Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-14 / 73. szám

1988. március 14., hétfő Dunántúlt napló 5 Dinamikusan bővülő testvérmegyei kapcsolatok Beszélgetés Tadeusz Salwával, Krakkó polgármesterével A múlt hét második felé­ben Baranyában tartózkodó krakkói testvérmegyei tanácsi küldöttség szombati haza­utazása előtt sajtótájékozta­tót tartott. Ezen a találkozón nyílt mód a vajdasági köz- igazgatási rangú Krakkó pol­gármesterével. Tadeusz Sal- wa-val beszélgetni. A kérdéseket is megelőzve Tadeusz Salwa, Krakkó éle­tének legjellemzőbb adatai­ról tartott tájékoztatót. Első­ként említette, hogy Krakkó­nak 745 000 lakosa van, a közigazgatásilag hozzá tar­tozó 10 város és 28 község lakóival együtt a vajdaság lélekszáma 1 260 000. Az ipa­ri termelés volumenét tekint­ve a krakkói vajdaság a 4. helyen áll Lengyelországban. Az egykori királyi székhely műemlékekben különösen gazdag. Hatezer műemléket tartanak nyilván, s a törté­nelmi belváros két területét is az egyetemes kulturális örökség listájára vette fel az UNESCO. Krakkó 30 múzeu­mában összesen 2,5 millió muzeális tárgyat őriznek. A város különösen jelentős ide­genforgalmi centrum: 3 mil­lió látogatót számoltak ta­valy és elnyerte az idegen- forgalommal foglalkozó új­ságírók nemzetközi szerveze­tének Aranyalma díját is. Krakkónak 13 felsőoktatási intézménye van, összesen 45 ezer nappali tagozatos hall­gatóval. A legősibbnek, a Jagelló Egyetemnek már a 14. századtól hosszú időn át magyar diákjai is voltak, kü­lön kollégiumuk is volt, most ezt, vagy egy ehhez közeli épületet kívánnak a Magyar Kultúra Házának kialakítani. Beszédesek a kulturális élet adatai: a városnak 14 szín­háza van, 3 művészeti főis­kolája. Kérdésünkre, hogy milyen tapasztalatokkal járt bara­nyai látogatásuk, miben lát­ják az együttműködés leg­gyümölcsözőbb területeit, Tadeusz Salwa a következő­ket válaszolta: — Nagyon elégedettek va­gyunk látogatásunk tapasz­talataival. Olyan vendégsze­retettel fogadtak bennünket, amit máshol nem tapasztal­tunk. Ismeretes, hogy a len­gyel gazdasági reform jelen­tős mértékben a magyar re­form példáján alapszik. Ezért különösen fontos volt, hogy vendéglátóink valóban test­véri őszinteséggel ismertet­tek meg bennünket annak eredményeivel, de elkerü­lendő részkudarcaival is. Kölcsönös szándékként alig egyéves együttműködésünk kereteit kiszélesítettük az egészségügyre' és a mező- gazdaságra is, az utóbbinál különösen sok segítségre szá­mítunk a magyar szakembe­rektől. Együttműködésünkben megkülönböztetett jelentő­ségű a kulturális csere, s kölcsönösen tanulhatunk egy­mástól a műemlékvédelem­ben is. ígéretes terv a de­vizamentes cserekereskede­lem fellendítése. A közeljö­vőben Krakkóban magyar gasztronómia-napok kezdőd­nek, s küldöttséget várunk Baranyából a csereüdültetés kereteinek megbeszélésére. Lényegesnek tartom az ifjú­sági csoportok látogatáscse­réjét, s azt is, hogy üzemek, intézmények szintjén is jöjje­nek létre együttműködési kapcsolatok a két testvér­megye kö.zött. Hasonlóan fontos a személyes kapcso­latok bővítése. Személyes meggyőződésem, hogy a lá­togatásunk idején Pécsett megalakult magyar—lengyel baráti klub nagy lendítője lesz ennek. D. I. A talár után a tanúk esketése következik? Egyedülálló zenei élmény NSZK-beli harsonaművész a Csontváry Teremben „Kéri o tanú megesketé- sét?’’, vagy „Figyelmeztetem, eskü alatt vall" — ezek igen­csak gyakori motívumai mind­azon krimiknek, amelyekben a történet egy része —, akár re­gényről, akár színdarabról, akár filmről van szó — a bí­rósági tárgyalóteremben zajlik. Persze mindez leginkább azok­nak a történeteknek a jellemző fordulata, amelyek az angol* szász jogrendszerű igazság­szolgáltatás keretei között zaj­lanak. Ha nálunk valakit ta­núként idéznek a bíróságra, azt az előbbieknél jóval, keve­sebb és semmiképpen nem ünnepélyes aktusként jelent­kező pszichikai ráhatás szorít­ja az igazmondásra. Több, mint négy évtizede, már a tanúkat nem esketik meg a bí­róságon, csak figyelmeztetik az igazmondási kötelezettségük­re, illetve ennek megszegése, büntetőjogi következményeire. Ez a figyelmeztetés többnyire csak általános, nem tér ki arra, hogy a hamis tanúzást a törvény 5 évig terjedő sza­badságvesztéssel fenyegeti, s a büntetési tétel olyan ügyek­ben, ahol halálbüntetés is ki­szabható, 2-től 8 évig terje­dő szabadságvesztés. Az összes többi szocialista országban is hasonló a hely­zet: a tanúktól nem igényel­nek esküt. Az indok igen egy­szerű. Régebben a Bibliára tett kézzel tettek esküt, s ez a vallási jelleg nem fér össze a szocialista jogrendszerrel. Más érvet nehéz lenne felhozni, azt pedig különösképpen nem, hogy az ünnepélyes eskük, fo­gadalmak létjogosultsága, je­lentősége lejárt volna. Gon­doljuk csak végig: hányféle eskü, fogadalom szerepelhet az életünkben? Kezdhetjük az úttörőavatástól a katonai es­küig, a különféle hivatásos, friss diplomásaink esküjéig, mint például az orvosi eskü. Esküt tesznek a bírák, és a mi­niszterek, a különböző egy­házi felekezetek méltóságai —, s lehetne még folytatni a sort. Sőt, már szinte extrém eset: a névadó ünnepségeken fogadalmat tesznek a szülők és a névadó szülők arra, ami a legtermészetesebb, hogy a gyermeket testi, szellemi, er­kölcsi fejlődését szolgálóan ne­velik. A tanúk nem tesznek esküt, a bírák meg arra panaszkod­nak, hogy munkájukat mind erősebben nehezítik a szándé­kosan hamis tanúvallomások. A szándékosság itt lényeges elem, hiszen számos olyan ta­nú van, aki szubjektíve az iga­zat mondja, csak éppen a személyisége „szűrőjén át” ér­zékeli az objektív valóság té­nyeit, s akaratlanul is félre- magyarázza azokat. A szándékosan hamis val­lomás — s ebbe a tények el­hallgatása is beletartozik —, a fentebb említett ok miatt csak igen nehezen bizonyít­ható. A látens bűnözésben bi­zonyára a hamis tanúzás bűn­cselekményi kategóriája lehet az abszolút listavezető. Bara­nyában 1985-ben a 2441 tár­gyalt büntető ügyből 5, 1986- ban a 2416-ból 2, 1987-ben a 2441-bőM fő ellen indult hamis tanúzás miatt eljárás.Vajon hány voft a le nem fülelt, hamis tanú? Éppen ezért a bírák — bár ódzkodnak az eljárást bo­nyolító eskü visszaállításának elvi lehetőségétől is — gyak­ran mégis úgy vélekednek, ha az esküvel csak 5—10 száza­lékkal csökkenne a bebizonyít- hatatlan, de valószínűen hamis tanúvallomások száma, akkor máris megérné a visszaállítás. Kérdés: mire esküdjenek a ta­núk? Mondhatni, kézen fekvő a válasz: az Alkotmányt tartal- mozó, címerrel ékesített, díszes kötetre tett kézzel, az igaz­mondásra. Mindez csak játék" a lehetőségekkel. De sok év­tizedes szünet után, a bírói talár is visszakerült az igaz­ságszolgáltatás praktikus kellé­kei közé. D. I. Kivételes zenei élményben részesülhettek azok, akik a vasárnap délelőtti Csontváry matinét meghallgathatták. A Német Szövetségi Köztársaság kulturális hete a Magyar Nép- köztársaságban c. rendezvény hivatalos programjában kon. certet adott Armin Rosin har­sonaművész, ami voltaképp a nemzetközi koncertéletben is a zenei ritkaságok közé tartozik. Ármin Rosin már 21 éves korában a bambergi szimfoni-' kusok szóló-harsonása volt. A stuttgarti rádiózenekarnál mű­ködött, majd 1980-tól a Stutt­garti Zenei Főiskola tanára, a harsona-, rézfúvós és kamara­zene szakon. Szólistaként egye­dülálló karriert csinált: 'ő ve­zette be a harsonát, mint kon­certező szólóhangszert Európa Könnyen lehet, hogy az ősi magyar rovásírás egyik legré­gebbi leletét, - egy kődara­bot —, Pécsett őrzik. Hogy pontosan mit véstek bele elő­deink, az még nem egyértel- 'mű. Vitatkoznak rajta azok, akik elhivatottságból, szenve­délyből, megszállottságból ku­tatják őseink életét a minél alaposabb megismerés érde­kében. Mi az egyik megfej­tővel, a pécsi Kukái Sándor­ral beszélgettünk, aki a váro­si tanácson építészként dol­gozik és negyven éve foglal­kozik a rovásírással.- A követ 1984-ben, Pé­csett, a Jókai és Citrom - utca sarkán, az egykori Benedek- templom cintermének részbeni feltárásakor találta meg Kár­páti Gábor régész — mondja. A megfejtéssel a közelmúlt­ban készültem el. Több , ol­vasatot, vagyis lehetséges szö­veget kaptam a jelekből. A hangversenytermeibe. Sok ne­ves dirigens vezénylésével, sok nagyhírű zenekarral adott hangversenyeket, s előadásá­ban a harsona csaknem tel­jes repertoárját lemezre vet­ték. (Egyébként ő játszott elő­ször a világon harsonakoncer­tet nagylemezre.) Eddig több mint 30 kompozíciót, verseny­művet komponáltak neves szer­zők, köztük világhírű kompo­nisták az ő részére. Pécsi koncertjén is egy ilyen művet hallhattunk, a jeles, NSZK-beli zeneszerző, Jan Koet- sier Concertino harsonára és vonószenekarra c. zeneművét a liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola pécsi tagozatának ze­nekarával szólaltatta meg a vendégművész, Antal György vezénylésével. A háromtételes kődarab fényképét elküldtem Forrai Sándor tanár úrnak, Bu­dapestre, aki szintén értelmes szöveget olvasott a jelekből. Különböző megfejtésekre ju­tottunk, nem mindenben azo­nos a véleményünk. A rovás­jelek fordított alakja alapján mindketten úgy véljük, hogy a jelek az oda eltemetettek ne­vét őrzik. Abban is egyezünk, hogy az 1200-1300-as évek között íródhattak. Alátámaszt­ja ezt többek között 'a Bene- • dek-templom ma is meglévő romja, amely eredetileg ro­mán stílusban épült, később gótikus stílusban bővítették. El­térünk egymástól abban, hogy a betűösszevonásokhoz és mássalhangzókhoz más-más magánhangzókat olvasunk. For­rai tanár úr szerint Benedek- rendi apácák nevét tartalmaz­za a felirat, akik a közeli Abaligetről származtak. Olva­sata: Aba szenti (szentjei) va­mű egyik érdekessége, hogy II. azaz lassú tétele a „blues"- ok hangulatára, stílusára em­lékeztet, mint az ismertetőből kitűnik: Duke Ellington emlé­kére. A részben bajor népze­nei anyagból építkező záró té. tel, a Rondo pedig befejezé­sében egy tüzes boogie- woogie ritmusú zárórészbe tor­kollik. Armin Rosin virtuóz játéká­val lelkesítő és egyedülálló él­ményt adott. A műsor első részében Händel-, Andrissen- és . Weiner-műveket hallottunk a zenekar előadásában. A kpncerten részt vett az NSZK budapesti nagykövetsé­gének I. titkára, Hans-Peter Annen és több nyugatnémet újságíró is. W. E. gyünk, aki Eszter, Anna és Er­zsébet. Az én megfejtésem ol­vasata a következő: Torod te­gyünk, Kajszatas Aba, Anya Zsebed. E szerint oda temet­ték el az apát, Kajszatast, il­letve az anyát, Zsebedet és ott ülték meg a tort. Kukái Sándor szerint a le­let azért is fontos, mert az eddigi rovásírásos emlékeink főleg Erdélyből ismertek. Egyes kutatók szerint csak a szé- kelységnek volt az írásrendsze­re, mások szerint viszont ' a honfoglaló teljes magyarságé, és a Kárpát-medencében ala­kult ki, bár nyomai a hon­foglalás kora elé vezetnek. Egy harmadik véjeménycsoport sze­rint viszont a magyar rovás­írásra a XV. század közepe előtt nincs emlékünk és az avar rovásírásból éledt fel a reneszánsz hatására. Ez a Pé­csett megtalált kődarab egyik bizonyítéka lehet annak, hogy Mérlegzáró a sellyei Agrokémia Szövetkezetben A tavalyival fennállása óta a legsikeresebb évet zárta a sellyei Agrokémia Szövetkezet, célkitűzéseiket minden terü­leten jelentősen túlteljesítet- ■ ték. Az elmúlt évben 72 százalé­kos nyereségnövekedést ért el a szövetkezet, ami lehetővé tette, hogy a tagság keresetét éves szinten 137 százalékra emeljék. Az 563 millió forint­nyi termelési érték 123 millió forinttal haladia meg az előző évit, de a szövetkezet a nép- gazdasáai elvárásoknak is ki­emelkedően tett eleaet, hiszen évi 2 millió USD-os deviza- meatakarítássol, közel 600 ezer USD-os tőkés exporttermelést valósított mea. Nem csökkent a Sellyén előállított termékek magas minőségi színvonala, sem. A szép eredményekről ta­núskodó mutatók pozitívan ha­tottak a szövetkezet beruházá­si, fejlesztési, karbantartási és felújítási, valamint kereskedel­mi tevékenységére is, amivel egyben már a további fejlődés lehetőségét is biztosítani kí­vánják. A tegnapi mérlegzáró köz­gyűlésen a szövetkezet vezető­sége az idei év gazdasági cél­kitűzéseit is a tagság elé ter­jesztette. Eszerint a további jelentős mértékű termelésnö­vekedést lehetőleg zökkenő- mentesen igyekeznek megvaló­sítani. Idén a laborépület be­ruházásával meg akarják in­dítani az 5 éves beruházás­fejlesztési programot, a mű­szaki fejlesztés területén pedig az élelmiszeripari segédanya­gok gyártásának fejlesztését és termelésbe állítását fogják kiemelten kezelni. K. E. a teljes magyarság ismerte és alkalmazta, illetve, hogy a XV. század előli is használták. Erre utal László Gyula ré­gész professzor véleménye is, miszerini István király ezüst pénzén rovásírásra utaló jelek vannak. Kukái Sándor, a Nem­zeti Múzeumtól kapott fény­képek segítségével évek óta foglalkozik az első királyaink, így Szent István pénzével is. Az egyes rovásjelekeí akkor sikerüli' azonosítania, amikor megtudta, hogy a képen lát­ható jelek q verőtő mintáza­tai, vagyis tükörképei az ere­deti rovásjeleknek, tehát meg-, •fordítva kell olvasni őket. Ist­ván király ezüst pénzéről a következő olvasatot fejtette meg: A hercegség Géza biro­dalma. Ha ez így igaz,, akkor 997 előtt, azaz Géza fejedelem halála előtt verhették az ér­met, s ez újabb adalék lehet, ahhoz, hogy a magyar rovás­írás nem a XV. században éledt .újjá; ugyanis a többi pénzen, — II. Endréig — véaig- kisérhető a rovásírás. T. É. Ősi rovásírás lelet Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents