Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-14 / 73. szám
1988. március 14., hétfő Dunántúlt napló 3 nappából. Ígéretük szerint, új ADIDAS-kollekciójukbo pár tucatot betesznek a pécsi bőrből készült cipőkből, s ez nem rossz kilátás egy induló üzlethez. Érdeklődtek sok más nyugati országból is. Közülük a skandináv piac tűnik a legbiztosabbnak, hiszen ott még ma is divat a koptatott farmer. A hazai piacon ősztől, közel 500-an - 8 ezer forint körüli áron —, megvásárolhatják a Pécsi Bőrgyár új termékéből, a gyárban kivitelezett bő fazonú, lezser, sportos farmerutánzatú dzsekit. Mivel hazai forgalmazására sajnos, egyedül a Ruházati Bolt Vállalat ajánlkozott, az elegáns termék csak Budapesten és környékén lesz kapható. A gyártók a Szegedi Vásártól és az Őszi BNV-től várják, hogy a hazai piac is felfigyeljen külföldön már keresett termékükre . . . Hámori A. A Pécsi Bőrgyár új, különleges terméke „Koptatott farmer" bőrből nyomógép kis nyomása miatt azonban, a minta finomsága nem jött ki kellőképpen. Most más technológiát kerestek. A négy újító: Hoffecker János, Tóth Bélá- né, Ifi Imre és Tóth Imre, egy speciális rácsnyomással, majd kézi felületi foltozással, illetve a nappajelleg megőrzése miatt a záróréteg felvitelével oldották meg a feladatot. S hogy mennyire jó terméket kísérleteztek ki, mi sem bizonyítja jobban, mint a tavaly novemberben Pir- masensben (NSZK), megtartott bőripari szakvásáron aratott siker. Az akkor bemutatott kínálat — kék, fekete jeans-sertésnappa —, ma már 6—8 színnel gazdagabb. A Pécsi Bőrgyár ugyanis vásárlópartnerei igényeihez igazodva — ugyanazzal az előállítási móddal —, más színezetű bőröket is kínál. Van már piros, barna, kék, sárga, fekete stb., koptatott farmerjellegű bőr, amelyekből több külföldi partner rendelt cipő és ruha előállításához. Dániából barna, sárga színekre mintegy 10 ezer négyzetméternyi megrendelés érkezett. Ruházati célra: dzsekik, nadrágok készítésére szeretnék felhasználni. Az osztrák ADIDAS cég cipőket készít majd piros, fekete, kék színekben a vastagabb kivitelű jeans-sertésA Pécsi Bőrgyár jóvoltá bál, ez év őszétől-a világon először hazánkban kerül piacra az ,,álfarmer" dzseki. Az ötlet egy francia vásárlópartnertől származik, aki farmercipőt hozott Pécsre, mondván: „Ezt csináljátok meg bőrből, ha tudjátok". Nos, a pécsiek tudták. Annál is inkább mert tíz évvei ezelőtt, már felmerült a farmerutánzatú bőr előállításának terve. Akkor sajnos a hazai kereskedőket nem érdekelte a terv, s ezért lemondtak róla. Most a régebbi kísérletet kellett továbbfejleszteni. Akkoriban a gyárnak volt egy présgépe, s ezzel nyomták volna a mintát a bőrbe. A Könyvszenzáció Két anyának egy szülötte Friss hír: a Kossuth Kiadó megjelenteti egy testvérpár kötetét a lombikbébik orvosi és jogi problémáiról. Dr. Bodnár Béla, a debreceni szülészeti klinika tanársegéde és Bodnár Zoltán, az ELTE Állam- és Jogtudományi karónak tanársegédje írták. A könyv el sem hagyta a nyomdát és máris érkeznek a megrendelések. Miről ír a debreceni születésű testvérpár? — A meddő házasságokról. Hiszen mind európai, mind hazai viszonylatban a házasságoknak körülbelül 10—12 százaléka meddő, akár az egyik házasfél, akár mindkettő betegsége folytán. Ugyanakkor a megoldást jelentő lombikbébik közül az első már tíz- esztendős múlott, valahol Nyu- gat-Európában. Annak ellenére, hogy Magyarországon eddig még nem sikerült élő lom bikbébit világra hozni, a készülődés egyre eredményesebb. A most készülő könyv a fejlett ipari országok legkorszerűbb eredményeit is megismerteti. Például a sajátos mélyhűtő központ, ahol az embriót hosszabb időre, évekre el lehet tartani, s a tapasztalatok szerint túlnyomó többségük jól tűri a mélyhűtést. így lehetőséq nyílik arra, hogy például az elhalt férj halála után az özvegy még 2—3 év múlva is ugyanattól a férfitől szüljön gyereket. Érdekes a lombikbébi-kérdés jogi vonatkozása. A polgári jog általában világszerte tiltja az emberi testrész eladását vagy elajándékozását. Most azonban például ondósejtet lehet venni, hogy meddő férfiak felesége íqy szülhessen gyereket. Ugyanez fordítva is lehetséges: egy meddő nő idegen asszony, vagy lány petéjével megtermékenyített embriót hord ki. Avagy ha egy házaspárnak a mélyhűtőközpontban saját közös fogantatásé, élő embriója van, ám a férj időközben meghal, a feleség viszont özvegyen nem akar újra szülni, akkor az embriót elajándékozhatja, esetleg eladhatja. A lombikbébik az orvosi és jogi kérdéseken kívül rendkívül sok súlyos erkölcsi, lélektani kérdést is felvetnek. Előfordult külföldön, hogy a megtermékenyített petesejtet adományozó nők utólag követelték a csecsemőt attól az asszonytól, aki tőlük az embriót megvette, majd kihordva a csecsemőt meqszülte. Ritkán, de tarra is volt példa, hogy az idegen, sőt, ismeretlen férfitől, orvosi közvetítéssel származó ondósejt megtermékenyítése során megszületett a kisbaba, de az anya megőrült, mert nem ismerhette meg a vér szerinti apát. Az ilyen szélsőséges következmények ellenére a szerzőpáros a meddőséget betegségnek fogja fel, s állampolgári jognak véli, hogy minden lehető orvosi és jogi segítséget igénybe vehessenek a gyógyítására, a gyermekáldás céljából. A hatalmas kérdéskörre adott válaszok közül talán a legérdekesebb a római jog kétezer esztendős egyik alaptételének megdöntése. Az ugyanis így szólt: az anya kiléte mindig biztos, az apáé mindig bizonytalan! A modern orvostudomány segítségével most már két anyának is lehet egy szülötte; az egyik a petesejtet adományozó, vér szerinti, tehát esetleg ismeretlen, másik a kihordó, vagyis az ismert anya. Földessy Dénes .......... ••------------------m— S zolgáltató iroda a pécsi Tanárképző Karon Vállalkozó hallgatók Tankönyvárusít-ás, munkaközveHf-és A segítőket kereső férfi délelőtt 10 órakor telefonált: délután 3 órától téglahordáshoz hat markos fiatalemberre lenne szüksége. A megbeszélt időpontra hatan ott voltak. Alig egy hét múlva kerítésbontásra kérte ugyanazokat a fiúkat. Manapság már nem szokatlan, hogy gyors és nem is könnyű fizikai munkára kérnek fiatalokat, mert egyre többen tudják, hogy szívesen mennek. Pécsett sokan ismerik a JPTE Tanárképző Kar KlSZ-bizottsá- gának szolgáltató irodáját, amely 1987-ben nyitott. Akkor elsősorban azzal a szándékkal, hogy az intézmény kapuin belül, — főként a tanulással ösz- szefüggően segítsen — a hallgatóknak. Jegyzeteket, tudományos munkákat, könyveket, egyetemi és kari lapokat, autó- buszjegyeket árusítottak, albérletet közvetítettek. A korlátozott példányszámban kapható jegyzeteket lefénymásolták. A hallgatók pénzkeresésének támogatásaként kezdetben szinte kizárólag a korrepetálás közvetítésére vállalkoztak. Az utóbbi időben azonban más a helyzet. A fiatalok közül egyre többen szeretnének rendszeres elfoglaltságot találni, s lényegesen kibővült azoknak a munkáknak a köre, amelyekre vállalkoznak. A korrepetálás természetesen megmaradt. Általános iskolásokat, középiskolásokat, felvételire, nyelvvizsgára készülőket segítenek. Elsősorban a matematika, fizika, magyar irodalom és nyelv, illetve angol, német és orosz szakos hallgatók közül kértek sokat tanításra. Bár a korrepetálás óradíja megegyezés kérdése, az az általánosítható tapasztalat, hogy a hallgatók alacsonyabb dijat, 80—100—120 forintot kérnek, és házhoz mennek. A tanítás mellett sokan keresnek alkalmi munkát. így akarják kiegészíteni az ösztöndíjat, a különböző támogatásokat, illetve a szülői küldeményt. Különösen azok a hallgatók, akik már férjhez mentek. megnősültek és gyermekük is van. Takarítanak, ablakot tisztítanak, gyermekekre vigyáznak, idős «agy beteg embereknek bevásárolnak, tüzelőt hordanak be, beszélgetnek velük, felolvasnak nekik. Segédmunkát vállalnak építkezéseknél, kertet ásnak. A szolgáltató iroda Pécsett az Ifjúság u. 6. szám alatt található. Szombat kivételével mindennap délelőtt 9-től 13 óráig ide mennek be szünetekben a hallgatók, érdeklődve, hogy milyen munkalehetőségek vannak, illetve itt jelentik be az igényeiket azok, akik vállalkozókat keresnek. A telefonszám: 24-048. T. É. Kétcsillagos Nőtől a ZengH lábánál Nyitás elfitt az István király Szálló 950 évvel ezelőtt — áll a Pray-kódexben — István király halálának évében felszentelték Szent Benedek monostorát a Vasas-hegy lábánál. Alapítása, azaz a királyi udvarház és templomok átengedése egyházi célra még István trónra lépése előtt megtörtént. A déli országrész államszervezésének központja ez . . . Ezek, a magyarság hőskorába vezető gondolatok bujkálnak abban, aki most széttekint a pécsváradi vár fokáról. Immár egy modern, hangulatos és kényelmes szálloda ablakaiból, az idelátogató vendég szemével. E napokban már a berendezésnél tartanak a szálló fiatal vezetője, Kovács Tibor irányításával. Megvan a teljes személyzet, portások, szobaasszonyok, karbantartók, pincér és szakács — de ott festenek, burkolnak, vakolnak még a Műemlékfelügyelőség, továbbá a pécsváradi meg a szentlőrinci Ktsz brigádjai. Sok még a munka, de már mindenki a szálloda megnyitásáról beszél. Szőnyi János, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatója: — Négy éve gyorsult fel a pécsváradi vár rekonstrukciója, és első lépésként áprilisban, a szezon kezdetén megnyitjuk az István király Szállodát. A 28 kétszemélyes, fürdőszobás szobát (kb. 650 forint) egész évre lefoglalták. A turista kategória megszűnt a várban, kétcsillagos szálloda kapcsolódik most a megyei szállodaláncba, olyan árakkal, amilyeneket Mohácson, Szigetváron és Siklóson is kérünk. — A nyáron tovább folynak az utolsó munkálatok a palotaszárnyon, ahol a középkori monostor, a középkori bejárat is található. A turista ezen keresztül érkezik a vár területére. A termek konferencia- és más hasonló célokat fognak majd szolgálni. A romkert helyreállítási terve is kész, de ezen a nyáron „csak" rendet teremtünk a várudvaron — a rekonstrukció utána is folyhat, nem zavarja az együttes működését. A szálló, a palotaszárny és az altemplomban, valamint a környező három kis helyiségben berendezendő múzeumot augusztus 20-án avatjuk fel ünnepélyes keretek között. És mit ígér az István király Szálló? Jellegzetes kerek tornyában két elegáns lakosztály található, hálószoba, és kolóniái, illetve neobarokk berendezésű szalon, mintegy 1300 forintért — pazar kilátással, igazi várhangulattal. A tornyot a recepció új épületrésze kapcsolja a 28 szállodai szoba két szintjéhez. Itt a nyers tölgyfa, a fehér és a sötétbarna az uralkodó színek. Meleg, dohányszínű a padlószőnyeg a szobákban és halvány pasztell a tapéta. Van, ahol megmaradt a barokk-kori fal nyers kőfelülete, megmaradtak a lőrések — mellettük azonban modern kényelemmel ellátott szobák nyílnak. Színes televízióval felszerelt társalgó található a torony első szintjén, valamint a recepció felett. Eminnen nyílik a boltozatos barokk helyiségekben kialakított ebédlő a szállóvendégek és mindenki, a kólára .vágyó diákok számára is, naponta 22 óráig — a Mecsek Tourist üzemeltetésében. És amit minden vendég megkap, az a csend, a nyugalom és a tiszta levegő. Valamennyi szobából valami szépre esik a tekintetünk: az Anjou-kori bazilika és a kolostor romjaira, a középkori kolostorra, hazánk egyik legrégibb templomának félkörívére, mellette Szent István egyik legszebb hazai szobrára, Borsos Miklós művére — és az ősi falakon túl a szőlőkkel, gyümölcsösökkel borított vidékre, a középkori eredetű falurész romantikus látványára. Egy ezer esztendőről beszélő tájra . . . Gállos Orsolya Előadássorozat cigánylakosságnak A TIT Pécs Városi Szervezete a Magyar Vörös- kereszt Pécs Városi Szervezetével, a HNF Pécs Városi Bizottságával és Cigánytanácsóval, valamint Pécs M. Város Tanácsa VB Hivatalával közösen Pécs-Meszes térségében élő cigánylakossóg részére közművelődésiegészségügyi előadássorozatot indít. ünnepélyes megnyitóra március 14-én 18 órai kezdettel kerül sor a Meszesi Általános Iskola ebédlőjében (Tolbuhin u. 58). Szabó Nándor, Pécs M. Város Tanácsa elnök- helyettese A cigányság helyzete Pécsett címmel tart előadást.
