Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-12 / 71. szám
Konstruktiven gondolkodó műszaki középkáderek neveiöiskolája A számítástechnikai kabinet N ehéz volna számba venni, hányán szereztek alapvető műszaki ismeretet, hány diák startolt hittel és bizakodással a pécsi gépipariból, Dél-Dunóntúl legrégibb középfokú iparoktatási létesítményéből? Hova, merre jutottak, mire vitték az itt kapott végzést tanúsító okirattal, technikusi oklevéllel érettségi bieonyitvónnyal, tanfolyomzáró papírral? Kit tudott a műszaki pálya egy életre elkötelezett szerelmesévé tenni, kit győzött meg arról: ez nem neked való, próbálj másutt szerencsét. Mondják: az iparisták bárhol a világban egymásra találnak. Főleg a még köztünk élő, munkálkodó Schindler igazgató úr kezei alatt érett, nyúgdijas, nyugdíj előtt álló öreg diákok; Palkó- és Gáti-éra vezetővé érett csapata; Lőrincz József nevével fémjelzett középgeneráció; s a legfrissebb Lakatosnebulók. . öregszik az alma mater: 75. évét tapossa. Jubileum volt akkor is, amikor jelen sorok írója oly kevés sikerrel próbált bepillantani a ,,technikába" ; okkor alapításának fél évszázados fennállását ültük, Így hát csak elő kellett vennem ,,A Pécsi Zipernovszky Károly Gépipari, Erősáramú és Műszeripari Technikum Évkönyvét"1,- s máris előtűnt az előttem isseik vonatkozásában ismeretien' múlt. Hogy is volt csak? ,,A nagyméltóságú m. kir. Kereskedelmi Miniszter úr 1912. évi 29 696 sz. magas rendeletével létesítette iskolánkat" — közli első értesítőjében a Fémipari Szakiskola igazgatósága. Elhelyezéséről Pécs szabad királyi város gondoskodott, a Rákóczi út és a Légszeszgyár utca sarkán lévő Littke-kaszárnya elnevezésű épületben, ahol az emeletén 2 tanteremmel, 1 tanári szobávol, igazgatói irodával, a földszinten pedig két műhellyel és művezetői szobával indult útjára a műszaki kózépkáder- képzés —, legalábbis ahogyan ma mondanánk. S az akkori élet egy szép fintora: ott volt az iskola felirat mellett, a falon a Sudár István kocsmáját hirdető cégtábla is. Sajátos anakronizmus: iskola és kocsma egy. épületben. És persze” ki gondolt volna arra akkor, hogy a 34 802 korona évi költségvetéssel, egy igazgató, két tanár és két művezető irányítása mellett, 39 tanulóval kezdő iskola idővel patinás' intézménnyé fejlődik? Az élet igazolta: a képzésre égető szükség van, az ipar fej4 lődik, izmosodik, szakgárdát kíván. Egy évvel a start után, az Országos Selyemtenyésztő Hivatal jóvoltából’ 3 tanteremmel bővül az oktatóbázis, s Kamp- rád Hermann igazgató úr irányításával, (1912—1933 között vezeti az iskolát), az intézmény Hetvenöt éves az ipari megtalálja helyét, szerepét; megveti hírnevét Dél-Dunántú- lon. Megnyílik az állami költségvetés, megnyílik a társadalom erszénye: bővülnek, az oktatási lehetőségek, s a tanműhelyekben a tanulók négyhetenként kovácstűznél lakatos rancsnokság az iparvállalatok között termelési célokra szétosztotta. Mindenesetre az 1945. július 14-i ünnepélyes évnyitó már az Iparügyi Minisztérium égisze alatt folyt le. A gépészeti I III. osztályban 103, a villnmosipnri osztályokban 105, CNC számjegyvezérlésű esztergagép az iskola műhelyében Cseri László felvételei munkán, háromhetenként felváltva, a lábhajtású majd a géphajtású esztergákon, valamint gyalugépeken dolgoznak. Az első világháború ugyan beleszól mint mindenbe —, az intézmény életébe is, de tudjuk, hogy a háború utolsó esztendejét az I. osztályban 52, a ll-ban 34, a III-ban 20 és a IV. osztályban 25 tanuló végezte el eredményesen, ugyanakkor 10 különféle szaktanfolyamon —, s ez azóta is tradíció! —- 467 hallgató szerzett képesítést. A 18. tanév hozta meg az intézet várva várt megújhodását: 1929 őszén, sok évi vergődés és mostoha elhelyezés után, végre elfoglalhatta mai helyén, a Rákóczi úton felépült új otthonát. Az intézet faipari tagozattal is bővült, s így került az épület homlokzatára a felirat-' „Fa- és Fémipari Szakiskola". Az 1933—34?es tanév után nyugalomba vonult Kamp- rád_ Hermann helyét Schindler Aurél, okleveles gépészmérnök vette át, majd 1940-ben a Val lás és Közoktatási Minisztéri um 63 209/1940. V. 2. sz. ren delete az intézményt két tago zotú felsőipari iskolává szervez te át: gépipari és villamosipari szak maradt a falak között. S a háború előszelét jelezte, hogy a Honvédelmi Minisztérium a fémipari tagozattal párhuzamosan, gépkocsi műszaki altiszti továbbképző tanfolyamokat szervezett. A második világháború után, az oly szerencsésen megkímélt Pécsett tovább folyhatott az „ipari" élete ‘— igaz, egy időre a Vörös Hadsereg katonai kórházat létesített a falai között, a gépi berendezések nagy részét elszállították, másik részét pedig a szovjet Ipari paaz építőipari osztályokban pedig 22 beiratkozott tanuló kezdte el a tanulást. Álljon itt az 1945—46-os év tanári testületének névsora, hiszen minden eszközzel segítették az újjáépítést, az újrakezdést —, igen nehéz viszonyok között. A nagy csapat: Schindler Aurél igazgató, Csatár Rezső és lódat József műhelyfőnökök, Regény i István, Nick István, Földes László, Lőrincz József, Tihanyi István, Motil tmil tanárok; dr. Thán Nándor orvos, Nagy Ferenc, Kincses Zoltán és dr. Nagy Zoltán hitoktató óraadók. A műhelyoktatók: Schopp Nándor, Avar Ödön, Ring György, Ács Károly, Békés József, Szilas Károly. Kevesen tudják talán, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium oktatási főosztálya 1955. november 1-jén kelt, 77 076/1955. sz. rendeletével értesíti az iskolát, hogy a pécsi technikum a jövőben Ziper- novsjky Károly- nevét fogja viselni, s hogy a névadó ünnepség a Park-moziban volt. Aztán a közelmúlt évet: megérinti a szakképzés koncepcióváltásának szele a „Ci- pit". is; a technikum megszűnik, s 1969-től beáll a szak- középiskolák sorába, s néhány esztendőre az öreg alma mater szürke eminenciásként próbál újszerű feladatainak eleget tenni, próbálja hírnevét" őrizni. Sikérrel. Lakatos György 1979. óta áll az intézmény élén: tőle tudom a jelent. Az új hitel adó, 1985-ös' év fordulópont: ekkor indul a műszaki szakközépiskolai képzés, amely az új típusú technikus- képzést hivatott megoldani.. Miről is van szó tulajdonképpen? öt esztendő a képzési idő: az első két évben a diákok általános, alapszintű mechanikai és villamos szakcsoportokban tanulnak, s a 3-dik évtől kezdődik a speci- alizáció. A mechanikai szakcsoportok gyártástechnológiai és gépszerkesztő-gépkezelő szakokra válnak; a villamos szakcsoport villamosenergiaipari, gyengeáram-ipari elektronika és villany gép- és berendezés szakokon növelhetik ismereteiket. A diákok két idegennyelvet tanulnak — orosz és angol —, és komoly számítógépes képzést kapnak 1-5 évfolyamokig. A negyedik, év végén közismereti tantárgyakból érettségiznek, magyarból, történelemből, matematikából ' és fizikából, az ötödév végén pedig a speciális szakokból elméletben és gyakorlatban. Mit ér az iskola által kitöltött technikusi oklevél, mire jogosít? Kvalifikált szak- munkási feladatok ellátásától az üzemvezetői munkakörök betöltéséig, valamint mindennemű olyan műszaki előkészítő-irányító feladatok elvégzésére, mely mérnöki felkészültséget nem igényel. Vádolja az intézet továbbá az egyre nagyobb igénnyel jelentkező átképzési-továbbképzési feladatokat is, szorosan együttműködve a termelő szférával, segítve innovativ törekvéseiket, segítve az ipar szerkezetváltási kényszerét. „Mi nem elsősorban speciális képzésre törünk — mondotta Lakatos György igazgató —, hpnem, olyan integrált alapok elsajátítását szorgalmazzuk, amely minden itt végzett diók számára megkönnyíti a szakmába jutást, az esetleges szakmaváltást, a megújulási készséget. Konstruktiven gondolkodó, innovációra érzékeny műszaki középkáderekre vari szüksége ma Magyarország gazdaságának”. • a az iskolának 760 ta- sVl nulójo van: Pécsről, Baranyából,- a 'dél-dunántúli régióból. S azt sem árt tudni, hogy a 75-dik iskolai évben is elmondhatjuk: a hűség az öreg falakhoz talán több, mint egyszerű nosztalgia. Generációkat indított: apák, fiúk, sőt ma már unokák koptatják meg-megújuló padjait, adják örökül a szakma szeretetét, mi több, az elválaszthatatlan köteléket, az együvé tartozás érzését. Mely kapcsán én is elmondhatom öreg iskolámnak, szeretett tanáraimnak; jó, hogy ott lehettem ... Kozma Ferenc Először olvasható magyar nyelven 1987 végén megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában dr. Benke József, a történelemtudomány kandidátusa, egyetemi docens, több mint 500 oldalas, a szakemberek és a szélesebb olvasóközönség számára egyaránt sokatmondó munkája: Az arabok története. Háromezer éves múltra, három kontinensre kiterjedő nép történetének, civilizációjának összegezése önmagában is igen tekintélyes feladat. Ha ez még kiegészül e nép val lásóna.k, a vallás és a nép leözötti kapcsolat történetének bemutatásával, akkor szinte rendkívüli teljesítményt tartunk kezünkben a könyv olvasásakor. S a szer' ző mindezt gazdagon dokumentáltan, érdekesen és olvasmányos módon irta meg. A könyv kiállitása is méltó a tartalomhoz, joggal mondhatjuk, hogy a munkát mégi a csaknem 300 Ft-os áron is érdemes megvásárolni. Ha lehet kapni. A könyvismertetést a könyvkiadással, vagy pontosabban a könyvek terjesztésevei kapcsolatos észrevétellel kell kezdeni. Ebből a magyar nyelven elsőként megjelent munkából, a könyv megjelenése után két hónappal városunkban alig lehet kapni, amikor a fővárosi boltok minden bizonnyal szinte tele vannak vele, legalább s problematikusnak látszik.' Ügy tűnik, nemcsak a na- | rancs elosztásánál érvénye- i sül a 80—20%-os országos arány! Az Előszóból, a Beveze- í tésből, a hat fejezetből, az | Utószóból és a Függelékből i álló, hatalmas munka is- | mertetéséből e cikk keretei- | ben csők néhány vonatkozást j lehet kiemelni. Izgalmas meg- j lepetéssel olvasható, hogy a j heliocentrikus világképet Ko- | pernicus előtt másfél évszá- : zadda! — az általa alkalmo- I zott fogalmakkal és mádon ; —, leírta egy damaszkusz.i j arab fizikus, fbn Satir. , Ugyanígy fontos információ, | hogy az István királyunk- 1 nak koronát küldő -II. Szilveszter pápa kispap korában a világ elsőként alapított egyetemén, a fezi muszlim Karavájin Egyetemen tanult. (Legfeljebb a kispap neve hiányolható a könyvben: Gerbert d" Aurillac.) Az sem mindenki előtt ismeretes, hogy a kereszténység csak a II. Vatikáni zsinaton ismerte el az iszlámot önálló vallásként, s ekkor, negyed százada haqyott fel az egyház azzal a gyakorlattal, hogy az iszlámot eretnekségnek, a kereszténység elágazásának tartotta, hogy alapitójában, Mohamedben árulót látott és láttatott, egyfajta iúdást, aki meghamisította Krisztus üzenetét. A gazdag történeti leírásokból és különösen a második fejezetből még arra, a napjaink politikáját foglalkoztató izgalmas kérdésre is választ kaphatunk, hogy miért tűnik a síita iszlám forradal- 'mibbnak, harciasabbnak, mint a szunita. A II. fejezet címé: Mohamed és vallása. Amilyen színesre sikerült a Mohamed életét bemutató néhány ol- ; dal, ugyanolyan nehéz, sőt I nehézkes a Koránt bemutató j rész. Rendkívül informatív, j azonban túlságosan is rész- ! letező az iszlám harmadik | pillérének, a zakatnak a j relative hosszú, s eléggé ne- , hézkes kifejtése. Látszik, hogy a szerző sokkai inkább otthon van a történeti részek leírásában, mint a vallásdogmatikai elemzésekben. Ez különösen a III. és a IV. fe jezetekben válik kézzelfoghatóvá. A III. fejezet: Az arab iszlám világirodalom kialakulása és tündöklése. Az Orto dox, az Omajjád, majd az Abbászida Kalifátus leírása i rendkívül informotiv, jó sti lusú, sok adatot tartalmazó. Megdöbbentő az a roppant gazdagság, amivel az arab kalifák rendelkeztek. A Vili. század közepén al-Manszur kalifa éves bevétele 411 millió aranyfrankot tett ki, okkor amikor — évszázadokkal később —, a Franciaország területi eaységét megteremtő XI. Lajos király évi jövedelme nem érte el a 2 millió aranyfrankot. E jól meg irt fejezetből nem a legfontosabbakat, hanem a leger- dekesebbeket emeljük ki. Az arab szépségideál, az 1001 éjszaka uralkodója, Hórun ar- Rasid korától máig nem változott. Milyen ez a szépség? Bambusznád hajlékonyságé alkat — az egyik ilyen csodálatos testű rabszolganő a bambusznád (Khojzurán), nevet kapta, s kalifa feleség lett, kalifák szülőanyja telihold kerekségű, alabást- j rom fehérségű arc, piros szépségfoltokkal, éjszakánál ! sötétebb haj, fekete, a vadszamárénál hatalmasabb, álmodozó szem, gránátalma keménységű és alakú keblek, hosszú, vékony újjak, kármin- i vörös körmökkel - amint azt j annyi költő oly sokszor megénekelte. A könyvnek izgalmas és j rendkívül érdekes része az arab lakás- és virágkultúra leírása. Ha az arab lakás, j ezen belül a kert- "és virág- kultúra magas fokáról képet j akarunk alkotni, akkor a i mai Spanyolországba k’ell utaznunk, s az ezer évvel ezelőtti andalúziai mór kul- j túra emlékeit kell megszem- i lélnünk - javasolja a szer- j ző. Az épületekkel körülvett I kiskertekben zenélő szökő- j kutak állandóan hűvösen csobogó vize körül narancs- j és citromfák, örökzöld csér- j jék, rózsa- és liliomligetek. A : virágok közt a rózsa volt a i legkedveltebb. Mohamed azt ! modta: a fehér rózsa az én ' verítékemből termett éjszakai ! utazásom éjjelén, a vörös rózsa Gábriel, a sárga rózsa al-Burák verítékének terméke. A rózsából parfümöt á11i- ' tottok elő. A rózsa mellett, a két legkedveltebb virág a viola és a mirtusz volt. Az ember szinte sajnálkozik ta IV. fejezet, Az arab iszlám világbirodalom hanyatlása és bukása című részt olvasva: 800 körül még óriási hatalom összpontosult a bagda- j di kalifa, Harun ar-Rasid kezében, egy évszázaddal későbbi utóda, al-Káhir kalifa megvakitva, kéregetve, koldusként bolyongott Bagdad utcáin. A szakadások a központtól legtávolabb eső tér- ségekben következtek be. A szerző véleménye szerint o könyv főszövegével együtt kell használni a Függeléket. S ha az ember beletekint a Függeléknek, pl. a különböző uralkodóházak tagjainak muszlim és keresztény időszámítás szerinti gazdag adattárába, láthatjuk, hogy igaza van a szerzőnek. A történelem általában, az arabok históriája pedig különösen arra tanít bennünket, hogy a rriég oly szilárdnak tűnt birodalmak (pl. Hórun ar: Rasidé), a még oly erősnpk vélt diktatúrák (pl. Hulágué), is eltűnnek, összeomlanak, j Szinte fáj a ma élő ember j szíve, hogy nem láthatta a hatalmas ezeregy éjszakai j csillogást, gazdagságot. .De 1 nem szabad elfelejtenünk: ezt a pomppt a rabszolgák j százezreinek, miltióinak verítéke, sőt vére tette olyan varázslatossá, széppé. Benke József új könyve a j magyar történelmi irodalom- j nak remek terméke. Fehér István a történelemtudomány doktora 1988. március 12., szombat HÉTVÉGEQ
