Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-28 / 87. szám

1988. március 28., hétfő Dunántúlt napló 3 Örökzöld csemeték a pécsi Páldy-kertészetben Fotó: Proksza László--------------------------------------------------------------1"V'!'I'I"''-11-1 MI:’'"'1 ’’'y1 1 • -vív. :••> : : , . ■..■■■........ . —T í :;,' .. ■«ipmwstau ftMMNMca... Diuat az örökzöld Háromszáz félét kínálnak Gyümölcs, szőlő a kertekben Vigyázat, zugtermelők! „Jázminbokor kihajlik az ut­cára, barna kislány visel gon­dot reája" ... De hol van már a tavalyi nóta, hol látni ma a falusi, a peremvárosi kertekben jázmint, orgonafát, labdarózsát? Modern idők új módi. Változik a divat bokor­ban is, fában is, polgároso­dunk. Most az örökzöld jött divatba, s valljuk be, nyírt pá­zsithoz jobban is illik. Korunk embere télen is zöld fát, bok­rot akar látni, mert nincs szo­morúbb látvány egy lombja vesztett kopár kertnél. Amikor felépül a családi ház, vagy a nyaraló, azt ugye szépen körül is kell díszíteni. Ide fenyőt, oda tuját, amoda ciprust gondolnak, aztán el­mennek szépen, hogy megve­gyék. Haszontalan fák ezek, gyümölcsöt nem, s árnyat is csak sokára és alig adnak, node az esztétikumra áldozni kell. S önmagában már ez is egy magasabb igény: pénzt kiadni az esztétikumért. A faiskolák és lerakatok igyekeznek lépést tartani az új divattal. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat háromszáz féle örökzöldet kínál a lakos­ságnak. Az ár ugyan külön­böző, alapjában véve az örök­zöld mégis drága. A magról kelt fácska darabja 150-200 forint. Am a zölddugványról oltott, növényházban nevelt örökzöldek ára 450-600 forint­nál kezdődnek. Sokan veszik a 3-4-5 éves földlabdás fákat is, ezek másfél-két méteresek, de akad köztük 3 méteres örökzöld is. Áruk 800 forint körül van. Az idei csúcs egy 1000 forintos fa volt, 50 kilós földlabdával. Minél nagyobb a földlabda, annál kisebb a rizikó, az örökzöld annál biz­tosabban megered. Ha a díszkert divat, akkor a haszonkert még nagyobb di­vat, persze, egészen más ré­tegeknél. Most, hogy a gaz­dasági helyzet megnehezedett, megint egyre több fiatal há­zaspár vállalkozik kertműve­lésre. Szőlőt, gyümölcsfát ül­tetnek, azzal a nem titkolt céllal, hogy jövedelmüket ily módon kiegészítsék. Főként ők, a kezdők esnek bele a piaci zúgárusok csapdájába. Vas­ból, Zalából, más tájakról jön­nek a pécsi vásárra ezek a zúgtermelők, akik engedély nélkül, ellenőrizhetetlen szár­mazású, s gyakran satnya, életképtelen szőlőoltványt, fa­csemetét kínálnak, hangzatos fajtanéven, féláron. Nekik így is megéri, reklamálni meg úgy sem tud a vevő, hisz töb­bet az életben nem találkoz­nak. Ezt elkerülendő, a Pécs Vá­rosi Tanács segíti a korrekt magánkereskedőket. Ezen a télen-tavaszon már öt maszek lerakat működik a városban. Aztán ott az állami lerakat a temető mellett és a Fürst Sán­dor utcában. A Pécsi ÁFÉSZ egy, a Pannónia ÁFÉSZ két le- rckatot üzemeltet. Az enyhe időjárás miatt szinte egész té­len árusítottak. Almából, őszi­barackból szerényebb, kajszi­ból, meggyből, körtéből bősé­ges volt a választék. S mivel a föld nem fagyott le, a fákat azonnal el is tudják ültetni az emberek. Ezekben a napokban a sző- lőoltvónyokért megy a nagy roham. Pótolni kell a fagy- és jégkárokat. A menő fajták most Pécsett a Nemes Olasz- rizling, a Zöld Veltelini, a Zenit és a Chardonnay. A Kertészeti és Parképítő Válla­lat nonstop árusít, a temetői lerakatban szombaton és va­sárnap is, amikor délben zár­nak. - Rné ­Báránynagyiizem Magyarszéken A legnagyobb exportőrök Ezen a télen is jó volt a bárányszaporulat a magyar­széki Egyetértés Tsz-ben, ahol évente tízezer bárányt hizlal­nak. Ebből 3000 a saját neve­lésük, a többit —- vagyis a má­sik 7000-et úgy vásárolják. Ke­lendő exportcikkük a bárány. Az olasz kamionok menetrend­szerűen, általában hétfői na­pokon érkeznek meg. A kisebb kocsikba 500, a nagyobbakba 700 élőbárányt raknak fel, s már fordulnak is. Húsvét előtt biztos, hogy befutnak, s visz­nek mindent, amit csak meg­kapnak. A helybeliek már tu- ják, hogy ilyenkor a tejesbá- róny a sláger, tehát a szopós, amelyik még nincs az anyjától leválasztva. Épp ez az, amit a tsz nem szívesen ad el. De hát miért? Rossz az ára? — Élősúlyban kilónként 115 forintért viszik tőlünk. De mennyi az élősúlya egy tejes­báránynak? 14—18 kiló? Job­ban járunk, ha tovább hizlal­juk. Hideg Zoltán, a tsz főállat­tenyésztője elmondja, hogy az olaszok az expressz bárányt is kedvelik, most húsvét előtt 1200 darabot vásároltak. Ezek­nek már nagyobb az élősúlyuk, a jerkéké 24—27, a kosoké 27—30 kiló. Az ennél is na­gyobb súlyra hizlalt 35—45 kilós bárányokat az arab piacon kedvelik. Eddig még minden évben vevőjük volt Szaúd-Arábia, Szíria. Baranyá­ban nincs juhvágóhíd. A leg­közelebbi Szennán van — a kaposvári agráregyetemé, az öreg mostra juhokat oda vi­szik levágatni. Régi panasz, hogy a pécsi húsboltokban nem árulnak birkahúst. Az oka is olyan ré­gi, mint maga a panasz, az tulajdonképpen, hogy ennél az állatfajtánál igen nagy (50 százalékos) a vágási veszteség. A mai árak mellett 250—300 forint lenne 1 kiló bárányhús, s ez annyira drága, hogy alig találna vevőre. Ilyen árak hallatán az em­ber azt gondolja, jó üzlet lehet a bárányhizlalás, juhtartás, hisz a birkának gyapja is van. A bárányok mellett évi 200 mázsa gyapjút is eladnak, meg pár száz növendék tenyészkost, mivel 1981 óta törzstenyészetté nyilvánították őket. Egy ilyen jó származású fiatal tenyészkos 12 000—14 000 forintot is megér. A helybeliek mégis azt mondják, a juhtartás már nem olyan jó üzlet, mint pár éve volt. A tenyésztés ráfizetéses, a gyapjúnak csökkentik a ter­melői árát, ezt már bejelentet­ték. Egyedül a hizlalás, ami hoz, mert ennél igen jó az élő­munka-hatékonyság. A tízezer bárányt két ember neveli, gon­dozza. öt éve még ötmillió volt a tiszta nyereségük. Tavaly a juhászat 39 milliós árbevéte­léből mindössze 1,9 millió tisz­ta nyereséget csapattak ki, s az idén 1,2 milliót terveztek reálisan, pedig ugyan úgy dol­goznak, mint régen. Ezzel együtt nem adják fel,' nem is tudják egykönnyen, hisz több ezer hektár birkalege­lőjük van, sokat beinvesztál­tak, és sok munkájuk fek­szik a törzstelep kialakításá­ban is. Megpróbálnak még több saját bárányt felnevelni. A kettős iker náluk mindenna­pos, de sok a hármas iker, sőt volt már ötös ikrük is. Hogy ezeket is megmentsék, az idén áttérnek a mesterséges neve­lésre. Húsz százalék tejporhoz 80 százalék vizet adnak, s ez­zel a báránytejjel a legügye­sebb női gondozók nevelik majd fel azokat az ikerbárá­nyokat, amelyeknek nem jut anyatej. Így aztán kevesebb bárányt kell vásárolniok a hiz­lalda feltöltéséhez, ezáltal sok kiadástól mentesítik magukat. — Rné — Ritka kezdeményezés Nonstop Basa Éjjel-nappal, tehát megál­lás nélkül működik Sziget­váron a Basa söröző. Más­fél hónapja az új bérlő, Vi­rág h László és négy társa elhatározta, hogy meleg és hideg ételt, különleges étel­féleségeket is kínálnak a nap bármely időszakában. Hozzájuk bárki akkor tér­het be, amikor akar. Akár éjfélkor, vagy kettőkor, vagy hajnalban. Az első hetek­ben óriási volt o forgalom, főleg a helybeliek, a kör­nyékbeli falvak fiataljai özönlöttek ide. Például So- mogyapátiból, Somogyviszló- ból, jó 6-7 kilométerről gya­log is érkeztek a fiatalok. Azóta a helyiek lelkesedése egy kicsit alábbhagyott és inkább az átutazók, a kül­földre tartók szerették meg ezt a helyet. A négy férfi és az egy hölgy felváltva dolgozik, egy műszakban ketten, hol 12, hol 24 óráz­nak, s mindenki bármilyen feladatot ellát. Egyébként mindnyájan szakképzett és tapasztalt vendéglátósok, át­lagkoruk harminc év. Van étlap az éjjel kellős köze­pén, lehet rendelni meleg ételt. Mór egy közkedvelt specialitásuknak is híre kelt, neve: Gordon Blau. Ez son­kával, sajttal, gombával töl­tött sertésszelet, omit meg­rántanak és reszelt sajttal jól megszórnak. Az árak nem magasak, de talán nem is ez a fontos, hanem in­kább a kedves fogadtatás, bánásmód. Nyugaton, főleg Ameriká­ban elterjedt ez a vendég­látási forma, ott sok helyen egyszemélyesek az ilyen ét­kezdék, félig italkimérők. A Szigetvári ÁFÉSZ nem bizal­matlan, három hónap pró­baidőt adott a vállalkozó kedvű fiataloknak, ezalatt előszerződést kötöttek a szövetkezettel. Ha bírják fi­zikailag és idegileg is az iramot, okkor bérlőkké vál­hatnak. Pénzügyileg, gazda­ságilag egyébként kemények a feltételek, de lehet dol­gozni, keresni. Nem is pa­naszkodnak a magas és szigorú szövetkezeti kiköté­sekre. Baranya megyében pilla­natnyilag ez az egyetlen éj­jel-nappal nyitva tartó ét­kezde, ahol magnózene is van. Volt már egy ugyan­ilyen próbálkozás Pécsett is. A Siklósi út mentén, közel Reménypusztához, az úgyne­vezett Laufer-csárdót bérel­ték fiatalemberek, de csak néhány hónapig bírták a hajtást. Cs. J. Kizárólag gyalogosok birtokolják Sétálóutca Kaposvárott Járműmentes a kaposvári sétálóutca „Kénytelenek voltek tedomásul venni../' Március 31-i ülésén tárgyal a Pécs Városi Tanács a bel­város forgalmi rendjéről. A cél: kevesebb járművet és több kíméletet a történelmi belvárosnak. E tekintetben el­sősorban a sétautcákban - a Sallai és a Kossuth Lajos ut­cában — meddig lehet el­menni? Az előbbit állandóan várakozó kamionok töltik meg, az utóbbiban sem kisebb a forgalom, mint más belváro­si utcákban. Van-e megoldás? A szomszéd megye székhelyén, Kaposvárott néztünk körül a Május 1. utcában. Innen kitil­tottak minden járművet, s az áruszállítást is a minimálisra korlátozták. * Szabó Tünde Somogy me­gyei főépítész mondta el az előzményeket: ő a séta utca tervezése idején a Somogy- terv Lőrincz Ferenc vezette tervezőcsoportjában dolgozott. — ... Még azt is felkutattuk, hogy a századforduló idején, amikor az utcasor kialakult, eredetileg milyen üzletek vol­tak ott, s javasoltuk is az ah­hoz közelítő profilváltást... Szóval akkor született meg a Május 1. utca, Kossuth tér- Dózsa György utca közti sza­kaszának járműmentes sétaut­cává alakításának a gondola­ta. Ez épületfelújításokkal, tömbbelső-feltárásokkal stb. járt. Mi először kiskockaköves utcaburkolatot képzeltünk el, de ezt a lakosság leszavazta: a minták alapján a mostani viacolort választotta. Hogy tel­jesen kész legyen az utca, pa­dokra - ezek áprilisban kerül­nek ki, - virágtartókra van szükség, az Irányi Dániel ut­cánál a Zsolnay-bolt elé egy Zsofnay-díszkút kerül előrelát­hatóan május 1-jére, ezt Für­tös György készíti, vitrineket pedig a kopualjakba terve­zünk ... * Kaposvárnak ez az ele­gáns, kicsit a pesti Váci utcá­ra emlékeztető séta utcája tán valamivel rövidebb a pécsi Sal to i utcánál. Ami a legfel­tűnőbb: kizárólag gyalogosok birtokolják. Ottjárturvkkor az utca déli oldalán időzött két tehergépkocsi — ez volt min­den. Az északi oktal házait nagyrészt felújították már, a déli oldalon a Kossuth térhez csatlakozó tömb néhány háza vár ugyanerre. Több épület kapualjába láttunk munkáso­kat: kockaköburkolotot raktak 1e, vagy új kaput illesztették a helyére 3-4 méterrel beljebb a kapunyitástól. Kitűnő az öt­let: a sétautca kicsit „be­ballag" a kapualjakba - né­hány üzlet ki- vagy bejárata innen nyílik, s itt lesznek az említett vitrinek is. Nyomon követhető egy folyamat: új portálokat kapnak az üzletek is a mindent elárasztó „egyen- portólok" helyett. Az utcát kétoldalt díszes, többkarú kan­deláberek világítják meg, a közműaknák fedlapjai dísze­sek, hasonlóak a Váci utcai­akhoz. * A szabályozásról Virányi István városi műszaki osztály­vezetőtől kértünk tájékozta­tást. íme:- Először az évtized elején gázvezeték-építés miatt zártuk le a Május 1. utcát, aztán a díszburkolat-fektetés idején vezettünk be komoly korláto­zásokat, tavaly szeptember 30-a óta pedig szabályozottan sétautca. A Kossuth tér és az Irányi Dániel utca közti sza­kaszról minden járművet kitil­tottunk, a Dózsa György ut­cáig tartó szakaszon pedig csak a déli oldalon és korlá­tozott időben engedünk áru­szállítást kizárólag szóló-gép­kocsikkal; az északi oldal üz­leteit az ún. igazgatási tömbbelső feltárásával hójul- ról kell ellátni. Két közterület- felügyelőnk állandóan a Má­jus 1. utcában teljesít szol­gálatot, hogy érvényt tudjunk szerezni az elhatározásunknak.- A kereskedelmi vállala­tok hogyan fogadták mind­ezt?- Kénytelenek voltak tudo­másul venni, de hiszen jó előre szoktattuk is ehhez őket. Aztán rájöttek, hogy így is lehet. A becsatlakozó utcák különben is a rendelkezé­sükre állnak, s élnek is ez­zel a lehetőséggel. Ilyennek szeretnénk látni egyszer mór a Kossuth Laios utcánkat és persze a Sallai utcát is! Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents