Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-28 / 87. szám
1988. március 28., hétfő Dunántúlt napló 3 Örökzöld csemeték a pécsi Páldy-kertészetben Fotó: Proksza László--------------------------------------------------------------1"V'!'I'I"''-11-1 MI:’'"'1 ’’'y1 1 • -vív. :••> : : , . ■..■■■........ . —T í :;,' .. ■«ipmwstau ftMMNMca... Diuat az örökzöld Háromszáz félét kínálnak Gyümölcs, szőlő a kertekben Vigyázat, zugtermelők! „Jázminbokor kihajlik az utcára, barna kislány visel gondot reája" ... De hol van már a tavalyi nóta, hol látni ma a falusi, a peremvárosi kertekben jázmint, orgonafát, labdarózsát? Modern idők új módi. Változik a divat bokorban is, fában is, polgárosodunk. Most az örökzöld jött divatba, s valljuk be, nyírt pázsithoz jobban is illik. Korunk embere télen is zöld fát, bokrot akar látni, mert nincs szomorúbb látvány egy lombja vesztett kopár kertnél. Amikor felépül a családi ház, vagy a nyaraló, azt ugye szépen körül is kell díszíteni. Ide fenyőt, oda tuját, amoda ciprust gondolnak, aztán elmennek szépen, hogy megvegyék. Haszontalan fák ezek, gyümölcsöt nem, s árnyat is csak sokára és alig adnak, node az esztétikumra áldozni kell. S önmagában már ez is egy magasabb igény: pénzt kiadni az esztétikumért. A faiskolák és lerakatok igyekeznek lépést tartani az új divattal. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat háromszáz féle örökzöldet kínál a lakosságnak. Az ár ugyan különböző, alapjában véve az örökzöld mégis drága. A magról kelt fácska darabja 150-200 forint. Am a zölddugványról oltott, növényházban nevelt örökzöldek ára 450-600 forintnál kezdődnek. Sokan veszik a 3-4-5 éves földlabdás fákat is, ezek másfél-két méteresek, de akad köztük 3 méteres örökzöld is. Áruk 800 forint körül van. Az idei csúcs egy 1000 forintos fa volt, 50 kilós földlabdával. Minél nagyobb a földlabda, annál kisebb a rizikó, az örökzöld annál biztosabban megered. Ha a díszkert divat, akkor a haszonkert még nagyobb divat, persze, egészen más rétegeknél. Most, hogy a gazdasági helyzet megnehezedett, megint egyre több fiatal házaspár vállalkozik kertművelésre. Szőlőt, gyümölcsfát ültetnek, azzal a nem titkolt céllal, hogy jövedelmüket ily módon kiegészítsék. Főként ők, a kezdők esnek bele a piaci zúgárusok csapdájába. Vasból, Zalából, más tájakról jönnek a pécsi vásárra ezek a zúgtermelők, akik engedély nélkül, ellenőrizhetetlen származású, s gyakran satnya, életképtelen szőlőoltványt, facsemetét kínálnak, hangzatos fajtanéven, féláron. Nekik így is megéri, reklamálni meg úgy sem tud a vevő, hisz többet az életben nem találkoznak. Ezt elkerülendő, a Pécs Városi Tanács segíti a korrekt magánkereskedőket. Ezen a télen-tavaszon már öt maszek lerakat működik a városban. Aztán ott az állami lerakat a temető mellett és a Fürst Sándor utcában. A Pécsi ÁFÉSZ egy, a Pannónia ÁFÉSZ két le- rckatot üzemeltet. Az enyhe időjárás miatt szinte egész télen árusítottak. Almából, őszibarackból szerényebb, kajsziból, meggyből, körtéből bőséges volt a választék. S mivel a föld nem fagyott le, a fákat azonnal el is tudják ültetni az emberek. Ezekben a napokban a sző- lőoltvónyokért megy a nagy roham. Pótolni kell a fagy- és jégkárokat. A menő fajták most Pécsett a Nemes Olasz- rizling, a Zöld Veltelini, a Zenit és a Chardonnay. A Kertészeti és Parképítő Vállalat nonstop árusít, a temetői lerakatban szombaton és vasárnap is, amikor délben zárnak. - Rné Báránynagyiizem Magyarszéken A legnagyobb exportőrök Ezen a télen is jó volt a bárányszaporulat a magyarszéki Egyetértés Tsz-ben, ahol évente tízezer bárányt hizlalnak. Ebből 3000 a saját nevelésük, a többit —- vagyis a másik 7000-et úgy vásárolják. Kelendő exportcikkük a bárány. Az olasz kamionok menetrendszerűen, általában hétfői napokon érkeznek meg. A kisebb kocsikba 500, a nagyobbakba 700 élőbárányt raknak fel, s már fordulnak is. Húsvét előtt biztos, hogy befutnak, s visznek mindent, amit csak megkapnak. A helybeliek már tu- ják, hogy ilyenkor a tejesbá- róny a sláger, tehát a szopós, amelyik még nincs az anyjától leválasztva. Épp ez az, amit a tsz nem szívesen ad el. De hát miért? Rossz az ára? — Élősúlyban kilónként 115 forintért viszik tőlünk. De mennyi az élősúlya egy tejesbáránynak? 14—18 kiló? Jobban járunk, ha tovább hizlaljuk. Hideg Zoltán, a tsz főállattenyésztője elmondja, hogy az olaszok az expressz bárányt is kedvelik, most húsvét előtt 1200 darabot vásároltak. Ezeknek már nagyobb az élősúlyuk, a jerkéké 24—27, a kosoké 27—30 kiló. Az ennél is nagyobb súlyra hizlalt 35—45 kilós bárányokat az arab piacon kedvelik. Eddig még minden évben vevőjük volt Szaúd-Arábia, Szíria. Baranyában nincs juhvágóhíd. A legközelebbi Szennán van — a kaposvári agráregyetemé, az öreg mostra juhokat oda viszik levágatni. Régi panasz, hogy a pécsi húsboltokban nem árulnak birkahúst. Az oka is olyan régi, mint maga a panasz, az tulajdonképpen, hogy ennél az állatfajtánál igen nagy (50 százalékos) a vágási veszteség. A mai árak mellett 250—300 forint lenne 1 kiló bárányhús, s ez annyira drága, hogy alig találna vevőre. Ilyen árak hallatán az ember azt gondolja, jó üzlet lehet a bárányhizlalás, juhtartás, hisz a birkának gyapja is van. A bárányok mellett évi 200 mázsa gyapjút is eladnak, meg pár száz növendék tenyészkost, mivel 1981 óta törzstenyészetté nyilvánították őket. Egy ilyen jó származású fiatal tenyészkos 12 000—14 000 forintot is megér. A helybeliek mégis azt mondják, a juhtartás már nem olyan jó üzlet, mint pár éve volt. A tenyésztés ráfizetéses, a gyapjúnak csökkentik a termelői árát, ezt már bejelentették. Egyedül a hizlalás, ami hoz, mert ennél igen jó az élőmunka-hatékonyság. A tízezer bárányt két ember neveli, gondozza. öt éve még ötmillió volt a tiszta nyereségük. Tavaly a juhászat 39 milliós árbevételéből mindössze 1,9 millió tiszta nyereséget csapattak ki, s az idén 1,2 milliót terveztek reálisan, pedig ugyan úgy dolgoznak, mint régen. Ezzel együtt nem adják fel,' nem is tudják egykönnyen, hisz több ezer hektár birkalegelőjük van, sokat beinvesztáltak, és sok munkájuk fekszik a törzstelep kialakításában is. Megpróbálnak még több saját bárányt felnevelni. A kettős iker náluk mindennapos, de sok a hármas iker, sőt volt már ötös ikrük is. Hogy ezeket is megmentsék, az idén áttérnek a mesterséges nevelésre. Húsz százalék tejporhoz 80 százalék vizet adnak, s ezzel a báránytejjel a legügyesebb női gondozók nevelik majd fel azokat az ikerbárányokat, amelyeknek nem jut anyatej. Így aztán kevesebb bárányt kell vásárolniok a hizlalda feltöltéséhez, ezáltal sok kiadástól mentesítik magukat. — Rné — Ritka kezdeményezés Nonstop Basa Éjjel-nappal, tehát megállás nélkül működik Szigetváron a Basa söröző. Másfél hónapja az új bérlő, Virág h László és négy társa elhatározta, hogy meleg és hideg ételt, különleges ételféleségeket is kínálnak a nap bármely időszakában. Hozzájuk bárki akkor térhet be, amikor akar. Akár éjfélkor, vagy kettőkor, vagy hajnalban. Az első hetekben óriási volt o forgalom, főleg a helybeliek, a környékbeli falvak fiataljai özönlöttek ide. Például So- mogyapátiból, Somogyviszló- ból, jó 6-7 kilométerről gyalog is érkeztek a fiatalok. Azóta a helyiek lelkesedése egy kicsit alábbhagyott és inkább az átutazók, a külföldre tartók szerették meg ezt a helyet. A négy férfi és az egy hölgy felváltva dolgozik, egy műszakban ketten, hol 12, hol 24 óráznak, s mindenki bármilyen feladatot ellát. Egyébként mindnyájan szakképzett és tapasztalt vendéglátósok, átlagkoruk harminc év. Van étlap az éjjel kellős közepén, lehet rendelni meleg ételt. Mór egy közkedvelt specialitásuknak is híre kelt, neve: Gordon Blau. Ez sonkával, sajttal, gombával töltött sertésszelet, omit megrántanak és reszelt sajttal jól megszórnak. Az árak nem magasak, de talán nem is ez a fontos, hanem inkább a kedves fogadtatás, bánásmód. Nyugaton, főleg Amerikában elterjedt ez a vendéglátási forma, ott sok helyen egyszemélyesek az ilyen étkezdék, félig italkimérők. A Szigetvári ÁFÉSZ nem bizalmatlan, három hónap próbaidőt adott a vállalkozó kedvű fiataloknak, ezalatt előszerződést kötöttek a szövetkezettel. Ha bírják fizikailag és idegileg is az iramot, okkor bérlőkké válhatnak. Pénzügyileg, gazdaságilag egyébként kemények a feltételek, de lehet dolgozni, keresni. Nem is panaszkodnak a magas és szigorú szövetkezeti kikötésekre. Baranya megyében pillanatnyilag ez az egyetlen éjjel-nappal nyitva tartó étkezde, ahol magnózene is van. Volt már egy ugyanilyen próbálkozás Pécsett is. A Siklósi út mentén, közel Reménypusztához, az úgynevezett Laufer-csárdót bérelték fiatalemberek, de csak néhány hónapig bírták a hajtást. Cs. J. Kizárólag gyalogosok birtokolják Sétálóutca Kaposvárott Járműmentes a kaposvári sétálóutca „Kénytelenek voltek tedomásul venni../' Március 31-i ülésén tárgyal a Pécs Városi Tanács a belváros forgalmi rendjéről. A cél: kevesebb járművet és több kíméletet a történelmi belvárosnak. E tekintetben elsősorban a sétautcákban - a Sallai és a Kossuth Lajos utcában — meddig lehet elmenni? Az előbbit állandóan várakozó kamionok töltik meg, az utóbbiban sem kisebb a forgalom, mint más belvárosi utcákban. Van-e megoldás? A szomszéd megye székhelyén, Kaposvárott néztünk körül a Május 1. utcában. Innen kitiltottak minden járművet, s az áruszállítást is a minimálisra korlátozták. * Szabó Tünde Somogy megyei főépítész mondta el az előzményeket: ő a séta utca tervezése idején a Somogy- terv Lőrincz Ferenc vezette tervezőcsoportjában dolgozott. — ... Még azt is felkutattuk, hogy a századforduló idején, amikor az utcasor kialakult, eredetileg milyen üzletek voltak ott, s javasoltuk is az ahhoz közelítő profilváltást... Szóval akkor született meg a Május 1. utca, Kossuth tér- Dózsa György utca közti szakaszának járműmentes sétautcává alakításának a gondolata. Ez épületfelújításokkal, tömbbelső-feltárásokkal stb. járt. Mi először kiskockaköves utcaburkolatot képzeltünk el, de ezt a lakosság leszavazta: a minták alapján a mostani viacolort választotta. Hogy teljesen kész legyen az utca, padokra - ezek áprilisban kerülnek ki, - virágtartókra van szükség, az Irányi Dániel utcánál a Zsolnay-bolt elé egy Zsofnay-díszkút kerül előreláthatóan május 1-jére, ezt Fürtös György készíti, vitrineket pedig a kopualjakba tervezünk ... * Kaposvárnak ez az elegáns, kicsit a pesti Váci utcára emlékeztető séta utcája tán valamivel rövidebb a pécsi Sal to i utcánál. Ami a legfeltűnőbb: kizárólag gyalogosok birtokolják. Ottjárturvkkor az utca déli oldalán időzött két tehergépkocsi — ez volt minden. Az északi oktal házait nagyrészt felújították már, a déli oldalon a Kossuth térhez csatlakozó tömb néhány háza vár ugyanerre. Több épület kapualjába láttunk munkásokat: kockaköburkolotot raktak 1e, vagy új kaput illesztették a helyére 3-4 méterrel beljebb a kapunyitástól. Kitűnő az ötlet: a sétautca kicsit „beballag" a kapualjakba - néhány üzlet ki- vagy bejárata innen nyílik, s itt lesznek az említett vitrinek is. Nyomon követhető egy folyamat: új portálokat kapnak az üzletek is a mindent elárasztó „egyen- portólok" helyett. Az utcát kétoldalt díszes, többkarú kandeláberek világítják meg, a közműaknák fedlapjai díszesek, hasonlóak a Váci utcaiakhoz. * A szabályozásról Virányi István városi műszaki osztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. íme:- Először az évtized elején gázvezeték-építés miatt zártuk le a Május 1. utcát, aztán a díszburkolat-fektetés idején vezettünk be komoly korlátozásokat, tavaly szeptember 30-a óta pedig szabályozottan sétautca. A Kossuth tér és az Irányi Dániel utca közti szakaszról minden járművet kitiltottunk, a Dózsa György utcáig tartó szakaszon pedig csak a déli oldalon és korlátozott időben engedünk áruszállítást kizárólag szóló-gépkocsikkal; az északi oldal üzleteit az ún. igazgatási tömbbelső feltárásával hójul- ról kell ellátni. Két közterület- felügyelőnk állandóan a Május 1. utcában teljesít szolgálatot, hogy érvényt tudjunk szerezni az elhatározásunknak.- A kereskedelmi vállalatok hogyan fogadták mindezt?- Kénytelenek voltak tudomásul venni, de hiszen jó előre szoktattuk is ehhez őket. Aztán rájöttek, hogy így is lehet. A becsatlakozó utcák különben is a rendelkezésükre állnak, s élnek is ezzel a lehetőséggel. Ilyennek szeretnénk látni egyszer mór a Kossuth Laios utcánkat és persze a Sallai utcát is! Hársfai István
