Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-22 / 81. szám

1988. március 22., kedd Dunántúli napló 5 ■' ■ mí<sc>síxvskí€Cii síd ran ycserv. A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Antal, a HNF Baranya Megyei Bizottság elnöke válaszolt dr. Bíró Ferenc azon kérdésére: vajon a rendelet vonatkozik-e a nemzetiségnek nem, csupán etnikai csoportnak számító ci­gányságra? Ádám professzor kifejtette, hogy a cigányság státusának tisztázása nem me­gyei, hanem központi kormány­zati feladat, ez azonban nem zárja ki, hogy sajátos érdekei­ket ne érvényesíthessék állam- igazgatási fórumokon. A tervezet vitájában érdekes problémára hívta fel a figyel­met Dragovácz Márk: az úgy­nevezett kishatár menti forga­lomban előnyt kellene élvez­niük a nemzetiségeknek. Ma csupán a távolság határozza meg, kik részesülhetnek az uta­zási kedvezményekben, s ezt a tanácstaq helytelenítette. Java­solta továbbá, hogy a nemze­tiségiek mentesüljenek a köte­lező háromezer forintos valuta- beváltás alól, ha rokonaikat látoqatják meq Jugoszláviában, illetve az NSZK-ban. Az ülésen mind a Magyaror­szági Délszlávok, mind a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége főtitkárával képviseltette magát. A két szö­vetség közösen megtárgyalt módositó javaslatait Hambuch Géza terjesztette elő, s ezek többségét a szavazás folya­mán a tanácsülés elfogadta. (Ugyancsak jóváhagyták az előterjesztők idő közben szüle­tett módosításait.) Több felszóloló utalt a ta­nárképzés felelősségére, a, he­lyi tanácsok kötelességeire a nemzetiségi oktatás feltételei­nek javításában. Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese a kez­deményezés újszerűségére utalt, s megerősítette azt a rendelet- alkotói szándékot, hogy az új jogszabály az etnikai kisebb­ségek jogait is érvényesíteni kívánja. Hangsúlyozta, hogy a rendelet nem az elszigetelés, a megkülönböztetés szándéká­val született, végül a többségi nemzet toleranciájának szüksé­gességéről beszélt. Hasonló szellemben szólalt fel Stark Ferenc, a Művelődési Minisz­térium nemzetiségi önálló osz­tályának vezetője is. Bóna Er- nöné a TIT segítségét ajánlot­ta fel. Maga a rendelet hat feje­zetre oszlik. Részletesen szabá­lyozza, hogyan kell figyelembe venni a nemzetiségi szempon­tokat a terület- és település­fejlesztésben, milyen módon biztosítható az anyanyelvhasz- nólat a hivatalos eljárásban, a lakóterületeken és az okta­tásban. A jogszabály például kimondja, hogy a nemzetisé­gek által lakott települések ta­nácsülésein bárki az anyanyel­vén mondhatja el felszólalását (alkalmasint tehát tolmácsot kell' biztosítani). Gondoskodni kell a nemzetiségi önismeret fejlesztésének lehetőségéről, nemzetiségi pedagógusok al­kalmazásáról és , letelepedésé­nek elősegítéséről, nemzetiségi népfőiskolák, ankétok, értelmi­ségi találkozók szervezéséről. A rendelet név szerint is meg­említi a pécsi Délszláv Klubot és Lenau Egyesületet, mint a nemzetiségi kultúra térjesztésé- ne(c módszertani központjait. Felhívja az érintett községek, városok tanácsait, hogy alakít- sanaj< nemzetiségi bizottságo­kat és minden lehetséges mó­don ■segítsék önszervező közös­ségek létrejöttét, a testvérme­gyei, -községi kapcsolatok ápo­lását. A tanácsülés végül szerve­zeti kérdésekkel foglalkozott, majd Komáromi István (Vé- ménd) interpellációját hallgat­ta meg, aki az ófalu—fekedi izotóptemető tárgyában tett fel kérdét. Kovács Lajos építési osztályvezető válaszát - mely szerint április 20-a után (a szakértők nyilatkozatát követő­en) tájékoztatást kap a ta­nácstag és a testület is - á tanácsülés egyhangúlag elfo­gadta. Bozsik L.-Havasi J. Veiérléstechnikai eszközöket mutat be kamionjában a Festő cég. A PAB-székház melletti ki­állítása ma még megtekinthető Fotó: Cseri László Megkezdődtek a magyar—osztrá k szakmai napok Elektronika, robottechnika, automatizáció, innováció, az újdonságok menedzselése . . . A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában megkezdődtek o magyar—osztrák szakmai na­pok, melyet a Magyar Gazda­sági Kamara dél-dunántúli bi­zottsága és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete rendezett a baranyai tudomá­nyos hetek keretében. Tegnap elsőként a Stájer Kereskedelmi Kamara gazdaságfejlesztő és újdonságokat menedzselő in­tézeteinek képviselői adtak tá'- jákoztatást tevékenységükről, majd pedig a magyar iparral már régóta együttműködő bé­csi cégek, a Festő, a Büll und Stiunz és az Infotech képvi­selői ismertették új termékei­ket és szolgáltatásaikat, me­lyekhez forintért is hozzá lehet jutni. A mai nap újabb előadá­sokra, konzultációkra, tapasz­talatcserére kerül sor, üzletkö­tések is lehetnek. Mindezt (helyszíni termékbemutató is segíti, kiállít a Festő, a Büll und Strunz, továbbá a MÉV, a Mechlabor és a Hiteka pé­csi gyáregységei. A rendezők bíznok benne, a találkozó elősegíti Dél-Dunántúl, vala­mint Graz és környéke válla­latainak kapcsolatépítését és együttműködését az innováció­ban, amit hosszabb távra sze­retnének megalapozni. Barlangrendszert tártak fel Tapolcán Eddig is feltételejték, hogy a Tapolcától északkeleti irány­ban folytatódó geológiai tö­résvonalon nagy kiterjedésű barlangrendszer húzódik a föld alatt, s ennek csupán részét al­kotja a már elapadt vizű, egy­kori tavasbarlang és a kórház alatti gyógybarlang. A közel­múltban az utóbbiból indult el két önkéntes kutató, Horváth Tibor, a barlangterópiás osz­tály főorvosa és F’eidl Endre, a Bakonyi Bauxitbánya nyugal­mazott mérnöke, hogy újabb részleteket tárjon fel a Tapol­ca alatt rejtőző labirintusból. A saját maguk készítette geo­elektromos mérőműszer segítsé­gével hamarosan messzire nyú­ló föld aiatti barlangrendszer­re bukkantak, A helyenként szűk nyílásokat kitágítva, 260 méter távolságot tettek meg, s nagyobb termeket is találtak. A barlangfolyosó végén egy 6—7 méter átmérőjű, és 16 mé­ter mély, föld alatti tenger­szemre bukkantak. Az orvos—mérnök kutatópá­ros tovább folytatja a munkát abban a reményben, hogy olyan barlangrészeket is fel­tárnak, amelyek alkalmasak le­hetnek légzőszervi bántalmak gyógyítására. Stylfa Gazdasági Társulás Stylfa néven gazdasági társulást hozott létre a Mohácsi Farostlemezgyár és a gesztor ráckevei Aranykalász Tsz a „Kolo- niár" fantázianevű, spe­ciális előállítású sík fa­rostlemezből utólagos for­mázással készíthető belső ajtólapok, mennyezetburko­latok és bútorfelületek elő­állítására. Az összesen 20 millió forint tőkével létre­hozott GT a két cég közös szolgálati találmányának gyártására alakult meg tegnap Mohácson, a GT igazgató tanácsában 3—3 fő képviseli a MOFÁ-t és a ráckevei Aranykalászt. Az első kétszáz ajtóra ké­szülő forma préselését és keretre enyvezését a fa­rostlemezgyárban április közepéig befejezik. Radnóti szavalóverseny A Radnóti megyei jubir leumi szavalóversenyt nem­rég tartották meg Mohá­cson, a Kisfaludy Gimná­ziumban. Egyéniben első Florosz Zoy, második Var­ga Nóra, harmadik Várko- nyi András. Sorrendben a pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola, a pécsi Kodály Gimnázium, a pécsi Leő- wey * Gimnázium tanulói. Felkészítő tanárok: Tas' nádiné Rónaky Edit, dr. Tóth Károly, dr. Szabó Szabolcs. Csapatverseny­ben első helyre került a Leőwey Gimnázium, máso­dik a Kodály Zoltán Gim­názium,' harmadik a Mű­vészeti Szakközépiskola. Diák­színjátszók szemléje Kilenc baranyai és egy nagykanizsai diákégyöttes mutatkozott be tegnap délután Pécsett, az Ifjú­sági Ház színpadán, ahol a csurgói diákszínjátszó napok területi válogatóját tartották. Ezen a -szem­lén a középfokú tanintéze­tek, gimnáziumok, szakkö­zépiskolák és szakmunkás- képző intézetek színjátszói mérik össze produkcióikat. Képünkön: a Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola színjátszói. Milyen szocializmust építsünk? A KISZ Pécs Városi Bizottsá­gának rendkívüli küldöttgyűlé­sére, pontosábban annak kez­detére, minthogy a munkát szombaton délelőtt fejezik be, tegnap délután került sor. Gyurcsóny Ferenc városi tit­kár köszöntötte a megjelente­ket, s bevezetőjében elmond­ta, hogy a rendkívüli küldött- gyűlésre gyakorlatilag a társa­dalomban kialakult rendkívüli helyzet adott okot. Az ifjúsá­gi szövetség szeretné kinyilvá­nítani abbeli szándékát, hogy támogatják a reformtörekvése^ két, s hogy szóban és csele­kedetben egyaránt szeretnék kinyilvánítani az ifjúság leg­haladóbb erőinek politikai tö­rekvéseit. Ehhez programot kell adni, s hogy ezt a prog­ramot meg is fogalmazhassák, ezért is került sor erre az egyhetes küldöttgyűlésre. S hogy éppen március 21-én kezdtek ebbe a tanácskozás­ba, ez sem véletlen: elődeik példáját kívánják követni, akik bátran vállalkoztak arra, hogy kiólljanak egy ügy mellett. Méltó tisztelet e napon, hogy a haladást, megoldást kereső tanácskozással próbálják segí­teni az utódok. E bevezető szavak után Cse- lik László, c KISZ Pécs Városi Bizottságának első titkára tar­totta meg előadását a tegnapi plenáris ülésen. Emlékeztetett rá, hogy hat héttel ezelőtt hangzott el a városi bizott­ság felhívása: „Válaszoljatok! Milyen szocializmust építsünk?" E kérdésfeltevés igen eltérő fogadtatásra talált, sokcn azt mondták, inkább cselekedni kell, mint vitatkozni, a viták ennek ellenére mégis elindul­tak, s ezeknek az érdemi vi­táknak a konkrét javaslataira most, e küldöttgyűlés után várják a választ. A viták so­rán olyan kérdések merültek föl, amelyek az egész társa­dalmat, s ezen belül különö­sen a fiatalokat foglalkoztat­ják, mégpedig igen élénken. E kérdések nem csupán politi­kai jellegűek, hanem az eg­zisztenciával, pályakezdéssel, családalapítással, lakáshoz ju­tással kapcsolatosak - s ha most csak a városi KISZ-bizott ságot nézzük, akkor Pécsett és környékén a problémák nyolc­vanezer fiatalt érintenek. A felmerült kérdések alapján nyolc témában kezdődtek meg a plenáris ülés után' a szek­cióülések, s e témák a kö­vetkezők: közoktatás, ,felsőok­tatás-tudomány, gazdaság, la­kás, infrastruktúra, intézmény- rendszer. közművelődés, sport. A szekciók állásfoglalásának utolsó leadási határideje szer­da este 10 óra; ezután ösz- szegzik a megfogalmazott vé­leményeket, s szombaton dél­előtt kerül sor ezek ismerteté­sére, a záró plenáris ülésen. D. Cs. Hogyan jelenik meg Ma­gyarország a külföldiek előtt, milyen képet alkotnak rólunk határainkon túl? Milyennek okarunk látszani a külföld sze­mében? — többek között erről tanácskoznak ozon a nemzet­közi konferencián, amely ma kezdődik a Tavaszi Fesztivál egyik vidéki - helyszínén, Kecs­keméten. Az Ablak a világra elnevezésű konferenciáról teg­nap Bács-Kiskun megye szék­helyén tájékoztatták a hazai és a külföldi sajtó képviselőit. Az első alkalommal megren­dezett hazai tanácskozás fő célja annak megvitatása, mit tehetnek a propaganda, a reklám szakemberei a magyar gazdaság változó arculatának minél jobb megismertetése ér­dekében. Magyarország több mint 130 országgal áll keres­Ablak a világra Nemzetközi « sajtótájékoztató Kecskeméten kedelmi kapcsolatban, évi 6 milliárd forintot, a nemzeti jö­vedelem mintegy 0,7 százalékát Ikölti reklámra. A hozzáértők szerint egyáltalán nem mind- eqy, hogy ez milyen mádon, milyen tartalommal történik. A hazai marketing és rek­lámélet képviselői feladataikat szeretnék a jövőben úgy meg­oldani, hogy az új hazai tö­rekvések, a szerkezetváltás, a gazdasági reform híre bejárja a világot. De szeretnék elérni azt is, hogy az ország nevé­nek hallatán a külföldiek ne ■ csak a jól ismert sztereotipiák­ra - csikós qulásch, puszta piroschka — qőndoljonak. A külföldi üzletek polcain sora­kozó maqyar áruk a hazai vál­lalatok nemzetközi piacon is­mert emblémái, a, turisták él­ményei keltsenek inkább ro- konszenvet. A nyitó előadáson dr. Spi- lók Ferenc kereskedelmi mi­niszterhelyettes a gazdaság és a reklám kapcsolatáról beszél. Hoay miként jelenik meg or­szágunk a viláq szemében, er­ről szól dr. Déqen István, az MSZMP KB alösztályvezetője és jó néhány haiai gazdasági vezető, akik számos eredeti példát is felsor.aköztatnak mon- danivalóiuk mellé. A tanácsko­záson a hazaiakon kívül bécsi és frankfurti .szakemberek is el­mondják véleményüket, tapasz­talataikat. A rendező, ' a Magyar Rek­lám Szövetség minden eddigi­nél időszerűbbnek tartja a Ma­gyarországról alkotott ’ véle­mény, a rólunk kialakított or­szágkép kérdéseinek megvita­tását, a rendelkezésre álló le­hetőségek, eszközök és mód­szerek összehangolását. Úgy vélik, hogy a kormány kibonta­kozási programjának jelentős segítője lehet a precízebb, a pontosabb Magyarország-kép és ha nem maradunk meg a megszokott sémáknál, ha való­ban kitárjuk ablakaink a vi­lágra. Ferenci Demeter (Munkatársunk telefonjelen­tése.) A KISZ rendkívüli kiildongyűlése Pécseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents