Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-27 / 86. szám
Országos macska* kiállítás Pécsett Sok macskabarátot vonzott és vonz feltehetően még ma is, a tegnap Pécsett, a KISZÖV Székházban megnyílt kétnapos országos macskakiállítás, amelyen 46 hazai kiállító 71 dísz- illetve házimacskáját mutatják be a közönségnek. A különleges, sőt ritkaságszámba menő — abesszin, Maine Coon, Balinéz, keleti-sziámi macskafajtákat bemutató valóban nívós kiállítást ezúttal nem a már régóta ismert MMOE, hanem egy új, tavaly alakult szuverén társaság, a Baranya Megyei Macskabarótok és Macskalenyésztők Egyesülete rendezte, a FAMKAT-al teljes nevén Magyar Fajtanemesitő Macskatenyésztők és Macskavédők Országos Társaságával közösen.- Mi nem afféle fedőneves üzleti vállalkozás, hanem igazi egyesület vagyunk, altruista alapokon állunk, és a fajtanemesítő munkát kívánjuk elősegíteni — nyilatkozta lapunknak László Erika, a FAMKAT Társaság országos elnöke, a „Macska” című lop főszerkesztője. A bíráló bizottság négynégy nagydíjat és egy „Best of best" - a „Szépek szépe" —, díjat ítél oda. Mindkét nap szavazhatnak a nézők is, az általuk legszebbnek talált macska a „Közönségdíj" nyertese lesz. Díjkiosztás vasárnap délután 3-kor a helyszínen, omit a győztes macskasztárok felvonulása követ. A pécsi macskakiállítást ma 17 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.- Rné Katonai lokátorosok Ide, a Magyar Néphadsereg egyik lokátoros, szakszerűbben fogalmazva rádiótechnikai alegységéhez valóban csak különleges engedéllyel lehet bejutni. Zsebünkben az egyszeri alkalomra szóló nyílt parancscsal csengetünk a jólőrzött objektum kapuján: egy katona jelenik meg, s elkísér a parancsnok technikai helyetteséhez, aki vár bennünket. Fóti Béla századossal, aki lassan húsz éve, hogy itt szolgál, az irodában kezdjük a beszélgetést. — Mi egy rádiótechnikai rendszer részeként dolgozunk, alapvető feladatunk az ország légterének — ezen belül a felderítési körzetünknek — a folyamatos figyelemmel kísérése, a légtérben közlekedő repülőeszközök felderítése, mozgásuk követése. S erről természetesen tájékoztatjuk az elöljáró parancsnokságunkat. — Amióta ön ennél az alegységnél dolgozik, észleltek-e szándékos légtérsértést? — Ilyen még nem fordult efő. Olyan igen, hogy viharfelhők miatt polgári repülőgépek letértek a számukra kijelölt légifolyosóról, repülési útvonalról, de mi ezt is jelezzük az elöljáróink felé. Kimegyünk a terepre: kiépített dombocskák tetején működnek a rádiótechnikai lokátorállomások, a fix és mobil berendezések fölött antennák forognak, bólogatnak, szüntelenül pásztázzák az „eget". Mint megtudom, ezek a lokátorok, vagy ahogy a köznyelv hívja, radarok, elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, melyek, ha valamilyen tárggyal találkoznak, visszaverődnek, így nyomon követhető, illetve az adatok alapján kiszámolható, hogy az adott tárgy milyen távolságra és magasságban van az állomástól. Persze, ez így roppant egyszerűnek tűnik, de azok a katonák, akik ezeket a berendezéseket kezelik, több hónapig tanulják a „leolvasást". A laikus számára, magyarázat nélkül, a lokátor képernyője „néma" marad.- Nézze meg ezeket a nyújtott vonafkákat - mondja Nagypál Gábor szakaszvezető —, ezek repülőgépek. Egy éppen most szállt fel Ferihegyről, s majd déli irányban hagyja ef az országot.- S mik ezek a foltok?- A közelünkben a . Mecsek, ez például - mutat Fóti Béla a képernyő felső része feté —, a jugoszláviai Papuk-hegység. Az állomás belsejében igen meleg van, a szüntelenül siví- tó zajban szinte alig értjük egymás szavát. Nem csoda, hogy a kezelőszemélyzetet zajvédő fülhallgatóval, illetve vattával láttáik el. — Órákon keresztül ezt hallgatni? — Meg lehet szokni, meg aztán, ha mozgás van a légtérben, akkor unatkozni sincs idő — válaszol a szakaszvezető. A készülékkel többszáz kilo. méterre lehet „ellátni", attól függően, hogy milyen hullám- tartományban dolgoznak. A kör alakú, zöldesszínű képernyőn szüntelenül forog egy világosabb tónusú vonal, fölötte eqy másik képernyőn vízszintes síkba vetítődnek ki a tárgyak, melyek folytonosan mozgó háromszögek felső pontjaiban jelennek meg . .. Ennél az alegységnél, csakúgy, mint a többi hasonlónál szerte az országban, éjiel-nap- pal tart a szolgálat: ők vigyáznak arra, hogy hazánk légterét senki ne közelíthesse, sérthesse meg észrevétlenül. Roszprim Nándor Nem kell orvoskamara A MOTESZ . küldöttközgyűlést tartott szombaton, melynek vitájában felszólalt Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. Elmondta, a tárca számít a 150 éves orvostársasó- gok véleményére, tanácsaira, arra, hogy tapasztalatait hasznosítva közreműködik az egészségpolitikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Fontos, hogy szakmai társaság képviselje az orvostársadalom érdekeit, így nem indokolt orvosi kamara szervezése - utalt az itt korábban elhangzott javaslatokra. Vasárnapi szakácstanács... Húsvéti tárkonyos báránybecsinált A Küküllő szeli keresztül Er- dőszentgyörgyöt, ahol Koszta Gabriella született, ahol gyermekkorát töltötte, s ahol megtanult többek között főzni is, mégpedig nagyanyjától. A Pécsi Nemezti Színház színművésznőjét kértük meg, hogy ezen a héten ő adjon szakácstanácsot a Vasárnapi Dunántúli Napló olvasóinak. — Az erdélyi konyháról röviden annyit szeretnék elmondani, hogy elsősorban a gyakorlatiasság jellemzi. Nem magának az étkezésnek van nagy szerepe, vagy kultusza, sokkal inkább annak a rítusnak, ami az étkezés körül folyik, annak, hogy mikor, mit illik enni. A húsvét - s ez most éppen aktuális is nem múlhat el bá- rcnyhús nélkül, ezért is választottam a tárkonyos báránybecsinált receptjét. — Mielőtt a receptre rátérnénk, azért nagyon kiváncsi lennék, hogy mi a kedvenc étele, s milyen fűszereket használ leggyakrabban? — Kedvenc ételem teljesen hétköznapi: a krumplipaprikás. A fűszerekre már sokkal jobban vonatkozik, hogy az ember ragaszkodik a gyermekkorában otthon megszokott ízekhez, ezért szeretné újra és újra fölidézni. Az általam leginkább kedvelt ízesítők a csombor (borsikafű), a kapor, a tárkony, a lestyán, a majoránna, a rozmaring, a kömény. És csak kevés paprikát és borsot használok, de azért ezek mellett az új fűszereket is kedvelem. És akkor most lássuk a hús- vétkor elmaradhatatlan tárkonyos báránybecsinált receptjét, amelynek négy személyre a következők a hozzávalói. Bárány nyak- és lábhús, (oki szereti, az tehet bele egy bá- rónyfejet is), két tojássárgája, egy deci tejföl, 1-1 evőkanál apróra vágott tárkony, liszt, ecet, egy közepes fej hagyma, egy gyökér, két sárgarépa, egy evőkanál rizs. A húsdarabokat leforrázzuk, többször jól átmossuk; két és fél liter vizet felfőzünk, a húst a forró vízbe tesz- szűk, sózzuk. Az apróra vágott hagymát, s az ugyancsak fölvágott zöldségeket is hozzátesszük, s ha a hús már puha, a lisztet egy nagyon pici tejföllel elkeverjük, a levessel hígítjuk, majd ezt is belefőzzük. Adunk hozzá egy kevés törött borsot, tárkonyt, most tesszük bele a riszt és az ecetet. A tojóssárqákat elhabarjuk a maradék tejföllel és végül ezt is lassan elkeverjük a levessel. S.hogy ne csak leves szerepeljen itt, Gabi elmondta, hogy újabban gyakran készít egy olyan édességet, ami nemcsak szép és finom, hanem nagyon gyorsan, könnyen és sütés nélkül készíthető. .Még neve sem volt, együtt találtuk ki: ez a Kaméleon túrótorta. Azért kaméleon, mert ki-ki tetszése szerint változtatja a hozzávaló gyümölcsöt és pudingport, s így nemcsak az ízét, hanem a színét is lehet alkalmanként variálni. Ehhez egy fél doboz babapiskótát lerakunk egy jénai tál aljára, meglocsoljuk hideg, vaníliás cukorral ízesített tejjel, majd fél kiló tehéntúrót habosra keverünk egy narancs ,vagy citrom héjával és levével, tíz deka porcukorral, egy csomag vaníliás cukorral, s ezt egyenletesen ráterítjük a piskótára. Egy csomag vanília pudingporból elkészítjük a pudingot, s ha már langyos, rákenjük a túróra. Tetejét egy doboz őszibarackbefőttel kirakjuk, hűtjük, s végül tejszínhabbal díszítjük. Babapiskóta helyett, tortalappal is készíthetjük, s így még formájára nézve is igazi tortánk lesz. Dücső Csilla „Ne szólj semmit, mert meghalsz!” Szatír Pécsett, a Lvov- Ke rtvá ros ba n Történetünk főszereplője nem először került szembe a törvénnyel. Az első ügye piszli- csári dolog volt: még fiatalkorúként meghamisította a személyi igazolványában a születési évszómot azért, hogy vendéglátó helyeken szeszes italtól is gond nélkül kiszolgálják. Gerencsér Zoltán 21 éves komlói fiatalember a későbbiekben sem vetette meg az alkoholt. Véleménye szerint ennek is „köszönhette", hogy egy gőzös éjszakán erőszakos nemi közösülés kísérlete bűntettet követett el, amiért három év sza- badság-vesztésre ítélte a bíróság. Harminc hónapot letöltött, ám feltételesen március 10-én szabadult. Gerencsér, van mit bepótolnom jelszóval nagy vehemenciával vetette magát a szabad életbe. Kilencezer forinttal jött ki a börtönből,- de hogy ne legyenek filléres gondjai, ifjúsági takarékbetétjéből ezt 15 000 forinttal megtoldotta. Ha a komlói szórakozóhelyeket meg- únta, taxiba ült, s Pécsre hajtatott . . . Ez történt március 16-án is: a késő délutáni órákban, ki tudja miért, Lvov-Kertvárosban bolyongott, az egyik tízemeletes épület liftjében megtámadott egy hölgyet, akinek sikerült elmenekülnie. A fiatalember ézután a Rájiba ment, ahol alkalmi ismerősökkel hajnalig mulatozott, s megállás nélkül ivott'és ivott. A jókedvnek és a derűs éjszakának a záróra vetett véget: Gerencsér nekivágott az ébredező Kertvárosnak, óm figyelmét gyorsan felkeltette egy munkába induló hölgy, aki az Illyés Gyula utcában haladt. Egy ideig követte, majd odalépett a nőhöz, erőszakoskodni akart, de a hölgy segítségért kiáltott, így eleresztette, majd futásnak eredt. (Ez a hölgy rpég nem jelentkezett a rendőrségen, pedig szükség lenne a vallomására I) Miután kifújta magát, a környéken bóklászott. Egy szőke fiatalasz- szony a közeli boltba igyekezett vásárolni — kisbabája otthon várta —, Gerencsér Zoltán felfigyelt rá, majd megtámadta. Egy kést szegezett a nő mellének s azt suttogta, hogy „ne féljen". Az asszony kiráncigálta magát az erőszakos ölelésből, s futásnak eredt. Neki is sikerült elmenekülnie, s értesítette a rendőrséget. A nyomozás nagy erőkkel indult meg. Gerencsérnek csak nem aka- tódzott elmenni Kertvárosból, már az Eszék utcában járt, s egy postósnőt kezdett követni. — A 23-as lépcsőházba léptem be, s akkor jött velem szembe az a férfi, aki már. korábban is a nyomomban volt. Még nem léptem be az ajtón, amikor megragadta a bal karomat, átkulcsolta a nyakamat, s azt mondta: „ne szólj semmit, mert meghalsz!". Én kitéptem magam, s elszaladtam — mesélte a rendőrségen a postás hölgy. A rendőrök a Konzum Áruháznál fogták el Gerencsért. A nyomozó egy mosolygós képű, göndörhajú, sovány fiút vezet a szobába. Amikor megpillantja édesanyját, egy sziát vet oda, átöleli, s hanyagul leül. — Mi lesz veled, fiam? — kérdezi az anyja, miközben könnyeit törölgeti. — Kapok egy évet. — Ilyen rémtettekért? * — Talán egy évet — igazítja ki magát a fiú. Édesanyja lehajtott fejjel bólogat, nem tudja hová tenni az egészet. Hisz ő mindent megadott a fiának, tisztességben nevelte, s lám mi lett a -Zoliból. . * — Mondja el, hogy miért és hogyan támadta meg a nőket? — Nagyon sokat ittam, nem tudom, nem emlékszem. — Teljes memóriazavar? — Nem, csak időleges — válaszol, s cinikusan elhúzza a száját. — Mit tenne, ha az édesanyját támadná meg valaki? — Kitekerném a nyakát! Roszprim Nándor r-----------------------------1 É les anyanyelvűnk Az ember olykor a más kárán tanul, de mindig a sajátján felel. írásával jelet hagyott. Elhagyta az idézőjelet. Előbb tengelyt akasztott, majd kereket oldott. Aki versenyt fut az idővel, az idővel el Is fárad. Egy könyvben mindig az áll, amit az írója a fejében forgatott. ■ Az igazi versenyszellem már idézés előtt megjelenik. Valamivel csak el kell ! . ütni az időt: mondta az : ingaóra. A kocka el van vetve, j Marad a vonalas! Kritika, ha a televízióhoz ' a néző vág képet. Egyiknek a péhz vezető, > a másiknak beosztott. Kerekes László 1 vasárnapi a
