Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-01 / 60. szám
e Dunántúli napló 1988. március 1., kedd Információk Adótanácsadás Ingyenes adótanácsadást tartanak az APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) szakemberei minden szerdán Pécsett, a Nevelési Központban 17—19 óra között. ♦ Közlemények A HNF Helyi szervezete a hosz- szúhetényi bortermelők részére március 7-én rendezi hagyományos borversenyét. Kérik, hogy a bormintákat március 5-én 17—19 óra között adják le a gazdák a művelődési házban. Jazzbalett-tanfolyamot szervez a szigetvári Tinódi Városi Művelődési Központ szombatonként 9—12 óra között a gimnázium kis tornatermében. Tanfolyamvezető : Beuer Erika, akinél lehet érdeklődni és jelentkezni. Az első foglalkozást március 5-én tartják. Az Artex Grand Prix birkózó világbajnokság miatt a pécsi Nevelési Központ sportkombinátjában március 2-án csak az uszoda üzemel, 3-án, 4-én, 5-én, 6-án minden létesítmény zárva tart, szünetelnek a foglalkozások, de a péntek—szombati éjszakai zenés fürdőzést megtartják. A pénztár csak március 7-én nyit. ♦ Közérdekű Áramszünet lesz március 1-jén, 2-án, 3-án és 4-én, naponta 8—15 óráig Pécsűjhegyen, a Bor u., Koksz u., Arasz u. által határolt területen. ♦ Kerülő úton közlekedik a pécs-miskolci gyorsvonat A MÁV értesíti a t. utozóközön- séget, hogy 1988. március 2-án, 3-án, 4-én, 7-én, 8-án, 9-én, 10-én és 11-én pályafelújitási munkák miatt a Pécs—Miskolc között közlekedő gyorsvonat kerülő útirányon, Dunaújvároson át közlekedik és Pécsről korábban, 10.25 órakor indul. Rendezvények Az erdők védelme címmel tart előadást dr. Papp Tivadar erdő- mérnök, kandidátus március 2-án délután 3 órakor a földrajzi tanszék előadójában, Ifjúság útja 6. C-épület. Az előadás nyilvános. A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezetének statisztikai munkabizottsága szervezésében ,,A mikroszimulációs rendszer és felhasználási lehetőségei" címmel március 2-án 14.30 órakor Juhász Jánosné, a Központi Statisztikai Hivatal közgazdasági főosztályának vezetője tart előadást Pécsett, a Doktor Sándor u. 53/A-ban, a KSH Baranya megyei Igazgatóság tanácstermében. Március 2-án 19 órakor a pécsi DOZSO-ban szerepel a budapesti Szexepil együttes, első nagylemezük élő bemutatóját tartják. Az együttes avantgarde-rock stílusban játszik. ,, Ötvösmunkák, kerámiák, festmények" címmel Varga Tibor, az Iparművészeti Főiskola hallgatójának, valamint Boda Péter, a Képzőművészeti Főiskola diákjának kiállítása nyílik március 3-án Pécsett, a Ság- vári Endre Művelődési Házban. A mázai Művelődési Házban szerepel az Állami Bábszínház március 3-án 16.30 órakor, a Csilicsala csodái című alkotást mutatják be. A pécsi IH-ban március 1-jén nyílik a Kísérleti Galériában Fendrik Péter, a pécsi Művészeti Szak- középiskola IV. D osztályos tanulójának grafikakiállitása. Míg 3- án 17 órától a városi Ki mit tud? bemutatókat szervezik meg néptánc- és népdal-kategóriában. Március 1-jétöl Sellyén egészség- nevelési hónap kezdődik. Az előadók foglalkoznak egyebek között a dohányzással, az italozással, az az egészséges táplálkozással, valamint lélektani kérdésekkel is. Március 1-jén 9 és 10 órakor a pécsi Szabó István Úttöröházban a Bóbita Bábszínház bemutatja a Hamupipőke című alkotást. Ugyanitt 1-jétöl ,,A 48-as szabadságharc technikai emlékei" címmel képkiál- litás látható március 1-jétöl. Tízéves a Komlói Városi Művelődési Központ díszítőművészeti szakköre, amely jubileumi kiállítást szervez március 3-án 17 órakor a Május 1. Művelődési Házban. A MOHOSZ Baranya Megyei Intéző Bizottság március 2-án 16 órára a pécsi Szabó István Úttörő- házba várja az ifjúsági horgászklub tagjait. II ilagjaro baranyai hegedlimiiuési Hergerth József Arról a méltatlanul elfeledett művészről, akinek emlékét illendőnek látom felidézni, Horváth Mihály ,,Muzsikáló Pécs" című kötetében is csak néhány röpke utalás található. Pedig ha előbb a gyermekkori nyomorúság, később a kíméletlen betegség nem keresztezi Hergerth József karrierjét, alighanem fényes betűkkel írhatta volna be nevét a magyar vonóskultúra történetébe. A 11 gyermekes család tizedik jövevényeként 1880. október 17-én Dunaszekcsőn világra jött Jóska hároméves korától Mohácson nevelkedett. Édesapja rikkancsként igyekezett valamit hozzátenni a cipészműhely gyatrácska jövedelméhez. A Pécsi Napló 1914. március 25-én megjelent cikke szerint „már ötéves korában olyan korát meghaladó ügyességgel játszott, hogy egy Tolna megyei földbirtokos akarta kitanittatni". Sajnos, erről a mecénásjelöltről a művész Franciaországban élő lánya, a most 72 éves Hergerth Gizella — Mme Andrieux — sem tud közelebbi információval szolgálni. A 14 éves koráig mohácsi hegedűsök segítségével fejlődő csodagyerek a budapesti honvédzenekar növendékeként tanul tovább. Innen hívja meg 1898-ban a székes- fehérvári honvédzenekar koncertmesteréül Fricsay Richard (1867—1961), aki úgy megkedveli a remek hegedűst, hogy 1901. szeptember 23-án ő működik közre tanúként zirci házasságkötésénél. Hergerth azonban fokozatosan rádöbben, hogy jóval többre hivatott. Az 1903/04-es tanévben azért vállal a veszprémi piarista gimnáziumban ének-zenetanári állást, hogy mellette éjjel-nappal gyakorolhasson. A világhírű magyar hegedűművész, Joachim József (1831—1907) — aki már 1868 óta igazgatója a berlini Poch- schulenak - 1904-ben az elsők közt veszi fel Hergerthet a szegénysorsú, tehetséges növendékek felkarolására Char- lottenburgban alapított intézetébe, a Joachim-Stiftungba. 1905-ben már szárnyaira bocsátja a 25 éves reménységet. Hergerth először a német nagyvárosok koncertdobogóit hódítja meg, majd Hollandiát, Londont, aztán a francia és belga nagyvárosokat. A Pécsi Napló ennek igazolásául egy amsterdami kritikus tollából közöl 1914-ben elragadtatott mondatokat. A koncertkörútba belefáradva három évre hazatelepül Mohácsra ifjú hitveséhez és kisfiához. Ám 1908-ban Hamburgból érkezik csábító ajánlat: 12 tagú kamarazenekar megalakítására nyílik lehetősége, busás honoráriumért. 1912- ben súlyos betegség támadja meg végtagjait. Jendrassik Ernő neuropathológus profesz- szor fél évig küzd Budapesten, míg ujjai ismét a régi köny- nyedséggel cikáznak a húrokon. A Mohácson egyelőre zene- tanításból tengődő művész 1914. március 26-án — a Pécsi Dalárda koncertjén — a megyeszékhelyen is bemutat hatja kivételes tudósát. A hangversenyt megelőző napon a Pécsi Napló harangozza be lelkes cikkben a várható élményt. Másnap a Pécsi Napló is, a Dunántúl is részletesen elemzi virtuóz teljesítményét. Sikerének eredményeképp 1916 szeptemberében Pécsre csábítják Hoffmann Hormos Kálmán (1888-1958) zeneiskolájának hegedűtanárául. Itt konzervatóriumi szintű oktatást folytathat. 1917. június 24-én a Pécsi Napló, 1918. június 9-én tartott záróvizsgája alkalmából pedig a Dunántúl számol be pedagógusi sikereiről áradozó részletességgel. A háború végén Jugoszláviában alakít újból kamarazenekart, és a dalmát partokon élvezi ismét a népszerűséget. Csak kiújuló betegsége sodorja megint haza. 1929. április 6-án Pécsett bekövetkező halála kapcsán csupán a Mohácsi Hírlap ír róla nekrológot: a pécsi sajtó csak az anyakönyvi hírek rovatában említi tragikusan korai távozását. Bojtár László Egészségügyi szolgálat A fák sorsat akár a történelem Erdők a Dráva mentén KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt seltyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (fertőző). III. kerület: I. sz. Belgyógyászati Klinika. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. Sebészeti Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr- gégészet: POTE Fül-Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága résiére egy helyen, a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságának minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járóbetegek részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat továbbra is a Lánc utcai rendelőintézetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben — gyermekek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyermekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok utca felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár: Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. A SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. * Nyugdíjas telefonszolgálat szombat, vasárnap kivételével mindennap 17—19 óráig hívható a 41-907-es számon. a Ifjúsági telefonszolgálat telefonszáma: 24-550. Hívható: 17—21 óráig. örömmel olvastam a DN január 30-i számában Mészáros Attila írását c talán megváltozott erdőszemléletről. A cikk címe: A kőrisfák halála. Mintha letűnőben lenne a gyors forgót ígérő amerikai nyárok telepítésének ideje. Gyors vágásforgót láttam ezekből néhány helyen, ahol a 10—15 éves telepítés már vágásérett. Ugyanis pusztulnak a fák . . . Csak helyeselni lehet az őshonos fák telepítését, a megemlített kocsányos tölgyet és kőrisfát. A cikkben említett „magas" kőrisfa azonban nem az alföldek fája, hanem a hozzá nagyon hasonló magyar kőrisfa az őshonos itt. Ez a Dráva-sík talán legértékesebb fája. A két faj között a hasonlóság akkora, hogy elkülönítésükre csak 1960-ban került sor. Hivatalos neve: Fraxinus angustifolia VAHL ssp panno- r.ica SOÓ et SIMON. A mi fánknak egyszerű fürt virágzata van, a rügy színe vöröslő sötétbarna, a levélfogak kifelé görbülnek, a rügy fekete. A magyar kőrisfónál gyakori az egy magasságban eredő hármas levélállás (folia trista- chia). A mi fánk minősége olyan jó, hogy a németek a háború előtt, amikor a repülőgépek légcsavarját fából készítették, erre a célra az általuk „Vajszlóeresche"-nek nevezett fát vásárolták. Vajszló volt e fának a fő berakóállomása .. . Lehet, hogy e kiváló minőség kialakulásához a hármas levélállás is hozzájárult, hiszen másfélszeres asszimiláló felületet jelentett. Sajnos, ezt még nem vizsgálták. A két faj megkülönböztetése már csak azért is szükséges, nehogy a szaporítóanyagot fölcseréljék, összekeverjék, mert a termést már nem oly egyszerű megkülönböztetni, de a tájidegen faj nem adhat olyan kiváló minőséget, mint az őshonos. Az elterjedési területére még csak annyit, hogy az Alföld, a Pan- nonicum egész területén elterjedt, sokszor állományalkotó, megtalálható a Bécsi-medencében is, de nehezen magyarázható, hogy a Szigetközből hiányzik, mint dr. Kevey Balázs vizsgálatai megállapítják. A magyar kőrisfa legnagyobb méretű példányáról 10 éve jelent meg cikk a BÚ- VÁR-ban. Most csak méreteit említem. Törzskörmérete a legszűkebb helyen mérve 575 cm, a fa magassága 30 m, a lombkorona átmérője 30 m, a csorgásvonal (a lombkorona kerülete) 100 m. Korát 250 évre lehet becsülni. Védett! A besencei disznólegelőn látható egy régi patakmeder közelében. Teljesen egészséges. A fa alatt szokta a csürhét de- leltetni pásztoruk, s a disznók szét ne rohangáljanak, tüskekarámot fontak a csorgásvonal alá. A magánoson, hatalmasan kiemelkedő fa igazán szép látvány. A Dráva ártéri erdőinek faösszetételénél talán figyelembe kellene venni felújításkor, az arra alkalmas területeken, ahol még megvan, vagy ahol korábban megvolt — dűlőnevek is mutatják! — a bükkfát. Szigetvártól délre pompás bükkösök voltak pár éve is. Egy részt védetté is akartak tenni. Nagyszerű látvány volt a hatalmas, szürke törzsek oszloprendje. Lenyűgöző a félhomály napsütésben, a mi fülünknek szokatlan ottani csend. Azon a vidéken láttunk még gyertyánost is. Egyenes, hengeres (!), tán 10 m magas törzsek messziről, nem figyelve a részletekre, bükkösnek látszottak. Fája mint tudjuk, kitűnő bútorkészitésre is. Ifjú koromben könyvállványokat készítettünk gyertvánfából. Azok ma is olyanok, mint újkorukban, nem úgy, mint a pór éve vettek, amelyek farostlemezből készültek, és vigyázni kell, nehogy oldalról nekitómaszkodjon az ember. De jó is lenne, ha a telepített „papír-nyárasok” helyett, cmelyben a vadak, az annyira becsült vadak sem találják helyüket, mert a sivár aljnövényzetben nem találnak táplálékot és az egyenes sorok között hiányzik a rejtőzési lehetőség, újra a régi erdőkhöz hasonló, őshonos fákból álló erdőket telepítenének. Igaz, hogy bennük gyönyörködni tudjunk, hogy az erdészetnek is hasznot hajtson, ahhoz évtizedek kellenek, de legalább fiaink, unokáink ne mondhassák, hogy még az erdőket is elrontottuk. Persze a talajvízszintre is ügyelni kell, de ez már egy másik kérdéscsoport. Dr. Vöröss László Zsigmond IGÉNYES AZ OTTHONARA? Tekintse meg a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat legújabb ajánlatát! import belső ajtók KAPHATÓK pécsi, Megyeri úti, mohácsi, siófoki, boglárlellei, szekszárdi, dombóvári telepeinken. ALACSONY ÁR, EXKLUZÍV KIVITEL! Legyen On is a vásárlónk! A pécsi pantheon Kezdetben a pantheon „az összes istenek" templomát jelentette, később „a nagy emberek” emlékét őrző díszcsarnoknak lett a neve, most pedig — pécsi viszonylatban némi fogalomátvitellel a város személyekről elnevezett utcáit mondom pantheonnak. A Városvédő Egyesület megbízatása alapján hosz- szabb idő óta többed- magammal a pécsi pan- theonba elhelyezett több száz személy emlékét megörökítő táblaszövegén dolgozgatom. Nem kö'nnyű munka. Az elhelyezendő zománctábla mérete adott, a szöveg 200, legfeljebb 203 betűhelyet foglalhat csak el. Egy élet jelentését néhány kis mondatban kell tehát be- lelényegiteni úgy, hogy ez mindent megmagyarázzon. Vesződéseim, küszködéseim közben sok mindenen eltűnődhettem. Elsősorban azon, hogy mire jó ez? — Van ennek valami értelme, haszna? A munka megkönnyítése céljából felkértünk né- hánv vállalkozó főiskolai hallgatót: írjanak 40—50 személyről tömör jellemzést. Az eredmény, a jószándékú segíteni akaráson kívül általában nem volt más, mint a felszínes sztereotípiák, virágos szólamok. De ha magas szinten ez kapható, mi várható a többségtől, az általános műveltségű egyénektől? Márpedig bizonyos ismeretek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy valaki egy város, a szű- kebb haza, egy nemzet tudatos tagjának érezhesse magát. A kellő ismeretanyag a mindennapi tudatban pozitívan fejti ki hatását: az összetartozás érzését. Azok az utcatáblák amelyeken bizonyos személyek neve olvasható, példamutató sugallataikkal mindennapi életünkre észrevételenül is nagy hatást gyakorolnak. Nyilvánvalóan tudták ezt a régi városatyák is, s ezért nevezték el tiszteletük jeléül településük egy-egy utcáját valamely nagyra becsült elődjükről. Természetes jelenség, hogy koronként változik az emberek szemében az értékek rendje, változnak az eszményképek, s így az utcák neve is. Az egykor fáklyaként világító név gyakran elhalványodik. Ha végigtekintünk az évszázadok viharain is tisztán lecsapódott, megmaradt neveken, elsősorban azt tapasztalhatjuk, hogy e nevek nincsenek uszító, felsőbbrendű mítoszokkal telítve. És ez nagyon megnyugtató. Ha pedig tüzetesebben végignézünk azon az ezer és még több százéves íven, amelyet a pécsi utcanevek Árpádtól Pernecker Istvánig befognak, jól magunkra ismerhetünk. De azt is világosan láthatjuk: egy népnek önmagáról valló etikai, szellemi tudata, magatartása mennyire a belső ellentétek harcán keresztül teremtődik meg. Végül arról is meggyőződhetünk, hogy a nemzeti és nemzetközi elemek ötvözetéből létrejövő lokálpatriotizmus kialakítása és fejlesztése tekintetében még sok a tennivaló. Harcos Ottó
