Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-25 / 84. szám

Dunántúli napló ¥ 5 1988. március 25., péntek Építési törmelék a Verseny utca északi oldalán A Verseny utcán végesteien végig Környezetvédelmi bejárás Tudásunkkal Baranyáért Környezetépítés, telepü lésfej lesztés Egyik fontos témája a tu­dományos hetek baranyai programjának: a környezet­építés, településfejlesztés. Tegnap délelőtt a témával foglalkozó szakemberek elő­adásai hangzottak el a Technika Házában, illetve kísérték ezeket különféle be­mutatók. Anélkül, hogy jjz előadások címeit részletesen idéznénk — ezzel utalva tar­talmukra is —, csak jelez­zük: az éghajlattól a bara­nyai karsztterületekig, a ta- -laj termőképességétől a ter­mészeti környezetpotenciálig szerteágazó tudományos fi­gyelem tapasztalható a me­gyében, s ezek eredményei­nek részbeni összefoglalását célozzák a mai kerekasztal- beszélgetések a Technika Házában. önmagukban, az előadá­sok témáit egyenként téve mérlegre, talán nem tűnik ki a tegnap délelőtti ren­dezvény legfontosabb célja és feladata: áttekinteni, a szakemberek számára meg­mutatni és hozzáférhetővé tenni a megyében a jelen­legi tudományos kutatások szintjén rendelkezésre álló, a tervezés előkészítésében nagy áttekintést adó különféle in­formációs bázisokat. Holott a „Tudósunkkal Baranyáért" egyik gyakorlati előnye ép­pen ez: áttekintést adni Ba­ranyáról — vagy éppen a régióról — csak- példakép­pen a közegészségügyi hely­zetről, a levegő tisztaságá­ról, vizek használhatóságá­ról, a betegségi gócokról. Azzal együtt támaszkodhat a tervezés az információs bázisokra — egymásra építve, mindegyikre figyelve — a döntéselőkészítés során, hogy ezek nem az ideális állapotot „sugallják", ha­nem éppen a realitások legalább közelítését segítik. Nyilván, amikor egy, az egész megyét érintő döntés­ről van szó, nem lehet — vagy legalábbis nem szeren­csés — csak ágazati szem­pontokat szem előtt tartani. (Érdekes módon, a tegnapi előadássorozatból kimaradt az agroökológiai potenciál bemutatása, holott erre nagy szükség lenne, s talán majd egy legközelebbi, hasonló célú rendezvény során na­gyobb hangsúlyt kap.) Ha valaki tehát azt firtat­ja: egy teljesen elméletinek tűnő előadássorozatnak mi a gyakorlati haszna, akkor ép­pen ez: olyan „szemüveget” kölcsönözni a tervezésnek, amelynek használata regio­nális, megyei és komplex szemlélet érvényesülését se­gítheti a döntéshozatal na­gyon fontos szakaszaiban. M. A. 50—60 köbméter szemét, betemetetlen munkaárok Ki fizeti majd a bírságot? A bőrruháknál a fekete, melegbarna és a fáradt sivatagi színek divatosak Tritex­Creation márka­bemutató ízelítő a divatbemutató árukínálatából Läufer László felvételei Répanadrág, óriási zsebek, sok patent... A hagyományos köztisztasági és környezetvédelmi helyszíni ellenőrzést évente kétszer, ta­vasszal és ősszel szervezi meg a Pécsi Városi Tanács. Már­cius 24-én a tavaszit bonyolí­tották le dr. Molnár Zoltán elnökhelyettes vezetésével. Csaknem húsz cég szakembe­re jelent meg és 13 vállalatot, telephelyet, építkezési helyet tekintettek meg, elsősorban a Verseny utcában, tehát a MÁV főpályaudvar környékén. Mondhatni, hogy jelenleg vá­rosunknak ez a legszennye­zettebb, legelhanyagoltabb pontja. Zug szemétlerakótelepek so­rakoznak az állomás szom­szédságában és legalább 50- 60 köbméter szemét, hulladék vár elszállításra. Ez a legtipi­kusabb környezetszennyezési forma. Felszólították a MÁV Pécsi Igazgatóságát, hogy épít se meg minél hamarább a ke­rítését ezen a területen és ak­kor az alkalmi szemétlerakók tón meggondolják magukat, s természetesen a Városgond­nokság, valamint a Közterület Felügyelet még szigorúbban ellenőrizze ezeket a részeket. Kirívó eset még egyebek kö­zött a Hídépítő Vállalat pécsi főépítésvezetősége is, amely a területén kívül 's tárol sza­bálytalanul. A PÉTÁV a hőtáv­vezetékei alatt nem teszi rend­be a területe.t, vagy az Oxi­gén- és Dissousgázgyártó Vál­lalat 8. számú telepe előtt lassan másfél éve betemetet- lenül egy hosszú munkaárok. 4—5 helyen hónapok óta ki­dőlve a DÉDÁSZ villanyoszlo­pai. A Postás Sportkör nagyon szépen rendezi a belső terü­letét, de a határaira már nem figyel, óriási a kontraszt. Pa­nelgarázsok sorakoznak a pá­lyaudvar alatt és előttük nincs lekövezve vagy legalább lebi- tumenezve az útfelület és ko­moly a sárfelhordás. A Pécsi Faipari Szövetkezet északkeleti kerítéssarka balesetveszélyt je­lent, mert az ott haladó gyalogos az erős kerítéskiszö- gelés miatt nem látja a kö­zelgő járműveket. Itt is lépni kellene, ahogy még több he­lyen is, de érdekes, hogy teg­nap a legtöbb esetben nem tudták megállapítani, hogy ki is a felelős. Kit is kötelezze­nek majd a hibák elhárításé ra. Akikről kiderült, hogy kör­nyezetszennyezők, határidőt, haladékot kaptak, s ha ezek után sem szüntetik meg a problémákat, akkor 1000-től 10 000 forintig terjedő bírság­gal sútjhatók, de ha ezek után sem intézkednek, akkor a bír­ság összege elérheti a 30 000 forintot is. A legjobb megol­dás tán az lenne, ha a V. B. Tanácsi Hivatala azonnal kivi­telezőt rendelne ki a hely­színre és a munkadíjat, a kivi­telezés összegét a szennyezők­kel kifizettetné. Kicsit még en­gedékeny az ellenőrző ható­ság. Nagyobb szigorra van szükség, hogy a zugszennye­zők száma radikálisan csök­kenjen. Mi most a tudósítá­sunkban csak a kirívó és a ti­pikus példákat soroltuk fel. Cs. J. A valódi bőrből készült szok­nyák, ruhák, kosztümök, dzse­kik, kabátok és nadrágok is­mét divatosak. Keresettségük miatt vállalkozott a Tritex Ke­reskedelmi Vállalat belkereske­delmi pályázaton, hogy kis­szériás, butikjellegű, viszony­lag elérhető árú bőrruházati termékeket állít elő. Ebben partnere a Hunor Kesztyűgyár és a Sirocco gmk. Tegnap délelőtt a Tritex be­mutatóra invitálta hazai üzleti partnereit — így a budapesti Fontana és Luxus Áruház ve­zetőit, a győri Arabonáét — több mint 15 üzlet képvisel­tette magát a bőrruházati be­mutatón. Előbb a Hunor, majd a Sirocco termékeit láthatták az érdeklődők. A bőrszoknyák né­melyike már a legújabb di­vatot tükrözve nem takarja a térdet, vagy mini nagyságú. A hosszú szoknyát kedvelőknek szűkebb, és bővebb fazonút is ajánlottak, hálókkal, vagy ra­kásokkal. A kosztümkabátok egészen bővek, válltömésesek, és ejtett vállúak. Divat az óriási zseb, a sok patent. A hosszú kabátok is egész le­zserek. A nadrágok répa-fazo- núak, kényelmesek. A férfi dzsekik hagyományosabbak: patentok, hajtások, cipzárak teszik változatosabbá. A váll- tömés itt is divat. Vagy álló­nyakú, vagy nagykihajtókós a gallér. Mint Bencze Géza, a Tritex igazgatója mondta: a vevőik kívánságára kisszérióban, és tizenötféle színben tetszés sze­rint — sőt a vásárlói változta­tási javaslatokat is figyelembe- véve tudják egy hónapon be­lül szállítani a modelleket. Ügy tűnik, hogy a fekete, a me­legbarna és a fáradt sivatagi színek lesznek a bőrben is a divatosak. A bemutató igen látványos volt, kár, hogy a ruhákat -fel­vonultató hölgyek összekeverték a ruhabemutatót a jazz-balet- tel — nem lehetett alaposan megszemlélni a modelleket. Ezt később a Tritex pótolta: valamennyi modellt állványo­kon bevitték a terembe. A. E. — mondja Gedeon bácsi. - Sétálunk, beszélgetünk a töb­biekkel. A mama meg kézi­munkázik és verseket ír. — Ráérek, sokat gondolko­dom, és ilyenkor születnek a verseim is - folytatja tovább Juliska néni. — A szeretetről és az iszákosok gaztetteiről szólnak. Körülöttünk egyre vidámab­bon szól a dal, táncra is per­dülnek néhányon. — Ha újra fiatal lennék, akkor is a mama kezét kér­ném meg — mondja búcsú­zóul Gedeon bácsi. — Én meg ismét hozzámen­nék, mert ő az én igazi tá­maszom — fejezi be beszélge­tésünket Juliska néni. Sz. K. Megalakult a megyei foglalkoztatási bizottság A foglalkoztatással kapcso­latos kérdések mind nagyobb figyelmet kapnak, s más a hangsúly, mint korábban — mondta tegnap a foglalkozta­tási bizottság alakuló ülésén dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke. A felada­toknak elébe menve hozta lét­re a megyei tanócs-vb a fog­lalkoztatási bizottságot. A bizottság működésének célja a kialakuló foglalkozta­tási feszültségek minimalizálása (a munkahelyüket elveszítő emberekről konkrét gondosko­dói, átképzéssel, elhelyezéssel), a szerkezetváltás, a hatékony­ságnövelés elősegítése a fog­lalkoztatáspolitikai eszközök segítségével. A bizottság titkára dr. Ka­marás Károly, a Megyei Ta­nács V. B. munkaügyi osztály- vezetője. A tagok között a megyei érdekképviseleti szer­vezeteken kívül a területi ipari bizottsáa, a munkavédelmi fel­ügyelőség, a KSH, a Magyar Hitelbank Rt., a JPTE, valamint pécsi és megyei tanácsi osz­tályok képviselői találhatók. Dr. Kamarás Károly foglalta össze a meg^fi helyzetet, hangsúlyozva, hogy bár .globá­lisan nézve megnyugtató a kép a munkaerő-kereslet, -kí­nálat alakulásában, de struk­turálisan baj van: a vállala­tok minőségi cserére töreksze­nek, a szakmunkások elhelyez­kedése éppen ezért nem gond. ugyanakkor segédmunkást most mór aliq keresnek. További fe­szültségforrást eredményez a pályakezdők nagy számú mun­kába állása (a növekvő ten­dencia 1994-ig tart!) és a nyugdíjrendszer várható mó­dosítása. A foglalkoztatási bi­zottság t'tkára kiemelte, hogy az állampolgárok sem nézhetik tétlenül az eseményeket. A leendő segélyek sem arra szolgálnak majd, hogy munka nélkül jussanak egyesek jöve­delemhez, hanem hogy ve­gyenek részt átképzésben, te­gyék magukat mobilig — uz állam ehhez nyújt anyagi tá­mogatóst. Folyamatban van a területi képzési-átképzési rend­szer kialakítása: nem önálló iskola lesz, hanem ügynökség­féle. Az alakuló ülés élénkségét mutatja, hogy több témát fel­vetve a résztvevők megálla­podtak abban, hogy napirend­re tűzik a rehabilitáció, a bér­reform,' a pályakezdés kérdé­seit. L. Cs. K. Aranylakodalom a szociális otthonban i Otven év szövegét után ismét anyakönyvvezetö előtt írták alá az eskü Máriagyüdön. a szociális otthonban Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap a Siklós- Gyűdi Szociális Otthon. Bihari Gedeon és felesége ötven év után ismét hűséget fogadott egymásnak. A nagyszámú násznép és az anyakönyvvezető előtt meghatottan fogták egy­más kezét. — Első alkalommal rendez­tünk aranylakodalmat a szo­ciális otthonban - tájékoztat az intézet főnővére. — Tavaly a kilencvenéveseket köszöntöt­tük, és akkor mondta Juliska néni, hogy ők meg az idén szeretnék megtartani az ötve­nedik házassági évfordulóju­kat. Az ünnepeiteket a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium diákjai köszöntötték dallal és verssel. — Nagyon messziről, Máté­szalkáról kerültünk erre a környékre - meséli az esküvői szertartás után Bihari Gedeon- né, Juliska néni. — A Tisza Lajos gróf birtokán ismerked­tünk össze, ahova mind a ket­ten dohányt törni és csomózni jártunk. Megszerettük egy­mást. összeházasodtunk. Három gyereket nevelt fel a Bihari házaspár. Juliska né­ni öt évig egyedül élt a két fiúval, mert Gedeon bácsi ha­difogságban volt. Sose volt könnyű az életük. A lányuk Villányban él, a fiúk meg Szentesen és Mátészalkán. Egy ideig a lányuk házában lak­tok, de három évvel ezelőtt úgy döntöttek, beköltöznek a gyűdi szociális otthonba. — Jól érezzük itt magunkat

Next

/
Thumbnails
Contents