Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-01 / 60. szám
1988. március 1., kedd Dunántúli napló Az adó- és árreform bevezetése után (2.) Milyen helyzetbe kerültek az adó- és árreform bevezetésével a baranyai élelmiszergazdaság vállalatai és szövetkezetei? Még inkább: milyen intézkedéseket terveznek, hogy helyzetükön javítsanak? Erről készített felmérést 42 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél és élelmiszeripari vállalatnál az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága. Megfigyeléseik tapasztalatairól Górván Jánostól, az APEH megyei igazgatójától kértünk tájékoztatást. Átalakítások a bérezési rendszerben Átmeneti sok részletkérdés tisztázása még hónapok múltán is napirenden lesz. Az adó- és árreformra való felkészüléssel kapcsolatban elöljáróban összefoglalóan meg kell állapítani, a mező- gazdasági ágazatba sorolt gazdálkodók a végrehajtás rövid határideje miatt nem minden esetben tudtak megbirkózni határidőre a többlet feladatokkal, annál is inkább, mivel a végrehajtás az éves mérleg elkészítésével egy időre esett. így történhetett meg, hogy többen késlekedtek a bérbruttósítással. A havi fixes és az órabéres dolgozók új. bruttó bérét ugyan minden üzemben megállapították, ám csúszás volt a teljesítménybérek bruttósításánál. A megoldásban nagy segítséget nyújtott a megyei TESZÖV által forgalmazott számítógépes program, ami kivétel nélkül minden termelőszövetkezetbe eljutott, sőt — ha szükséges volt — a TESZÖV számítógépet is kölcsön adott. Az üzemek — általábcn — a bérszabályzatban szereplő valamennyi bértétel tételes bruttósítása mellett döntöttek, de sok helyen került sor lényeges tartalmi változtatásokra, egyszerűsítésekre, vagy a bérezési rendszer átalakítására. Egyesek a régi bértételeket változatlanul hagyták azzal, hogy a bruttósítás összegét a dolgozók célprémium formájában kapják meg. Máshol kiszámították a bruttósítás átlagos mértékét — százalékát —, de ennek csak egy részét építették be a bértételekbe, a fennmaradó összeget a teljesítmények arányában kívánják felosztani — így például a mohácsi Új Barázda és a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetnél. Egyébként a gazdálkodóknál a személyi jövedelem- adó levonása, nyilvántartása nagyobb gondot és többlet munkát okoz, mint az általános forgalmi adó nyilvántartása. Az APEH szakemberei szerint pénzügyi feszültségek Hogyan ítélik meg helyzetüket a baranyai élelmiszergazdaság vállalatai és szövetkezetei? A jövőbeni kilátásokat illetően a gazdálkodók egy része — több változatban — próbaszámításokat végzett, illetve becsléssel próbálta felmérni a várható helyzetet. Mindezek alapján a megkérdezett üzemek 60 százaléka a termelés növekedésére számít, ugyanakkor 80 százclékuk nyilatkozott úgy, hogy — a termelés növekedésével egyidejűleg, éppen az adó- és árreform következményeként — a nyereség 1988-ban csökkenni fog, ami egyben a fejlesztési források szűkülését is jelenti. A megfigyelt üzemek csaknem egyharmada nyilatkozott úgy, hogy pénzügyi helyzetében az idén feszültségekkel számol, ami viszont egyetlen esetben sem lesz olyan mérvű, hogy tartós fizetésképtelenséghez vezessen. Általában azok az üzemek számítanak átmeneti feszültségekre, amelyek amúgy is évek óta nagy ösz- szegű üzemviteli hitel igénybevételével gazdálkodnak, s mozgósítható pénztartalékkal nem rendelkeznek. Olyan is előfordul, hogy a korábban megkezdett, nagyszabású beruházás okoz majd várhatóan pénzügyi feszültséget. ÚJ, jövedelmezőbb tevékenységek A mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodók több mint egynegyede március után áremeléssel kíván élni, ezzel kívánva megnövekedett ráfordításait ellensúlyozni. A mező- gazdasági alaptevékenység körében viszonylag szűk a lehetőség az árak emelésére, ezért azzal az élelmiszeripari és az ipari termékeknél kívánnak élni. Az indokok között elsősorban az alapanyagár és a szállítási költség emelkedése, valamint a fogyasztói árkiegészítés megszűnése szerepel. Az APEH elemzésében ehhez még hozzáfűzi: a termelési adó megszűnése — ha nem is minden esetben fedezi — valamelyest ellensúlyozza a ráfordítások növekedését, ami az árak emelkedése ellen hat. Termelési szerkezetében a megkérdezett üzemek fele tervez változtatást. Többségük a vetésszerkezetet kívánja kiegészíteni jövedelmezőbb növényekkel, mások teljesen új tevékenységek indítását tervezik, például tésztagyártás, galvanizáló, hidraulika-csőgyártó üzem, szójafeldolgozó, idegen- forgalmi tevékenység. A fejlesztési források várható szűkülése miatt az üzemek beruházásaik visszafogására kényszerülnek, mégpedig úgy, hogy a már megkezdett beruházásokat folytatják, újak indítását viszont csak néhányon tervezik. így például a megye egyik legtőkeerősebb, leggyorsabban fejlődő nagyüzeme, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát egyidejűleg több különböző — szójafeldolgozó, nyomdaüzem, tésztagyár, baromfitelep, gabonatároló — beruházás indítását tervezi. A termelőszövetkezetekre a beruházási kedv csökkenése a jellemző. Sőt olyan igyekezet is megfigyelhető, hogy megkísérlik 'a náluk gazdaságtalanul működtetett álTóeszközök egy részét értékesíteni, például földterületet, szőlőültetvényt, eddig bérbe adott épületeket, sőt egy téglagyárat is. Létszámleépítéseket terveznek Az APEH felmérése szerint a létszám növelésére sehol sem kerül sor, sőt igen erős — főként a fizikai állománynál — a létszámcsökkentés szándéka. Az üzemek több mint fele a tervezett béremelést létszám- leépítéssel szeretné megoldani. Ugyanakkor kevesebben tervezik az alkalmazotti, illetve az adminisztratív állomány csökkentését, feltehetően a megnövekedett adminisztrációs többlet terhek miatt. Miklósvári Z. Kisüzemek a községekben r A Hegyháti Afész ipara • ..--j — dig nyereségét harmincnyolc százalékkal növelte a sásd központú Hegyháti ÁFÉSi 1987-ben. A közel negyvei észak-baranyai települést ellá tó áfész eredményes gazdálko dósának köszönhetően, vala mint a Baranya Megyei Ta nács, a helyi tanácsok és a érdekképviseleti szervezete közreműködésével és támoga fásával tovább bővülhet a meg lévő üzlethálózat. Ez évbe kezdődik Sásdon egy új élei miszerüzlet építése, s igen kő zeli határidővel, június végér tervezik az átadását. A mágo esi kis ABC-t pedig 1989 má sodik negyedévének végén ve hetik birtokba az ott élők. A kereskedelem, vendéglá tás, felvásárlás félmilliórdo árbevétele mellett mindössz valamivel több mint hetven milliót ér el az ipari tevékeny ségből származó árbevétel. Vi szont ez a terület az, amely nek költségviselő képesség jóval felülmúlja a hagyomá nyos áfész-feladatokét, s hoz zásegíti a szervezetet a fejlő déshez. A műanyag üzem az áfés 1987. évi 17,5 milliós össznye reségéből 6,4 milliót hozott! — A műanyag üzem majd nem megháromszorozta nyere ségét az előző évhez képest - tudatja Vér Nándor, a Hegy háti ÁFÉSZ elnöke. — Nem csak azzal érte ezt el, hog egymillió helyett 1,3 millió ta sakot gyártott, valamint növelt a munkaigényesebb terméke előállítási arányát, hanem az zal is, hogy mind a beszerzés ben, mind az eladásban sike rült az árkondíciókon javitan Az üzem kétműszakos, kapaci tása teljesen lekötött. A fizikai dolgozók teljesít ménybéresek, így megvan a indíttatás a több vaqy értéke sebb termék gyártására, a ve zetők pedig a többletnyereség bői részesednek a két éve al kalmazott jövedelemérdekelt Új mintakollekció: műanyag borítású irattartók, táskák Áz alumíniumöntödét leültetik a kötött árak ségi rendszerből eredően. A műanyag üzem két telephelyes: Baranyajenőn harmincon, Sásdon húszán dolgoznak. Az utóbbi telep mindössze másfél éve működik, ugyanis akkor szűnt meg a bikali, ahol egyrészt a kétműszakos munkarendre nem volt elég vállalkozó, másrészt igen jelentős szállítási költség keletkezett az üzemrészek távolsága miatt. A sásdi kisüzem egy korábbi ófész-iroda átalakításával kapott helyet, kialakítása minimális ráfordítást igényelt. Az áfész időben reagált arra az eshetőségre, hogy a lineáris alapanyagból — ebből készülnek az egyszerű tasakok — ellátási gondok lehetnek, így termékeikben arányeltolódás következik be a műanyag borítású irattartók, tömbök, kisebb irattáskák javára a tasa- kokkal szemben. — Részben már látszik az újabb piac — tájékoztat az elnök. — Kapcsolatban állunk jó néhány céggel, köztük egy reklámtevékenységet folytatóval is. Ez utóbbinak elküldtünk egy mintakollekciót, a konkrét megállapodás még hátravan. Budapesti üzletkötőket foglalkoztatnunk, de a nagyobb megrendelőinkkel közvetlen kapcsolatot tartunk. A profilba vágó bármilyen egyedi termék — általában munka- vagy reklámeszköz — előállítását vállalják, s évek óta igen versenyképesek időben. A gyors teljesítés, jó minőség révén egy bizonyos stabil partnerhálózat alakult ki. Az áfész másik ipari tevékenységet űző részlege a vá- sárosdombói öntöde. A negyedszáz főt foglalkoztató üzem árbevétele meghaladja a tizenötmillió forintot. A sajátos árképzési szabályok következtében — a? alumíniumöntvények rögzített árai miatt — az alapanyagár változásait nem tudja követni az áfész, így maga az üzem nem a várt nyereséggel működik. — Az öntödei tevékenységet ennek ellenére tovább folytatjuk, hiszen termékeinkre szükség van — mondja Vér Nándor. — Természetesen az árak alakulásában olyan javulást várunk, ami számunkra is kedvező, azaz lehetővé teszi, hogy tisztességes haszonnal végezzük a feladatunkat. Az öntöde egyik jelentős megrendelője az INDUSTRIAL Export Vállalat: részére szállítják a több mázsás hűtőházi elemeket, amelyek aztán késztermékbe beépítetten kerülnek kínai, illetve szovjet piacra. Az öntöde már ötvözött alumíniumtömbbel dolgozik, s itt is néha szorongató az alapanyagbeszerzés, szűkösek a források. Bár még nem kellett állni anyaghiány miatt, de a veszély fenyegette az öntödét. Bízva az alapanyag-beszerzési és árlehetőségek kedvező módosulásában, az áfész az elmúlt évben fejlesztéseket, felújításokat hajtott végre a kisüzemben: a feldolgozórész tetőcseréjét, a szociális és irodai helyiségek rendbehozatalát, a munkavégzést könnyítő emelőgép beszerzését végezte el, valamint környezetvédelmi okokból zajcsökkentő falat alakított ki. L. Cs. K. A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti II kereskedelmi szálláshelyek fontosabb adatai Baranyában (1987) A KSH Baranya Megyei Igazgatósága összesítette a baranyai kereskedelmi szálláshelyek elmúlt évi fon* tosabb adatait, mely egyfajta mérlegét jelenti a megye idegenforgalmának. Érdemes pillantást vetnünk a táblázat beszédes számaira. Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek Ezen belül szállodák összesen az 1986. évi %-ában összesen az 1986. évi %-ában A szobák I 3 873 98,1 824 80,7 b) A férőhelyek! szam° a 13 608 100,4 1 946 82,7 b) A belföldi vendégek száma 198 429 97,5 55 551 93,9 A nem konvertibilis elszámolású országok* ból érkezett vendégek száma 56 259 101,5 30 803 123,7 Ezen belül: Bulgária 5 073 112,9 4 125 137,4 Csehszlovákia 18 267 92,1 4 569 78,7 Lengyelország 10 289 83,3 3 174 69,8 NDK 8 750 101,9 640 67,8 Románia 254 114,9 77 126,2 Szovjetunió 24 251 127,9 24 091 152,3 A konvertibilis elszámolású országokból érkezett vendégek száma 72 094 130,4 39 393 121,1 Ezen belül: USA 1 053 127,6 808 121,9 Ausztria 7 142 131,2 4 837 130,8 Egyesült Királyság 647 106,6 424 109,0 Franciaország 2 308 137,5 1 159 135,2 Jugoszlávia 11 959 118,9 7 134 114,8 Kanada 384 125,5 272 109,7 NSZK 20 593 122,5 10 130 114,3 A vendégek száma összesen 326 782 104,0 125 747 107,8 A vendégéjszakák száma összesen 1 261 712 100,6 272 560 96,1 Ezen belül: a nem konverti- 1 elszámolású bilis I országokból 251 869 96,3 83 979 99,5 a konvertibilis | érkezőknél 248 801 127,6 77 307 117,9 Az átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,9 97,5 2,2 91,7 Ezen belül: a belföldi vendégeknél 3.8 97,4 2,0 90,9 a nem konverti* 1 elszámolású bilis I országokból 4,5 95,7 2.8 80,0 a konvertibilis 1 érkezőknél 3,5 100,0 2,0 100,0 a) Július 31*én. b) A nagymértékű csökkenés oka, hogy a POTE kollégiuma mint kisegítő szálloda 1987 nyarán nem működött, mig 1986 nyarán 125 szobával és 250 férőhellyel a vendégek rendelkezésére állt. Üj, korszerű baromfiól a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet tésenyi baromfitelepén Fotó: Proksza László (JJ Helyzetben a gazdálkodók Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal körképe az élelmiszergazdaság vállalatairól és szövetkezeteiről, a tervezett intézkedésekről
