Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-26 / 85. szám

Egy forrd Hangulatú matiné után SZU Beszélgetés a főrendezővel Többet kockáztatni Kevesebb pénz a működésre A színész a legfőbb kifejezési eszköz Népszerű színház akarunk lenni Egy év szünet után ismét van főrendezője a Pécsi Nemzeti Színháznak: Vös- Zoltán Iván pályázat útján nyerte el az állást. Színész- és rendezői diplomája van, hat éve szerződtetett tagja a pécsi társulatnak; nyilván­valóan helyismerete is segí­tette a sikerben. Pályázatá­ban elemezte a Pécsi Nem­zeti Színház helyzetét, és ki­fejtette elképzeléseit a táT- sulatépítésről, a . műsorpoliti káról. Február közepe - amikor Vas-Zoltán Iván meg­kezdte a munkát — minden színházban nehéz és felelős­ségteljes időszak: az új évad műsortervének előkészítése folyik, majd a színészek szer­ződtetése következik. . Itt kezdtük a beszélgetést az új főrendezővel. — A pécsi színházban any- nyival nehezebb most a helyzet, hogy tart a nagy­színház rekonstrukciója, és szeptembertől új igazgató lesz, akinek a személye még ismeretlen. Ez pedig a színé­szek körében bizonytalansá­got okoz. Ráadásul anyagi nehézségek miatt megígért darabok premierjére nem ke­rül sor. — Azt már korábban lát­tuk, hogy át kell gondol­nunk egész munkánkat: a műsorszerkezetet, a bemuta­tószámot, a repertoárt és az üzemeltetés feladatait. A gazdasági nehézségek, a személyi változások ezt előbbre hozták. A tanács nem csökkentette működési költségeinket, a bruttósítást meg tudtuk oldani. Csak­hogy így is igen szűkösen vagyunk. S miközben tudjuk, hogy nem tehetünk szemre­hányást a tanácsnak, mert a színházra súlyos milliókat adott — rövid időn belül két teljes színházat épít fel —, a lény tény marad: ke­vés jut a működésre. A tá­mogatás eddigi mértéke nem teszi lehetővé helyzetünk ja­vítását, sőt: január 1-seje óta más az árstruktúra, min­den anyag, eszköz megdrá­gult számunkra. Fejlesztésre nincs pénzünk, rá vagyunk kényszerítve bizonyos lét­számcsökkentésre is. — Mit tesz a színház eb­ben a helyzetben? . Újabb bemutatókat hagy el? — Igen: nem kerül színre , a C. kisasszony szerelmei, ami színházi kuriózum lett volna és a Nem félünk a farkastól című dráma, amely közönségsikert ígért. De ne­künk most minden erőnket a következő évad indítására kell összpontosítanunk. Amit e két bemutatón megtakarí­tunk: mintegy 400 ezer fo­rintot, az lesz az a tartalék, amivel az új évadot elkezd­hetjük. Nagyon sajnáljuk, hogy megrövidítjük a közön­séget, de kényszerhelyzetben vagyunk: a jövőt biztonsá­gosabban tervezzük majd. A János vitéz bemutatója után ebben az évadban még egy balett-premier lesz, Puccini Tosco című operája koncert­szerű előadásban és Karin­thy Ferenc Duna-kanyar cí­mű egyfelvonásosa. — Vegyük sorra a munka feltételeit: az épületet és az egyes tagozatokat! — Az épület működik, de technikailag nem tökéletes; per folyik a felelősség meg­állapítására, a hibák kija­vítása csak azután kezdőd­het. Mindenesetre lehet ben­ne játszani; tudunk is benne játszani - persze, kompro­misszumokkal — olyan elő­adástípusokat is, amelyek nem kamaraszínházba valók. Mindenesetre sok teher, nagy felelősség hárul emiaU a műszakiakra.- A kis színpad leginkább a balettet és az operát sújtja.- Bár az operatársulat jó erőkből áll, de kis létszámú, bizonyos hangfajok és sze­repkörök hiányoznak. A bé­rek alacsonyabbak a többi tagozatéhoz képest. Ami a balettet illeti. Nem . értek egyet azokkal, akik csődről, kudarcról beszélnek: a Pécsi Balett ma is Pécsi Balett, Eck Imfe ma is klasszis, mint húsz évvel ezelőtt, bár igaz, a közönség nem jön annyira izgalomba egy-egy bemuta­tótól. S igaz az is, hogy a nagy generáció az idő ter­mészetes múlásával lekö­szön. Az utánpótlással gon­dok vannak, de nemcsak ná­lunk, hanem a többi társu­latban is: a Balettintézet nem tudja meqoldani. A Pécsi Művészeti Szakközéois- kolát lehetne erre a mainál jobban felhasználni, Eck Im­rének és Tóth Sándornak már megvannak erre az el­képzelései.- Beszéljünk a Bóbitáról, amely gyakran érzi maqát a színház mostohagyetekének!- Okkal is, ok nélkül is. Ez mór nem az a Bóbita, amely annak idején amatő­rökből profivá vált: a qárda kicserélődött, sok a kezdő, s mór nem felnőtteknek, ha­nem gyerekeknek játszanak. Lehetetlenül rossz körülmé­nyek között dolgoznak, kez­detleges technikával és ke­vés pénzből. Szeretnénk mi­nél több fórumot találni ne­kik a játékra, és segíteni őket körülményeik javításá­ban.- A közönség legnagyobb érdeklődéssel a prózai tár­sulatot, a prózát és operet­tet játszó színészeket ügyeli.- A prózai társulatot más, vidéki színházak ismeretében, igen jónak tartom, erről min­den vendégrendező elisme­rően nyilatkozott. Kiváló ké­pességű színészeink vannak, igaz, nem minden szerepkör­ben, s el is kelne még né­hány jó színész. Az öt-hat évvel ezelőtti fiatalok most értek be egy stabil, rutinos gárdává. Ez az előző művé­szeti vezetés érdeme, és én erre az érett társulatra ala­pítom terveimet — még ha lesz is változás a. színészek összetételében.- Egyetértve azzal, hogy Pécsen sok jó színész van, az előadások egészében, a produkciók színvonalában ez nem tükröződik mindig.- Az én véleményem sze rint egy társulat akkor tud egyenletesen jó színvonalat nyújtani, ha a művészeti ve­zetés konzekvensen ugyanazt az esztétikai mércét alkal­mazza minden műfajra és minden előadásra. Eddig ta­lán nem voltunk elég követ­kezetesek abban, hogy szín­házunkban kik rendezzenek és kik mit rendezzenek. A társulat sokfélére alkalmas: rendezői következetesség nélkül ez hullámzó színvona­lat, szürkeséget eredményez­het. Most átgondoljuk a- meglévő és új rendezőinkkel a tennivalókat.- Milyen színházat szeret­ne, milyen színházat akar csinálni Vas-Zoltán Iván? ■ - A munkánk alapja az, hogy mindenféle színházi hatásmechanizmus alapja a színész: ő a legfőbb kifeje­zési eszköz. Alapos, kimun­kált színészi teljesítmények­re törekszünk. Másodszor: igazi, jól működő drámai anyaggal szeretnénk dolgoz­ni, olyan szövegkönyvekkel, amelyek színházi-színpadi, irodalmi—drámai értéket kép­viselnek. És ezen nemcsak a klasszikusokat értem, hiszen színpadi érték egy jó kom­mersz is, amely fordulatos történetet és szerepeket kí­nál. Szeretném hangsúlyozni a folyamatosságot: ami ed­dig történt a színházban, azt folytatni vagy megújítani - magasabb szinten. Eddig egy tisztességes, hagyomány- őrző, de túlságosan bizton­ságra törekvő politikát foly- ; tatott a színház. Én szeret­nék többet kockáztatni: él- ményszerűen, világnézeti és esztétikai következetességgel hozzászólni a mához, s ez egyaránt érvénves a direk- j ten oolitizóló és a könnyű szórakoztató darabokra egy aránt. Népszerű színház, lá­togatott színház akarunk lenni, de nem úgy. hoqy minden előadás mindenki­hez szóljon, hanem megta­lálni minden darabnak a maga közönségét. És fon­tosnak tartom a fiataloknak, a gyerekeknek való előadá­sokat is.- Mi várható az új évad­ban?- Nem készítek addig mű­sortervet, míg nem végleges a társulat. Remélem, fő vo­nalakban meg tudom őrizni a társulatot, s néhány új erőt is tudunk szerződtetni. Alapvető feladatomnak tar­tom, hogy megteremtsem a kiegyensúlyozott, arányos foglalkoztatottságot a társu­lat erejének és igazi eré­nyeinek megfelelően.- Tehát nem lesz rendező vagy díszlettervező, aki egész évadban egyetlen feladatot sem kap, miközben vendég- rendezők és tervezők dol­goznak?- Kizárt dolognak tartom. A jövő évadban négy próza, két balett, két opera és kb. négy stúdióelőadásunk lesz, plusz’ gyermekszínházi.- Ez kevesebb, mint az eddigiek. Korábban a lenn­tartó szervek és az újság­írók kérdéseire mindig azt válaszolta a színház, hogy nem lehet csökkenteni a be­mutatók számát a bérlet stb. miatt.- Úgy látszik, mégiscsak lehet. Most az a vélemé­nyünk, hogy ennyit bír el az épület, a társulat és a pénz­tárcánk. Ebből kijön a ta­nács által előirt és a bérle­tekhez szükséges előadás- szám.- Fog rendezni a saját színházában?- Természetesen, de nem akarok „főrendezői színhá­zat" csinálni. G. T. Diákköriéért Komlón Pege Aladár és Failoni Donatella a komlói szinpadon Hóviharos márciusi délelőtt. Komló. A Filharmónia koncertje a Színház- és Hangversenyte-. lemben. A zeneiskolások jön­nek, Tóth Ferenc karnagy, és tanárkollégái kíséretében. Igazi hangversenyhangulat. alakul ki. Ezek a gyerekek nem lógni, randalírozni jöttek, hanem ze­nét hallgatni, muzsikót élvezni — mely tudományra tanáraik megtanították őket. Odaadás­sal figyelik a matiné háziasz- szonya, műsorvezetője és szólis tája Failoni Donatella zon­goraművész színes, hangula­tos bevezetőit, Scarlatti, Mozart, Chopin műveihez, a mesét a muzsika olyan városairól, mint Nápoly, Salzburg, a Chopinért rajongó Párizs. Failoni ezután zongorakisé- iáként folytatja, Bacher Anna hegedűjátékát kíséri — mind­ketten muzsikuscsaládból származnak. Sergio Failoni az Operaház karmestere volt Bu­dapesten, magyar nőt vett fe­leségül, Donatella leányuk Mi­lánóban született, ám Budapes­ten végezte a Zeneakadémiát, most Budán él, Oszter Sándor felesége, van egy kislányuk, aki zongorázni tanul ... s lehet, hogy így folytatódik majd to­vább ez a magyar—olasz zenei, családi tradíció. A matiné he­gedűművésze Böcher Mihály zongoraművész leánya, aki a nogyzenekaráról, kisegyüttesei­ről, a zenei nevelésben elért kivételes eredményeiről híres Szent István Gimnáziumban tanít - Böcher Anna nemrég kezdte színpadi szólista pályá­ját. Végül Pege Aladár lép a pó­diumra, és ahogy játszani kez­di Bartók Béla: Gyermekeknek cimű sorozatát (a bógőátirot természetesen Pege Aladár. művé), egyszerre halkan dú­dolni kezdik a komlói zeneis­kolások a Csillagok, csillagok és a többi magyar népdal dal­lamát. Pege mosolyog, előadó- művész és közönség kivételes találkozásának vagyunk sze­rencsés tanúi, egy világhírű előadóművész és a komlói gye­rekek között. Aztán a gyerekek választhatnak, a sorozat me­lyik darabjára rögtönözzön a mester. Izgatott szavazás kö­vetkezik, a hangulat forróbb, mint egy rock-koncerten. És újra Pege Aladár következik. Az improvizáció. Mikor befe­jezi, tomboló lelkesedéssel, tapsorkánnal, kiabálással ün­nepük a komlói zeneiskolá­sok .. . Az Országos Filharmónia if­júsági koncertjén történt mind­ez. Baranya hat helységében, Mohácson, Szigetváron. Sikló­son, Sósdon és ce!lyén, vala­mint Komlón összesen kilenc ilyen előadást tartott a három művész — egy kivétellel min­denütt odaadó, hálós közönség előtt. És a baranyai falvak, kisvá­rosok után? Donatella Failoni májusban Budapesten ad szó­lóestet, majd az NSZK-ba uta­zik koncertezni. E hetekben te­levíziós felvétele is készül. Pe­ge Alcdár amellett, hogy hang­szerét, a nagybőgőt tanítja a Zeneművészeti Főiskolán, sokat játszik minden műfajban, itt­hon és külföldön egyaránt. Áp­rilis 15-én a Zeneakadémián készül koncertre, az új Buda­pesti Vonósnégyessel két hazai bemutatót is tartanak. Majd ausztriai, NSZK, franciaországi szólóestek következnek klasszi­kus repertoárral, ugyanakkor dzsesszfesztivál is — Pege Ala­dár legutóbbi koncertjét már' úgy szervezték Ausztriá­ban, hogy fele dzsessz volt, fele klasszikus muzsika . . . Világjáró művészek volt a címe ennek az ifjúsági mati­nénak Komlón, a Színház- és Hangversenyteremben, melynek programja vonzó nemcsak a bányászváros közönsége szá­mára. Ha a kaposvári színház jön ide vendégszereplésre, autókaravánok indulnak Kom­lóra Pécsről és más községek­ből is. Örkény Pistijére minden jegyük elkelt. Harnóczy Csa- báné, a Színház- és Hangver­senyterem igazgatója elmond­ja, hogy 80 százalékig mindig meg tudták tölteni a szép te­rem padsorait. Az idei évben is április végéig biztosok a telt házak. Hetente átlag két színpadi produkció szerepel a terem műsorán. A legemléke­zetesebbekből: Bánlly György forró sikerű estje Széchenyiről, az egykori pécsi színésznő Koós Olga szerkesztésében, a sze­gedi színház Carmenje, Besse­nyei Ferenc és Ruttkai Éva kö­zös estjét sem felejtik a kom­lóiak vagy Simándy József és Szabó Gyula Hazám, hazám cimű műsorát, amelyen a kö­zönség együtt énekelte a mű­vészekkel a Szózatot. Pécs, Szolnok, Veszprém, Kaposvár társulatai a terem megnyitásé óta rendszeres vendégek itt, a Radnóti Színpad úgyszintén, és volt már itt ősbemutató is: Ve­rebes István: Az üzenet cimű darabjáé, Agárdi Gábor fő­szereplésével. Áprilisban a Magyar Állami Népi Együttes gálaműsorát láthatják a kom­lói nézők. — Világjáró művé­szek volt az általam látott if­júsági koncert címe. A világ hatalmas. Komló is beletarto­zik. A Színház- és Hangver­senyterem is. Amely jól válo­gat és jól szervez a közönsége számára. Gállos Orsolya Olvasás közben MA El Boldog lehet az irodalomtör­ténész, ha az épületet, amely­nek alapjait több, mint félszáza­da rakta le, falóit évtizedekkel ezelőtt húzta föl, végre tető alatt láthatja. Keresztúry Dezső Arany Jánosról szóló első tanul­mányéit még a két háború kö­zött írta, Arany-monográfiájá­nak első része 1967-ben látott napvilágot, s nyolcvanhárom éves koióban szerencsésen megérte, hogy a monográfia második, be­fejező részét is a közelmúltban az olvasók kezébe adhatta. Mind­ez nemcsak a téma nehézségét, az irodalomtörténész szívósságát mutatja, hanem elárul valamit ebból a lelki rokonságból is, ami ebben az esetben a vizsgálódás tárgyát és a vizsgálódó személyét összefűzi. S lehet-e ennél kedve­zőbb feltétele annak, hogy való­ban érzékeny, mély átéléssel megírt, belső azonosulással lét rehozott pályarajz szülessék? A monográfia mindk-.t köb­lének idézet a címe. A „5 mi vagyok én . . ." Arany pályáját 1856-ig tekinti ót. A most meg­jelent ,,Csak hanqköre más", a költő munkásságát 1857-től ha­láláig, 1882-ig vizsgálja. Nyolc év telt el o szabadságharc leve­rése óta . . . Petőfi, a naqy költő- társ és ösztönző halott... Arany Nagykőrösön tanár, majd Pestre költözik ... Ez a negyedszázad alkotói pályájának a bonyolul­tabb, rögösebb, összetettebb kor­szaka. Ez az idő a nemzeti balla­dák írásának a korszaka, kibon­takozik az irodalomszervező, a folyóirotszerkesztő, az akadémiai titkár tevékenysége, prózával kí­sérletezik, sokat fordít, elkészül a Bolond Istók második éneke, megszületnek az „Őszikék", o Toldi szerelmével teljessé lesz a trilógia .. . Arany János nagyságát mu­tatja, hogy minden kor megtalál­ta benne a hozzá szóló üzene­tet. Keresztúry az Arany-irodalom csúcsaihoz, Riedl Frigyes és Voinovich Géza monográfiáihoz viszonyítva is tud újat és erede­tit mondani. Élet és mű, ember és szerep egységét vizsgálva, az ő Arany-portréjában mindenek­előtt az etikus elkötelezettséqű, a nemzeti és az emberi qondokaj egyetemes mértékkel mérő, magas művészi színvonalon megszólaltotó költő vonásai kerülnek előtérbe Az ő Aranv Jánosa modern, bo­nyolult. érzékeny és közösséael S'olaólé költő, voqvis mind gon­dolatvilága, mind emberi magn- tcdásT mo is érvénves. Az árnyalt, filológiai hitelű e'nmzéshez, az eddiai kritikai iro­dalom gondos megrostálásához. az olvasó kap még valami ma eléggé nem méltányolhc szokatlan —, értéket ráadásn az előadás tisztaságát, érzéke ségét, hajlékonyságát. Kere túry Dezső úgy beszél egy nt magyar íróról, hogy az maga irodalom. Kedvet ébreszt az ele zett művek olvasására, és m erősíti hitünket, hogy az iro lomtudomány is része lehet irodalomnak. (Szépirodalmi.) Egy új vers, egy szokatlan k kiállítás, egy meghökkentő plc tikai alkotás láttán gyakran I lani a vélekedést: Nem érti Soha ennyi érthetetlen festő, e nyi bolond szobrász! — S min többnyire az agresszív elüt tás hangján, érvelés nélkül, dulattal, vagy a klasszikusé történő tetszetős hivatkozás Pedig nincs ok a magabiztos utasításra. Századunk művés; mellett, felnőtt annak színve las értelmezése, elemzése, qyarázata is. Csak a könyve kell nyúlni, le kell venni a p ról, és olvasni kell őket. A szadik, század képzőművészet szóló irodalom most új, és h nos munkával gyarapodott: Csaba közelmúltban megje esszékötetével, Az értelem b cseivel. Talán nincs mén eqy szó kortárs művészet értelmezésé 1988. m HÉTVÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents