Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-12 / 71. szám
^pi^Sertl#i^#ik felget feg^ fílfetgft a gazdaságban«!» M A banknak is fáj a hitelszűkités Erőfeszítések a folyó termelés gondjainak áthidalására 9 Interjú dr. Buttinger Jánossal, az MHB Rt. pécsi igazgatójával A hitelszűkités nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat, helyenként a folyó termelés vitelében is gondokat okozva. Mindezért vállalati berkekben a kereskedelmi bankokat hibáztatják, ők sokalltak el korábban a pénzzel, aminek most jött el a böjtje. Mi erről a véleménye megyénk legnagyobb bankja, a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatósága vezetőjének, dr. Buttinger Jánosnak? A hitelszűkités árnyékában hogyan Ítéli meg a baranyai gazdálkodók helyzetét és jövőjét?- A hitelszűkítésnél a pénz- üayi kormányzat abból indulj ki, hogy a gazdaságban több pénz van, mint amennyi a termelés viteléhez szükséges. E tény és a kereskedelmi bankok létrejötte között azonban nincs összefüggés - szögezte le elöljáróban dr. Buttinger János. - Évtizedes folyamat következménye, az ezt előidéző döntések nem a banki szférában születtek. A többlet pénzmennyiség azonban területileg és ágazatilag eltérő módon helyezkedik el, s meg kell mondanom, a mi 150 főszámlával rendelkező partneri körünkben e többlet nem jelentkezik. A bank egyébként önmagától nem hozhat döntést hitelkihelyezésre, csak a partnerei által igényelt és jogosnak minősített hiteleket ítéli oda. Ezt igyekeztünk tenni 1987-ben is, ám a pénzügyi kormányzat az év során - nem normatív, hanem adminisztratív módon - mozgásterünket fokozatosan szűkítette, előbb negyedévenként, majd az év utolsó negyedében havonként csökkentve kereteinket. Mivel ezekkel a lépésekkel nem értettünk egyet, a megfelelő fórumokon szóban és írásban is nehezményeztük, miközben a szigorító intézkedéseket nem közvetítettük automatikusan partneri körünk felé. A refinanszírozási keretek csökkenésének ellensúlyozására a bankközi pénzpiacokon és különböző értékpapírakciókkal forrásokat igyekeztünk szerezni, s mindez olyan eredménnyel járt, hogy az elmúlt év végéig finanszírozási gond nem merült föl. Ebben az évben viszont a refinanszírozási keretek további drasztikus csökkentése következtében már e többletforrások sem voltok elegendőek, így következhetett be az, hogy az MHB januárban úgynevezett kényszerhitelt vett föl a jegybanktól 22 százalékos kamatteher mellett, miáltal forrásaink átlagos bekerülési költsége 16,22 százalékos kamattal volt csak biztosítható. Ezzel szemben partneri körünknek 13 százalékos kamatért adtuk tovább ezt a pénzt, rendkívül jelentős veszteségeket okozva saját' magunknak.- Ezek szerint eddig nagy gondokról még nem beszélhetünk a hitelezésnél. . .- Bankunk február 29-ig nem vett el hitelt, sem keretet, sem állományt partnereitől. Mindössze három épitö- és építőanyagipari vállalat általunk is jogosnak tartott, összesen 180 millió forintnyi hiteligényét nem tudtuk kielégíteni. S hogy teljes képet lássunk, társbankunk, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank már a múlt év novemberében teljesen leállt a hitelezéssel, Így közvetve a mi igazgatóságunk pénzelte a Siklós és Mohács térségében levő termelőszövetkezeteket, ugyanis a megyei húsipari, gabona-, tej-, baromfi- és konzervipari vállalatok tőlünk kapták meg a szükségletüknek megfelelő hiteleket, miáltal biztos bevételi forrást tudtak nyújtani a Siklós és Mohács térségében levő szállítóiknak. Megfordítva már gondok jelentkeznek. Például az Agro- ker által szállított műtrágyákat, növényvédő szereket a tsz-ek nem, vagy csők részben tudták kifizetni, emiatt viszont az Agrokernek nem áll módjában a fennálló hiteleit bankuknak visszafizetni. Zavarok támadhatnak- Mára azonban mégiscsak kiéleződött a hitelhelyzet, hallani a vállalati berkekből. — Igen, február 29-cel és március 31-gyel bankunknak is fel kellett mondania a kint levő hitelek egy részét, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak az eredeti szerződési lejáratoktól eltérően korábbon kell visszafizetniük a hiteleket. Mindennek oka az általános monetáris restrikció.- A hitelszűkités okoz-e zavarokat a lolyó termelésben, a bank hogyan látja a baranyai gazdálkodók helyzetét?- A vállalati hitelállomány ilyen azonnali szűkítése egyrészt megrendíti a bank és a partnervállalatok és szövetkezetek között az elmúlt évben biztatóan fejlődő kapcsolatot, de ennél lényegesebb, hogy zavarokat okoz a vállalati gazdálkodásban. Megnő a sorban állások száma, s ez beláthatatlan módon a gazdaság minden pontjára tovább gyűrűzhet, aminek következtében a vevők és a szállítók kapcsolataiban, széles körben törések következhetnek be. A hitelnek a folyó termelésből való kivonása termelési fennakadásokat okozhat, ami végső soron a lakossági szférában is érezteti hatását (munkabérek, áruellátás). Nagymértékben csökkenhet az export, ez által hiábavalóvá válhatnak a konvertibilis áruforgalmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg javítására irányuló erőfeszítések.- Mit lehet tenni a gondok feloldására?- Igyekszünk felhívni a gazdálkodó szervezetek figyelmét az általunk is hirtelennek minősített intézkedések okozta gondokra, megmarodt forrásainkat pedig — ami egyébként jelenleg is több milliárd forintra rúg - igyekszünk úgy elosztani, hogy a gazdálkodók legszükségesebb tennivalóikat el tudják végezni. Ez a közös erőfeszítés nem talál mindenütt egyetértésre a gazdálkodók körében, hitelcsökkentési ajánlatainkat elutasítják, mindezzel azt a látszatot keltve, hogy a hitelszűkítés kizárólag a banki magatartás következménye. Holott mi már o múlt év decemberében jeleztük, baj van, s januárban pedig még hangosabban, hogy nagy baj van. Mivel a gazdálkodók gondjait bankunk is átérzi, több kísérletet tettünk és teszünk annak érdekében, hogy a hitelösszegek szűkítése kisebb mértékben és időben jelentősen eltolva következzék be. Az ezzel kapcsolatos javaslatainkat a megfelelő fórumokhoz eljuttattuk, várva a kedvező változtatásokat. Némi enyhítést érzékelünk abban, hogy márciustól kezdődően módosult a kötelező jegybanki tartalékolási szabály, a nálunk elhelyezett betétek után nem 20, hanem 15 százalék a kötelező tartalék. Az ez által ■felszabadult pénz 400—500 millió forintot tesz ki, amit az égetően fontos gazdálkodási szándékok megvalósítására kívánunk fordítani. Elviselhetetlen kamatterhek- Mit sorolnak az égetően lontos gazdálkodási szándékok közé? — Például a munkabérkifizetést megelőlegezzük, partneri körünkben eddig egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik gazdálkodó ne tudott volna időben munkabért kifizetni, s ez remélhetően a jövőben is igy lesz. A tavaszi mezőgazdasági munkák beindítására már eddig is valamennyi üzemnek nyújtottunk rövid lejáratú hiteleket, a tényleges igények 70-80 százalékát kielégítve. Más, szezonális jellegű területeken is hasonló lépések vannak előkészítés alatt. Törekvéseink között szerepéi az is, hogy feltétlenül támogassuk a konvertibilis exportot. E területen azonban igen nagy gond jelentkezik, tekintettel arra, hogy amíg behozatal esetén a tőkés relációból a szállításra csak az importelőleg letétele utón kerülhet sor, addig a vállalataink által exportált termékekért a külföldi vevők csak 120-140 nap elteltével fizetnek. Ez őzt jelenti, hogy ebben az időszakban a hazai területek finanszírozásától kell a pénzt elvenni és átcsoportosítani, ami - napi állományát tekintve - összegszerűen 700900 millió forint között mozog. A gond áthidalása központi intézkedést követel, annál is inkább, mivel ez a struktúraátalakítás kérdéskörét is érin = ti, miután a vállalatok e területen kényszerhelyzetben vannak.- Enyhíthetne a hitelezés gondjain az is, ha a vállalatok, már amelyiküknek van, lelajánlanák szabad pénzeszközeiket a banknak.- Igyekszünk betét formájában összegyűjteni és más területekre átcsoportosítani a gazdálkodók időlegesen szabad pénzeszközeit, azonban a megemelt betéti kamatok és kamatprémiumok ellenére is kevés eredményt érünk el. Manapság ugyanis a vállalatok egymás között közvetlenül odják-vcszik. értékesítik a pénzt, sok esetben a józan és szolid mértéket 8—10 százalékkal meghaladó, 22-23 százalékos (!) kamattal. Erre semmi ráhatásunk nincs.- Önök mennyi kamatot kérnek?- Ma 16 százalékos kamat mellett tudunk rövid lejáratú hiteleket nyújtani, miközben e forrás bekerülési költsége számunkra 16,5 százalék. Mégis vállaljuk a hitelezést, egyrészt hogy banki oldalról elviselhetővé tegyük a kamatoknak a termelési költségek között elhelyezkedését, másrészt pedig olyan kötelezettségünk is van, hogy mesterségesen ne idézzünk elő inflatorikus folyamatot.- Pénzkímélő s céljából az utóbbi években mind nagyobb teret nyert a váltó intézménye. Mi van a váltóval?- A váltó intézményét változatlanul az egyik legjobb pénzkímélő módozatnak tartjuk. Kellő elterjedése érdekében a nálunk számlával rendelkező gazdálkodóknak ingyen garanciát nyújtunk. A gondot az okozza, hogy a kibocsátott, esetleg elfogadott váltót a gazdálkodók nem egymás között forgatják annak lejárati idejéig, hanem azt várják a banktól, hogy a váltót azonnal számitolja le. Ez pedig nem más, mint ugyanolyan hitelnyújtás, amilyenre most keret hiányában egyébként sincs mód. Ameny- nyiben a vállalatok mondjuk egy 1 éves futamidejű, banki garanciával is rendelkező váltót egymás között tovább forgatnák, a bank kikapcsolásával tíz- vagy százmilliós nagyságrendű áru kifizetésére nyílna lehetőségük. Másfél-két év az igazodáshoz- Végül is mit •/>oz a jövő?- A jelenlegi feszült helyzetet nem tartjuk megnyugtatónak, a több év óta felhalmozódott gondok hirtelen irányváltoztatással nem oldhatók meg. Azok az erőfeszítések, amelyeket eddig tettünk és tenni szándékozunk, csak szűk körben és igen kis eredménnyel kecsegtetnek. Véleményem szerint szigorú pénzgazdálkodás mellett is másfél-két év szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodói kör terveiben és gyakorlatában is igazodni tudjon a megváltozott helyzethez. Bízunk továbbá abban, hogy a pénzügyi irányítás javaslatainkat méltányolja, a jelenlegi korlátokat az elfogadható mértékig enyhíti. Bankunk — szögezte le végezetül dr. Buttinger János — nem sziget vagy félsziget a gazdaságban, a gazdálkodókkal közösen törekszünk a gondok áthidalására, ám tudomásul kell venni a hitelszűkités tényét is, ami a gazdálkodós nagyobb hatékonyságát hivatott kikényszeríteni. Miklóivári Zoltán ■rbbwfi s w^" ~ - - *■■■■■■ m i jk Napi 3—4000 bizonylatot dolgoznak fel a Magyar Hitel Banknál Fotó: Szundi György Gázreduktor helyett kaputelefon Ellenőrzik a kész kaputelefonokat Bővülő ipari tevékenység Szentlőrineen Új termék a számjegyvezérlésű, riasztóval ellátott elektromos zár A Szentlörinci Nagyközségi Közös Tanács Költségvetési Üzemében jelenleg 310-en dolgoznak, az ipari részleg 36 tagú. A kis csoport jelentős részét adja az értékteremtő munkának. Az elmúlt evben 14 millió 765 ezer forintra nőtt az ipari részleg árbevételei amiből 1,6 milliót nyereségként könyvelhettek el. Az üzem alapszolgáltatásain és kommunális építési munkáin kívül már tizenkét éve elkezdte ipari termelő tevékenységét. Ekkor tizenöten, főleg asszonyok az Orosházi Gépgyárból szállított alkatrészekből a propán-bután palackokhoz szükséges gázredukto- rokat szerelte össze. 1983-ban elkészült az egymilliomodik darab reduktor is, és a kezdeményezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy évi 2,5—3 millió forint árbevételt hozott az üzem számára. Két évvel ezelőtt azonban az orosházi szállító a foglalkoztatási gondjait összeszerelő üzem telepítésével oldotta meg, ami a szentlőrinci egység munkájának a végét jelentette. Mór a gázreduktor összeszereléssel párhuzamosan kialakult egy újabb, még ma is folytatott tevékenység, az úgynevezett színterezés. Az újabb egység különböző fémalkatrészek műanyaggal való felületkezelését vállalta. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a szentlőrinciek pécsi kapcsolatáról sem, immár több éve bérmunkában végzik a Mech- labor által használt különféle alkatrészek megmunkálását, illetve a megyében az elektromos berendezések és hálózatok érintésvédelmi és szabályszerűségi .felülvizsgálatát. A fokozatosan bővülő ipari tevékenység ellenére az időközben megszűnt gázreduktor összeszerelő üzemet pótolni kellett valamivel. Fiatal -mérnököktől származott az ötlet, hogy telepítsenek kaputelefonösszeszerelő és fejlesztő üzemet. Mivel a szociális és a műhelyhelyiségek, valamint a szükséges berendezések mór adottak voltak, rövid idő alatt már a tényleges termelés is beindult, azóta már az akkor szükséges egymilliós beruházás is megtérült. A siker láttán, még 1986-ban a költségvetési üzem ipari részlege önelszámolású egységgé alakult át. Évente meghatározott összeg teljesítésére szerződnek az üzemmel, azon túl maguk vállalkoznak, szerveznek, értékesítenek és rendelkeznek az évi bértömeggel. Ez a megoldás inspirálólag hatott az üzem ipari tevékeny-, ségére. A színterezésben a jelenlegi fürdetős eljárás helyett egy hosszabb, több milliós beruházással a jövőben elektrosztatikus eljárással kíSzómjegyvezérlésü ajtózár vánják burkolni a különböző fémtesteket. A korszerű eljárás kiváltaná a nyugati importból származó drága festéket, azonkívül az eddigi méretbeli korlátozást is megszüntetné. Eredményes a fejlesztése a fiatal telefonüzemnek is. Szép kivitelű. 1—2—8 csatornás készülékekkel látják el a magán és közületi érdeklődőket, a termék értékesítésében az országos kis- és nagykereskedelem egyaránt részt vesz. Mivel az érdeklődés igen nagy, érdemesnek tűnik a készülék továbbfejlesztése. A szentlőrinciek az 1987-es ÉGSZI-börzén mutatták be a számjegyvezérlésű, riasztóval ellátott elektromos zárat, amivel az év negyedik negyedévében várhatóan már a piacon is megjelennek. Továbblépést jelent majd az eddigi néggyel szemben a telefon kétvezetékessé való átalakítása, ami ugyanúgy elbírja a telefont, a világítást, a biztonsági zárat és a riasztót, viszont lényegesebben egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a telepítést és a rekonstrukciót. A választék teljessé tétele érdekében tervezik elektromos zár előállítását is. Az üzem valamennyi termékének szervize biztosított az egész ország területén, a szentlőrinciek a GELKA-val kötöttek erre szerződést. , K. E. HÉTVÉGEQ 1988. március 12., szombat
