Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-18 / 77. szám

1988. március 18., péntek Dunántúli naniö 5 Nemzetközi neveléstudományi konferencia A tudomány, a technológia és a közoktatás kölcsönhatása címmel kétnapos konferencia kezdődött tegnap Pécsett, a PAB székhazában. Az eszéki egyetem pedagógiai fakultása és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának neveléstudományi tan­széki kutatócsoportja által szervezett szimpóziumon több hazai és jugoszláv szakember is részt vett, köztük dr. Ivan Mecanocic, az eszéki egye­tem rektora. A rendezvény ré­sze annak a konferencia-soro­zatnak, amelyet az említett kutatócsoport 1985-ben peda­gógusképzés és innováció, majd 1987-ben neveléstörté­neti témájú nemzetközi kong­resszussal szervezett. A tegnapi programban négy előadás, majd vita szerepelt. Dr. Benedek András, az Or­szágos Pedagógiai Intézet fő­igazgató-helyettese A techno­lógiai fejlődés és a pedagó­giai korszerűsítés összefüggé­sei címmel tartott bevezető előadást. Ezt követően dr. Gáspár László egyetemi tanár mondta el véleményét A tu­dományos-technikai ismeretek közvetítésének és elsajátításá­nak új lehetőségei címmel. Dr. Bakó Gyöngyi egyetemi adjunktus következett, és a tudományos-technikai ismere­tek elsajátításának egyéni le­hetőségeivel és feltételeivel összefüggő elméleti kérdések­ről beszélt, végül dr. Bárdossy Ildikó egyetemi adjunktus szólt a tudományos-technológiai fej­lődés és a magyar közoktatás- ügyi reformtörekvések néhány összefüggéséről. A konferencia ma vitával folytatódik. Kelet-európai szeminárium Második alkalommal rendez kelet-európai szemináriumot a^ JPTE Szociológiai Tanszéke a TIT-tel karöltve, az Egyetemi­főiskolai Tanács támogatásá­val. Az 1945—55 közti idősza­kot feldolgozó előadások pén­teken 14 órakor kezdődnek a Művészetek Házában, Tóth Ti­bor gazdaságtörténész: A ke­let-európai modernizáció és Magyarország című előadásá­val. 16.45-kor Márkus István szociológus a magyar paraszt­társadalom átalakulásáról be­szél. Szombaton és vasárnap az MTA, az ELTE és a JATE . kutatói mutatják be az ötve­nes évek politikai, társadalmi, kulturális változásait, következ­ményeit, a délelőtti előadások 9, a. délutániak 14 órakor kez­dődnek. Este 8 órakor levetí­tik a Gulyás testvérek: Tör­vénysértés nélkül című doku­mentumfilmjét. Vasárnap 9 órától Lengyelország, Cseh­szlovákia, Románia és Jugosz­lávia 1945—55 között leját­szódott eseményeit, folyama­tait ismertetik az ELTE és az MTA előadói. Újra plakát! „Tudásunkkal Baranyáért” Minőség és alkatrészek Érdekes ankétra került sor teg­nap délelőtt Pécsett, a KTE és a Pannon Volán szervezésében. A tudományos hetek prog­ramsorozatához kapcsolód­va dr. Kosaras Csaba, a Cse­pel Autógyár fejlesztési igaz­gatója és Király József, az Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalat tudományos munkatár­sa tartott előadást a felújí­tásra kerülő alkatrészek, ezen belül a fékalkatrészek minő­ségéről. A nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatóból kiderült, hogy manapság széles körben alkalmazzák az AUTÓKUT ál­tal kidolgozott felújítási tech­nológiákat, melyek folyamatos kutatások, kísérletek eredmé­nyei. Elhangzott, hogy az au­tóbuszok fékberendezéseinek felújítása jobb minőséget ad, mint az eredetileg, gyárilag készült alkatrészek. A vállalat a felújításhoz szükséges esz­közöket is kifejlesztette — a fékberendezések ellenőrző rend­szerét például a Pannon Vo­lán is megvásárolta —, s a gyártással is foglalkozik. Az előadás végén megismerked­hettek a résztvevők a méret- láncelemzéssel. Van elég vetőmag Königsfelder János, a sombereki termelőszövetkezet szerelője még a gépműhely udvarán ellenőrzi a vetögépeket Rajtra készen a vetőgépek Somberekén már dolgoztak a talajelőkészítők Nemzetközi plakótkióllítás nyílik a Pécsi Galériában már­cius 25-én. Azoknak a neves plakáttervezőknek a munkái láthatók ezen a nagy közös kiállításon, akik az elmúlt tíz évben már bemutatkoztak a galériában. Részt vesznek itt olyan művészek is, akiket az elkövetkező években szeretné­nek megismertetni a közönség­gel. A plakátok az előző két év termései, ezek a művek a világ és Magyarország leg­jobbjai közé tartoznak. A tájékozódást színes kata­lógus is segíti majd. A tervek szerint a kiállítási anyagot Március 1/7-én hajnali ötkor Hasí­tották a Pécsi Viímű diszpécser­szolgálatát, hogy Pécsett, a Déryné utcában, a Janus 'Pannonius Gim­názium és Szakközépiskola előtt felszakadt az úttest, nagy erővel tör fel a viz, amely utcaszélesség­ben ömlik a Bábszínház felé. Szin­te pillanatok alatt az iskola előtti járda is megemelkedett, alját el­mosta a kiáradó viz, tönkrement az iskolakapu, az. oktatási intézmény pincéjét, egyik tantermét, büféjét, a büféelőteret víz árasztotta el. Hat órakor a vizműves szerelők meg­állapították a hiba helyét a jó két méter mély, kimosott, utcai gödör mélyén, ahol eltört a 300 millimé­ter átmérőjű, fontos gerincvezeték, még az idén más magyaror­szági nagyvárosokban is be­mutatják. A résztvevők Jugo­szláviából, Finnországból, az USA-ból, Franciaországból, Dániából, az NDK-ból, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból, Svájcból és Romániából érkeznek. Magyar- országot Orosz István, Ducky Krzysztof, Kemény György, Molnár Kálmán, Árendás Jó­zsef, Pócs Péter és Pinczehelyi Sándor munkái képviselik. A kiállítást 25-én, pénteken 16 órakor nyitja meg Rózsa Gyula, az Iparművészeti Mú­zeum főigazgatója. amely Pécs belvárosának visii a vizet. Megszüntették a vizkilolyást, segítettek az iskola alagsori részei­nek a víztelenítésében. Az utcát a Bábszínházig lezárták az outások elől, hogy a szerelő brigádok nyu­godtan dolgozhassanak. Március 17-' én még folyt a munka, ami várha­tóan egy-két napig is- eltart. Március 17-én Pécsbányatelepen is csőtörések történtek, á víztározótól déli irányban, három ponton is. A Komlói Szolgáltató Üzem szerelői azonnal megkezdték a hibaelhárí-"" tást, ami egy ' hétig is eltarthat. A javítás ideje alatt naponta 12 órás vízhiány lesz ezen a héten, ami ekkor 200—300 fogyasztót érint majd. Cs. J. Bár Baranya megye mező- gazdasági nagyüzemei közül jó néhány már a múlt héten készen állt a talajelőkészítési munkálatokra és a kora tava­sziak vetésére, a szeszélyes időjárás miatt továbbra sem népesítették be a határt az erő- és munkagépek. Termé­szetesen késésről még szó sincs, s ha nem folytatódna a csapadékhullás, akár már a mai napon megkezdhetnék a magágyak előkészítését a ho­mokosabb, lazább szerkezetű talajokon. Mint Halmai Endre, a Ba­ranya Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, az őszi vetésék fej­trágyázósóval a nagyüzemek­ben lényegében végeztek. Gondok mutatkoznak viszont a növényvédő szerek vásárlásá­nál. Különösen a szójánál és a napraforgó hatékonyabb szereinek beszerzésénél van bizonytalanság. A korai vetésű magvak már az üzemeknél vannak, a ké­sőbbi vetésűekből pedig ren­delkezésre állnak megyei szin­ten a szükséges keretek. Ezek értékesítése azonban a gazda­ságok jelentős részénél ta­pasztalható pénzügyi, hitelezé­si gondok miatt a szükséges­nél lassabban halad. A vá­lasztékra idén nem lehet pa­pasz, a fajták szerinti meg­oszlás kukoricából különösen jónak mondható. Maxim János, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály gépesítési főmérnöke szerint megfelelő számú és megfelelő színvonalon felkészí­tett gépekkel kezdődhet meg a munka. A vetőgépek terén néhány százalékos minőségi javulás is megfigyelhető, mert nőtt a nagy teljesítményű IH vetőgépek száma. Az újpetrei Petőfi Termelő- szövetkezet műszaki főágazat- vezetője, Ujszászi György el­sősorban a Crystal traktorjaik alkatrész-utánpótlására pa­naszkodott, de gondot okozott számukra két IH-6200-as ve­tőgépük felkészítése is. A szekszárdi KSZE közreműködé­sével Nádudvarról sikerült be­szerezniük a szükséges alkat­részeket. így várhatóan a jövő hét közepén elkezdhetik bor­sójuk 560 hektáron tervezett vetését.- Mi két fél napot már lophattunk az időjárástól — mondta Csikós István trakto­ros brigádvezető a sombereki termelőszövetkezetben. — így végezhettünk már talajelőkészi- tést Palotabozsok és Sombe­rek határában. Kedden déltől este hétig dolgoztunk, de az eső miatt abba kellett hagy­nunk a munkát. Japán vendégek Pécsett Mogi Ryozo japán nagy­követ és Horii Yoshiaki, a követség titkára érkezett tegnap pécsi látogatásra. Délután fogadta őket Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Este a Művészetek Házában találkoztak a pé­csi alkotókkal, ma a városi tanácson tesznek látogatást. (Képünkön a nagykövet a Művészetek Házában.) Läufer László felvétele Csőtörések Cél a daganatos megbetegedések megelőzése Megalakult a rák­ellenes társadalmi alapítvány Baranyában Számlaszám: 240-90700-0099 Tegnap Pécsett megalakult az ország első megyei rákelle­nes társadalmi alapítványa. A négyszázezer forint alaptőke kezelésével megbízott kurató­rium — amelynek tagjai az alapítványtevő vállalatok, egészségügyi és társadalmi in­tézmények, szervezetek — az első ülésén elfogadta az ala­pítvány működési szabályzatát és a tevékenységét meghatáro­zó alapító okiratot. Az abban megfogalmazott célok értel­mében a megelőző, gyógyító és rehabilitáló tevékenységet kívánják támogatni. Korszerű oktató és felvilágo­sító könyveket, kiadványokat jelentetnek meg, amelyek szemléletes, mindenki által ért­hető formában és tartalommal tájékoztatják a lakosságot a daganctos megbetegedésekről. Rendszeresen szerveznek tudo­mányos fórumokat és konferen­ciákat az orvosok részére. Ki­alakítják a megyében a daga­natos betegek színvonalas ■ápolásának és gondozásának hálózatát, valamint a téríté­ses és térítésmentes otthoni betegápolás formáit. Tervezik rehabilitációs klubok és ta­nácsadók felállítását. Ezen be­lül lehetőség lenne a beteg­ségből már felgyógyultak ré­szére az eredeti képzettségük­nek és foglalkozásuknak meg­felelő munkahely kiválasztó sára. Mindehhez a legtöbb se­gítséget az üzemi és körzeti orvosok nyújthatják. Díjat ala­pítanak a kiemelkedő rákelle­nes tevékenység elismerésére. Kiemelt helyen foglalkoznak a fiatalok egészséges élet­módjának kialakításával. Kü­lönös hangsúlyt kap az egész­ségkárosító szokások — do­hányzás, alkohol — elleni küz­delem. Támogatják a foglalko­zási, illetve szokásbeli rizikó­faktorok alapján kialakított csoportok rendszeres és célirá­nyos szűrővizsgálatát. A rákellenes társadalmi ala­pítvány céljaira eddig már na­gyobb pénzösszeget fizetett be a DDGáz, a Hunor Kesztyű­gyár, a Közúti Építő Vállalat, a Híradástechnikai Gépgyár, a komlói Carbon, az Elegánt Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége, a Hőerőmű Vál­lalat és Szabó Lajos kőműves kisiparos Komlóról, valamint a Bőrgyár. Az alapítvány nyitott azok részére, akik anyagi esz­közeikkel támogatni kívánják. A felajánlott összeget az MHB 240-90700-0099 szómlaszámon vagy személyesen a Magyar Hitel Bank pénztáránál Pécsett fizethetik be. Az alapítványt a KISZ városi ifjúsági és sportosztály kezeli. A szervezési és propaganda- munkákat a Pódium Ipari és Kulturális Kisszövetkezet végzi. A kuratórium elnöke dr. Kelé- nyi Gábor, a POTE Kórbonc­tani Intézetének igazgatója, ügyvezető elnök dr. Faluhelvi Zsolt megyei onkológus szak­főorvos. Gyógyítás, diagnosz­tika témavezetője dr. Keller Gábor, a POTE Nőiklinika On- koradiológiai osztályának ve­zető főorvosa, a másodlagos megelőzés témavezetője dr. Dcrsics György városi onkoló­gus szakfőorvos. Az elsődleges megelőzéssel a Vöröskereszt, míg a rehabilitációval a Szak- szervezetek Baranya Megyei Tanácsa foglalkozik. Gazdasági ügyintéző dr. Buttinger János, a Magyar Hitelbank Rt. igaz­gatója. A kuratórium szakmai tagjai dr. Szabó Imre, dr. Kanosát László és a Baranya Megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya. Társadalmi ta­gok dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak első titkára, a KISZÖV, a Városi Sporthivatal, dr. Csaba Tamás, Bakán József. Az alapítvány első tevékeny­ségeként csatlakozik a do­hányzásmentes világnap alkal­mából meghirdetett Füstmen­tes Magyarország elnevezésű akcióhoz. A KISOSZ választmányi ülésén Nőtt a kiskereskedők száma Az elmúlt öt év alatt Bara­nya megyében látványosan nőtt a magánkereskedők szá­ma. 1983-ban még csak 702- ■ en volták, 1987 végén pedig 1080-an keresték meg így a kenyerüket. 1988 január-feb­ruárjában 52-en léptek ki a KISOSZ-ból és szüntették meg szolgáltatásaikat, de ugyan­akkor a belépők száma 76 volt. Mindezeket dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ Baranya Me­gyei Szervezetének titkára mondotta el tegnap megtar­tott választmányi ülésükön. A pécsi, Citrom utcai székházuk­ban, oldott hangulatban, me­rev korlátok nélkül beszélget­tek a szerveret múltjáról és a jövő évek feladatairól. Ter­mészetesen az 1988-as eszten­dő változásai alapozták meg a kérdéséket, véleményeket és kétkedéseket. A kiskereskedők kézzel fogható segítségét- vár­nak érdekvédelmi szervüktől. Az adóreform lényegesen több adminisztrációt követel a ke­reskedőktől, annyit, hogy a tényleges munkára sokkal ke­vesebb idő jut. A KISOSZ lét­rehozta a Szolgáltató Irodát, amely átvállalja ezeket a fel­adatokat. Közel 130 kiskeres­kedő élt már ezzel a lehető­séggel. Ez év elején több panasz is érkezett: túl hosszú időn át tartották zárva januárban üz­leteiket, a magánkereskedők. A magyarázat: a bizonytalanság. Az új jogszabályok erdejében nehéz eligazodni, s azóta egyes rendelkezéseket módosí­tani is kellett, azokat, ame­lyek nem állták ki az idő pró­báját. A kereskedők többsége tisztességes árkialakításra tö­rekszik, de amíg a jogszabá­lyok nem egyértelműek, gyak­ran hiába a. jóindulat. Az ülésen vitatkoztak arról, van-e reális alapja, hogy a megyei szervezetek önálló jogi személyiséggé váljanak — a lehetőség ugyanis megvan er­re. Végül is arra a döntésre jutottak, hogy egyelőre sem a személyi, sem á tárgyi feltéte­lei nincsenek meg annak, hogy különváljanak a KISOSZ Or­szágos Központjától. Végül a Megyei Elllenőrző Bizottság elnökének beszámo­lóját hallgathatták meg, amely egyértelműen színvonalas mun­kát értékelt,- valamint megvá­lasztották a megyei jelölő bi­zottság és a mandátumvizsgá­ló bizottság tagjait. Ó. Zs. Balog N.

Next

/
Thumbnails
Contents