Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-04 / 64. szám
Negyvenéves az MHSZ A megújulás követelmény Az évforduló évében Jeles évfordulóhoz ér- ; kezett a Magyar Honvédelmi Szövetség. Négy évtizeddel ezelőtt, 1948. február 29-én alakult meg elődszervezete, a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Az országos felhívást követően Baranyában 1948. június 27-én jött létre Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Ház I udvarán tartott alakuló gyűlésen az MSZHSZ megyei vezetősége, amelynek szervezetéhez és prog- i romjához Pécs és o me- j gye sok ezer dolgozója csatlakozott. j Az országos ünnepséget követően Boranyában ma emlékeznek meg az MSZHSZ megalakulásának 40. évfordulójáról. A kerek évforduló számvetésre inspiráló, s ennek mérlegét nemcsak a mai megyei ünnepségen vonják meg, de az ezt követő ünnepi klubközgyűléseken is. Az MHSZ ma a lakosság százezreit megmozga- j tó, széles tömegbázissal rendelkező szervezet. Ba- j ranyában a tavalyi statisztikai adatok szerint 196 MHSZ-klub működik. Közülük 100 területi, 62 munkahelyi, 34 tan- ; intézeti jelleggel. A kluboknak 327 különféle szakosztálya van. Az ösz- szes klubból 180 a hon- ] védelmi, 1-1 a lövész, könnyűbúvár és a repülőejtőernyős, 7 modellező, 4 rádiós és 2 tartalékos. A klubokhoz 14 921 tag és 1393 pártoló tag tartozik. A teljes taglétszámból korosztályok szerinti meg- | oszlásban 6530 fő a 18 éven aluli, 6040 fő a 18 és 40 év közötti és 2351 a 40 év feletti. S bár az MHSZ klubjaiban folyó Sporttevékenység ■ jellemzően férfias, a tagság jelentős hányada, 2764 fő az állítólag gyengébb nemhez tartozik. A ren- ‘ I dezvények száma és láto- gatottsága is bizonyítja, hogy igencsak mozgalmas az MHSZ élete Baranyá- j ban. Tavaly 1246 honvédelmi jellegű előadást tartottak több mint 51 000 résztvevővel, 566 filmvetítést 33 411 résztvevővel, 149 alkalommal összesen 9239 fiatalt vittek el laktanyalátogatásra, 29 300 nézőt vonzott a 211 technikai bemutató. A 623 honvédelmi .nap keretében több mint 122 000-en kaptak új ismereteket a katonák életéről, a honvédelmi politikáról, az MHSZ munkájáról. A tömegsport területén 138 000-en indultak a Honvédelmi Kupa Lövész- versenyen, 80 000-en az összetett honvédelmi versenyeken. A beszélgetés során a megyei megemlékezésen elmon-. dandó ünnepi beszéd tervezete többféle színes jelzéssel aláhúzott sorokkal ott feküdt László Emil őrnagy, az MHSZ Baranya megyei titkárának az asztalán. Nem idézett, nem emelte ki belőle a ma már lassan történelminek minősülő tényeket, csak összegezte a 4 évtized leglényegesebb jellemzőit: A megalakulás óta többször változott szövetségünk elnevezése, szervezeti felépítése, mindinkább kiteljesedett tartalmi munkája, de a legfontosabb eredeti cél és feladat mindmáig érvényes: a lakosság, különösen a fiatalok honvédelmi nevelése, katonai szolgálatra való felkészítése és a tömegsport szervezése, kiterjesztése. — Az MHSZ tevékenységét a szövetséghez nem tartozók, a szakklubok versenyeredményeiben, bemutatóikon érzékelik. Mivel büszkélkedhetnek a baranyai szakklubok? — A pécsi „Petőfi Sándor" lövészklub egyre javuló körülmények közt 120 sportolót foglalkoztat. Közülük az elmúlt öt év során 3-an gyémánt, 60-an arany, 89-en ezüst, 85-en bronz minősítést szereztek, s akad köztük olyan sportoló is, akik három alkalommal nemzetközi minősítést is elért. Most már patronálója is van a klubnak: a reménypusztai „Üj Élet!" Mgtsz. Folyik a pécsi kisáIlomás melletti MHSZ-lőtér felújítása, és korszerűsítése, amelyet szövetségünk központján kívül a Pécsi Városi Tanács is anyagilag támogat. A modellezők tömegbázisát főként az alsó és középfokú tanintézetek képezik. A modellezőink közül az elmúlt öt évben 500-an szereztek minősítést, ebből 36-an első osztályút, 25 országos és 30 nemzetközi versenyen érték el első helyezést. Az egész megyében a legkiemelkedőbb modellezőklub a MÉV-nél működik a vállalat támogatásával. HSZHSZ alapító tagok találkozója Az MHSZ a 40. évfordulója allíblmából országos felhívásban kérte a Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagjainak jelentkezését. Bara- nyábanr 40-en jelentkeztek a felhívásra: nemcsak azok, akik 1948-ban megyénkben, hanem azok is, akik annak idején máshol lettek alapító tagjai az MSZHSZ-nek. A héten baráti találkozót rendezett számukra az MHSZ Baranya Megyei Vezetősége. Az MHSZ megyei székházának emlékszobájában megtartott találkozón 18-an elevenítették fel emlékeiket a kötetlen beszélA repülő- és ejtőernyős klubunknak 200 tagja van. A klub feladata összetett: nyitott a minőségi és a tömegspo'rtot .üszők számára, de tevékenységi körébe tartozik a nagy sebességű repülőgépek és helikopterek vezetőinek, az ejtőernyős sorköteleseknek a kiválasztása, előképzése. Rádiósklubjaink 400 tagot számlálnak és fő feladatuk a sorkötelesek rádiós előképzés. Megyénkben ebben a szakágban a rádió- irányítás a legeredményesebb sportág. Versenyzőink közül többen értek el kimagasló eredményt, s néhányon tagjai a válogatott keretnek is. A köny- nyűbúváraink közül 12-en első osztályú, illetve arany fokozatú minősítést értek el, s hatan ezüstérmet szereztek, az 1985. évi világbajnokságon. A sárkányrepülők és a hőléaballono- sok nagy felkészültségét igénylő sportja egyre vonzóbb megyénkben is. Ök a „Pollock Mihály” Műszaki Főiskola MHSZ- klubjánok keretei közt működnek. Jól felszerelt iskolában, a közelmúltban felújított, korszerűsített, gazdaságosabban működő járműparkkal folyik a sorkötelesek járművezetésre való oktatása. — A megújulás követelménye a társadalmi intézmény- rendszer más elemeivel együtt az MHSZ-re is vonatkozik. Melyek ennek több irányai? — Napjaink egyik legfontosabb feladata az MSZMP Politikai Bizottsága 1987. október 20-i határozatának végrehajtása. Ez a határozat az MHSZ tevékenységére vonatkozik. Elismeréssel értékelte eddig végzett munkáját és a politikai intézményrendszer szerves részeként minősítve hosszabb távra jelölte ki számára a tennivalókat. Ezek között első helyen szerepel a szövetségünk tevékenységének társadalmasítása, a demokratikus vonások erősítése. Már ebben az évben az MHSZ szervezetének minden szintjén, a vezetésben, getés során, amelyet László Emil őrnggy, az MHSZ megyei titkárának köszöntője, a szövetség 4 évtizedének eredményeiről szóló tájékoztatója és az MHSZ főtitkára ünnepi levelének ismertetése vezetett be. Valamennyi jelenlévő alapító tag megkapta az évforduló alkalmából kiadott főtitkári díszoklevelet. Az estébe nyúló találkozón a negyven évvel ezelőtti eseményekre, akkori munkájukra, életükre emlékező alapító tagok - Vigh Dániel, Farkas József, Friedmann Sándor, Törő Lajos, Péter Ferenc, Méhész az irányításban lényegesen növekszik a testületek szerepe Ugyancsak fontos feladat a tanintézetekkel való kapcsolat- tartás szorosabbá, hatékonyabbá fejlesztése. A határozat konkrétan előírja, hogy ne legyen egyetlen olyan pedagógusképzéssel foglalkozó felső- oktatási intézmény sem, ahol nincs MHSZ-klub. Ebben pécsi vezetőségünknek is lesz tennivalója, hiszen a JPTE Tanárképző Karón, inkább csak papíron, sem mint valóságosan működik MHSZ-klub. Aktívabb politikai nevelőmunkót kell folytatnunk a tanulóifjúság körében. Az állami, társadalmi gazdálkodó szervekkel való kapcsolattartósra is nagy súlyt fektetünk. A meglévő eszközeink racionálisabb felhasználására kel! törekednünk, s tovább kell növelnünk klubjaink önfenntartó képességét. Minden olyan tevékenységnek, amely nem kimondottan a honvédelmi felkészítést szolgálja, illetve nem ahhoz közvetlenül kapcsolódó sport, rövid időn belül önfenntartóvá kell válnia. — Milyen hatással lesz ez a szövetség tömegbázisára? Nem félünk tömegbázisunk szűkülésétől. A mi a aktivistáinkat nem az onyagios szemlélet vezérli, ezidáig is társadalmi munkában végezték feladataikat. Néhány technikai jellegű sport iránt olyan mértékű az igény, hogy nem is tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Üj sportáqak bevezetésére törekszünk. Nyitottak vagyunk minden olyan hasznos tevékenység iránt, amely szövetségünk profiljába beleillik, s ami iránt érdeklődés mutatkozik. Példaként említhetem a csúszókorongozást, a hegymászást, a turisztikát és a kerékpározást. Az iskolások számára pedig segédmotoros klubok alakítását tervezzük. Foglalkozunk a számítógépek megho-' nosításával is. Györgyné, Szentkirályi Lajos, Gelb Zoltán, Vida Tamás, Maries Béla, Varjú István, Donkó József, Körbei Károly, Harsá- nyi József, özv. Nyomtató Istvánná, Tarján Tibor, Tóth Ferenc, Támadás Sándor — úgy summázták élményeiket, hogy az MSZHSZ-ben, majd utód- szervezetéiben végzett munkájukkal személyiségüket, emberségüket is gazdagították. „Az eltelt négy évtized eredményeit látva, érdemes volt a szövetségért küzdenünk, munkálkodnunk” - összegezték jó néhányon a közös, vagy hasonló tapasztalatokat. D. I. 1988. március 5., szombat Nyolcvan év távlatából Nőveszély a katedrán Napjainkban, amikor már I minden pálya nyitva áll a nőtársadalom előtt, szinte i bizarrnak tűnik, hogy volt ' olyan idő, amikor hírlapi | csatározás kerekedett két tanítónői állás betöltése körül i Pécsett, csupán azért, mert nőkről volt szó. A Pécsi Napló 1906. március 18-i számában kis hír olvasható „A tanítónők ellen" cimmel. Az előző napi városi iskolaszéki ülésről adott beszámoló- így kezdődik: „Mivel azok olcsóbbak, lelkiismeretesek és mindig fölös számban is vannak, évek hosszú során át meghonosodott nájunk az a praxis, hogy tanítónőket állítottak be, mihelyt új osztályokat kellett nyitni, akikkel szemben a város más, mint . erkölcsi obligót nem vállalt, hogy őket adandó alkalommal véglegesíteni fogja. így történt az is, hogy most hét ideiglenes tanítónő van a váI rosnál alkalmazva, akik bízva a közgyűlés határozatában, várják a véglegesítést." Az ülésen két tanítónő véglegesítéséről kellett volna dönteni, azonban szavazatképtelenek lévén, döntésre nem kerülhetett sor. így is élénk vita kerekedett, s ennek során „erős felszólalások történtek a nálunk dívó tanítónői rendszer ellen, hogy fiú iskolákban is leányokkal taníttatnak". A Pécsi Napló március 22-i száma, már az egész első oldalt meghaladó nagy cikket közöl „A tanítónők alkalmazása" cimmel. A cikket szerkesztőségi megjegyzés vezeti be, melyből megtudjuk, a tanítónők alkalmazása körüli vita már városszerte élénk eszmecserék tárgya és ezért bizonyára jó, ha megismerjük „egy gyakorlati tanférfiú", Fuchs Ádám fejtegéseit e tárgyról. Rövid problémafelvetés után olvashatjuk: I „A nők azon hitben élnek, miként ők már egyenjogúságot követelhetnek, ha csak azt igyekeznek gyakorlatilag bebizonyítani, hogv ök a férfiakat illető dolgok és kötelességek teljesítésében egyérté- kűen megosztozni képesek". - „Ha a két nem physiologiai különbségeit megvizsgáljuk, úgy a tiszta nemi (sexuell) differenciákon kívül még egy igen fontos különbség tűnik tel ... A nő nevezetesen egyik kiválóbb funkciójában különbözik általában a férfitől és. pedig a lé- lekzésben ... a nő főképpen a mellkasnak a testtengelyhez függélyes irányban való kiterjedése által lélekzik ... A férfinél a mellkas kiterjedése nem elegendő: ő testileg és szellemileg dolgozik s munkája mindegyikének utolsó forrását képezi az erős élenyedési folyam, mely a vérben lévő tápszerek által tartatik fenn". „A nők most lassanként férfimunkák teljesítésére akarják magukat szoktatni ... s tegyük fel, hogy agyvelejük tömege is nő és vérük élenyvezető sejtekkel is gazdagszik; ... nekik úgy kellene lélekze- niök, mint a férfiaknak" - állapítja meg lapidáris jegyszerűséggel a szerző, de- j egyúttal az aggodalmát lsem titkolja el: „És ha a nők férfi módjára lélekzenek, mi leend i akkor anyaságukkal?! ... j A nők nem vehetnek úgy lélekzetet, mint a férfiak és következésképpen nem I .is dolgozhatnak úgy mint azok, anélkül, hogy ez f csontalkatuk fajlagos alakjára nézve* káros befolyás- j sál ne lenne.” Ebből az okfejtésből az- í tán egyenesen következik a I szentencia: „Valamint a nők képtele- ' nek férfinak való anyagi munkát férfi módon végez- ; ni, úgy képtelenek széllé- I mi. munkát is férfi módjára teljesíteni." , A városszerte folyó vitát Fuchs cikke nemhogy lezár- : ta, hanem inkább felborzolta. Március 28-án „Tanító" aláírású cikk újabb kirohanást intéz a tanítónők alkalmazása ellen, miközben ilyeneket ír: „A férfi hivatásnak tekinti az állást, a nő el- lenben a férjhezme- : nés elől mentsvárnak”, j „Van Pécsett ez idő szerint 31 fiúosztály az ideiglenes osztályokkal együtt, ebből 21 szervezett állás, a többi 10 ideiglenes. E 31 fiú osztályban csak 19 férfi tanerő működik, a többit tanító nőkkel láttat- i jók el, tehát 12 osztályban ideiglenes tanítónők tanítanak. Ha ez így megy, ■ oda fogunk jutni,, hogy a férfitanítóknak pár év múl- • va híre sem fog lenni." Két nap múlva a Pécsi , Napló március 30-i számában mintegy másfél oldalas ; vezércikk jelent meg „Néhány szó a nőkérdéshez" , címmel, melye! Futima Sa- I rolta irt alá. „Újra és újra felharsan a harcizaj e kérdés körül, hol hevesebben, hol több higgadt megfontolással. A harc hevében, hisz igen fontos dolgokról van szó, — éles, sértő szavak is elhangzanak, melyekre aztán következnek még élesebbek. Kór. Feltüzelt emberek nem szokták a dolgok valódi mibenlétét áttekinteni s eltévesztik a helyes nézőpontot. De meg aztán! A miben rejlik élő igazság, az élni fog. Ellenkező esetben elpusztul az idők forgatagában. Ebben megnyugodhatunk." Finoman válaszol Fuchs- nak is: „Ahhoz, hogy mi különbség van a férfi és nő lé- lekzése között . . . nem szólhatok hozzá. Orvos nem vagyok . . . Bármint van is, annyit tudok, hogy emberi lényünk összes sajátságait, különböző szellemi képességeinket, szellemi életünk sokféle árnyalatát a lélekzésből kima- gyarózni: képtelenség” . .. „Minket se tessék hát a lélekzés mekonikája alapján megmagyarázni akarni! Ügy sem sikerülhet ez soha." Ezután részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen előfeltételei vannak, hogy valaki jó tanitóvá váljék, 'majd kifejti, hogy mennyire ősz- .. szefügg a nő anyasági természetével az iskola, a tanítás, a nevelés munkája. A pedagógus emberismeretét tükrözik következő mondatai : „Kerek egyéniséggé kell ! fejlődnie nőnek és férfinak j egyaránt, ez célja az em- j bernek. Mindegyiknek a maga hajlamai szerint. j Másként boldog nem lehet." E nyolcvan év előtti viták | elnémultak, művelőik is el- I haltak. Befejezésül azonban j álljon itt egy kis hír, a Pé- I esi Napló 1915 január 31 -i j számából: ,,- Házasságkötés. Fuchs j Ádám városunkban élő : nyugalmazott pécsbánya- j telepi népiskolai igazgató , tanító ma kötött házasságot Futima Sarolta, a pécsi polgári leányiskola tanárnőjével. Mind a ketten j kiváló érdemekkel bírnak a j tanügy terén; egymást megértő nemes lelkek.” Ügy látszik, mégis csak j igaz, hogy az ellentétek — | vonzzák egymást. Borsy Károly HÉTVÉGE 17]
