a filmek vetítési jogát vásárolták meg a korábbi években. Azóta kialakult olyan filmállományunk is. amelyek csak videón forgalmazhatók. Baranyában a kistelepüléseket is videómozikba invitáljuk, igaz a falvakban „közönséges" színes televízión lehet megtekinteni a filmeket. Nemrégiben lehetett vásárolni videóvetítőket. A komlói Zrínyi moziban az Ifjúsági Házban és a pécsi Kossuth klubmoziban működik ilyen berendezés. A Kossuth klubmoziban a hétvégeken, és amikor van rá lehetőség, pénteken és hétfőn is láthatók különböző filmek, mert óriási irántuk az érdeklődés. Bár sok embernek van már Bruce Lee sok nézőt vonzott tegnap a videómoziba. Fotó: Prokszo László otthon videókészüléke, de a többségnek még nincs. — Honnan szerzik be a videókazettákat és milyen típusú filmeket mutatnak be?- Saját viedotékánk készletéből válogatunk. A műfaj vegyes, vannak például bűnügyi, karate, akciófilmek, rajzfilmek, klasszikus magyar és külföldi filmek. A videotéka kínálatát mostanában bővítettük 700 darabra, de legalább e*frre szándékozzuk gyarapítani a számukat. Jövőre próbálunk nagyméretű, 4x6 méteres kivetítőt is beszerezni: a Petőfi moziban előadásonként 600 embernek nyújt majd szórakozási lehetőséget. Azokban a megyei városokban, ahol van elég hely a mozikban, szeretnénk kisebb méretű videóki- vetitőt- felállítani. B. A. Készül a „gyári" szódavíz Ahol a „spri€cernek"való készül... A szódásüveg kisdiák koromban számomra annyit jelentett, hogy a benne lévő üvegcsövet kiszereltük és rizsszemeket fújtunk az előttünk ülők nyakába, vagy éppen a tanár úr asztalára. A következményekről nem érdemes most szót ejteni .. . Aztán: utcánk végén vártuk az időnként megjelenő szódás lovaskocsiját, az öreg kezünkbe adta a csengőjét és bekolom- poltunk a kapuk aljába, lépcsőházakba, jelezve a szomjas férfinépségnek: itt a szódás. Aztán hogy hirtelen fölcseperedtem, rájöttem, hogy a szódásüveg másra is használható... jó kis hosszúlépések, kis és nagyfröccsök, egyebek . . . Pécsett az öt szódás kisiparos egyike. Pókos Józsefné, a Pellérdi út 37. alatt. Férje már korábban meghalt, most Erzsi lánya segédkezik a kis „üzemben", atftely néhány négyzetméternyi helyiség a házhoz ragasztva, az udvar felől. Azt hittem, majd szódásüvegek garmadájával találkozom náluk, de már csak mutatóban őriznek néhányat, akár ipari emlékként is: kétdecis, három- decis, félliteres és némelyiknek a „feje" még piros-fehér-zöld színű. — Megsérültem és attól kezdve mór nem töltünk üveget, csak tankot. Töltés közben úgy robbant szét az üveg, hogy a védőhálón át egy szilánk kivágódott és a jobb szemem felhasadt. Műtötték, még jó, hogy nem kellett üvegszemet behelyezni, de hót a sérülttel nem is látok — mondja. Répcelakról kapják a szénsavas palackokat, havonta kétszer. A minőséggél baj van, a palack elvárható 50 légköre helyett gyakran csak 20-30 a légkörnyomás. Pókos József még 1938-ban kezdte a szóda, gyártást a szomszédos megye egyik falujában. Aztán 1948- ban az üzem a szövetkezeté lett... 1953-ban viszont újra adtak ki engedélyt és akkor viszonylag olcsón vettek egy kézzel hajtható töltőgépet. Most már ez is villannyal működik- persze, de még a kézi töltés idején néha diákok jelentkeztek kevéske fizetségért, hogy majd hajtják a kereket, ami szükséges a berendezéshez. — Abban az időben — mondja özv. Pókos Józsefné — a többi kisiparossal felosztottuk a város területét, a miénk volt Kovácstelep, aztán a daindoli rész meg hát az Uránváros. Kis öszvér fogattal hordtuk ki a szódát ládákban, sokhelyütt a lépcsőházak bejáratánál ott voltak a csereüvegek, meg a pénz. Emlékszem rá, az öszvérünket Lacinak hívtuk. De volt egy vak és süket lovunk is, oztán mikor elöregedett, eladtuk egy Pécsett kalmárkodó olasz lókereskedönek.- Most kikből áll a vevőkör? Erzsiké mondja: — Jó a vizünk és az szerencse. Még mohácsi' kuncsaftjaink is vannak. De jöttek már szódáért hozzánk Dunaszek- csőről is. Csak tankot töltünk. Szüret után — amikor a borok leforrnak - növekszik a forgalom, tart még karácsonyújévig, aztán téli időszakban már kevesebb szóda fogy. Tavasztól nyár végéig megint sok a munkánk. De ha nyáron is eqy-két napig hűvös, esős idő van, már észrevesszük, megcsappan a kereslet. Azt mondják a borivók, hogy szódavízzel mindiq jobb a bor, mint ásványvízzel. Van benne valami ... R. F.
