Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-29 / 88. szám
1988. március 29., kedd Dunúntüli napló 3 — Én már nem ijedek meg semmitől sem — mondja egy idős iparosmester. - Nekünk mindig is kellett adózni, tavaly is, tavalyelőtt is, most is. Én már nyugdíjasként dolgozom, ha annyira rossz lesz idén, legfeljebb abbahagyom. De mit csinálnak a többiek? Tavaly év vége felé röppent föl a hír: az ország iparosai megijedtek az új adótörvénytől, tömegesen adják vissza az ipart, mondván, ezután már nem éri meg. Pécsett vajon mi a helyzet? Az erről szóló adatokat Borsós István, a KIOSZ Pécsi Szervezetének titkára bocsátotta rendelkezésemre. Ezek szerint a kép nem is olyan sötét, mint amennyire gondoljuk. Tavaly novemberben 62-en szüntették meg szolgáltatásaikat, de 42-en ki is váltották az ipart. Decemberben az arány 94 a 34-hez, ez év januárjában pedig 93 a 49-hez. ft KlOSae türelemre Inti iparosai* Visszaadjuk, ne adjuk? Ezek a számok igazolják az ijedtséget. A februári hónap azonban mást mutat; csupán 49-en adták vissza iparukat és 70 volt azoknak a száma, akik kiváltották. — A legtöbb megszűnés Pécsett a kőművesszakmában volt, pontosan 37 a négy hónap alatt - mondja Borsós István. - Bár az építőipar eléggé idényszakma, így nemcsak a jogszabályoknak köszönhető ez. Eddig is jellemző volt, hogy a téli hónapokban a kőművesek visszaadták vagy szüneteltették az ipart. Viszont mindenképpen kedvezőtlen, hogy például a női szabók, cipészek, kézi hurkolok száma a négy hónap alatt megcsappant, és nem is jelentkeztek helyettük mások, akik folytatták* volna a szakmát. Az iparosok ijedelme elsősorban a naplófőkönyvvel kapcsolatos, amelynek vezetése rendkívül bonyolult. Az idős szakemberek számára szinte megtanul- hatatlan. Az adóhivatal könnyítést javasolt, mégpedig azt, hogy a nyugdíjasokat, betegeket mentesítsék a naplófőkönyv vezetéke alól. A Baranya Megyei Adófelügyelőséghez több száz erre vonatkozó kérelem érkezett be. Ezek az iparosok egyedül dolgoznak, jövedelmük olyan csekély, hogy egyik adónemet sem kell fizetniük, tehát naplófőkönyvre tulajdonképpen nincs is szükségük. Más dolog az, hogy a KIOSZ ugyan szervez könyvvezetési tanfolyamokat, de a legnagyobb buzgalommal sem lehet az iparosokból egy-két nap alatt szakképzett könyvelőt faragni. Érdekes adat az is, hogy tavaly összesen 37 telepengedélyezési eljárást folytattak le Pécsett. Idén, az első két hónapban mór 22-en jelentkeztek, tehát arányaiban nézve, mintegy 60-an kérnek idén telephelyet. Leginkább az autószerelők, lakatosok, autófényezők vállalkoznak erre. Úgy látszik, nekik idén is megéri. Akik komoly pénzeket fektettek be műhelyeikbe, alaposan meggondolják, hogy feladják-e avagy sem. Ó. Zs. Leromlottak a termelő alapok Rozoga a sertéstelep, pusztulnak a malacok Vajszlón Leépítik az állami támogatást, veszélybe kerülhet a holnapi árualap A szajki termelőszövetkezet szarvasmarha-telepének rekonstrukciója keretében az új fejőházon dolgoznak az építők. Fotó: Proksza László Okiratstop a telep- rekonstrukcióknál Elterjedt a híre, okiratkiadási stop van a mezőgazdasági beruházások állami támogatásának engedélyezésénél, s hogy a továbbiakban már nem is fogadnak el kérelmeket. Somlyai litvántól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága mezőgazdasági osztályvezetőjétől kérdeztük meg, igaz-e a hír? — .A hír így nem igaz. A Magyar Közlönyben megjelent minisztertanácsi rendelet csak egy évre, tehát 1988-ra vonatkozik, és itt is tesz kivételeket, a meliorációra, az ültetvény-, elsősorban a szőlőtelepítésre, és a gabonatárolók építésére idén is folyamatosan megjár az állami támogatás. Más a helyzet az állattartótelepeknél. Ezeknél a rekonstrukciós beruházásoknál a rendelet értelmében már csak 1989 terhére adhattunk ki okiratokat, de ezt eddig még minden esetben meg is tettük. Ebben az évben öt ilyen kérelem futott be hozzánk, és mind az ötöt engedélyeztük. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 8 milliós sertéstelep! rekonstrukciót hajt végre, Bárban pedig 11 millió forint beruházással egy új baromfikeltetőt épít. A szajki Béke Tsz 10,2 milliós, a majsi Kossuth Tsz pedig 20 milliós szarvasmarha-telepi rekonstrukciót végez, a bogád- mindszenti Új Kalász Tsz 2 millió forintért korszerűsíti baromfitelepét. Az okiratot ez év elején kérték, s már meg is kapták. Az automatikusan járó állami támogatást a beruházás befejezésekor számolhatják el az 1989. évi keret terhére. Egyébként ez eddig is így volt, az állami támogatást építkezésre 35, technológiákra 50 százalékos mértékig mindig is utólag kapták meg a gazdaságok. Ez a felemelt összeg 1987. január 1 -gyei lépett érvénybe, s a baranyai mező- gazdasági üzemek ugyancsak megragadták a jó lehetőséget. Csak a nagyságrend érzékeltetéséül említem, hogy ebben a megyében 1 milliárd forintos beruházásról van szó, amihez az állam, átlag 40 százalékot véve, 400 millió forint támogatást tesz le. Ami az okiratstopot illeti, vannak belső gondjaink, amelyekre központi intézkedést várunk. Ettől függetlenül változatlanul minden támogatási kérelmet elfogadunk és 30 napos határidőn belül a kérelmezőknek választ adunk. Ezekután dr. Margittay Miklóinak, a Baranya Megyei Tsz Szövetség titkárhelyettesének tettük fel a kérdést — mert, hisz 1988-ban mégis az van — az okiratstop hogy érinti a tagszövetkezeteket? — A TESZÖV álláspontja az, hogy a mezőgazdasági támogatás leépítése ellenkezik a kibontakozási programmal, lassítja a szerkezetváltást, a termelési alapok bővítését. Minden teleprekonstrukció kapacitásbővítéssel párosul, a beépített új technológia pedig minőségjavító tényező. — Egyébként az ez évi indulásra tervezett beruházások támogatási okirattal védettek, kivéve egy-két tsz-t, ahol az előkészítés lassú volt, s még a kérelem benyújtásáig sem jutottak el. Ezek valóban szorult helyzetbe kerülhetnek, mert nyitott kérdés, mi lesz az ezután kérelmezett teleprekonstrukciós támogatásokkal. Új szőlőtelepítésre is csak az kaphatja meg a támogatást, aki négy feltételnek megfelel: 1. Okmányokkal — mezei leltár — is igazolja, hogy már múlt év őszén megkezdte. 2. Beruházási engedéllyel rendelkezik. 3. Megvan saját erőfedezete. 4. Beszerezte az oltványt a tavaszi telepítéshez. Ezeknek a feltételeknek megyénkből egyedül a siklósi tsz felelt meg. Megtörik-e vajon a modernizáció, a termelőbázisok megújításának lendülete Baranya mezőgazdaságában? Úgy tűnik, jelenleg van még vállalkozó szellem, saját pénzeszköz és hitelképesség, de a támogatás megvonásával olyan fékek épülhetnek be, amelyek a termelési- alapok stagnálásához, vagy beszűküléséhez, sőt helyenként egyenesen katasztrófához vezethetnek. Ilyen katasztrofális helyzet alakult ki máris Vajszlón, a Zöld Mező Tsz szebb időket megélt, s most összedűléssel fenyegető sertéstelepén. Sokat írtunk annak idején a négy tsz társulásával alapított SERKÖV veszteségeiről, amit aztán a vajszlóiak vettek meg és hoztak egyenesbe. Az évi 15 000 sertést kibocsátó és éveken át nyereséges telep matuzsálemi korba lépett — tizennégy éves lett —, s minden eresztéke rozoga. A fém elkorrodált, az emeletes malac- battériák rogynak össze. Van olyan éjszaka, hogy 120 malac pusztul el az emeletomlás miatt, öt téemkás mást sem tesz, csak foltozza, de már menthetetlen. Eddig ötezer malacuk pusztult el. A tsz tavaly megrendelte a rekonstrukció tervét a pécsi AGROBER-nél, s megrendelte az új malacbattériákat, amit le is gyártottak.^ A gyártó 3 milliós kötbérrel fenyegeti őket, ha nem veszik át, ehhez azonban az kéne, hogy megkapják az állami támogatást, annak ellenére, hogy a kérelmet majd csak ezútán tudják beadni. Baranyi Láizló tsz- elnok szerint két éven belül megtérülne a 15 milliós rekonstrukció, mert ha az 5000 malac nem hullik el, abból hízó lesz, amiért kétszer annyit kapnak, ha eladják. Ellenkező esetben marad a kötbér, a bevételkiesés. A malacokat vagy romos épületekbe, vagy fólia alá ' helyezik el átmenetileg, esetleg a kocákat nem elletik le, s ezzel vége. A csövek korrodálódtak, kilyukadtak, a kutricák kerítése bedől, a szennyvíz-elvezető nem szuperál, annyira leromlott a dobszai Búzakalász Tsz szakosított sertéstelepének állaga. Ebben a tsz-ben egy 45 millió forintos kapacitás- bővítő rekonstrukciót terveznek új takarmánykeverővel, amiből a háztájit is el tudnák látni. A tervet március végére ígéri az AGROBER, s csak azután nyújthatják be az állami támogatási kérelmüket. A bor- jádi Új Élet Tsz is sorban áll rövidesen az okiratért. Ma még a Baranya Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat a szerződéskötéseknél talán nem érzi meg azt, hogy a megye nagyüzemi gazdaságainak egy részében ilyen mértékben lepusztultak a termelő alapok, de lehet, hogy holnap már érzékeli. Mert ahol egy nagyüzemi telepet felszámolnak, ott a környező kistermelők százai is gazda nélkül maradnak, a háztáji árutermelés elsorvad. Baranya tapasztalatai azt mutatják, jó nagyüzemi integrátor nélkül nincs virágzó háztáji gazdaság. És ez fordítva is igaz, korszerű termelő alapok nélkül nincs jó nagyüzemi integrátor sem. A mai okiratstop a holnapi árualapot kérdőjelezi meg. És ez a fő gond. — Rné Hivatalvezetők a biztonságról Rickert Antal Kruller János Őrségváltás a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség élén A közelmúltban új hivatalvezetője lett a pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek. A korábbi helyettes, Kruller János váltotta fel a nyugdíjba vonuló Rickert Antal hivatalvezetőt. A két embernek, akik több évig közvetlen munkatársaik voltak egymásnak, az élete összefonódott a bányászattal. Rickert Antal 1952-ben végzett Sopronbon, az egyedimen. Az azóta eltelt csaknem 36 év alatt — mindössze fél év kivételével, amikor a Nehézipari Minisztérium munkatársa volt — folyamatos volt a kapcsolata a bányászattal. Komlón kezdett dolgozni. A rövid budapesti központi munka után 10 évig üzemvezető főmérnökként, 13 évig a Mecseki Szénbányák biztonság- technikai osztályának munkatársaként, 12 éven át pedig a Kerületi Bányamérnöki Felügyelőség főmérnöke, hivatal- vezető helyettese, majd hiva- talvezetőjeként tevékenykedett.- A munkával töltött éveimből majd 25-ön keresztül a bányabiztonság kérdéseivel foglalkoztam. Ez idő alatt közvetlen közelről figyelhettem meg a bányabiztomság területén bekövetkezett műszaki fejlődést. Tanúja voltam az egykori fabiztosítás fémmel történő kiváltásának, a nagy előrelépést jelentő férrVtám biztosítás bevezetésének, valamint a vágatok TH-val történő biztosításának. A Mecseki Szénbányákban ma is ezeket a formákat használják. Már az én időmben is folytok a kísérletek a vógathaj- tósök gépesítésére és a komplex fejtésbiztosítás bevezetésére. Ezek az újdonságok a nehéz mecseki geológiai viszonyok mellett is fokozhatnák a biztonságot és a termelést __ mondta Rickert Antal. — Nem minden azonban a műszaki fejlődés. Gondoljunk csak a közelmúlt Béta-aknán és Kossuth-bányán bekövetkezett tragédiáira, amelyeknél emberi mulasztás történt. Hiába tehát a műszaki fejlődés, ha az emberi tényezők hiányoznak. Ezek összhangja szükséges a biztonság növeléséhez. Kruller János, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség jelenlegi hivatalvezetője a családi hagyományt követve 'jegyezte el magát egy életre a bányászattal, hiszen apja és nagyapja is ezzel a nehéz mesterséggel kereste a család kenyerét. Az egyetem elvégzése után munkájának első" évtizedében különböző termelésirányítói munkakörökben dolgozott. 1972-től a gázkitörésveszély elhárításának gyakorlati megvalósításával foglalkozott egészen 1981-ig, amikor ő is a KBF munkatársa lett. Három év elteltével hivatolvezető helyettessé lépett elő, míg ez év elején Rickert Antalt váltotta fel a hivatal- vezetői székben. — Mivel már nekem is voltak személyes tapasztalataim, nem volt idegen számomra ez a terület a hivatalba kerülésem idején, előtte én is aktív részese voltam a különböző biztosítási formák bevezetésének. Ezek biztonság- növelő hatásán kívül azonban véleményem szerint nagyot léptünk előre a gázkitörések elhárításának területén is. Számuk az utóbbi időben szinte a minimumra csökkent, van olyan év, hogy egy sem következik be. A megtörténtek sem jártak súlyos balesettel. A következő újdonságot a bányatűz elhárítására, lokalizálására és elfojtására alkalmazandó úgynevezett inert (semleges) gáz bevezetése jelentheti. Alkalmazása csökkentheti a sújtólégrobbanások veszélyét,* de lehetőségként felmerült a gáz iszapolásnál történő hasznosítása is. A technológiát szovjet bányákban tanulmányoztuk. Nálunk a gáz előállítása okoz egyelőre komoly gondot, amit úgy tűnik, kooperációs társakkal lehet maid megoldani — ismertette a legújabb fejleményeket Kruller János. — Én is szólnák azonban az emberi tényezőről. Sajnos a bányánál bekövetkező generációs váltás folyamatos gondot okoz, mivel a tapasztaltabb, idős bányászok kiválása miatt nem válik lehetővé, hogy a fiatalok hosszabb időt töltsenek velük a föld alatt. Pedig ez kiváló alkalmat adna a tanulásra, a ta- pasztalatszerezésre. A szak- képzettség, a megfontolt ta- pasztaltság a műszaki fejlődéshez hasonlóan fontos. A két bányaműszaki szakember .egyike ma már megérdemelt nyugdíját tölti, míg a másiknak hivatalában mozgalmasan telnek napjai. Véleményük azonban egybehangzó: a műszaki újdonságok a termelésben és a biztosításban való párhuzamos alkalmazása, és az emberi tényezők javulása együttesen eredményezheti a valódi fejlődést. Kaszás E.
